Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

1956-08-01 / 178. szám

NÉPLAP 1956 augusztus 1, szerda munkában a* Oi*sk á g* g' y íi I é & (Folytatás az 1. oldalról.) A bzuvjetumö Kommu­nista Partja XX. kongresz- szusa határozatainak tényé­ben és az azóta eltelt idő­szak világpolitikai esemé­nyeinek tükrében még in­kább világossá vált szá­munkra, hogy a nemzet­közi helyzet egészséges fej­lődésének, a tartós béke megszilárdításának legfon­tosabb előfeltétele a szociar lista tábor egységének to­vábbi erősítése. sl' Az imperialista propagan- daszervek az utolsó hóna­pokban — mióta a nemzeti sajátosságok fokozottabb' figyelembe vételének kér­dése előtérbe került ■»- időnként más és más baráti országot igyekeznek úgy feltüntetni, mint követendő példát. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartjuk ki­hangsúlyozni azt, hogy mi minden szocializmust építő ország népétől sokat ta­nulunk, sőt bizonyt« terüle­teken tanulunk a fejlett technikával rendelkező tő­kés országoktól is. Ue a mi számunkra a követendő példakép mindenekelőtt a Szov­jetunió és az marad a jövőben is. (Hosszan­tartó taps.) Legújabb történelmünk elmúlt évtizedének minden tapasztalata csak még in­kább , aláhúzza azt a felis­merést, hogy nemzeti újjá­születésünknek, békénknek és biztonságunknak egyet­len járható útja a legszoro­sabb testvéri együttműkö­dés a nagy Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és a szocialista tábor többi országával. A magyar kor­mány teljes mértékben tu­datában van e kérdés je­lentőségének, mint ahogyan világosan látja azt is, hogy az imperialista álmodozók •— hidegháborús terveik összeomlása után — remé­nyeiket elsősorban a szocia­lista tábor szilárd egységé­nek meglazítására építik fel. Külön szólni kell azokról fi kölcsönös erőfeszítések­ről, amelyek ebben a be­számolási időszakban a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szövetségi ^Népköztársaság közötti kap­csolatok fejlesztésére irá­nyultak. Ismeretes, hogy legutóbb, mindkét ország 'jóindulatú törekvéseinek eredményeképpen, rende­ződtek a közöttünk fenn­álló gazdasági és pénzügyi problémák. A megállapodás [létrejöttével mód nyílt kereskedelmi kapcsolataink fokozott fellendítésére is, amelyhez mindkét ország­nak nagy érdeke fűződik. Pártunk Központi Veze­tősége legutóbbi ülésén kez- deményezően lépett fel a Magyar Dolgozók Pártja és a Jugoszláv Kommunisták ^Szövetsége közötti kapcso­lat rendezésének kérdésé­ben. Ezeknek a kapcsola­toknak a megteremtése elő­segíti, hogy a két kormány, a ma­gyar és a jugoszláv nép között is még sokolda­lúbb meleg baráti VL szony alakuljon kf — hasonlóan azokhoz a kapcsolatokhoz, ame­lyek a két ország kö­zött mindkét nép javá­ra a felszabadulás után, egészen 1948-ig voltak. A kormánynak a szocia­lista tábor országaival való fokozott együttműködésre irányuló tevékenysége nem ‘jelentette a nem szocialista tábor országaitól való el­szigetelődést. Ellenkezőleg! A Magyar Népköztársaság kormánya nagy gondot for­dított, — s a jövőben még fokozottabb gondot kíván fordítani — arra, hogy min­den országgal, függetlenül annak társadalmi rendsze­rétől —• gyümölcsöző gaz­dasági, kulturális és egyéb kapcsolatot alakítson ki, il­letve mélyítsen el. Különösen nagy figyel­met szentelünk arra, hogy a szomszédos Ausztriával megfelelően alakuljanak kapcsola­taink. Az osztrák-magyar kap­csolat megjavulása lehetővé tette a nyugati határainkon országunk védelme érdeké­ben felállított műszaki zá­rak eltávolítását. Hangsú­lyozta az előadó, hogy a műszaki zár eltávolítása helyes volt, azonban egyes nyugati körök felhasználták ezt a hazánk elleni kémke­dés fokozására. Az elmúlt hat hónapban is 21 nyugati határunkat törvénytelenül átlépő személyt. — köztük jónéhány kémet — fogtunk el. A műszaki zár meg­szüntetése nem jelenti azt, hogy nyugati ügy­nökök büntetlenül sé­tálhatnak be Magyar- országba. Külpolitikai aktivitásunk fokozódása megnyilvánult diplomáciai kapcsolataink kiszélesedésében is. — Tovább akarjuk fej­leszteni kapcsolatainkat Nyugat-Németországgal is. A kormány tervbe vette kormánydelegáció kiküldé­sét a Dél-Amerikai orszá­gokba és a Közel- és Tá­volkeleti országokba. A to­vábbiakban a hazánkba ér­kező külföldi miniszterek­ről, küldöttségekről szólt. A kormány a külpolitikai tevékenységében híven kö­vette az országgyűlés feb­ruári ülésszakán elfogadott irányvonalat. Hegedűs elvtárs hang­súlyozta, hogy a kor­mány egész tevékenysé­gét a párt politikája vezeti, azok a célkitűzések, ame­lyeket a Központi Vezető­ség július 18-—21-i ülésének nagyjelentőségű határozatai tartalmaznak. A Minisztertanács ezek­nek a határozatoknak a szellemében arra törekszik, hogy hatékony intézkedé­sekkel. gyakorlati tettekkel elősegítse az ipari termelés fellendítését és szocialista átszervezését és a népgaz­daság fejlesztése érdekében elért eredményekre támasz­kodva biztosítsa az élet- körülmények fokozatos és állandó megjavításához, a népgazdaság fejlesztéséhez, a kultúra, a tudomány, az oktatásügy és a honvéde­lem erősítéséhez szükséges anvagi eszközöket. Hegedűs elvtárs befejezé­sül hangsúlyozta, hogy pártunk és kormán vünk politikája igazi népi po­litika, amely teljes mér­tékben megfe’el népünk érdekeinek és hazánk felemelkedését szolgálja. Ez a politika teszi lehetővé, hogy megbonthatatlan egy­ségben a párt és a kor­mány köré törnö’rü’jöo min­den magyar dolgozó, aki szereti hazáját, s felelőssé­get érez országunk jövő­jéért A párt és a kormány a dolgozó nép egységére tá­maszkodva, szoros szövet­ségben a szocialista tábor országainak népeivel, meg tudja valósítani a maga elé tűzött célokat és soha nem látott erővel tudja kibonta­koztatni dolgozó népünk alkotóképességét, kezdemé­nyezését a gazdaság és a kultúra felvirágoztatására, a szocialista Magyarország megteremtésére. Hegedűs András bosz- szantartó, lelkes tapssal fo­gadott beszámolója után az elnök bejelentette, hogy az Országgyűlés ügyrendjének 20. szakasza alapján 12 képviselő 17 interpellációt nyújtott be. Az interpellá- i ciók elmondásának időpont- j jára az elnök később tesz javaslatot. Az Országgyűlés ezután úgy határozott, hogy legkö­zelebbi ülését júl ■ 5 31-én, kedden délelőtt 10 órai kez­dettel tartja, amelynek na­pirendjére a Miniszterta­nács elnökének beszámolója feletti vitát és a legfőbb ügyész beszámolóját tűzte ki. Hz Országgyűlés keddi ülése Az Országgyűlés kedden délelőtt a Minisztertanács elnökének beszámolója fe­letti- vitával folytatta mun­káját. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró, Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Ko­vács István, Kiss Károly, Marosán György, Mekis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Pi­ros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, vala­mint a minsztertanács tag­jai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képvise­letek több vezetője és tagja. Az ülést néhány perccel tíz óra után Rónai Sándor, az Országgyűlés elnöke nyi­totta meg. Bejelentette, hogy a Minisztertanács el­nökének beszámolója feletti vitában Vég Béla, Achátz Imre, Földvári Rudolf, Kiss Imre, Molnár Ernő és Ur- bán Ernő képviselők jelent­keztek felszólalásra. A vitában elsőnek Házi Árpád, az Állami Ellenőr­zés minisztere szólalt fel. A tanácsok keltsék fel a dolgozók társadalmi aktivitását Házi Árpád bevezetőben hangsúlyozta, hogy Hegedűs elvtárs vázolta azokat a feladatokat, amelyek az ál­lami munka további megja­vítása érdekében pártunk Központi Vezetőségének út­mutatása alapján soron kö­vetkeznek. A tennivalók között igen jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratiz­musának továbbfejlesztése. — A szocialista demokrá­cia fejlődésének meggyorsí­tásában kiemelkedő szere­pük van a tanácsoknak — mondotta. — A lakosság ál­tal demokratikusan megvá­lasztott tanácsoknak, a ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak, állandó bizottságai­nak úgy kell megszervez- niök munkájukat, hogy ál­landó és élő kapcsolatot tartsanak fenn a széles dol­gozó tömegekkel és e kap­csolatot állandóan fejlesz- szék és erősítsék, ennek se­gítségével vonják be az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. E fontos cél megvalósí­tása érdekében a ta­nácstagok és a tanácsok végrehajtó szervei ál­landóan és gondosan ta­nulmányozzák a lakos­ság szükségleteit és ezek kielégítésének le­hetőségeit. A továbbiakban szólt a helyes községpolitikai mun­káról, amelyhez már jelen­tős anyagi alapot biztosí­tottunk, majd elmondotta, hogy a tanácsi munka to­vábbi javításának az is fel­tétele, hogy a megyei, járási taná­csok is adják át az al­sóbb tanácsi szervek­nek azokat a hatáskö­röket, amelyek átadása a munka megjavítását, a bürokrácia megszün­tetését, a lakosság szük­ségleteinek jobb kielé­gítését szolgálja. A községpolitikai mun­kában azonban még jelen­tős hiányosságok vannak — hangsúlyozta ezután, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a hazafiasságból, ál­lamunk iránti szerétéiből származó lelkesedés, kezde­ményezés és áldozatkészség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam te­remtette feltételeket és erő­forrásokat. Számos példát sorolt fel ennek alátámasz­tására megyéjéből, Pest me­gyéből. — Az így megoldott fel­adatok jelentősége — foly­tatta — nem korlátozódik csupán arra, hogy meg­épül egy-egy kultúrotthon, szabadtéri színpad, orvosi rendelő, vagy tanítólakás — bár ezek önmagukban is jelentősek. A társadalmi aktivitás felkeltésével a tanács arra neveli az állam­polgárokat, hogy közös erőfeszítéssel, a köz­ügyek iránti érdeklő­déssel megvalósíthatjuk azokat a célokat is, amelyeket szétszórtan, egyéni erővel soha nem lehetne elérni. A tömegek társadalmi ön­tudata növekszik ezen az úton. Megerősödnek azok a feltételek, amelyek szüksé­gesek ahhoz, hogy a lakos­ság hasonló érdeklődést mu­tasson az ország vezetésé­nek legnagyobb kérdései iránt is. így lesz a jól vég­zett községpolitika az ál­lami demokratizmus erősí­tésének fontos forrásává is. A tanácsok munkájának ez a módszere még nem vált általánossá, még sok ezen a téren is a hiányos­ság, de jó tapasztalatok fejlesztésevei, általánosítá­sával el lehet és el kell érni a hibák gyors felszá­molását. Nekünk ország- gyűlési képviselőknek eb­ben kell elsősorban tevé­keny segítséget adnunk a tanácsok munkájához. A demokratizmus fejlesz­tésének űtjából — amint pártunk Központi Vezetősé­ge meghatározta — el kell távolítanunk minden fékező és gátló tényezőt, meg kell szüntetnünk azokat a bü­rokratikus vonásokat, ame­lyek az állami munkában még megtalálhatók — mon­dotta, majd hangsúlyozta: az állami munkában el kell érnünk, hogy a ve­zetés közelebb kerüljön a végrehajtáshoz, a vég­rehajtó szervek pedig a széles dolgozó tömegek­kel egybeforrva végez­zék munkájukat. Nekünk, országgyűlési kép­viselőknek is egy ember­ként kell munkánkat vé­geznünk a szocializmus épí­tésének további sikereiért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért. (Taps.) Achátz Imre országgyű­lési képviselő szólalt fel ez­után. Bevezetőben arról a bizalomról szólt, amellyel . Pécs dolgozói fogadják kor­mányunk célkitűzéseit és arról a lendületes munka­kedvről, amellyel e célokat valóra váltják. Elmondotta, hogy a felszabadulás óta el­telt néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott a pécsi dolgozók élete. A továbbiakban a nagy­mérvű fejlődés egyes kérdé­seivel foglalkozott. Pécs dolgozói a nyugodt alkotó munkát tekintik élet­elemüknek — hangsúlyozta — ezért értékelik oly nagy­ra, hogy külpolitikánk a nagy Szovjetunió vezette béketábor útján halad. Szó­vá kell tennem azt is, hogy a magyar-jugoszláv viszony­ban beállott kedvező for­dulatot talán sehol sem ér­tékelték olyan felszabadult jóérzéssel, mint éppen ná­lunk, Pécsett és Baranyá-- ban. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jóviszony hely­reállításának törekvéseiben magunk is kezdeményezők-' lehettünk. A kora tavasszal első-' ként fogadtuk a jugo­szláv határon az eszéki városi népi bizottság küldötteit, akik a ma­gyaros vendégszeretetet rövidesen hasonlóval viszonozták. Azóta is számos olyan gesz­tus történt, amely alkalmas a régi sebek begyógyítására. Meggyőződésünk, hogy a jó­szomszédság és a gyümöl­csöző együttműködés szolgá­latával egyben egész né­pünk javát is előmozdítjuk. Nagy tapssal fogadott fel­szólalásának végén azt á‘" meggyőzédését fejezte ki, hogy Pécs dolgozói továbbra is eredményesen szolgálják népünk boldogulásának nagy ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács el­nökének beszámolójával egyetért, azt elfogadta. Ezután Földvári Rudolf országgyűlési képviselő kö­vetkezett szólásra. Szilárd szocialista állami fegyelem nélkül nincs szocialista demoki Bevezetőben arról szólt, hogy a Minisztertanács be­számolója és az abban vá­zolt program megfelelt dol­gozó népünk várakozásának. A beszámolót — megítélé­sem szerint — a szerénység, a nyíltság és őszinteség, a határozottság és a józanság jellemzi. Nem értékelte túl komoly erőfeszítéseink gyü­mölcseit, de helyesen nem is hallgatott ezekről. .Jjgy cselekedett, ahogyan egy valóban népi kormány­nak cselekednie kell. A Minisztertanács beszá­molója határozottan, de jó­zanul jelölte meg, hogy a kormány milyen további in­tézkedéseket akar tenni a Központi Vezetőség júliusi határozatai alapján a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztése és kibontakozta­tása, a népjólét további emelése, a politikai, gazda­sági és kulturális fejlődé­sünk meggyorsítása éx'deké- ben. Helyesen és példamutató­an jár el a Minisztertanács akkor, amikor a dolgozó né­pünk által választott, né­pünk akaratát megtestesítő és képviselő országgyűlés elé terjeszti rendszeresen — elbírálás és ellenőrzés cél­jából — a munkájáról szóló beszámolóját. Itt az ideje, hogy a ta­nácsok végrehajtó bi­zottságai is ilyen rend­szeresen és következete­sen számoljanak be te­vékenységükről az őket megválasztó tanácsok­nak, hogy kövessék eb­ben is a Miniszterta­nács példáját. Ezután a Minisztertanács eddigi tevékenységének főbb hiányosságairól szólt. A Borsod megyei idei tapasz­talatok azt mutatják — de úgy tudom, ez országos probléma is — hogy építő­iparunk mai felkészültsége és helyzete nem jelent száz százalékos garanciát arra nézve, hogy építőiparunk a második ötéves terv beru­házásaiból az előirányzott árért és a meghatározott idő­re felépíti mindazt, amit or­szágunk vár és követel tőle. Ez nemcsak az építésügyi minisztérium hibája. Ta­pasztalataim szerint ebben szerepet játszanak tervező és beruházó szervezetünk és más minisztériumok ko­moly hibái is. Ezért — véleményem szerint — a Miniszter- tanácsnak lehetőleg rö­vid idő alatt meg kelle­ne teremteni minden feltételét annak, hogy építőiparunk az előírt időre és minőségben teljesítse a második öt­éves tervben meghatá­rozott feladatait, első­sorban a legfontosabb beruházási feladatait. iracia iédlci A Minisztertanácsnak Borsod megyei tapasztalata- ■ ink szerint — behatóbban és gyorsabban kellene pozi­tív választ adni több olyán kérdésre, amelyeket falusi választóink tesznek fel' ríe- künk és rajtunk keresztül a Minisztertanácsnak is folytatta — s több olyan kérdést említett, amelyek a. kisparasztságot érintik',.. s amelyek megoldására eddig nem történt intézkedés' a. kormány részéről. Ügy vélem, ebben sokat nyom a latban az, hogy a Minisztertanács egyes tag­jainak nincs elég személyes tapasztalata, élménye ilyen ügyekről, magyarán szólva, nem fordít elég gon-' dot és időt a Miniszí ér- tanács saját határoza­tainak helyszíni ellen­őrzésére, a lakossággal való kapcsolataink kel­lő erősítésére. Az északi iparvidék la­kossága és képviselői azt várják és kérik a kormány­tól, hogy a második ötéves tervben lényegesen javítson e vidék szociális, kulturális és kommunális helyzetén. Felsőbb állami szerveink ed­dig inkább.szavakban hang­súlyozták az északi iparvi­dék jelentős szerepét nép­gazdaságunkban, de tetteik már nem tükrözték ezt a szemléletet. (Folytatása a 3. ollalon) **

Next

/
Thumbnails
Contents