Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-04 / 181. szám

NÉPLAP 1956. augusztus 4, szombat Látogatás a kislétai Rákóczi TSZ-nél Mint általában, úgy most -is tisztán, rendben van a -kislétai Rákóczi TSZ köz­pontja, de mégis észrevehe­tő, hogy valamire készülőd­tek. Látogatók érkeztek. A nyírbátori és a nyírbálteki dolgozó parasztok látogat­ták meg a termelőszövet­kezetet. A látogató dolgozó parasztok az aratás, a nagy mezőgazdasági munkák fá- radalmai után is nagy ér­deklődéssel hallgatták Mikó János tsz-elnök beszámoló­ját. Aztán határszemlére indultak. Az egyéni gazdák csodálkozva nézték a cso­port Vajas-hegyi dűlőben lévő 70 holdas kukorica táb­láját, melyről már meg­lehet állapítani, hogy a jó növényápolás következtében bő termést lehet róla aratni. Nem egy látogató az egyéni gazdák közül azt a véleményét juttatta kifeje­zésre, hogy a csoport gaz­dasága hasonlatos a kísér­leti gazdaságokhoz. Szeob- nél szebb terményeket lát­hatnak saját szemükkel. Jól gazdálkodik a Rákóczi TSZ. Szép jövedelmet vár a tag­ság az Idén is. Nagy terüle­ten termeli a csoport az édes csillagíürtöt, amely a takarmánybázis elősegíté­sén túl a talaj megjavítá­sát is szolgálja. A látogatók megtekintették a 10 holdas dohánytáblát, amely szintén szép és sok jövedelmet ígé­rő látványosság. A Rákóczi TSZ-nél — mint ahogyan azt az agronómus elvtárs is mondotta — a vetéseket és a kapálást nagyrészben gépierővel végezték. Kíván­csian nézték végig a láto­gatók az állatállományt, ahol különösen meglepte őket a Tomcsi nevű fejős­tehén, amely mint elsőbor- jas napi, 22 liter tejhozamot ér el. A Rákóczi TSZ gaz­daságának, egész határá­nak megtekintése után esz­mecserére ültek össze a kultúrhelyiségben, ahol a tsz-tagok, vezetők és egyéni látogatók közös ebédet fo­gyasztottak. Elmondták a tsz .eredményeit, még meg­lévő hiányosságait, de ami legfontosabb, megelégedés­sel és igen jó véleménnyel távoztak el a Rákóczi TSZ- ből a vendegek. Zsukk Miklós Nyírbátor. Híradás Pusztadobosról A 3 százalékos termés­többlet eléréséért múlt év őszén indítóit harcunk ered­ménye a cséplések alkalmá­val már részben megmu­tatkozik. A múlt évben bú­zából 9.40, rozsból 8 mázsa volt az átlag. Most gyakori eset ennél nagyobb ered­mény is. Például július 31-én Groholy András ud­varán Kanyuscsik György tanácstaggal együtt holdan- kint 16 mázsa átlagtermést állapítottunk meg. Július 10-én kezdtük az aratást, amely 5 nap alatt végbement. Rögtön folytat­tuk a munkát a hordással. Ezt ott szorgalmaztuk első­sorban, ahol a cséplő me­netirányterve szerint a csép- lést meg kellett kezdeni. — Nem is volt semmi fenn­akadás. Július 23-án kezdő­dött a cséplés. Kapás Jó­zsef 12 holdas dolgozó pa­raszt terményét csépeltük el elsőnek, aki azonnal 11.90 mázsa „SZ” gabonát adott át a begyújtőhelyen államunknak. A, községi ta­nács vb-elnöke, a földműves- szövetkezet vezetősége ün­nepélyesen fogadták az első beadót, az úttörők virág­csokrot nyújtottak át Ka­pás Józsefnek. Augusztus 1-ig 200 dol­gozó paraszt csépelte el a terményét. Valamennyien a cséplőgéptől egyenesen a begyújtőhelyre vitték az első gabonájukat. Csontos Mihály 6.30, Csontos János 2.50 és Cs. Juha József 8.50 mázsa gabonát adtak el már a cséplés első napjai­ban az államnak. Még a cséplés kezdete előtt szerződést kötött a község majdnem mindegyik dolgozó parasztja felesleges terménye nagyrészének el­adására. Ebben nagy szere­pet játszott a jó eladási ár, a Tv. által adott előleg és különböző kedvezmények. Hiszen a korpa az állatte­nyésztés fejlesztését, a mű­trágya pedig a többterme­lést segíti elő. Községünkben az utóbbi időszakban történt országos intézkedések hatására jó hangulat alakult ki, törvé­nyes kötelezettségeinek min­denki igyekszik becsülete­sen eleget tenni. Ügy lát­szik, hogy kényszerítő tör­vényes eljárás alkalmazása nem válik szükségessé. Nagy Ferenc vb-elnök. Ä hesenYŐdlek válasz® Községünk lakossága nagy megélegedéssel fo­gadta azt az árrendezést, ami a napokban lépett élet­be. Ennek a rendeletnek az életbelépésével újabb hat­hatós kapcsolat kibontako­zását látják megvalósulni az állam és a dolgozók kö­zött. De a besenyődiek nem csak ezen keresztül látlak a jó viszony elmélyülését, hanem jogos örömmel tölti el őket a pártnak, az ál­lamnak az a tevékenysége, amivel a hibák, rendelle­nességek nyílt feltárásán az új, a józanabb élet kibonta­kozásához vezető út meg­mutatásán keresztül — osz- szekovácsolja a dolgozó né­pet nagy terveink megvaló­sítása, jólétünk javítása ér­dekében. A besenyődiek, úgy a tsz, mint az egyénileg dolgozó parasztok, a dolgozó nép érdekében lett határozatok melletti állásfoglalást töb­bek között a begyűjtési fel­adatok teljesítésével is igyekeznek kifejezésre jut­tatni. A besenyőéi Szikra Termelőszövetkezet kenyér- gabona beadási kötelezett­ségét 204 százalékban telje­sítette, árpából 100 száza­lékban. Ezenfelül 220 má­zsa szabadgabonát is átad­tak az államnak. Az állati termékek beadásával sem kullognak hátul. Az ese­dékes hízósertésbeadást 139, baromfit 128 százalékra, az egész évi tojást 100, a vá­gómarhát 83 százalékra tel­jesítették. Besenyőd orszá­gos elsőségéért harcolnak az egyénileg dolgozók is. A kenyérgabona pontos be­gyűjtése mellett az állati termékek beadásának egész évre tojásból 100, baromfi­ból 101 százalékosan, vágó­marhából 85, sertésből 125, tejből 100 százalékosan, időarányosan tettek eleget. Katona József. Tettekkel a párt mellett! A zajtai malom dolgozói 105 százalékra teljesítik tervüket Amikor a Központi Ve­zetőség ülésén arról hatá­roztak, hogy tovább eme­lik a dolgozók életszínvo­nalát, hogy második öt­éves tervünk mindennél fontosabbnak tartja a nép igényeinek kielégítését, röpgyúlésen határozták el — segíteni fogják ezt a munkát, többet, jobban dolgoznak. Igaz, hogy nem sokan dolgoznak ebben a kis köz­ségi malomban, de tudják, hogy az ő munkájuk is ré­sze a terv teljesítésének- A megbeszélésen úgy határoz­tak, hogy a második ötéves terv tiszteletére tervüket minden nap 105 százalékra fogják teljesíteni. És most mi az eredmény? A bejelentés napjától állandóan túlteljesítik vál­lalásukat. Nem ritka az olyan műszak sem, amikor 110—120 százalékot érnek el. IK’incs minden rendben a vesetés körül Egy rózsással szebben beszél... F. hó 5-én a szabadtéri színpadon csendülnek fel Ka. csóh Pongrác gyönyörű da­lai és sok más örök szép magyar nóta. Nyíregyháza közönségének ritka szép él­ményben lesz része. A Fő­városi Népi Zenekar Kozák G. József, a népművészet mestere vezetésével ven­dégszerepel. A műsorban legkitűnőbb művészek lép­nek fel: dr. Palló Imre Kossuth-dijas kiváló mű­vész, Vörös Sári, Sági Er­zsi, Katona Lajos, Orsolya Erzsi és Győző László. Hogyan segíti a tisztabereki Kossuth TSZ DISZ-szervezete a 3 százalékos terméshozam növelését Nem nagy múltra tekint vissza a tisztabereki Kos­suth TSZ DISZ-szervezetc. Ez év márciusában alakult melési terve helyett 14 q átlagot vállaltak, melyet lelkes és becsületes munká­jukkal el is fognak érni. A zajtai malomban jó kollektíva dolgozik. Legfon­tosabbnak azt tartják, hogy munkájukat becsületesen végezzék el. Az elmúlt év­ben is 136 százalékra telje­sítették tervüket és azt fo­gadják, hogy mindent megtesznek ezévben is a hasonló jő eredményért. Dicsérik is ezért a dolgo­zókat — de ez nem min­den. Eddig — és még jelenleg is — a jó munka anyagi jutalmát főképpen csak a vezetők érzik. Prémiumot a malom vezetője, a főmol­nár és a főgépész kap, a munkásokat pedig dicsérik. Nem kétséges, hogy a veze­tők megérdemlik a jutal­mat — hiszen tudásuk, munkaszervezésük elősegíti a jó eredményt — de hiba kizárni azokat a dolgozó­kat az anyagi jutalomból, akik a terv végrehajtói. Megtörtént ezelőtt két év­vel az is, hogy a főmolnár 3 hónapig beteg volt, mégis megkapta erre az időre is a jutalmat. A másik — jogosan sé­relmes — problémája a malmi dolgozóknak, hogy* nem sorolják be őket tel­jesítménybérbe. Jelenleg, Zajtán akkor is 7—800 fo­rint a mázsáló havi bérei ha 700 mázsa búzát cserél,* és akkor sem keres többet, ha egy hónap alatt 1.500 mázsa búzát mázsái és cse­rél ki lisztre. Javaslat: A Malomipari Egyesülés- a Központi Ve­zetőség júliusi határozatá­nak szellemében dolgozza ki az új premizálási javas­latot, amely nem zárja ki a jól dolgozó munkásokat az anyagi megbecsülésből. Vizsgálja felül a malmi dolgozók bérezését és te-, gyen javaslatot a minisz­tériumnak arra nézve, hogy az anyagi érdekeltség elve az eddiginél fokozottabban érvényesüljön. Dolgozzanak ki normatételeket és alkal­mazzák azt rendszeresen, hogy a malmi dolgozók is érezzék: jó munkájukkal' anyagi- és erkölcsi megbe­csülésben részesíti Őket - a nép állama. c.4 kisei'dé úimijÁkábíitL 25 taggal. A párt szava ko­moly megértésre talált a; fiatalok között a magasabb' terméshozam érdekében. Alakuló gyűlésükön már, arról tárgyaltak, hogy a DISZ-szervezet mit tud se-* gíteni a termelőszövetkezet nek. így hozták azt a hatá­rozatot, hogy ifjúsági mun­kacsapatot alakítanak és a* termelőszövetkezet 80 kát. hold kukoricájából . mint-1 egy 40 kát. holdat négyze tesen vetnek és művelnek meg. A tisztabereki Kossuth TSZ fiataljai vállalásukat, valóra is váltották: a kora tavaszi munkáktól kezdve mai napig gondos kezelés-, ben művelik a csengeri já­rás egyik legszebb kukoric, tábláját. Holdankint 1 mázsa szu-1 perfoszfátot adagollak és négyszer kapálták. A fiata tok a termelőszövetkezet1 13 q (májusi morzsolt) tér Mit láttam a ti szavas vári Kossuth I S/^ben t Wem nagy téesz: csupán 430 hold a területe, ame­lyen 87 család gazdálkodik közösen. Ebből 150 holdat vétettek be búzává! és ár­pával. Géppel csak 47 hol­dat vághattak le, mert a többi alkalmatlan volt gé­pi munkára. A kézi aratás­ban összesen 90 f5 vett részt. Ez is mutatja, hogy a családtagokat a lehetőség határáig bevonták a közös munkába. Az elegendő ké­zimunkaerő nemcsak azt tette lehetővé, hegy 6 nap alatt learassanak, hanem azt is, hogy egyidejűleg a tarlóhántással és a másod­vetéssel is végezhessenek, gyomot irtsanak és takar­mányt készítsenek, A hordás is szervezetten, gyorsan történik. (Mire e sorok megjelennek, ‘alán be is fejeződik.) Az előcsep- lés eredménye szerint 11— 12 mázsa az átlagtermés. Ebben a kis téeszben nemcsak mostanában ilyen nagy a szorgalom. A gaz­dasági év eleje óta nagy a tagság lelkesedése és igye­kezete, hogy a közös gazda­ságot felvirágoztassák. Az állattenyésztés is szívügye minden tagnak. A szarvas- marha- és a sertésállomány például 5Ö százalékkal na­gyobb a tavalyinál. Igen jól értik és szeretik itt a mé­hészetet is. A nyári vándo­roltatásnál még Nyíracsád környékén is voltak- ~y­héik. Ezzel elérték azt, hö£ 30 családtól 650 kiló mézet' pergettek. A vezetőségre jellemző t megfontoltság, alapos elő készület minden idény y munkáira. Az őszi munkák! megszervezéséhez például már hozzákezdtek, A kapa sok betakarítása, a jövő év termelés előkészítése, talaj-) javítás stb. munkák egy-j id"iű elvégzése valóban tnJ vábbra is szervezettséget igé-’íj nyel. A nyári munkák befe­jezése után —- még augusz­tusban — megkezdik az is­tállótrágyázást, talajelőké­szítést. a jövő évi. még job'c^ termes érdekében. Almássy Islvámiéj tanítónő. 1 i Az út két oldalán jegenyék. Kar- J csúak, magasak, az ég felé törnek. 3 Mint távolba néző ember, úgy ágaskod- | nak a kis erdő fölé. A jövevény a fák I árnyékában csendesen bandukol. Az or- ? szágultól, ahol a busz megállt, tíz perc- J nyíre van a falu. Ezt az utat még sohse 5 látta. Nem olyan fajta, hogy nézelődjön, 1 mégis lassan megy. Szinte jó, hogy gya- * logolni kell, legalább elkészülhet a meg­> lepetésre. Vendégségbe jön. ? Az első házak jól látszanak. A többi > elvész, mert az egész falu inkább egy > kis erdőhöz hasonlít, mint településhez. i Itt a tábla. Nyirkát. Rápillant, megáll, r mint kopogtatás előtt az ajtóban szokott 5 az ember. Aztán tovább indul. Egy-két j utca az egész falu, a fő utcáról nem kell i letérnie, keresi a 117-es számot, itt van > a falu szélétől alig 200 méternyire. Már J a ház előtt áll. A kis kapuról leemeli a x drótkarikát, belép. Az udvaron senkit í sem lát, a nyári konyha ajtaja van nyit- l va. Arra tart. A kis verőcén keresztül bepillant, a konyhában Era tésztát nyújt | és dúdol hozzá. Egyedül van. A fiú áll, í mintha gyökeret vert volna a lába. Nem l szól, hallgatja a dallam foszlányokat, né- j zi b lányt, az megrebben, hisz minden 1 lány megérzi, ha nagyon megnézik. Hát- ^ ra is pillant. Megdermed, kezéből, kl- jj csúszik a nyújtófa, aztán meleg árad vé- 1 gig arcán. Egyetlen ugrással az ajtóban J terem, a nyakába csimpajkózva a fiú- | nak, de félúton megáll. Az egy pillanat­ra kesernyésen visszahökken, mert mi , tagadás nagyon jólesett volna máris az j első csók. A lány már nyitja is a verö- í cél, karonkapja, és vezeti be a konyhába. V — Eljött, igazán nagyszerű, igazán 3 nagyszerű. I Aztán nézi, kutatja a fiú arcát, az is 5 feloldódik, úgy belefeledkeznek egymás 3 nézésébe. 7 — Edesanyjáék? 5 — Aratni vannak. 5 — Egyedül van? 1 — Igen, ebédet főzök. 5 i beszélgetés zökkenőkkel indult, de 2 ^ , végtére, amikorra elkészült az ? ebéd s elindultak vele a Varjú-lapos fe­ji lé, már a régi hang lett honos közöttük. ^ Alig három kilométert kellett, men- ő ni ük, néha egy pillanatra megálltak, 3 ekkor a fiú le-lelépell egy szál virágot. Egész csokor lelt az út végén. Amikor a két öreg megpillantotta <% fiatalokat, abbahagyta a munkát. Ilyent kor délfelé már bizony elnehezedik az ember dereka a kaszahúzásban, a ma­rokszedésben. Sokszor lesték az utat. Ez a szokás a gyermekkortól végig kíséri as embert, mintahogy az arató az eget is nézi néha. Várja, hogy az égi csizmadiák. cgy-egy foltot varrjanuk a hetedmagá-* val sütő napra. A z öregasszony kézmosás közben is ^ a fiút méregette. Kereste mind­azt, amit a lánya elmondott róla. Hogy dolgos, rendes, takarékos, szerény etil-' bér. Mert a lány, amióta hazajött, min­dig csak róla beszél. Ügy látszik, hiába tanult — gondolta solcszor az örega3Z- szony. Férjhezmegy. A sok beszédből ilyesmire gondolhat a szülő, S odalesz a% álom. Mert mindenki álmodik. A saját gyerekét valami különleges embernek ál­modta, olyannak, akiből biztosan valami vezető lesz. S lám ez a lány férjhez akar menni. Nem mondta, de az anyai szív megérezte. Egy kicsit bosszús is volt érte, S most c.ingár, fiatal legénykének találta a sokat emlegetett Janit. (Itthon már csak- „Jani“-ról beszéllek.) Különösen akkor döbbent meg az asszony, amikor a fin kezében csokornyi virágot látott, Nem szereti a hízelgő embereket. Ez az ő sze­mében hízelgés. — Itt vagyunk édesanyám. — szólalt, meg Éva cs az utolsó lépéseket már sza­ladva tette meg. A legény megint azt érezte, mint a kiskapuban. Kicsit gyá­moltalan, félszeg lett, meri összetalálko­zott pillantása az öreg szúrós szemével. Mert Bertha bácsi is a vőnek valót né­zegette, ő előtte ugyan titokban tartották, dehát az apa is megsejti, ha elröppenni készül a lánya. I'/ erekes János bemutatkozott. De1 úgy érezte, hogy nagyon kevés volt ez ahhoz, hogy öt megismerjék. S ettől még szükebb szavú lett, mint szo­kott idegen emberek között. Tekintete repkedett, hol az egyik, hol a másik idős emberre. A szive hevesen dobolt, enni sem tudott. Pedig a lány neki is kirakta a porcióját. Belekóstolt, de in- (Folytatás az 5, oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents