Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1956-07-05 / 156. szám

1956. július 5, csütörtök NÉPLAP & Jugoszlávia népeinek nemzeti ünnepe A Pravda szerkesztőségi cikke Tizenöt évvel ezelőtt — 1941 július 4-én, — a Jugo­szláv Kommunista Párt Központi Bizottsága hatá­rozatot hozott a fasiszta megszállók ellen irányuló népi felkelés megindításá­ról. A szövetségi nemzet- gyűlés nemrég hozott ha­tározatával ezt a napot nemzeti ünneppé, a harco­sok napjává nyilvánították. A Pravda szerkesztőségi cikket szentel a jugoszláv nemzeti ünnepnek. A Jugoszláv Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak felhívásáról a Pravda ezeket írja: — Ez merész és bátor felhívás volt, amely kímé­letlen és önfeláldozó fegy­veres harcra szólította a népet a fasiszta hódítók ellen. Ez a történelmi doku­mentum világosan jel­lemzi a Jugoszláv Kom­munista Pártot, mint a bátor hazafiak pártját, mint olyan pártot, amely a nagy megpró­báltatások legkemé­nyebb éveiben magasra emelte a proletár in­ternacionalizmus zász­laját. — A Jugoszláv Kommu­nista Párt élére állt a nép felkelésének és a partizán­mozgalomnak. A Jugoszláv Kommunista Párt a fegy­veres harcok során meg­erősödött és megedződött. Rendkívül nagy befolyásra és tekintélyre tett szert a nép körében. A cikk a továbbiakban rámutat, hogy a közös el­lenség ellen együtt vívott felszabadító harcban meg­erősödött a jugoszláv és a szovjet nép hagyományos barátsága. A jugoszláv nép — írja a továbbiakban a Prav­da — az eltelt eszten­dők során élcsapatának, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének ve­zetésével jelentős sike­reket aratott a szocia­lista építőmunkában. Jugoszlávia dolgozói a szo­cialista társadalom építésé­ben újabb győzelmek felé haladnak és nemzeti ünne­püket, a harcosok napját, újabb hazafias lendület je­gyében ünnepük. A jugo­szláv munkások, parasztok, értelmiségiek nagy megelé­gedéssel fogadták Tito el­nök és a többi jugoszláv vezető szovjetunióbeli láto­gatásának eredményeit. A szovjet-jugoszláv tárgyalás sikeres befejezése álla­maink rendkívül fontos hozzájárulását jelenti az egész haladó emberiség közös ügyéhez, a béke, a demokrácia és a szocializ­mus ügyéhez. fi Német Demokratikus Köztársaságban megtalálták az ősember szerszámait Weimar környékén Kelet- és Nyugatnémet tudósok közösen ásatásokat végez­tek és megtalálták az ott élt kőkorszakbeli ember munkaeszközeit. Meinin- gon mellett a homokos ta­lajban emberi kéz által megmunkált eszközöket ta­láltak, amelyek létrehozásá­nak időpontját a tudósok a jégkorszak előtti időre he­lyezik. Amennyiben a tudósok e feltevései tudományosan beigazolódnak, akkor az ember eddig felfedezett leg­régibb munkaeszközeit thü- ringiai földben találták meg. A megye földművesszövef-kezetei a Nemzetközi A görög sajtó D. T. Sepilor athéni látogatásáról Az athéni lapok élénken kommentálják D. T. Sepi- lov szovjet külügyminisz­ternek athéni sajtóértekez­leten tett nyilatkozatát, va­lamint Averoff görög kül­ügyminiszter nyilatkozatát, amelyben a szovjet kül­ügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat ismertette. Szovjetunió barátságot akar A lapok azt a következ­tetést vonják le, hogy a Szovjeltnió barátságot akar Görögországgal. Nem ter­jeszt elő semmi olyan fel­tételt, amely csorbítaná Görögország jogait és nem­zeti függetlenségét. — A Szovjetunió e barátság ér­dekében konkrét javaslato­kat terjeszt elő a gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővítésére. Szövetkezeti Nap megünneplésére készülnek A megye földművesszö­vetkezetei a termelőszövet­kezetekkel és a kisipari ter­melőszövetkezetekkel össze­fogva készülnek a Nemzet­közi Szövetkezeti Nap meg­ünneplésére. Többek között Csen gerben a sportpályán rendezik meg a közös ün­nepséget vasárnap. Hozzá­vetőlegesen legalább 1000 résztvevőre számítanak. A szövetkezetek kultúrcso- portjai munkaidő után pró­bát tartanak s arra törek­szenek, hogy minél szín- pompásabbá tegyék a szö­vetkezeti napot. A helyi sportkörök szintén készül­nek a szövetkezeti napra. Csengerben már reggel 8 órakor megkezdődik az ün­nepség az ünnepi beszéddel s azt követően kultúr- és sportműsorral szórakoztat­ták a megjelenteket A nagyszabású ünnepségre meghívták a környék dol­gozóit is, hogy megismer­kedjenek és megbarátkoz­zanak egymással. Jó alka­lom az ünnepség erre. Az emberek közelebb kerülnek egymáshoz és jobban értik egymás nyelvét. A csengenek nem akar­nak lemaradni a megyei ünnepségről serm Már számbavették a jelentkező­ket s úgy vélik, hogy leg­alább 15—20-an részt vesz­nek a nyíregyházi Sóstón megrendezendő ünnepségen. Megnézegetik Nyíregyházát és jól szórakoznál? az ün­nepségen. Nem sokba kerül az útiköltség, mert feláron utazhatnak. Az aporügeti körzeti föld­művesszövetkezet szintén készül a Nemzetközi Szö­vetkezeti Nap helyi meg­ünneplésére. Az aporligetiek szombaton rendezik meg az ünnepséget. Megemlékeznek a szövetkezeti nap jelentő­ségéről, a nemzetközi kap­csolatok kiszélesítéséről, szövetkezetük eddig megtett útjáról és megvitatják a soronlévő feladatokat. Az ünnepséget bensőséges han­gulatban akarják megren­dezni. Varga Gyula. Hegedűs András és Boldoezki János távirata az új osztrák kormány megalakulása alkalmából ING. JULIUS RAAB, Szövetségi kancellár úrnak, B é c s Kérem, kancellár úr, fogadja a magyar kormány és a magam nevében kifejezett szerencsekívánataimat ab­ból az alkalomból, hogy az ön vezetésével új osztrák kormány alakult. Kívánom, hogy munkálkodásuk sike­rekben gazdag legyen és eredményesen szolgálja az osztrák nép boldogulását. Meggyőződésem, hogy az országaink közötti jóvi­szony és gyümölcsöző együttműködés a jövőben meg szélesebb keretek között fejlődik tovább mindkét ország népe javára. HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. ☆ ING. LEOPOLD FIGL, az Osztrák Köztársaság külügyminisztere B é c s Fogadja, miniszter Ür, szívélyes jókívánságaimat abból az alkalomból, hogy újból megbízták a külügy­miniszteri teendők ellátásával. Kívánom, hogy az Osztrák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság között kialakult kapcsolatok a jövőben gyümölcsözően fejlődje­nek tovább mindkét ország népének javára, az egyete­mes béke megszilárditására. BOLDOCZKI JÁNOS, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. Kitüntették megyénk néhány kiváló orvosát kitüntetést: „Érdemes orvos" kitüntetést kapott dr. Jesz-i trebényi Ernő, a Járvány éí Közegészségügyi Állomás igazgató orvosa, dr. Zemplén nyi Béla, a megyei kórház szemész főorvosa. A „Szo­cialista. munkáért érdem­érmet“ nyerte el dr. Vadász Ernő, a nagykállói járás vezető főorvosa. Az „Egész­ségügy kiváló dolgozója" lett Békefiné dr. Vajda Margit körzeti orvos, Borsi István nagykállói körzeti orvos, Daróczi Pir&ska, a máriapöcsi csecsemőotthon vezetője. Kiváló dolgozó ki­tüntetést kapott Bihari Fe­renc, a máriapöcsi csecse­mőotthon gondnoka. ssságtétel Nagyhalászon Kétszáznál több ember ül az iskola egymásba nyitható, villanyfényes termé­ben. Fáradással tisztességben őszült em­berek, munkában serény asszonyok, nem fáradó fiatalok várnak, mert új kenyér­rel ékes az asztal: előttük az igazság ke­nyere. Csak szó kell, biztatás: — Osszatok belőle azoknak, akik eddig keveset kaptak. Itt, ott kél egy-két suttogó szó, rá egy néma bólíntás, zizzen egy papírlap, recs- csen a pad. Az arcokon öröm és megha­tottság, repkedő ujjongás és intő böl­csesség. És ekkor csendben feláll a nagyhalászi tanács vb. elnöke. Köszön, aztán mér­ni kezdi munkánkat, utunkat. Szép ered­ményeket értünk el, jó munkát végez­tünk ebben az országban valamennyien, mi törekvő emberek, nem tévesztettük a párt szavát, de gyors haladtunkban ej­tettünk hibát is, közülük nem egyet ci­pelünk magunkkal, mint rossz bojtorjánt. Ám itt e helyen most meg kell tőle szabadulni, jóvá kell tenni és ennek el­végzése az összejött emberek dolga. Utána feláll a tanácsülés választott el­nöke, Nagyidat Béla és kimondja a várt szót: — Arra kérem a tisztelt tanácsülést, tegyen igazságot... Ahogy e szavakat az emberekre teríti, még fényesebbek lesznek a szemek, s a megeresztett gondolatok árja neveket görget, sorsokat, tetteket sodor a válasz­tó bölcsesség elé. A második padban elöl egy őszbe csa­varodó bajszú ember ül. Arcán értelmes figyelem, szája mozog. Ismétli az elnök szavait: — i;: tegyen igazságot. ■. i Meleg, barna szeme apásan mosolyog, biztat: — Mondjad fiam bátran, mondjad.. ? S az elnök mondja: — A mi pártunk helyi végrehajtó bi­zottságának javaslatára, a kisgyűléseken meghallgatott nép szavára figyelve dönt­sük el, hogy a kulák-elbírálása alól be­csületes középparasztként kit érdemes magunk közé fogadni... Döntsük el, kik maradjanak kizsákmányoló múltjuk, em­bertelen, harácsoló magatartásuk miatt továbbra is kulák elbírálás alatt... Az ajtóban, a félfának támaszkodva, egy fiatal fiú áll, mint egy riadásra kész szarvas. Fejét magasan tartva hallgat a beszédre, keskeny száját megnyitotta a figyelem, arcán a várakozó izgalom és a reménykedő bizonytalanság fehérsége. Fejében motoszkál még tanácstag szom­szédjuk előbbi szava: — Gyere fiam hallgasd meg, hogy k., apád igazságot. Képzeletében talán apja, családja képe játszik, mint ideges térül-fordulással vár­ják otthon a szobában a hírt. Az elnök tovább beszél. Kezében két összehajtott papír, rajta nevek s javasla­tok. A papírt szétnyitja s olvassa: — ...Rábai Pált, Mádai Jánost, Láda Józsefet, Hagymást Miklóst... kutaknak tartja a nép, mert vagyonukat, jövedel­müket kizsákmányolással szerezték, nem dolgoztak, cselédet tartottak, cselédjeik­kel embertelenül bántak. Ezért kulák- elbírálás alatt meghagyni javasolja. Néhány pillanatig csend van, mint éles villámlás után, aztán nyomban felhar­san: — Ügy van! — Ezeken nincs mit vitázni, kulákok! — Mádainak még az apja is cselédje volt... Ezután az elnök szól újra: — Egyenként vitassuk meg mindegyik ügyét, vagy a javaslattal egyetért a ta­nácsülés? ■— kérdezi.. — Nem kell vitatni! — Kulákok! — hangzik minden felől. Felemelkednek a kezek. Ellenvélemény nincsen: 69 kulák elbírálás alatt lévő lakos közül 24 lakos felett úgy döntött a nyilvános tanácsülés a falu népének ja­vaslatát figyelembe réve, hogy továbbra is kuláknalc tartja őket. Az ajtónál álló fiú, úgy érezheti szár­nya van és feszíti azt az öröm szele, röp­penne a hírrel: „Apám, maga nincs a kulákok közt.“ De vár, még vár, figyel, nem lesz e apja ellen kifogása valakinek. Arcán — pirosabb már — tovább játszik az előbbi fény. Közben az elnök vitára bocsájtja név- (szerint, indokokkal azok nevét, akiket a falu népe — bár eddig kulák elbírálás alatt voltak — középparasztnak tart. Alig hangzanak el a nevek, az indo­kok, fel nyújtja a kezét egy csontos arcú ember. Fábián Antal. Türelmetlen, indu­latosság ül az arcán. — Ezek nem kulákok, kivéve Bálintfi Mátyást... Ö bankigazgató volt, árverez- tetett... Kulák ... Nem engedhetjük a rendes emberek sorába. Kulák volt eddig, maradjon ezután is az! — mondja han­gosan. — Nincs igaza ... Bálintfi csak alkal­mazott volt a bankban... — mondja Molnár István. — Kulák és kulák, az is marad, előt­tem az! — kiáltja indulattal Fábián. Arca vörös, szemével hasítana haragjában. — Kulák az és Bálintfi László is az... — Nem az! Bálintfy szegény, nyugdí­jas tanító volt. — áll fel Hornyik Károly iskola igazgató — hogy megéljen, a hi­telintézetnek ennél a fiókjánál dolgo­zott ,,; Nem ő a bűnös, fiz árverésért. hanem a Horthy-rendszer... Az adta a nyomorúságot. — Ügy van! — Ez az igazság! Mikor szavazásra kerül sor, egyedül Fábiánnak van ellenszavazata. Nem ért egyet azzal a döntéssel, hogy a két Bá­lintfi nem kulák. A szavazás után csen­des marad, gondolkozik, mérgelődik. — Pedig kulák ... Az! Nem értek vele egyet... ilyet tenni... Nem! — ismétel­geti. Arca feldúlt. Fejében, szívében harc dúl. A hosszú éveken át megkövült szi­gor és az osztályharc új elveinek, em­berségének küzdelme folyik benne. Ér­telme már elfogadná az újat, a helyeset, de a küszöbön fekszik a régi tanításo­kon felnevelt elutasítás. Le kell ezt győz­ni az embernek önmagában. A féltett ügy, párt és osztály segít ebben. Nagy örömet hozott a nagyhalászi dol­gozóknak döntése az osztálykarc e fon­tos kérdésében. Az igazságérzet meg­nyugvása, a szándék arra, hogy maguk közé fogadják az annak idején ok nélkül kulákok közé sorolt középparasztokat, elárul valamit: a szeretetet. Felmérhetet­len ez, de a sarkalása nyomán sarjadó tettek mutatói lesznek. A visszafogadott középparasztok pedig a hervadó sérel­meik mellett bokrosítják a jószándékot, az ügybuzgóságot arra, hogy államunk­nak mindig hű polgárai, mezőgazdasá­gunk szocialista átszervezésének jó segi- tői legyenek. Mikor a rendkívüli tanácsülésnek vége, elsőnek a fiatal fiú röppen el, szaladva viszi a hírt, szárnyakat ad alá az öröm és az előtte is megnyílt lehetősegek tu­data. Az az őszhajú ember pedig, aki biztatta az elnököt, nem igen lát mar az éjszakában hajló estében, de a fiút hazáig kíséri gondolatban s talán azt is látja, hogyan teszi szülei elé tápláló erő­sítőnek a szelet kenyeret: az igazságot. ! „Ié“-sziv ; I: Fancisco Franco tá­bornok, spanyol ál- 1 lamíő — mint az AP , 1 jelenti — a hivatalos , közlönyben megjelent 1 ; rendelet útján 12,8 szá- : 1 : zalékkal évi 1 millió ; i 185 ezer pesetára emel- 1 : te saját fizetését: — : i 1; Ugyanakkor reprezen- ; i tációs költségeit is fel­emelte 11 százalékkal, I 1: 5,606.444 pesetára. : 1 * Július 1-én, Semmelweis Ignác születésének évfordu­lója alkalmából megyénkből a következő orvosok kaptak gyét senki ne dobja el, mert az ünnepség helyén lebélyegzik s a lebélyegzett jeggyel lehet hazautazni ráfizetés nélkül. nyíregyházi állomásig vált­sák meg a vasúti jegyüket, mert onnan a helyi járattal utaznak a Sóstóra. A megváltott vasúti je­A Nemzetközi Szövetke­zeti Nap megyei ünnepsége a nyíregyházi Sóstón lesz megrendezve vasárnap. A vidékről beutazók csak a Hogyan utazhatunk a Nemzetközi Szövetkezeti Nap megyei ünnepségére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents