Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-30 / 202. szám
fflilÄtj proletariat egyrsülfe/ek! SZABOLCSSZATMÁRI AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évíolyam, 202. szám ARA 50 FILLER 1936 au8usztus 3°. csütörtök Lobogó lángok (2. oldal) Megjegyzések megyénk kereskedelméről (4. oldal) SPORT (6. oldal) Nemcsak a Tisza menti községek ügye A gégényi Ady TSZ búzája már ott vau a kiállításon Szűcs János, az Ady TSZ elnöke levelet írt szerkesztőségünknek, amelyben megírja, hogy a jószágállomány átteleltetését hogyan biztosítják. Amint a levélből kiderül, ezzel nem lesz probléma, mert már is van 4000 mázsa szálastakarmány, ezen felül a DISZ- brigád jóvoltából a silótervet már eddig 85 százalékban teljesítette a tsz. Ugyancsak van 300 mázsa árpa és zab szemestakarmány, kukorica előreláthatólag 1800 mázsa lesz. Ezen kívül burgonya is bőven jut, hiszen 35 hold burgonya táblájukról átlag 150 mázsa termést várnak. A juhoknak 15 hold takarmánykáposztát vetettek, hogy télen is fogyaszthassanak zöldet. Szűcs elvtárs arról is beszámol, hogy egy 10 holdas búzatáblán 23.8 mázsa, egy másik 15 holdas táblán 20, egy harmadik 6 holdas táblán pedig 17 mázsa búzájuk termett átlagosan. Azok az egyénileg dolgozó parasztok, akik ezt tapasztalták, elhiszik, hogy a tsz. jól gazdálkodik, s ilyen tapasztalatok hatására rövidesen megindul a tsz. számszerű fejlődése. Szűcs elvtárs eléggé szerényen számolt be az eredményekről. Ennél jóval többet is írhatott volna. Például azt, hogy búzából az összes 100 hold átlagában 11.45 mázsa, rozsból 129 hold átlagában 10, zabból 12, árpából 11.6 mázsa az átlagtermés. Dicsekedhetne nyugodtan azzal is, hogy a Bánkuti 1201-es búzájuk már ott van az Országos Mezőgazdasági Kiállításon s hogy ennek a búzának a fajsúlya 83.3. Elmondhatta volna, hogy őszre 30 hold gyümölcsös telepítését tervezik, 4 holdas halastó létesítése is szóba van. És még sok egyebet, amivel csak a nagyüzemi gazdálkodás dicsekedhet. Rónai Sándor távirata Constantin Pirvnlescuhox Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MDP Politikai Bizottságának póttagja, a következő táviratot intézte Constantin Pirvulescuhoz, a Román Nép- köztársaság nagy nemzetgyűlésének elnökéhez. „Most, amikor a Magyar Népköztársaság ország-- gyűlésének delegációja elhagyja a baráti Román Népköztársaság határát, őszinte szívből mond köszönetét azért a baráti fogadtatásért és vendészeretetért, amelyben gyönyörű hazájukban egész úton mindenütt részesült. Sok sikert kívánunk a Román Népköztársaság népének szocializmust építő munkájához. A magyar parlamenti küldöttség nevében: Rónai Sándor, a delegáció vezetője.” flz Indonéz Köztársaság elnökének választávirata Dobi István elvtárshoz DOBI ISTVÁN Ür őexcellenciájának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének Budapest Az indonéz nép és a magam nevében őszinte és szívből jövő köszönetemet szeretném kifejezni Excel- lenciáidnak Indonézia függetlenségi napja alkalmából küldött üdvözletéért. Dr. Achmed Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke. Fogadás a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetségén A Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövetsége augusztus 28-án fogadást Mi történ! egy év alatt Mériapócson? Tavaly az alkotmányi versenyben 17. helyezést érte el a község. 32 esetben kellett helyszíni elszámoltatást eszközölni. Sokan két évi beadással voltak hátramaradva. A sorozatos elszámoltatás megtanította a máriapócsiakat a törvény tiszteletére. Az új esztendő első napjaiban már csak néhány termelő maradt adósa államunknak. A tervtárgyalásra — a begyűjtési állandó bizottság jó munkája következtében — valamennyi termelő megjelent, ahol megismerték a rendeletet és közös megállapodás alapján kinek- kinek arra a hónapra ütemeztük be a beadás teljesítését, amikor az legjobban biztosítottnak látszott. Ennek 100 százalékos negyedévi tervteljesítés lett az eredménye. Április negyedikére több termelő teljesítette az egészévi húsbeadási kötelezettségét. A cséplés előtt az állandó bizottság figyelmes munkával előkészítette a község termelőit a kenyérgabona beadására. Ennek eredményeként a cséplőgéptől mindenki egyenesen a begyűjtőhelyre vitte nemcsak a kötelező beadást, hanem feleslegének 80 százalékát is. Dicséret illeti például Szilez Sándor 14 holdas termelőt, aki 41 mázsa terményt, ifjú Tamás József 11 holdas termelő pedig 25 mázsa terményt adott át az államnak a B) kötelezettségén felül. Ezzel egyidejűleg egyéb cikkek beadása is folyt. Az alkotmány ünnepére kenyér- és takarmánygabonából 106, hízót tsertésböl 110, tojásból 108, tejből 102, vágómarhából 98, baromfiból 95 százalékban teljesítettük beadási terveinket. 1.1 mázsa baromfi és 3 mázsa vágómarha hiányzik még. Ennek legnagyobb része a Vörös Csillag TSZ-t terheli (a baromfi mind, vágómarha 2.4 mázsa). Reméljük, hogy szeptember 10-re — a versenyszakasz végére -- büszkén jelenthetjük: minden kötelezettségünket maradéktalanul teljesítettük. TAMÁS JÓZSEF begyűjtési megbízott adott Kenessey Jenő „Keszkenő” című balettjének szovjetunióbeli bemutatása alkalmából a szaratovi állami opera- és balettszínház vezetői és művészei tiszteletére. A fogadáson, amely meleg baráti légkörben folyt le, részt vettek a Szovjetunió külügyminisztériumának, a kulturális ügyek minisztériumának képviselői és a színház vezetői és művészei. Halfenyészfési t-apasztalafcsere lesz Tiszavasváriban A megyei tanács mező- gazdasági igazgatósága a TT1T Agrártudományi Szakosztályával karöltve haltenyésztési tapasztalatcsere-értekezletet rendez szeptember 2-án, vasárnap Tiszavasváriban az Üj Barázda Termelőszövetkezetben. A haltenyésztési lei- ügyelő ismerteti a haltenyésztés fejlett módszereit és az üzemeltetés egysb fontos gyakorlati problémáit. Az értekezlet rendezői szükségesnek tartják, hogy a termelőszövetkezetek részéről az elnök és a haltenyésztés szakirányítója (esetleg a könyvelő) az értekezleten megjelenjenek. Utazási tudnivalók: Nyíregyházáig vonattal, esetleg autóbusszal, vagy más járművel legkésőbb fél 10 órára meg kell érkezni. Gyülekezés a megyei tanács épülete előtt. Innen tehergépkocsival utaznak tovább Ti- szavasváriba. Az oda- cs visszautazás költségeit a résztvevőknek megtérítik, termelőszövetkezetenkint 1 fő ebédet kap. Amennyiben a termelőszövetkezetből senkit sem küldenek ki, úgy ezt a tényt közölni kell szeptember 1-ig a mezőgazdasági igazgatósággal. V1NCZE JOZSEt igazgató. Ötletes újítás a Balkányi állami Gazdaságban Előre kell bocsátani: nem a gazdaság saját újításáról van szó. Másutt is alkalmazták már a silózásra átalakított gabonakombájnt. Fekete Antal Kiváló Műszaki Dolgozó jelvényes, Juhász János és Tarr Sándor szerelők azonban mégis dicséretes munkát végeznek, amikor mintapéldány nélkül saját alkotó tevékenységükkel vitelezik iu az átalakítást. A munka eddigi eredménye szerint nagyjelentőségű lesz gazda. Ságunkban ez a gép. Nagy idő- és munkamegtakarítást' fog eredményezni és csökkenti a termelési költséget is. Ez a gép ugyanis levágja a silózásra való kukon-1 cát, összeaprítja és egy pótkocsiba gyűjti össze, amit megtelve, a silógödör-, höz vontatnak. így feleslegessé válik a külön silótöltő gép és az azt kiszolgáló emberek- munkája. Török Sándor. Megyénkben a második ötéves terv folyamán lényeges változásnak kell bekövetkeznie. Ennek a sokoldalú változásnak a termelés, a jobb termelés az alapja. Népjólétünket az olcsón előállított, minőségi áruk termelése, a helyes kül- és belkereskedelem, a megfelelő áruelosztás segíti elő. Az árubőséget a mezőgazdaságban a belterjes, intenzív termeléssel érjük el. Szabolcs-Szatmár megyét három oldalról övezi a Tisza g a belterületek folyókkal, csatornákkal való tagoltsága is igen kedvező. A szatmár-beregi részen a Kraszna, Szamos, Túr, a nyírségen a Keleti Főcsatorna, az Érpatak, a Lónyai-csatorna folyik keresztül, lamelyek vize — a Túrt is beleértve — egyaránt alkalmas öntözéses kertészeti és szántóföldi — növénytermelési kultúrák termelésére. Fel kell karolni és ki kell szélesíteni megyénk Zöldségkultúráját, meg kell teremteni az időben, s területben való egységes megoszlását a zöldségellátás- vnak, s biztosítani a legnagyobb felvevő-piac, Nyíregyháza korai-zöldség szükségletét. Most ezen a téren fokozottabbak a feladatok, mint a múltban, amikor a bulgár kertészek termelvényei csak a helyi szükségletek kielégítésére voltak hivatva. Kötelezettségeink ma már mind az országos ellátás terén, mind az exportigények kielégítésében olyanok, mint a helyi szükségletek biztosítása. S ha meggondoljuk, hogy — szerényen számolva — a megye évi zöldségszükséglete 6—8 ezer vagon, az exportigény, az országos ellátásból ránk eső feladat még több, akkor meg kell állapítani, hogy az igény kielégítésére 15—18 ezer hold föld termése szükséges. Indokolttá tenné ennek a nagy területnek az igénybevételét a szántóföldi száraz termesztés a kisfokú termelési biztonság miatt. Azonban ezt kiegyenlítette, egyensúlyozottá teszi az öntözéses kultúrák megteremtése. Itt vár a feladat a mező- gazdaság szocialista termelési szektorára, mert míg az egyéni termelés a speciális termőtájakon a tájfajta káposztát, gyökérzöldséget és egyebet állítja elő, — ha kisüzem bizonságával is, — addig a termelőszövetkezetnek s egyéb termelési társulásoknak módjában van a nagyobb területen, a legfejlettebb módszerek alkalmazásával, jó munkaszervezéssel, a nagyobb termelési eredményeket, kellő munkaalkalmat és több jövedelmet biztosító termelésre. Ä megyeszékhely, a járási központok zöldövezetének kialakítása a vízforrások közelében lévő községekben, azok termelőszövetkezeteiben a legmegfelelőbb. A nyíregyházi termelőszövetkezetek közül a Dózsa, Ság- vári és Űttörő TSZ-ek 40 holdas öntözéses kertészete mellett az egyéniek mintegy 100 holdas, főleg száraz termelése alkotja a város zöldségövezetét. A keleti részeken Nagydobos, Nagyecsed, Fehérgyarmat, Kocsord és még jónéhány községben rakták le eddig a fejlett zöldségtermelés alapját. A kocsordi Vörös Csillag TSZ 25 holdas öntözéses kertészete például kombinált zöldséges és szánóföldi vetésforgó alapján működik. A Keleti Főcsatorna mentén a Tiszavasvári Állami Gazdaság 400 holdas kertészete és 300 holdas rizstelepe mellett jelenleg még mintegy 400 holdas területen folyik a víz hasznosítása. A Lónyai-csatorna mentén jelentős a Kemecsei Állami Gazdaság mintegy i 50 holdas öntözéses zöldségese. Sorolhatnánk még néhányat, de így Is megállapítható, hogy elszórva mindenütt meg van a mag, s bizonyság arra, hogy termőtájaink megfelelőek. Felvetődik azonban a kérdés: megelégedhetünk-e az eddigi eredményekkel? Jelenleg 1913 hold öntözőtelep van megépítve, «miből 670 hold az állami gazdaságok kezelésében van, tß25 a tsz-eknél, de nagy részét nem hasznosítják. Például az elmúlt évben a berendezett terület egyharma- dán termeltek csupán öntözéssel. Fehérgyarmaton a Győzhetetlen Brigád TSZ-ben egy 120 holdas terület berendezései használhatatlanok. A kisvárdai zöld övezethez a dombrádí Vörös Csillag TSZ 15 holdas öntözéses teleppel akar csatlakozni 1957-ben, ezzel szemében például Kemecsén, ahol a négy tsz. közül három- mák a területe a Lónyai-csatorna mentén fekszik, nem foglalkozik az öntözéssel. A Petőfi TSZ-ben az a probléma, hogy kevés a föld. Ha számításba vennék, hogy a zöldségtermelésben a holdanként 1O0—120 munkanap szükséglet mennyi kellően fel nem használt munkaerőt tudna foglalkoztatni, s az ebből Származó jövedelem 2—3 szorosára emelkedik az eddigieknek, akkor biztosan foglalkoznának a kérdéssel. Vannak tsz-ek, ahol a szántóföldi szjáraz művelésű íöldségtermesztési lehetőségeket is kihasználják e jövedelem gyarapítására. Például a nyífbátori Lenin TSZ-ben egy 30 holdas dinnye-tábláról eddig mint- jegy 350.000 forint haszon lett. Nem használja ki még !ezt a lehetőséget sem kellően a kéki Üj Utakon Járó és a Petőfi TSZ, pedig tudvalevő, hogy ott van a szabolcsi káposzta és gyökérzöldség hazája. A vasmegyeri Micsurin TSZ-nek pedig mintegy 7 holdas téli káposztáját tette tönkre a káposztahernyó. S miért? Csupán gondatlanságból, azért, mert a tsz. tagjai azt mondják: „csak a kapálásért kapok munkaegységet...” íme a feladatok ezen a téren nagyok s az eddigiek alapján nem mondhatjuk el, hogy minden rendben van és nyugodtan építhetünk az eddigi eredményekre* Ezért a saját jólétünk emelése, a jobb ellátás érdekében minden tsz., amelyik rendelkezik a legkisebb lej| hetőséggel is, mérje fel azt és a saját erejét. Ahol elhanyagolták a lehetőségek felhasználását, ott ne kés-! lekedjenek tovább. Az egyénileg dolgozó parasztok pe-1 dig minél többen a termelési társulásokon, szakcsoportokon kérészül vegyék igénybe megyénknek ezt a természeti kincsét, a vizet, így küzdjék le a legnagyobb ellenségünket* az aszályt»
