Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1956-07-05 / 156. szám

NÉPLAP 1956. július 5, csütörtök A párt bizalmiak áj já választásáról Most, hogy a Központi Vezetőség ez év márciusi határozata alapján a párt- bizalmiak újjáválasztását ké­szítjük elő, szükséges, hogy visszatekintsünk eddigi munkájukra. Pártszerveze­teinkben az utóbbi időkig nem alakult ki az egységes pártbizalmi rendszer. Több helyen, főleg a községi párt alapszarvezeteknel még mindig a régi tizes bizalmi hálózat működött, amely­nek munkája szűk terület­re korlátozódott. Gyakor­lat volt az is, hogy a bi­zalmiakat általában nem választották, hanem a péit- vezetőség jelölte ki. A „kinevezett” pártbi­zalmiak nem is erezlek olyan felelősségei a hozzájuk tartozó párt­tagokkal szemben, mint­ha választva lettek volna. A pártoizalmuik tevé­kenysége a tagsági díj be­szedésére es a taggyűlések megszervezésére korlátozó­dott. Ez utóbbi is igen fel­színes voit. Mindössze ab­ból állt, hogy a bizalma er- 1 isítette a párttagokat a taggyűlés időpontjáról. Sok helyen még ebben is tör­téntek hibák. A Nyírbog- dányi Állami Gazdaság egyik pártcsoportjában jo­gosan bírálták L.uczai elv­társat, a pártbizalmit, aki nem tudatta a hozzája tar­tozó párttagokkal a taggyű­lés idejét, s elfeledkezett arról is, hogy tájékoztassa őket a párttaggyűlésen sze­replő kérdésekről. A párttagok csak akkor tudnak jól felkészülni a taggyűlésre, akkor lesz ele­ven a vita, h^ alkotó része­seivé válnak“? ha vélemé­nyükkel hozzájárulnak a vezetőség beszámolójához. A pártcsoportbizalmiak szűk területű munkája csorbította pártszerve­zeteinkben a kollektív vezetés gyakorlatának kibontakozását, a párt­demokrácia kiszélesíté­sét. S ebben ludasok a párt- alapszervezetek vezetői is, akik elhanyagolták a párt­bizalmiakkal való foglalko­zásokat, nem használták fel azokat a lehetőségeket a pártszervezetek munkájá­nak fellendülésére, ame­lyek a pártcsoportokban rejlenek. így nem csodála­tos az, ha a pártbizalmiak egyáltalán, vagy keveset foglalkoztak a kommunis­ták, a tagjelöltek nevelésé­vel, hiszen az ő nevelésük­ből is elfeledkezett a párt- vezetőség^ A mostani pártcsoport- bizalmi választásoknak egyik legfontosabb fel­adata, hogy ezeket a hi­bákat megszüntessük, tartalommal töltsük meg a pártbizalmiak munkáját. Mit mutatnak az eddigi tapasztalatok? Az előké­születeket ugyan megtet­tük, de nem volt elég ala­pos a munkánk. A Keme- csei Állami Gazdaságban ezelőtt három héttel a párt­vezetőség megtárgyalta ugyan a pártbizalmi vá­lasztással kapcsolatos fel­adatokat, csak éppen a pártbizalmiakat nem tájé­koztatta erről, akiknek fel kellett volna készülni, a beszámolót el kellett volna készíteni eddig végzett munkájukról. Azoknál a pártszerveze­teknél, ahol jól előkészítet­ték a pártbizalmi válasz­tást, eredményt hozott. He­lyesnek bizonyult az a módszer, ahogy a Nyírte­leki Gépállomás pártszer­vezetének vezetősége vé­gezte ezt a munkát. A ve­zetőség bízva a párttag­ságban, biztosította a párt­tagok jogait, s így elérték, hogy a szabad véleménynyilvánítás ál­tal az eddig legjobb munkát végző elvtár­sak kerültek a pártcso­portok éllére. Az olyan elvtársat, mint Császár Miklós pártbizalmi, aki elhanyagolta a trakto­rosok nevelését, a kom­munisták nem válasz­tották meg. A pártbizalmi választá­sokon kevés szó esett a termelésről, és arról, hogy a pártélet • fellendítésében milyen feladatok hárulnak a pártcsoportok vezetőire. Ez a nem megfelelő elő­készítésből is adódik. Most már látjuk, hogy a párt­bizalmi választásra alapo­sabban fel kell készíteni a kommunistákat. A pártcsoport értekez­let előtt beszélni kell minden párttaggal, hogy azok előre felkészülje­nek a vitára. Az eddigieknél sokkal na­gyobb gondot kell fordítani arra is, hogy a pártbizalmi beszámolója alaposabb, sok­oldalúbb, érdekesebb le­gyen és ne csak az elvég­zett munkáról, hanem a feladatokról is szóljon. Ha tehát a pártbizalmi válasz­tásokat a vezetőség jól elő­készíti, sok segítséget kap­hat munkájához. Hiszen ilyen helyen, ahol 8—10 elvtárs be­széli meg saját terüle­tének termelési, gazda­sági, pártépítési problé­máit, helyesebb követ­keztetéseket vonhatnak le a vezetőség tagjai a jövőt Illetően. Tartalmában kell tehát jól előkészíteni a választá­sokat. Nagyon helyes, ha a pártcsoportokat nem mereven a párttagok bizonyos száma szerint, hanem a terület sajá­tosságainak megfelelően építik ki. A Demecseri Gépállomáson eddig 2—3 brigádban volt egy-egy pártcsoport. Most minden brigádban lesz, te­hát üzemeinkben, termelő- szövetkezeteinkben terme­lési egységenként szervez­zük meg a pártcsoportokat még akkor is, ha a brigád­ban csak három-négy párt­tag van. : ELET 1: Mint éles fényű nagy ^ agát, szép színben ég az élét, 1 a nyárnak forró i mámorát ; szürcsölgeti a lélek. Búzakalászok omlanak az éles kaszaélre; kacagva vág a vaseke i az öreg föld mélyébe. ^ A sarjú üde illata elringatja a szívem, s ami fájt, az elmerült a régmúlt messzeség­ben. Most csak azt érzem: élni jó s a munka itt az élet, s a munka az a nagy erő, melytől az élet szép lett. Szépség vonata dübörög harsogja: élet, élet; serdülő újak, gyerekek a jövőtökért élek! F e e s ó Pál Az MDP Megyei Bizottságának közleménye Az MDP Megyei Bizott­sága július 3-i ülésén fog­lalkozott Végvári Miklós elvtárs ügyével. Végvári elvtárs öt éven keresztül a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója volt. 1955 októ­berében a Kiss-üggyel kap­csolatban áiapszervezete ki­zárta a pártból, a Nyíregy­házi Megyei Bíróság jj hó­napi börtönbüntetésre Ítélte. Végvári elvtársat a Leg­felsőbb Bíróság 1956. ja­nuár 18-án felmentette, a Nyíregyházi Megyei Bíró­ság ítéletét megváltoztatta, mivel az ellenőrzés körül elkövetett mulasztás — az összes körülmények figye­lembevételével olyan cse­kély fokú, amely nem te­szi szükségessé a legkisebb büntetést kiszabó ítélet ho­zatalát sem. Végvári elvtárs kizárási ügyét a Megyei Párt VB felülvizsgálta. Megállapí­totta, hogy a Végvári elv­társ kizárása alapját ké­pező tények nem feleltek - meg a valóságnak. Hibát követett el a Néplap Szer­kesztősége is, amikor a Kiss-üggyel foglalkozó cik­keiben helytelenül mutatta be Végvári elvtárs szere­pét. Az MDP Megyei Bizott­sága Végvári Miklós elv- társat pártbiintetés nélkül visszavette a pártba. A kenyérgabona állami felvásárlásának szabályozása Községi alapszervezeteink­nél lakócsoportok szerint, az egymáshoz közel lakó párttagokból alakítsuk ki a pártcsoportot. A pártcso­portok ilyenirányú felépíté­sének az a jelentősége, hogy a párt határozatait gyor­sabban el tudjuk juttatni pártunkhoz, könnyebben mozgatható a pártcsoport, figyelemmel tudjuk kísérni a pártcsoporthoz tartozó kommunisták munkáját, vi­selkedését, s a nevelés: is könnyebb. Ezek alapján kell segíte­nünk a pártbizalmi válasz­tásokat és növelni ezirány- ban a felelősséget a párt­bizottságon belül. Pártalap- szervezeteink vezetőségei­nek is nagyobb gondot kel! fordítani erre. Ha sikere­sen és megfelelően készítik elő a pártbizalmi választá­sokat. akkor komoly mér­tékben megjavul ennek nyo­mán a pártélet, a kollektív vezetés, tovább mélyül a pártdemokrácia, és még sza­badabb lesz az elvtársi bí­rálat. Feltétlen szükséges az, hogy a választások után, de már menetközben is tanítsuk. neveljük a pártbizalmiakat, gon­doskodjunk arról, hogy minden pártbizalmi tisztában legyen felada­tával. Ha az alapszervezetek ve- zetőségei rendszeresen fog­lalkoznak a pártbizalmiak­kal, s ellenőrzik azt, hogy egy-egy pártbizalmi hogyan foglalkozik a pártcsoport tagjaival, sikeres lesz az eredmény. Figyelmeztetni kell arra, hogy nem szük­séges mechanikusan . két hetenként tartani pártcso- portüléseket. Biztosítani kell a párt­csoport bizalmiak na­gyobb önállóságát, s a pártbizalmi választás új rendszere is megkönnyíti azt, hogy egy-egy fontosabb munka előtt (aratás, csép- lés, növényápolás) öntevé­kenyen hívják össze a párt­csoportot és munkahelyük­nek megfelelően vegyenek részt a párt előtt álló fel­adatok' végrehajtásában. Te­hát, amikor a helyzet úgy kívánja, hívják össze . a pártcsoport tagjait és be­széljék meg a tennivalókat. A pártcsoportok munká­jának megjavítására tehát nagyon jó alkalom most a pártbizalmi választás. Filep János, a nyíregyházi járási párt- bizottság PTO vezetője. A Minisztertanács a ke­nyérgabona állami felvá­sárlását az alábbiakban sza­bályozta: Az egyénileg gazdálkodó termelők és a termelőszö­vetkezeti csoportok tagjai kenyérgabona-feleslegének 30 százalékát kell állami szabadfelvásárlási áron és kedvezményes feltételek mellett —' értékesítési szer­ződés útján — felvásárolni. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekkel az üzem­tervükben értékesítésre elő­irányzott mennyiségre kell értékesítési szerződést kötni. Az értékesítési szerző­dések kötését már a cséplés előtt meg kell kezdeni. Azoknak a termelőknek és termelőszövetkezeti cso­porttagoknak, akik a csép­lés előtt értékesítési szer­ződést kötnek kenyérgabo­na-feleslegük 80 százaléká­nak az állam számára való eladására, a terményfor­galmi vállalatok a" várható mennyiség értékének 50 százaléka erejéig előleget folyósítanak. Azokkal a termelőkkel, akikkel a cséplés előtt a megállapodás nem jön lét­re, az értékesítési szerző­dést a cséplőgépnél kell megkötni. Az értékesítési szerződé­sek alapján átadandó meny­.t „A cukrot bele kell kapálni a répába...“ Az NDK második öt­éves terve 1956-ra 325 mázsás cukorrépatermés­átlagot irányoz elő hektá- ronkint. Sok termelőszö­vetkezetben ennél lényege­sen magasabb termést akarnak elérni. A horn- burgi ..Karl Liebknecht” termelőszövetkezet tagjai például 50 hektáron ültet­tek cukorrépát és 400 má­zsát akarnak hektáronkint betakarítani. Emellett a répa cukortartalmát is lényegesen növelni akar­ják tavalyhoz viszonyítva. 1955-ben 16 százalékos cu­kortartalmat értek el, de néhány előző esztendőben már 18.5 százalék is volt a répa cukortartalma. „A cukrot bele kell ka­pálni a répába“ — han­goztatja a termelőszövet­kezet elnöke. Mint mond­ja: különösen az első ka­pálás és gyors eg.yelés na­gyon fontos. Eddig há­romszor kapálták a répát. Az egyelésnél jól bevált a torgaui mezőgazdasági gépgyárban készített úgy­nevezett „réparitkítóesz­köz”, amely a répasorok irányában haladva meg­határozott szakaszokban eltávolítja a növényeket. Azzal is idén kísérleteztek először, hegy könnyű von­tatóhoz taliga nélküli ka- pálógépfeket kapcsoltak Ez már azért is előnyös, mert nem kell hozzá kü­lön kezelő. A vontató nyomtávolságát megnövel­ték, hogy a kerekek közt négy répasor férjen el és a növényeket ne sértsék meg. A winningeni gépállo­más traktoristái megfo­gadták, hegy körzetükben négyszer kapálják a ré­pát. A kapálást kapcsolt kapálógépekkel végzik és gondosan ügyelnek arra, hogy az egymást követő kapálásoknál mindig né­hány centiméterrel mé­lyebbre állítsák- a kapáló­gépek ' késeit. így jobban ■ fel lehet lazítani a talajt, hogy átjárhassa a levegő. nyiséget — a kenyérga­bona-felesleg ismeretében — a cséplőgépnél a begyűj­tési megbízott számítja ki. A kenyérgabona-felesleget úgy kell megállapítani, hogy a terméseredményből le kell vonni a termelő vető­mag-szükségletét, az állam­mal szemben fennálló kö­telezettségek teljesítéséhez szükséges mennyiséget, a termelő háztartási szükség­letét és a természetbeni ki­adásokat. Vetőmag-szükség­letként a kötelező kenyér­gabona-vetésterület után — búzából és rozsból egyaránt — kát. holdanként 1X0 ki­logrammot kell figyelembe venni. Háztartási szükség­letként a termelő és a vele közös háztartásban élő és általa eltartott felnőttek után 220 kilogramm, a tíz éven aluli családtagok után pedig 180 kilogramm ke­nyérgabonát kell számítani. A felesleg kiszámításá­nál a más községben elcsé­pelt kenyérgabona-meny- nyiséget is figyelembe kell venni. A szerződést ilyen esetben a termelők beadási kötelezettségét nyilvántartó községben kell megkötni. Az értékesítési szerződés megkötésekor a lekötött ga­bonamennyiséget a termelő beadási könyvébe be kell jegyezni. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekkel az érté­kesítési szerződést a ter- ményforgaimi vállalatok, valamint a járási (városi) begyűjtési hivatalok kötik meg. A tsz. kívánságára a lekötött mennyiség 50 szá­zaléka ellenértékéig előle­get kell folyósítani. Az értékesítési szerző­dés alapján átadásra kerülő búza felvásárlási ára mázsánként 240, a rozsé 220 forint. A szerződést kötő termelőt a felvásárlási áron felül kedvezményként megilleti: a) az átadott kenyérga­bona minden mázsája után 20 kilogramm korpajutta­tást, mázsánként 150 forin­tos áron, és b) az egyéni termelők és termelőszövetkezeti csopor­tok tagjai az átadott ke­nyérgabona minden mázsá­ja után 30 forintos, a me­zőgazdasági termelöszövet-i- kezetek 35 forintos áren­gedménnyel számított mű­trágyajuttatást vagy mély­szántást igényelhetnek » begyűjtési miniszter áítal meghatározott arányok sze­rint. '■■'» Az állami felvásárlási árak tehát azonosak - a ta­valyiakkal. Ha a termelők a juttata-. sokat nem veszik igénybe. , a korpajuttatás helyettaz átadott kenyérgabona min­den mázsája után 20, illet­ve a műtragya-juttatás vagy mélyszántás helyett továb­bi 20 forint árkiegészítés.! kell fizetni. Azt az egyénileg gazdál­kodó termelőt vagy ter­melőszövetkezeti csoport­tagot, aki értékesítési szer­ződést nem köt, vagy nem a rendeletben meghatáro­zott mértékre köti meg, a tanács végrehajtó bizottsá­ga a megállapított kenyér­gabona-mennyiség átadásá­ra kötelezi. Ilyen esetben a termelőt a begyűjtési meg­bízott a rendeletben megál­lapított kenyérgabona meny- nyiségének a cséplőgéptől való átadására írásban szó­lítja fel. Azt a termelőt, akinek a kiszámított ke­nyérgabonafeleslege a 100 kilogrammot nem haladja meg, átadásra kötelezni nem szabad. Annál a termelőnél vagy termelőszövetkezeti cso­porttagnál, aki az értékesí­tési szerződésben vállalt vagy kötelezően előírt ke­nyérgabonamennyiséget a cséplőgéptől az átvevőhely­re nem szállítja be, a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak határozata alapján — a 10 százalékos felemelés mellőzésével — helyszíni- behajtást kell foganatosí­tani, de ebben az esetben a termelő nem tarthat- igényt a rendeletben bizto­sított kedvezményekre. Az átvett kenyérgabonáért azonban — a behajtási költségek levonásával — búzánál a 240 forintos, rozsnál a 220 forintos át­vételi árat ilyen esetben is ki kell fizetni. Nagyméret« erdősítés a kínai Sárga fölvó völgyeken | Kanszu tartományra; A j Sárga folyó vidékén az er­dősítés rendkívül nagy je- | lentőségű, mert megóvja a vidék termékeny löszréte- i gét a vadvizek pusztitásai- ' lói Az utóbbi öt hónap alatt a Sárga folyó középső fo­lyásánál több mint 490.000 hektár területen telepítettek új erdőségeket. Ez a nagy­arányú erdősítési akció ki­terjed Belső-Mongóliára, Honan, Sanszi, Senszi és

Next

/
Thumbnails
Contents