Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-05 / 182. szám
(Világ pmldarini eggesulfefek! SZABOLCSSZATMÁRI XIII. évfolyam, 182. szám AKA 50 FILLÉlt 1956 augusztus 5, vasárnap Emberekhez emberséges szó kell! (2. oldal) Lobogó lángok (3. oldal) Vasárnap délután (4—5. oldal) Értekezletet tartott a megyei pártaktíva Tegnap értekezletet tartott a megyei pártaktiva Nyíregyházán. A megyei párt-végrehajtó bizottság beszámolóját Varga Sándor elvtárs, a pártbizottság első titkára tartotta. Az értekezleten részt vett és felszólalt Matolcsi János elvtárs, a Központi Vezetőség tagja, földművelésügyi miniszter is. Az értekezlet részletes ismertetésére visszatérünk. A lehető legkisebb bizonytalansággal oldjuk meg az egyszerűsítést és átszervezést- Ezernél is több javaslat a bizonyítéka, hogy megyénk tanácsdolgozói nem közömbösek az államigazgatási problémákkal, a párt és a kormány határozott szándékával szemben. Mindnyájunk állásfoglalása, bogy a mi államszervezetünk hibáit egységesen, a párt vezetésével tudjuk csak kijavítani. „A bürokratizmh* elleni küzdelem, s államapparátusunk, gazdasági életünk egyszerűsítése, a decentralizálás feladata szívós, körültekintő, alapos, szinte tudományos, egyszersmind igen kemény, határozott, szervező-irányító munkát követel meg. Ezt elhamarkodni nem szabad. Az egyszerűsítés és a decentralizálás felelősségteljes feladatát is csak a népre, a dolgozókra, a tömegekre támaszkodva lehet helyesen megoldani” — hangsúlyozta Gerő Ernő elvtárs a Központi Vezetőség előtt tartott beszámolójában. S azt is megmondta, hogy ennek a munkának a megvalósítása során kell olyan intézkedéseket is tenni, amelyek átmenetileg egyes dolgozók, vagy a dolgozók egyes csoportjai számára nehézségeket jelentenek. De ezek az intézkedések szükségesek. Csak így haladhatunk előre az élet- színvonal emelésének, a szocializmus építésének útján. Helyeslik az államigazgatás egyszerűbbé tételének, a papírmunka csökkentésének programját a megye tanácsapphrátusának tagjai? Feltétlenül! Deli László elvtárs, a fehérgyarmati járási tanács hivatali pártszervezetének titkára mondta, hogy „Megtettük a javaslatokat. De lohasztotta a dolgozók munkakedvét, hogy titokzatosan kezelik: mi történik majd azokkal a dolgozókkal, akiknek ezután nem tudunk a járási tanácson munkát biztosítani. — Erről nem beszélnek a hivatalvezetők. Nem hívják már most fel a figyelmünket arra: ezek az intézkedések milyen következményekkel járnak, hogy az emberekkel való törődés i a® elsődleges, Félnek, hogy nem értenék meg ezeket. Pedig ez nem így van. Mi tudjuk, hogy addig nem lesz valóbarp szocialista tartalommal megtöltött köz- igazgatás, amíg a községek nem elég erősek, amíg a járások hatásköre lényegesen nem növekszik. Azt is megérti minden tanácsi dolgozó, hogy ezeket nem lehet megoldani kellő létszámcsökkentés, illetve átcsoportosítás nélkül. A termelőmunkától nem félünk. Azzal is tisztában van minden dolgozó, hogy aki eddig kellő politikai és szakmai felkészültséggel, lelkiismeretesen végezte munkáját, az továbbra is helyet kap az államigazgatásban.” Miről van szó tehát? Az a tapasztalat, hogy a járások, de a megye tanácsapparátusának vezetői nem végezték eddig eléggé körültekintően az ésszerűsítési munkát: javaslatokat kértek, kidolgozták saját javaslataikat — s ezzel szinte kimerült az ésszerűsítési bizottság tevékenysége. Kihagyták a számításból az embereket. Ezért történt meg Baktalórántházán és Nagykállóban, hogy a járási tanács dolgozóinak egy csoportja már „elhelyezkedett” községekbe vagy más munkaterületre. Meg lehet és meg kell előzni az ilyen eseteket. A megyei tanács már elkészítette a maga javaslatát a munkaerő szükségletre, a munka egyszerűsítésére vonatkozóan. Ne zárkózzon azonban be ezekkel a tervekkel sem a megyei, sem a járási tanácsok illetékes bizottsága. Beszéljék meg a pártszervezet vezetőségével, a dolgozókkal, a kommunis-. tákkal a terveket, közösen oldják meg a legszükségesebb problémákat. Támaszkodjanak bátrabban a dolgozókra, bízzanak jobban bennük, mert ez a munka a tanácsapparátus dolgozóinak őszinte segítsége nélkül nem lesz eredményes. Mindent kövessünk el — ahogy Gere elvtárs beszédében mondta —, hogy a bizonytalans g és a megrázkódtatás, mellyel ilyen intézkedés átmenetileg járhat, a lehető legkisebb legyen, Kopka János. Érdekes termésalakulás I nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság cséplési eredményei rozsból 1956. évben A homokkísérleti telep vetésforgóiban a rozs idei összes vetésterülete 15 25 hold volt, melyen 184.79 mázsa rozs termett szemesen. így tehát a rozs üzemi átlagtermése holdanként 12.11 mázsa volt. Ezen végeredmény részleteiben a következő termésalakulásokat adta: I. számú vetésforgó homokjavítása parlagoltatásán alapszik, és az a vetésforgó bemutatja a régi szabolcsi gazdálkodási rendszert. Ebben a vetésforgóban termett ez évben holdanként 5.42 mázsa. A mellette lévő II. számú vetésforgó bemutatja az okszerű homoki gazdálkodást főter- ményű csillagfürt zöldtrágyával, foszfor és káli műtrágyával. Itt termett a rozs kát. holdankint 16.28 mázsát. Minden évben rendkívül érdekes adatokat szolgáltat az a kísérlet, amely összehasonlítja a futóhomokon az istállótrágya, valamint a zöldtrágya hatását. Ez évben is rendkívül érdekes itt a termés alakulása. A Xtl. számú istállóéi műtrágyás vetésforgóban ugyanis 19.62 mázsa rozs; ezzel szemben a XII. számú zöldes műtrágyás vetésforgóban pedig kát. holdankint 21.16 mázsa rozs termett. így tehát ebben az évben a zöldtrágya es műtrágya együttes hatása 1.54 mazsa Egy újítási javaslat Nagyüzemi termő gyümölcsöseink vegyszeres védelme már el sem képzelhető jól bevált motoros, magas atmoszférával dolgozó permetező gépek nélkül. Fiatal gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben viszont még a hátigépek az uralkodóak, kivéve a szőlőp>ermetezés motoros megoldásait. A fiatal fák motoros permetezése nem gazdaságos, nagy az anyag és üzemanyagpazarlás. A legmodernebb, magasnyomású hátigépekkel való permetezés esetében pedig az a baj, hogy körülbelül 10 percig kell a permetező anyagot a gépbe szivattyúzni, majdnem addig, míg a per- metanyagot a fára permetezzük. Munkaközben, amikor sokszor álltunk a töltőgépnél, arra várva, hogy a másik befejezze a szivaty- tyúzást, sokat gondolkodtam, hogyan lehetne ezt az időkiesést megtakarítani, amivel nagykiterjedésű új gyümölcsöseink és szőlőterületeink védekezési munkáit meggyorsíthatnánk. Az ötlet igen egyszerű s kézenfekvő, amellett a befektetés minimális. Nagyobb, erős lemezből Kísérletképpen tíz újtípusú tehénistálló épül Bocsor Gézának, az állattenyésztési kutatóintézet helyettes igazgatójának elgondolása alapján kísérletképpen tíz helyen — az intézet herceghalmi kísérleti gazdaságában és kilenc nagyobb állattenyésztéssel rendelkező termelőszövetkezetben — újtíusú istállók épülnek. Ez a fajta istálló két részből áll: egy vascsővázas, nádtetős, egyik oldalán egyharmadrésziaen nyitott, úgynevezett trágya- vagy futóistállóból, amelyet kiegészít a fejőhelyiség és a tejház. Az istálló hosszanti fala mellett húzódó etetőjászolt kaparószalag tölti meg takarmánnyal vagy távolítja el a maradékot. A tehenek az istállóban szabadon mozognak, s tetszés szerint kimehetnek az istállónál kétszerte nagyobb területű szilárd* burkolatú kifutóba. Ez előtt van a villanypá.sz- torra elkerített tágas, gyepes kifutó. A fejés a fejőhelyiség állásaiban — kétajtós, vasvázas ketrec-k- ben történik. A tej a fejőgépből csövön, a levegőtől te'ieren ebárva kerül a hűtőbe és innen a tartályba. A helyiség pad ásan tárolt abraktakarmány csövön jut le — automatikus mérlegen keresztül — a helyiségbe, A herceghalmi kísérleti gazdaságban már tető alatt van az új istálló, az orosházi Dózsa és a rákoscsabai Micsurin Termelőszövetkezetben is megkezdték már az építkezést, készített szállítóhordót kell építeni teljesen a batériás hátigép elvén (szívóberendezés, ki-beömlő nyilas, feszmérő). Ügy kell elkészíteni, hogy 4—5 atmoszférával nagyobb nyomást kibírjon, mint a hátigép. A kerekekre szerelt tartályon egy-két, kézihajtású szivattyút kell úgy elhelyezni, hogy arra a hátigépet töltés végett rá lehessen erősíteni. A sűrített levegővel töltött tartályba, a permetlétoronynál motorral kell a permetező anyagot beleszivattyúzni. S a tartályból közvetlenül a munkahelyen (fasorban, szőlőtábla szélén) a hátigép rákapcsolásával 30 másodperc alatt megtölthető a ballon. Nem kell a permetező dolgozóknak 10—15 percet töltéssel (sokszor várakozással) eltölteni. Nem kell messzire fáradni a dolgozónak, hogy gépét újra töltse, s ezzel is időt takarít meg. 30 százalékos megtakarításával hamarabb be lehet fejezni egységnyi munkát. Papp Albert Bánhorváti. szemterméssel adott többet, mint az istálló- és műtrágyázott vetésforgó. Ennek okát a nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság az eddigi 27 éves kísérlete alapján kiderítette. Ebben az évben • ugyanis, tehát 1956. január 1-től május 31-ig, vagyis az 5 hónap alatt a csapadék mindösszesen 140 mm volt. Holott ugyanennyi idő alatt a többévi, átlagcsapadék 250 mm. így tehát nyilvánvaló, hogy ez év tavasza rendkívül száraz volt és 110 mm csapadékhiány jelentkezett az 5 hónap folyamán. Ilyen száraz évben futóhomokon a zöldtrágya mindig nagyobb termést szokott adni, mint az istállótrágya. Tehát ismét beigazolódott, a nyíregyházi Homokkísérleti Gazdaság régi lantételének helyessége, hogy „kivételesen a futóhomokon az| istállótrágya hevít, a zöldtrágya pedidg üdít"; Kizárólag csak zöld- és műtrágyázáson alapszik a XIII. számú tarlózöld- trágyás vetésforgó homokjavítása. • Itt termett kát. holdankint 11.68 mázsa rozs. Ugyanilyen homokjavítást kap a XV. számú vetésforgó, amely azonban nem kap műtrágyázást. Ebben a vetésforgóban ez évben 8.621 mázsa rozs termett. Amint látható, műtrágyázás nélkül a tarlózöldtrágyázás kereken 3 mázsával kevesebb rozstermést adott. Ez világosan igazolja az eddigi tanítások helyességét, hogy a zöldtrágyázás műtrágyákkal kiegészítve ad elsőrendű eredményeket, Ajtay Ödön tudományos munkatárs. QfL(fiuidíjjis k&Uiöztag&k Ljubov Andrejevna Szemina erre a gyűlésre is, — mint eddig — feszes és szigorú tartással állított be. Mindenkit üdvözölt és leült megszokott helyére. — Milyen kérdéseket fogunk megvitatni? — kérdezte a szomszédjától. — Tüstént megtudjuk! — felelte a szomszédasz- szony és huncutul hunyorított a többiek felé. Miután megválasztották az elnökséget, a kolhozelnök emelkedett szólásra. — Kedves Elvtársak! — kezdte beszédét. — Mint tudják, kolhozunk jövedelme tavaly meghaladta a kétmillió rubelt, az idén pedig a számítások szerint, nem kevesebb, mint hárommillió lesz... „Hová akar kilyukadni? — gondolja magában Ljubov Andrejevna, — ;.. így hát, a vezetőség elhatározta, hogy megvitatja ezt a kérdést: nem jött-e még el az ideje, hogy gondoljunk legöregebb dolgozóinkra, akik sok erőt fordítottak a kolhozgazdaságra, s becsületes munkájukkal hozzájárultak ezeknek a millióknak az eléréséhez? Az elnök, mint tapasztalt szónok, szünetet tartott, hogy még jobban fokozza a hallgatók érdeklődését, majd folytatta: — Vegyük például a mi tisztelt Ljubov Anderejvna Szeminánkat. Vajon nem szolgált-e rá, hogy nyugodt és gondtalan öregsége legyen? Különböző hangok hallatszottak: — De még mennyire! — Ez magától értetődik! T-,,. Nos, a vezetőség a l is határoztaí az olyanoknak, mint Ljubov Andrejevna, nyugdíjat kell juttatni. Javasoljuk, hogy a költségvetésben külön összeget irányozzunk elő olyan kolhoztagok részére, akik ideiglenesen elvesztik munkaképességüket. Vitassuk meg ezt a kérdést. A közgyűlés egyhangúlag jóváhagyta a nyugdíjakról és az ideiglenes munkaképtelenség esetén juttatandó segélyekről szóló határozatot. Nyugdíjat kapnak a! 60 évet betöltött férfiak és az 55 évet betöltött nők. A nyugdíj nagysága az utolsó 25 év alattxeljesített munkaegységek számától függ. A Moszkva-területi „Sarló és Kalapács“-kolhoz nyugdíjasainak könyvébe az elsők között jegyezték be Ljubov Andrejevna Szemi-' na nevét. (Szovjetszkij Szojuz.),
