Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-24 / 197. szám
NEPL ' P 1956 augusztus 24, péntek „Megtanított bennünket a tapasztalat46 ~ Már jó egy órája beszél''- geíek Vinginder János elr- társsal, a tiszavasvári Kossuth Termelőszövetkezet elnökével, akire semmiképpen nem lehet azt mondani, hogy ellensége a szónak s a kérdéseket tisztázó vitának. Most például azt mondja: „Igen, ebben az esztendőben nagyot fordult nálunk a kerék.” Hogy mibén fordult nagyot a kerék, arról hosszan magyaráz, kezdve a szövetkezet megalakulásával: Éppen négy éve alakítottuk meg a szövetkezetei Kezdetben, hogy'1 elhagytuk az egyénieskedést, ugymondva semmi mással nem törődtünk, csak a földdel. A föld termésével. Később kezdtünk az állattartással is foglalkozni. A kukoricatermés után megmaradt a szár, az árpa, zab cséplése után a szalma. No meg, tud-e parasztember úgy gazdálkodni, hogy ne lásson a földjén lóhere, meg lucerna táblát? Tehát iállatokat vásároltunk. Ettől azonban még nem volt becse az állattartásnak. Mindinkább kevesebb abrak és takarmány maradt a közös jószágállománynak. Még az elmúlt évben is igen szűkmarkúan bántak a közös jószág ellátásával, pedig termett bőségesen. Termett, de kiosztották. — A közös állomány szaporulatával se úgy gondoskodtunk, ahogy kellett volna. Csak egyet, a jövedelmez 3ség rovására a mi adottságaink között a legjellemzőbbet emlitve: szinte minden esztendőben eladtuk még malac korban a kocaállomány teljes szaporulatát. Ilyen körülmények között nyilván nem lehetett jövedelmező az állattartásunk. Pedig mind jobban éreztük és kezdett foglalkoztatni bennünket a gondolat, hogy a nagyobb haszon és a szilárdabb alap kulcsa a közös állatállomány fejlesztése, tervszerű tartása lehetne. De hogyan? Sokat vitatkoztunk ezen és azt hiszem, nem szégyen megmondani, hogy az olyan volt középparaszt tagjaink, mint Lipták János és Sós Bálint, segítettek megtalálni a helyes megoldást. — Azzal mentünk tovább, [hogy a jószágok gondozását |a leghozzáértőbb tagokra [bíztuk. így például a te* [hénállomány mellé Ká- nyási József került, akinek — mint maga is mondja:— még a napok is szebben, jobban múlnak, ha teheneket gondoz. : — Persze arra is gondoltaink, hogy az eredmény 'aligha lehet alapos és áldandó a szükséges mennyiségű abrak és szálastakarmány biztosítása nélkül. — Ezért úgy határoztunk, hogy ebben az évben 101 holdra növeljük a lóhere, lucerna, silócsalamádé és az egyéb takarmányt szolgáltató területmennyiséget a tavalyi 50 holddal szemben, míg kukoricát a múlt évi 17 hold helyett 52 holdon termelünk. Ezt a számításunkat valóra váltottuk. — Hogy érdem szerint etethessünk, a készlettel pontosan bánjunk, takarmány- felelőst állítottunk be, aki mindenkor számadással tartozik a készletekért. — Ez év januárjától gazdálkodunk tehát nagyobb gonddal, törődéssel a közös állatállománnyal, de már is azt mondhatjuk: ugrásszerűen megnövekedett az állattenyésztés utáni haszon. Be tudjuk ezt bizonyítani? Be. Mégpedig nem szóval, de fehéren feketén. .Vagyis hogy mondjam: a jövedelem alakulásával. Erre az évre minden előbbinél jóval több bevételt terveztünk a sertéstenyésztés után: 138.180 forintot. Meglesz ez? Többnek kell lenni. 50 darab hízónk van, átlagosan 100 kilósok. De már ezideig is mintegy 30.000 forint bevételünk van a sertésekből. Most eddig meghaladja ez a harmincötezret! Gyapjú bevételi tervünk valamivel több 22 ezernél. A tényleges bevétel jóval felül van a 23 ezren. Vagyis a teljesítés: 112 százalék! — De hadd mondjak el még valamit. A múlt év nyarán vásároltunk harminc méhcsaládot. Tavaly ezekkel se törődtünk és persze a haszon se mive- lünk. Az idén aztán ezekkel is másképp lett. Mi az eredmény? 7 és fél mázsa méz. 550 kilót kiosztottunk a tagságnak, 200 kilót szerződéses alapon értékesítettünk 20 forintjával. A haszon tehát a méhek tartása után 14 ezer forint, míg a tartásukra fordított kiadás alig éri el a négyezret. S emellett a szaporulat újabb 12 család. — őszintén szólva most már keveseljük a meglévő jószágállományt is. Minden okunk megvan arra, hogy okosan és még bátrabban menjünk előre ezen a megkezdett úton, amire megtanított bennünket a tapasztalat. Hiszen mi egyébről lenne itt szó, mint szövetkezetünk erősítéséről, gazdagításáról, ami lényegében a mi egyéni jobblétünket jelenti. — Elhatározásunk, hogy még ebben az évben 15 darabbal növeljük fejőstehén állományunkat. A juhállomány utáni szaporulatot teljes mennyiségben meghagyjuk. Jelenleg 75 darab vetkezetünkbe. De az a szám most már még inkább fog emelkedni és nekünk, akik már itt vagyunk, kő* telességünk gondoskodni arról, hegy a belépő tagok valóban megtalálhassák számításukat. Idáig tart Vinginder elvtárs magyarázata arról, hogy mi okból fordult náluk ebben az esztendőben nagyot a kerék. Nincs helye az ellenvetésnek: valóban jó irányba forduit. Asztalos Bálint. Sertés — három forintért Részemre különösen jól végződött az ün- i népi vásár. A mező- gazdasági kiállításon vettem egy tombolajegyet, ahol a szerencse nekem kedvezett. A 811. számú jeggyel nyertem egy sertést. A körülöttem állók meg is jegyezték: — „Disznó szerencséje volt.“ Hegyi Ferenc i Nyíregyháza. Mintatanácsülés volt Ököritófülpösön /'fcköritófülpös dolgozói már 8 órakor gyülekezni kezdtek a szépen feldíszített, berendezett kul- túrházban, noha a tanácsülés időpontja 9 órára volt hirdetve. Az ülés megkezdése előtt több választó és tanácstag megjegyezte: „Hogyan lehet az, hogy most ilyen szépen be van rendezve az ülésterem, máskor pedig még ülőhely sem kerül.“ A megjegyzések igen he- lyénvalóak voltak. A mostani tanácsülésre fokozott gondossággal készült a községi tanács végrehajtó bizottsága. A beszámolóhoz javaslatokat kértek a végrehajtó bizottság vezetői az állandó bizottságoktól, a tömegszervezetektől. Ez indokolt is volt, hiszen a tanács tömegkapcsolatát értékelték. Gondoskodtak a beszámoló alapos elkészítéséről, arról, hogy az a végrehajtó bizottságon történt megtárgyalás után időben eljusson a tanácstagokhoz, A tanácsteremben min- den tanácstagnak cs tanácskozási joggal meghívottnak ki volt jelölve a helye az asztal mellett. A vendégek részére szintén kellő számú ülőhelyről gondoskodtak. A tanácskozó terem falát grafikonok, kimutatások. képek és feliratok díszítették. A vb. .elnökének beszámolója után megindult a termékeny vita. A hozzászólók szavaiból érezni lehetett az SZKP XX. kongresszusáról kiindult nyílt, bátor, őszinte bírálatot — önbírálatot. Ilyen őszinteséget várnak — amint a felszólalók elmondották — a villanyhálózat bővítésével kapcsolatban a járási és a megyei tanácsoktól is. „Ne hitegessék a községi tanácsot, mert a felelőtlen ígérgetések nem hogy erősítenék, hanem gyengítik a tanácstagok és a választók közti kapcsolatot“ — mondotta Farkas elvtárs, a 17. körzet tanácstagja. Labancz elvtárs a tanácsülés színvonalának megjavításáról beszélt. El kell érnünk — mondotta —, hogy tanácsüléseink a vezetés munka- értekezletei legyenek. Ne reprezentatív külsőségekben, hanem a jó határozatok meghozatalában nyilvánuljon ez meg. Arra kell törekedni, hogy a választók bízzanak a tanácstagokban, bizalommal forduljanak hozzájuk ügyes-bajos dolgaik intézése végett. A tanácsülésen több ha- sonló hozzászólás hangzott el. A felszólalók kivétel nélkül foglalkozta^ a tanács tömegkapcsolatá nak megjavításával. A tanácsülésen — mint meghívottak — a környező községek vb-elnökei és titkárai is részt vettek. Az ülés befejezése után tapasztalatcsere-értekezletet tartottunk. Több vb-elnök és vb-titkár helyeselte a látottakat és kifejezésre juttatta, hogy ehhez hasonlóan kellene minden községi tanácsülést előkészíteni, megszervezni. Petes János. Több, mint ezer holddal gyarapodtak ez évben a tiszalöki járás termelőszövetkezetei süldőnk van. Ezeket most már mind felneveljük s az arra alkalmasokkal kocaállományunkat frissítjük fel, míg a többieket hízott állapotban fogjuk értékesíteni — Természetesen, — figyelembe véve a tovább) fejlődést, —• számításba vettük egy 50 férőhelyes istálló megépítését. Ennek megvalósítása annál inkább sürget bennünket, mivel a legutóbbi három hónapban is 16 család lépett be szöEbben az évben augusztus 1-ig 357 család 1111 hold földdel lépett a nagyüzemi gazálkodás útjára a tiszalöki járás területén. A nyári nagy munkák idején a belépések száma csökkent, de elég jelentős számban voltak olyanok, akiknek számvetését már ekkor tett követte. Példáu' Danku József 10 holdas középparaszt az aratás idején határozta el magát a közös gazdálkodásra, s belépett a tiszavasvári Üj Föld Termelőszövetkezetbe. Lábon álló búzáját már közös erővel aratták le. Az elmúlt napokban Csikós Péter középparaszt 18 holddal, Bé- nyei Guborné pedig IC holddal lepett be a tiszalöki Haladás TSZ tagjai Egy perc a telefonnál Halló, itt sörraktár ! — Sok panasz hangzott el az utóbbi időben arra, hogy kánikulai hőségben sem jut el elegendő mermyi-! ségű sör az üzletekbe, — főként a földművesszővetke-[ zetek vidéki fiókjaihoz. Az ünnepi vásár alatt ’sem, lehetett mindenütt sört kapni, s a vásár végefelé már hiába áhították a „folyékony kenyeret” a látoga-1 tók. A vásár utáni napokban pedig szinte teljesen el-| tűnt a közkedvelt ital a kimérésekből. — Miért van1 ez így? — Az idei nyár minden napján 150—200 hektoliter sör megy ki raktárunkból. Ez persze 1951-től minden nyáron így van. Mi tudjuk, hogy ezzel a mennyiség-! gél ma még nem elégíthetjük ki teljesen a szükségle-! tét. Azt is tudjuk, hogy sajnos a vásáron is zökkenő1 volt a sörellátásban, de végső soron a Belkereskedelmi Minisztérium dönti el, milyen keretszámot ad a megyéknek, — köztük Szabolcs-Szatmárnak. A mai terv- szám kicsi — válaszolt Marosi elvtárs, az üzem vezetője. — Júniusban és júliusban aránytalanul sok volt a barna és kevés a világos sör. A közvéleményt kutatva megállapítottuk, hogy a világos sörnek sokkal több a kedvelője, mint a másiknak. Javítani kellene az arányszámokon. — Most már jobb az arány. 75:25 száza'ék a világos javára. Persze sokkal kövesebb volt ezelőtt, s erre igen sok dolgozó, vendéglátó üzletvezető panaszkodott.j Azon igyekszünk, hogy még több legyen a világos sör a dolgozók igényeinek kielégítésére. Eddig tartott a telefoninterjú. Megjegyezzük azonban, hogy az itt felvetettek — panaszok, kívánságok — nem újkeletűek. Érdemes rajtuk elgondolkodni! a söripar illetékeseinek. —a —J. Egy falu példája Pártházat arattak Őrben közé. Ben>us Lajos 10 holdas birtokával a tiszavasvári Kossuthban akarja megkezdem az új életet. Az augusztusi föllendülést bizonyítja, hogy augusztus 1-től 20-ig 43 család 205 hold földdel lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Az egész évi jó szervezd munkának dicséretes eredménye mutatkozik a tiszavasvári Kossuth TSZ-ben, ahol az elnök Vinginder János és a tsz. minden tagja szívügyének tekinti a közösség gazdasági és számbeli megerősödését. A Kossuth TSZ-be az idén eddig 41 család lépett be 162 hold földdel. CZINE FERENC Mg. osztályvezető, Tiszalök. Alkotmányunk születésnapjának évfordulóján kettős ünnepet ültek az őriek. Ekkor avatták fel az új pártházat. Az ünnepély mintha nyilvános taggyűlés lett volna. Fekete ünneplő- ruhába öltözött parasztok, kommunisták és pártonkí- vüliek, öreg nénikék, fiatalok vettek részt ezen az ünnepi gyűlésen. Büszkén nézegették a község legfiatalabb építményét. Min.ha valamennyien azt mondták volna: a mi kezünk munkája, a mi szívünk öröme telik ebben az épületben. így is van. A község dolgos népe egy emberként állt a pártvezetőségnek, a tanácsnak és a Hazafias Népfront helyi szervezetének javaslata mellé, amikor meghirdették a pártház építését társadalmi munkával. Sok nehézséggel kellett megküzdeniök. 1955 márciusában, amikor a községfejlesztési alapot tárgyalta a községi tanács, még sem pénz, sem anyag nem állt rendelkezésre. A tanácsülés mégis úgy határozott, hogy meg kell építeni. S hogy most áll a szép pártház a község közepén, az az őri kommunisták lelles munkájának, a párton- kívüliek segítő szándékának köszönhető. Amikor arról volt szó, hogy hozzá kell fogni az építkezéshez, összefogott az egész község. Több, mint 25 ezer forintot ér az a társadalmi munka, amit a falu végzett. Nyolcszáz mázsa követ, 5—6 ezer darab téglát szállítottak be a tsz- tagok és az egyénileg dolgozó parasztok 3—4 kilométer távolságról, hogy ne legyen fennakadás az épít-* kezésnél. Az úttörők is segítettek. Czine Gábor bácsi 80 éves egyénileg dolgozó paraszt szintén ott dolgo-i zott az elsők között. Az avató ünnepélyt sze- pen megrendezték. A part- náz építésében végzett közös munka, s az ünnepség még inkább mélyítette, barátságosabbá tette a kap-! csolatot a kommunisták és1 a pártonkívüliek között. — Helyeslik a dolgozók azt is,1 hogy az új pártházban helyet kapott az orvosi rendelő. Azonban nem minden van rendben. Javítani kell a pártmunkát Űrben. Ezt világosan látják a dolgozó parasztok, a párttagok és a pártonkívüliek egyaránt Sok javítani valója van a pártszervezetnek. Törődjön többet az egyéniekkel. Az agitációs munkát javítani' kell — mondja Görög Já-- nos elvtárs. Görög elv tára 45-ös párt-' tag. Látja: elérkezett az idő, amikor példát kell és érdemes mutatni. Egy fiam már termelőszövetkezeti tag. Ügy érzem, nekem is ott a helyem. A lányomat férjhez adom, én belépek a termelőszövetkezetbe. A lakodalmon kettős ünnepet ülök majd! A Görög Jánosok és a többi egyénileg dolgozó parasztok, párttagok és párton- kívüliek azt várják, hogy az új pártházban pezsdü'ő pártáiét legyen, amely előre viszi a falu egész fejlő-“ dését. (F. K.) Szállítható éttermek — könnyűfémből A Kémet Demokratikus Köztársaság egyik uűs- mari üzemében szállítható könnyűfém-étterem készül a szeptember 1-én megnyíló lipcsei őszi vásárra. Egy ilyen 800 férőhelyes étterem már a tavaszi vásáron is sok látogatónak nyújtott felfrissülést. Az üzem dolgozói különböző bútorokat, ablakrámákat és egyéb cikkeket is készítenek színezett könnyűfémből. Az üzem még egy 16 méter hosszú, könnyűfém-hid szerkesztésére is megrendelési kapott. A hid az Unstrut folyón vezet majd át, *»
