Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-24 / 197. szám

*Világ, pv&lelátfai egyesuftefekf AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA É-S A MEGYÉI TANÁCS"LAPJA Az ötéves terv a megvalósulás útján SZABOLCS* SZATMÁRI XIII. évfolyam, 197. szám ARA 50 FILLER 1936 augusztus 24, péntek —- Takarékoskodjunk — a szállításnál ! Utazik az oszlop, utazik a gyümölcs s velük együtt utazik a költség is. Minél tovább utaznak, annál kevesebb lesz az oszlop és a gyümölcs — ts annál több a költség. Hatalmas összegeket emészt fel a szállítás. Kü­lönösen akkor, hogyha az árukat nagy távolságok­ból kell rendeltetési helyükre eljuttatni. Sok a fe­lesleges utazgatás. Kevesebb, mint pár éve, de még mindig több az elégnél. Hogy a felesleges távolságú vagy éppen telje­sen elkerülhető szállítások előfordulnak, annak oka rendszerint az, hogy valamely szállító nem tel­jesíti időre feladatát. Másodsorban ok lehet az is, hogy azok a termelőegységek, üzemek, gazdasági szektorok, amelyeknek feladata lenne a helyi szük­séglet kielégítése, nem ennek a tervnek megfele­lően dolgoznak. Nyíregyháza környékén például nem termeltek elég korai zöldségfélét. Többszáz kilométerről, Csongrádból, Bács-Kiskunból kellett ideszállítani a zsenge paprikát, paradicsomot. A szállítás többletköltségét természetesen a fogyasz­tók fizették meg kénytelenségből, hiszen a szükség­letüket ki kell elégíteni. Az ilyen utazgatásoknál fordul elő, hogy az áru értéke csökken, mivel a hosszú úton valami­lyen sérülést szenved, vagy teljesen megromlik. A sárospataki vár restaurálásához 10 ezer darab cse­repet szállítottak a sárospataki állomáshoz. Ami­kor a megyénk éoítőipari vállalata a cserepet át­vette volna, megállapítást nyert, hogy mindössze 2 ezer darab használható. 8 ezer cserép összetört, ..lapáttal" kellett a kocsikból kirakni. Még nem ál­lapították meg, hogy minek következtében törtek össze a cserepek. A MÁV véleménye szerint hely­telenül voltak berakva, a hódmezővásárhelyi tégla­gyár c-akértője, — ahonnan a cserép érkezett, — a hosszú útra hivatkozik, tehát a sok rázkódás, tola­tás lenne a következmény oka. Ne keressük azt, hogy talált-e volna a sárospataki vár közelebbi gyárból cserepet, hanem állapítsuk meg, hogy a többszáz kilométeres út gyakran előfordul, emészti a költségeket. Közeli téglagyáraink bizonyára bő­víthették volna kapacitásukat az elfecsérelt szállí­tási költségekből és törési veszteségekből. Csak nemrégiben történt, hogy a Tiszántúli Áramszolgáltató Vállalat Jármi község hálózatán dolgozott. Amikor a kb. 40 betonoszlop beépítéséi e került volna a sor, a várt és visszaigazolt beton­oszlopok az 5. sz. Épületelemgyárból nem érkeztek meg. A brigád más munkára való állítása, az anya­gok további biztosítása igen nagy költséget jelen­tett volna a vállalatnak. Azonkívül, mivel tervsze­rint dolgoznak, Jármi község villamosítását be kel­lett fejezni. Kénytelenek voltak a hiányzó beton­oszlopokat más munkahelyről, Kisvárdáról Jármi községbe szállítani. Mivel a MÁV terven felül ezek szállítására alkalmas laposkocsikat csak a fuvar- terv szerint biztosíthat, az oszlopokat gépkocsin szállították át Jármiba. Éz az első többletköltség. A második akkor jelentkezett, amikor a TITÁSZ kérése ellenére az 5. sz. Épületelemgyár nem irá­nyította más helyre a korábban megrendelt beton­oszlopokat, hanem a Jármihoz közeleső vasútól! > mMátészalkára. Szálkáról ismét más rendel­tetési helyre kellett utaztatni az oszlopokat, mi­vel ott már nem volt rájuk szükség. Nem kismértékben hozzájárul a felesleges utaztatásokhoz a tervmódosítás. A mór megkez­dett munkához szükséges anyagot a helyszínre ki­szállítják, a tervmódosítás során ennek egy része feleslegessé va-ik cs így ismét más helyre kerül. Szükségtelen újból Az újból megemlíteni, mennyi­vel drágább, mennyivel költségesebb így a munka. De nemcsak a költségeket emeli, hanem el­vonja a szállítóeszközök.. is más munkától, fog­lalkoztatja az any? gszállító munkásokat, többlet adminisztrációt jelent. Lánc Kezdődik itt, amelynek szc ..ei egymásba kapcse’ódn^k s Cs.k lassan fo - nak el. Olyan kérdés ez tehát, amellyel foglalkozni kell. Igen helyes az a rendelet, amely például a téglagyárakra vonatkozik, hogy más megyébe tég­lát csak rendkívüli esetben lehet szállítani. A to­vábbiakban arra kell törekedni, hogy azokból az áruféleségekből, amelyekből a helyi szükségletet a helyi termelőegységek biztosítani képesek, ne esz­közöljünk felesleges száliítgatásokat. hanem töre­kedjünk a helyi lehetőségek jobb kihasználásával a szükségletek kielégítésére. A begyűjtési verseny alkotmányi szakasza szeptember 10-én ér véget A tegnapi lapunkban hírt adtunk arról, hogy az alkotmányi versenyben augusztus 20-ig milyen eredmények születtek. A verseny ezzel még nem zá­rult le, a végső sorrend a szeptember 10-i állapotnak megfelelően alakul ki. Szeptember 10-ig még több, mint két hét van. — Semmi akadálya annak, hogy a mostani utolsók lényegesen javítsanak he­lyezésükön. A versenyben különösen szorosan egymás mellett haladnak a máso­dik helytől az ötödik helyig sorakozó járások. A második helyen lévő kisvárdai járástól a bakta- lórántházi járás mindössze 2 tized százalékkal maradt el. A balrtai járástól pedig a negyedik helyen lévő ti- szalöki járást csak 3 tized százalék választja el. A ti- szalöki járást egy százalék eltéréssel követi a nyírbá­tori járás. A termelőszövetkezetek és községek versenyében (s ugyanilyen Szoros eredmé­nyek vannak, tehát az első­ség még sehol nem dőlt el. Az elbizakodottságnak, il­letve a csüggcdésnck sem­mi helye, mert a hátralévő több, mint két hét még egészen más eredményeket hozhat. Beszámoltunk már arról, hogy Fehérgyarmat kör­nyékén építik az új keskenynyomtávú vasutat, Az épít­kezés szükségessé teszi több vasúti híd létesítését. A képen: ügyes munkáskezek vasbeton-hidat épí­tenek. Ma reggel megkezdi a termelést az Alkaloida Ma reggel háromnegyed hétkor megszólal a Tisza- vasvári Alkaloida Vegyé­szeti Gyár dudája — újra indul az üzem. Az elmúlt állásidő alatt jelentős épí­tések folytak a gyárban, a megkapott 8,200.000 forintos beruházási ke­retből már mintegy 40—45 százalékot fel­használtak az extrakciós üzem építésére. Az építkezés félig kész ál­lapotban van, ugyancsak négy lakástömb van majd­nem készen és az ötödik tömb is készül, amelyek 20 munkóslakást jelentenek majd. Elkészült a mellék- alkalóida üzemrész, amely egészségügyi szempontból igen sokat jelent az érin­tett dolgozóknak. Elindult u megyéből a harmadik negyedév századik vagonja az exportra szánt zöldségfélékkel A megye földművesszö­vetkezetei 200 guruló va­gon export-zöldségáru szál­lítására kaptak tervet eb­ben a negyedévben. Ez kö­rülbelül 9.000 mázsának felel meg. A jelentős msny- nyiséget Csehszlovákiába, Lengyelországba, Kelet- és Nyugat-Némstországba szál­lítják. A földművesszövetkeze­tek tegnap a századik gu­ruló vagont indították út­nak. Ezideig minden vagon áru kifogástalan volt, s ez dicséri a földművesszövet- kezatek javuló felvásárlás- munkáját. A legtöbb ex­portot a tiszalöki földmü- vesszövetkezet szállította. Az árukat a helyi tsz-ektői és egyénileg dolgozó pa­rasztoktól vásárolja. Jól dolgozik a kemecsei kör­zeti szövetkezet felvásárlási üzemága is. A héten már a tizenegyedik guruló vagont küldi exportra. Berencsi József felvásárló^ a legtöbb árut a helyi állami gazda­ságtól kapja. A gazdaság nagy gondot fordít az ön­tözéses kertészetére. Pél­dául tizenhét hold földről körülbelül 100 mázsa pap­rikát akarnak leszedni. Meg ;s lesz, mert gyönyörű a Két tábla paprika. V. Gy. Új kazánházzal indul ma a gyár. A gépház majdnem teljesén kész. Üj gyógysze­rek gyártására is készül­nek, az állásidő alatt foly­tak a kísérletek. A sccpo- lamin gyártására a kísérle­tek még ma is folynak a laboratóriumban. A Chi- ncin gyártotta eddig, de nem abból a növényből, amelyből most az Alkaloida fogja a gyógyszert nyerni. A scopolamiiji nyugtató, al­tató hatású,: gyógyszer, a gyár a Datüra-metel, más­néven Metel-maszlag nős vényből (nem azonos a kö­zönséges útmenti maszlag­gal) nyeri. Ugyancsak • biztatóak az eredmé­nyek a P-vitamin elő­állítására. Ez a vitamin a hajszálerek törékenységét szünteti meg, fokozza a véralvadást, tehát a vérzékenység leküzdésére szolgál. Japánakác bimbó­jából készítik. Kísérletek' folynak a mákfejek feldol­gozásának más módjára is, | Az első esztendő Tiszadobon az Üj Föld TSZ terméseredményeit elsősorban a- tagok, de a kint lévő egyéniek is nagy figyelemmel várják. Vajon mit hoz az első eszten­dő? A szövetkezet ugyanis csak a múlt őszön kezdte meg a Itözös munkát. Az előlegosztás azt mutatja, hogy jól dolgoz­nak. Maguk a tagok sem számítottak ilyen ered­ményre. A közös tartozások és tartalékolások el­intézése után megkezdték az elcsépelt termény szétosztását. Munkaegységenként 5 kiló búza, fél kiló árpa és 30 deka borsó jut. A szövetkezetben leginkább kételkedett özvegy Dankó Andrásné. Még aratás előtt is tépelődött, hogy érdemes volt-e neki gyermekeivel erre az útra lépni. Eddig 430 munkaegységet teljesített család­jával, amire hazavittek 21.50 mázsa búzát, több. mint 2 mázsa árpát és 130 kiló borsót, örömtől meghatódva mondta, hogy kamrájukban még ennyi termény soha nem volt, amelyből már nem kell gondolni tartozások törlesztésére. Szépek a kapások ii. Most különös gondot for­dítanak az őszi vetésre, mert az idén még jobb eredményük lett volna, ha tavaly nem késlekednek a vetéssel. NAGY KALMAN agronómus. Gyermekkacajtól hangos a Széchenyi utcai óvoda játszóte- íe. Három kisfiú ho­mokvárat épít. Két .kislány piros harang- szoknyácskáját röpíti a hinta szele. Egy csapat fiú fogócskát játszik. Az óvó nénit seregre való Kislány állja körül. Egyiknek a kibomlott masliját kell megkötni, a má­siknak a cipője fűző­dött ki, fontoskodó arccal kérdez vala­mit a harmadik. Ezernyi apró gondok. Olyan kicsinyek, hogy felnőtt szemmel néz­ve semmiségeknek tűnnének ezeknek a pöttömnyi emberkék­nek azonban mégis nagyon fontos, hogy választ kapjanak minden kérdésükje. Kibcmló értelmű« mohón szippantja fel a külvilág minden ér­dekes kis és nagy eseményei, s nem mindegy az, hogy a jót, vagy rosszat ta­nulják meg előbb. Szeretettel, türelem­mel foglalkoznak az óvónők a gyerekek­kel. Ez a hivatásuk. Tanítják, babusgat­ják őket, s aztán szár. njukra eresztik a kis fiókákat. Az eltávo­zok helyébe újak jön­nek, aztán azok is el­mennek. Az óvónő min. g marad, s egy­szer még azt is meg­éri, hogy egy-egy régi tanítványa elhozza az óvodába kicsi gyer­mekét. 25 gyermek megy szeptemberben a Széchenyi utcai óvo­dából az általános is­kola első osztályába. A 26-i búcsú-ünne­pélyre készülnek ép­pen. Táncot, jelene­teket, verseket tanul­nak. Az óvó néni a s2ülői munkaközösség ajándékait (füzet, könjzv, ceruza, radír, színes ceruzák) cso­magolja. Abonyi Fe­ri még csák a jövő szeptemberben megy az iskolába, —• saj­nálja is nagyon — de azért szépen sza­valja „Az álmos hat­tyú" című verset. Egy szöszke fiúcs­ka bátortalan hangon konferálja, hogy a következő jelenetben A három nyálról szól a mese. Merczel Tibi érces hangon az ösz- szekötö szöveget mondja, a többiek a három bátor kisnyu- lat játsszák. Rászedik a rókát, a farkast, a medvét és a vadászt a szarka segítségével, aki azt meséli róluk, hogy óriás nyulak és csak róka-, medve-, farkas- és vadászhúst esznek. Vasárnap 25 fiatal palánta indul el egy új úton a tudomány berkeibe, egy hosszú egcsz életen át tartó kirándulásra. Kíséri őket a szülők, neve-' lök és a társadalom szerető szíve, segítő keze, Kenyeres Irma.

Next

/
Thumbnails
Contents