Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)
1956-08-01 / 178. szám
NÉPLAP 1956 augusztus 1, szerda munkában a* Oi*sk á g* g' y íi I é & (Folytatás az 1. oldalról.) A bzuvjetumö Kommunista Partja XX. kongresz- szusa határozatainak tényében és az azóta eltelt időszak világpolitikai eseményeinek tükrében még inkább világossá vált számunkra, hogy a nemzetközi helyzet egészséges fejlődésének, a tartós béke megszilárdításának legfontosabb előfeltétele a szociar lista tábor egységének további erősítése. sl' Az imperialista propagan- daszervek az utolsó hónapokban — mióta a nemzeti sajátosságok fokozottabb' figyelembe vételének kérdése előtérbe került ■»- időnként más és más baráti országot igyekeznek úgy feltüntetni, mint követendő példát. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk kihangsúlyozni azt, hogy mi minden szocializmust építő ország népétől sokat tanulunk, sőt bizonyt« területeken tanulunk a fejlett technikával rendelkező tőkés országoktól is. Ue a mi számunkra a követendő példakép mindenekelőtt a Szovjetunió és az marad a jövőben is. (Hosszantartó taps.) Legújabb történelmünk elmúlt évtizedének minden tapasztalata csak még inkább , aláhúzza azt a felismerést, hogy nemzeti újjászületésünknek, békénknek és biztonságunknak egyetlen járható útja a legszorosabb testvéri együttműködés a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a szocialista tábor többi országával. A magyar kormány teljes mértékben tudatában van e kérdés jelentőségének, mint ahogyan világosan látja azt is, hogy az imperialista álmodozók •— hidegháborús terveik összeomlása után — reményeiket elsősorban a szocialista tábor szilárd egységének meglazítására építik fel. Külön szólni kell azokról fi kölcsönös erőfeszítésekről, amelyek ebben a beszámolási időszakban a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi ^Népköztársaság közötti kapcsolatok fejlesztésére irányultak. Ismeretes, hogy legutóbb, mindkét ország 'jóindulatú törekvéseinek eredményeképpen, rendeződtek a közöttünk fennálló gazdasági és pénzügyi problémák. A megállapodás [létrejöttével mód nyílt kereskedelmi kapcsolataink fokozott fellendítésére is, amelyhez mindkét országnak nagy érdeke fűződik. Pártunk Központi Vezetősége legutóbbi ülésén kez- deményezően lépett fel a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták ^Szövetsége közötti kapcsolat rendezésének kérdésében. Ezeknek a kapcsolatoknak a megteremtése elősegíti, hogy a két kormány, a magyar és a jugoszláv nép között is még sokoldalúbb meleg baráti VL szony alakuljon kf — hasonlóan azokhoz a kapcsolatokhoz, amelyek a két ország között mindkét nép javára a felszabadulás után, egészen 1948-ig voltak. A kormánynak a szocialista tábor országaival való fokozott együttműködésre irányuló tevékenysége nem ‘jelentette a nem szocialista tábor országaitól való elszigetelődést. Ellenkezőleg! A Magyar Népköztársaság kormánya nagy gondot fordított, — s a jövőben még fokozottabb gondot kíván fordítani — arra, hogy minden országgal, függetlenül annak társadalmi rendszerétől —• gyümölcsöző gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatot alakítson ki, illetve mélyítsen el. Különösen nagy figyelmet szentelünk arra, hogy a szomszédos Ausztriával megfelelően alakuljanak kapcsolataink. Az osztrák-magyar kapcsolat megjavulása lehetővé tette a nyugati határainkon országunk védelme érdekében felállított műszaki zárak eltávolítását. Hangsúlyozta az előadó, hogy a műszaki zár eltávolítása helyes volt, azonban egyes nyugati körök felhasználták ezt a hazánk elleni kémkedés fokozására. Az elmúlt hat hónapban is 21 nyugati határunkat törvénytelenül átlépő személyt. — köztük jónéhány kémet — fogtunk el. A műszaki zár megszüntetése nem jelenti azt, hogy nyugati ügynökök büntetlenül sétálhatnak be Magyar- országba. Külpolitikai aktivitásunk fokozódása megnyilvánult diplomáciai kapcsolataink kiszélesedésében is. — Tovább akarjuk fejleszteni kapcsolatainkat Nyugat-Németországgal is. A kormány tervbe vette kormánydelegáció kiküldését a Dél-Amerikai országokba és a Közel- és Távolkeleti országokba. A továbbiakban a hazánkba érkező külföldi miniszterekről, küldöttségekről szólt. A kormány a külpolitikai tevékenységében híven követte az országgyűlés februári ülésszakán elfogadott irányvonalat. Hegedűs elvtárs hangsúlyozta, hogy a kormány egész tevékenységét a párt politikája vezeti, azok a célkitűzések, amelyeket a Központi Vezetőség július 18-—21-i ülésének nagyjelentőségű határozatai tartalmaznak. A Minisztertanács ezeknek a határozatoknak a szellemében arra törekszik, hogy hatékony intézkedésekkel. gyakorlati tettekkel elősegítse az ipari termelés fellendítését és szocialista átszervezését és a népgazdaság fejlesztése érdekében elért eredményekre támaszkodva biztosítsa az élet- körülmények fokozatos és állandó megjavításához, a népgazdaság fejlesztéséhez, a kultúra, a tudomány, az oktatásügy és a honvédelem erősítéséhez szükséges anvagi eszközöket. Hegedűs elvtárs befejezésül hangsúlyozta, hogy pártunk és kormán vünk politikája igazi népi politika, amely teljes mértékben megfe’el népünk érdekeinek és hazánk felemelkedését szolgálja. Ez a politika teszi lehetővé, hogy megbonthatatlan egységben a párt és a kormány köré törnö’rü’jöo minden magyar dolgozó, aki szereti hazáját, s felelősséget érez országunk jövőjéért A párt és a kormány a dolgozó nép egységére támaszkodva, szoros szövetségben a szocialista tábor országainak népeivel, meg tudja valósítani a maga elé tűzött célokat és soha nem látott erővel tudja kibontakoztatni dolgozó népünk alkotóképességét, kezdeményezését a gazdaság és a kultúra felvirágoztatására, a szocialista Magyarország megteremtésére. Hegedűs András bosz- szantartó, lelkes tapssal fogadott beszámolója után az elnök bejelentette, hogy az Országgyűlés ügyrendjének 20. szakasza alapján 12 képviselő 17 interpellációt nyújtott be. Az interpellá- i ciók elmondásának időpont- j jára az elnök később tesz javaslatot. Az Országgyűlés ezután úgy határozott, hogy legközelebbi ülését júl ■ 5 31-én, kedden délelőtt 10 órai kezdettel tartja, amelynek napirendjére a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitát és a legfőbb ügyész beszámolóját tűzte ki. Hz Országgyűlés keddi ülése Az Országgyűlés kedden délelőtt a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti- vitával folytatta munkáját. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró, Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a minsztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitában Vég Béla, Achátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő és Ur- bán Ernő képviselők jelentkeztek felszólalásra. A vitában elsőnek Házi Árpád, az Állami Ellenőrzés minisztere szólalt fel. A tanácsok keltsék fel a dolgozók társadalmi aktivitását Házi Árpád bevezetőben hangsúlyozta, hogy Hegedűs elvtárs vázolta azokat a feladatokat, amelyek az állami munka további megjavítása érdekében pártunk Központi Vezetőségének útmutatása alapján soron következnek. A tennivalók között igen jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának továbbfejlesztése. — A szocialista demokrácia fejlődésének meggyorsításában kiemelkedő szerepük van a tanácsoknak — mondotta. — A lakosság által demokratikusan megválasztott tanácsoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak, állandó bizottságainak úgy kell megszervez- niök munkájukat, hogy állandó és élő kapcsolatot tartsanak fenn a széles dolgozó tömegekkel és e kapcsolatot állandóan fejlesz- szék és erősítsék, ennek segítségével vonják be az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. E fontos cél megvalósítása érdekében a tanácstagok és a tanácsok végrehajtó szervei állandóan és gondosan tanulmányozzák a lakosság szükségleteit és ezek kielégítésének lehetőségeit. A továbbiakban szólt a helyes községpolitikai munkáról, amelyhez már jelentős anyagi alapot biztosítottunk, majd elmondotta, hogy a tanácsi munka további javításának az is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok is adják át az alsóbb tanácsi szerveknek azokat a hatásköröket, amelyek átadása a munka megjavítását, a bürokrácia megszüntetését, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálja. A községpolitikai munkában azonban még jelentős hiányosságok vannak — hangsúlyozta ezután, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a hazafiasságból, államunk iránti szerétéiből származó lelkesedés, kezdeményezés és áldozatkészség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam teremtette feltételeket és erőforrásokat. Számos példát sorolt fel ennek alátámasztására megyéjéből, Pest megyéből. — Az így megoldott feladatok jelentősége — folytatta — nem korlátozódik csupán arra, hogy megépül egy-egy kultúrotthon, szabadtéri színpad, orvosi rendelő, vagy tanítólakás — bár ezek önmagukban is jelentősek. A társadalmi aktivitás felkeltésével a tanács arra neveli az állampolgárokat, hogy közös erőfeszítéssel, a közügyek iránti érdeklődéssel megvalósíthatjuk azokat a célokat is, amelyeket szétszórtan, egyéni erővel soha nem lehetne elérni. A tömegek társadalmi öntudata növekszik ezen az úton. Megerősödnek azok a feltételek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a lakosság hasonló érdeklődést mutasson az ország vezetésének legnagyobb kérdései iránt is. így lesz a jól végzett községpolitika az állami demokratizmus erősítésének fontos forrásává is. A tanácsok munkájának ez a módszere még nem vált általánossá, még sok ezen a téren is a hiányosság, de jó tapasztalatok fejlesztésevei, általánosításával el lehet és el kell érni a hibák gyors felszámolását. Nekünk ország- gyűlési képviselőknek ebben kell elsősorban tevékeny segítséget adnunk a tanácsok munkájához. A demokratizmus fejlesztésének űtjából — amint pártunk Központi Vezetősége meghatározta — el kell távolítanunk minden fékező és gátló tényezőt, meg kell szüntetnünk azokat a bürokratikus vonásokat, amelyek az állami munkában még megtalálhatók — mondotta, majd hangsúlyozta: az állami munkában el kell érnünk, hogy a vezetés közelebb kerüljön a végrehajtáshoz, a végrehajtó szervek pedig a széles dolgozó tömegekkel egybeforrva végezzék munkájukat. Nekünk, országgyűlési képviselőknek is egy emberként kell munkánkat végeznünk a szocializmus építésének további sikereiért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért. (Taps.) Achátz Imre országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Bevezetőben arról a bizalomról szólt, amellyel . Pécs dolgozói fogadják kormányunk célkitűzéseit és arról a lendületes munkakedvről, amellyel e célokat valóra váltják. Elmondotta, hogy a felszabadulás óta eltelt néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott a pécsi dolgozók élete. A továbbiakban a nagymérvű fejlődés egyes kérdéseivel foglalkozott. Pécs dolgozói a nyugodt alkotó munkát tekintik életelemüknek — hangsúlyozta — ezért értékelik oly nagyra, hogy külpolitikánk a nagy Szovjetunió vezette béketábor útján halad. Szóvá kell tennem azt is, hogy a magyar-jugoszláv viszonyban beállott kedvező fordulatot talán sehol sem értékelték olyan felszabadult jóérzéssel, mint éppen nálunk, Pécsett és Baranyá-- ban. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jóviszony helyreállításának törekvéseiben magunk is kezdeményezők-' lehettünk. A kora tavasszal első-' ként fogadtuk a jugoszláv határon az eszéki városi népi bizottság küldötteit, akik a magyaros vendégszeretetet rövidesen hasonlóval viszonozták. Azóta is számos olyan gesztus történt, amely alkalmas a régi sebek begyógyítására. Meggyőződésünk, hogy a jószomszédság és a gyümölcsöző együttműködés szolgálatával egyben egész népünk javát is előmozdítjuk. Nagy tapssal fogadott felszólalásának végén azt á‘" meggyőzédését fejezte ki, hogy Pécs dolgozói továbbra is eredményesen szolgálják népünk boldogulásának nagy ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolójával egyetért, azt elfogadta. Ezután Földvári Rudolf országgyűlési képviselő következett szólásra. Szilárd szocialista állami fegyelem nélkül nincs szocialista demoki Bevezetőben arról szólt, hogy a Minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program megfelelt dolgozó népünk várakozásának. A beszámolót — megítélésem szerint — a szerénység, a nyíltság és őszinteség, a határozottság és a józanság jellemzi. Nem értékelte túl komoly erőfeszítéseink gyümölcseit, de helyesen nem is hallgatott ezekről. .Jjgy cselekedett, ahogyan egy valóban népi kormánynak cselekednie kell. A Minisztertanács beszámolója határozottan, de józanul jelölte meg, hogy a kormány milyen további intézkedéseket akar tenni a Központi Vezetőség júliusi határozatai alapján a szocialista demokrácia továbbfejlesztése és kibontakoztatása, a népjólét további emelése, a politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünk meggyorsítása éx'deké- ben. Helyesen és példamutatóan jár el a Minisztertanács akkor, amikor a dolgozó népünk által választott, népünk akaratát megtestesítő és képviselő országgyűlés elé terjeszti rendszeresen — elbírálás és ellenőrzés céljából — a munkájáról szóló beszámolóját. Itt az ideje, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai is ilyen rendszeresen és következetesen számoljanak be tevékenységükről az őket megválasztó tanácsoknak, hogy kövessék ebben is a Minisztertanács példáját. Ezután a Minisztertanács eddigi tevékenységének főbb hiányosságairól szólt. A Borsod megyei idei tapasztalatok azt mutatják — de úgy tudom, ez országos probléma is — hogy építőiparunk mai felkészültsége és helyzete nem jelent száz százalékos garanciát arra nézve, hogy építőiparunk a második ötéves terv beruházásaiból az előirányzott árért és a meghatározott időre felépíti mindazt, amit országunk vár és követel tőle. Ez nemcsak az építésügyi minisztérium hibája. Tapasztalataim szerint ebben szerepet játszanak tervező és beruházó szervezetünk és más minisztériumok komoly hibái is. Ezért — véleményem szerint — a Miniszter- tanácsnak lehetőleg rövid idő alatt meg kellene teremteni minden feltételét annak, hogy építőiparunk az előírt időre és minőségben teljesítse a második ötéves tervben meghatározott feladatait, elsősorban a legfontosabb beruházási feladatait. iracia iédlci A Minisztertanácsnak Borsod megyei tapasztalata- ■ ink szerint — behatóbban és gyorsabban kellene pozitív választ adni több olyán kérdésre, amelyeket falusi választóink tesznek fel' ríe- künk és rajtunk keresztül a Minisztertanácsnak is folytatta — s több olyan kérdést említett, amelyek a. kisparasztságot érintik',.. s amelyek megoldására eddig nem történt intézkedés' a. kormány részéről. Ügy vélem, ebben sokat nyom a latban az, hogy a Minisztertanács egyes tagjainak nincs elég személyes tapasztalata, élménye ilyen ügyekről, magyarán szólva, nem fordít elég gon-' dot és időt a Miniszí ér- tanács saját határozatainak helyszíni ellenőrzésére, a lakossággal való kapcsolataink kellő erősítésére. Az északi iparvidék lakossága és képviselői azt várják és kérik a kormánytól, hogy a második ötéves tervben lényegesen javítson e vidék szociális, kulturális és kommunális helyzetén. Felsőbb állami szerveink eddig inkább.szavakban hangsúlyozták az északi iparvidék jelentős szerepét népgazdaságunkban, de tetteik már nem tükrözték ezt a szemléletet. (Folytatása a 3. ollalon) **
