Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-20 / 143. szám

(Világ pvalefarfai t.yy.ei ülj-e fék! .. AZ MDP MFC,YFI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS ÍAPM 1956. június 20, szerda Érdekvédelmi csoport alakult r a Barabási Állami Gazdaságban SZABOLCS SZATMÁRI XIII. évfolyam, 143. szám ARA 50 FILLER R szabad bírálat légkörében — a bürokrácia ellen Valami hallatlan energia feszíti az embereket ezek­ben a napokban. Beleragadnak mindenbe,'amit rossz­nak, elavultnak tartanak, türelmetlenül keresik az új helyes módszereket, amelyek könnyebbé, biztoságo- sabbá tehetik a szocializmushoz vezető utat. A szabad kritikai szellem kibontakoztatásáért nagy erőfeszítéseket! tesz a párt. Nincs talán olyan területe életünknek, ahol — az SZKP XX. kongresszusa óta — ne tapasztalnánk ennek legalább kezdeti eredményeit. A dolgozók megnövekedett aktivitásának nagyszerű, mindenki által mérhető mutatója például a második öt­éves terv irányelvtervezetének vitája, a kommunisták és a párton kívüli dolgozók gyűléseinek megváltozott légköre, az egyre türelmetlenebbé váló harc a bürokrá­cia számos jelensége ellen. Helyenként túlzásokkal is találkozunk. Egy-egy bírálat esetleg nem fedi teljesen a Való helyzetet, egyes részleteiben kifogásolható. Azonban semmi esetre sem viszi előre a dolgot, ha va­laki kibúvók keresésével tér ki az olyan egészében helyes bírálat elől, amelyet legtöbb esetben az ügy iránti felelősség, a szocialista igazságérzet diktált. Napról-napra tanúi vagyunk annak, hogy a szabad A DISZ Központi Veze­tőségének az ifjúsági szö­vetség helyzetéről és mun­kájának megjavításáról szóló határozatát a Bara­bási Állami Gazdaság­ban is nagy érdeklődéssel tanulmányozzák, összejö­veteleken, csoportos meg­beszéléseken ismertetik a fiatalokkal. Már is mint’ kezdeti eredmény köny­velhető el az, hogy a DISZ-szfervezet kezdemé­nyezésére szakszervezeti I Megkezdődött a kecsege­és a pontyszezon Több urát télszáz mázsa hal a terítsen 1000 kilóval több korai burgonya termett holdanként megyénkben az idén, mint tavaly kritika légkörében a dolgozók nem tűrik a bürokráciát. Azonban ennek az igazságnak a másik oldala is érvé­nyesül. A bürokrácia nem tűri a szabad bírálatot. A bírálat légköré elviselhetetlen a bürokrácia számára. Széles skálája van a bírálat elfojtásának. Egyes jelenségei, sajnos, még pártéletünkben is fellelhetők. A nemrégiben ilefolyt pártértekezleteken általában érvé­nyesült a XX. kongresszus után kibontakozott alkotó, bíráló hang. Egy-két helyen azonban, mint például a nyírbátori járási pártértekezleten, erősen érződött a régi vezetési módszerek maradványa, amely nem tűrt ellenvetést, Visszafojtotta az emberek önálló vélemény­nyilvánítását. Igaz, ebben a járásban is van javulás, pártszerűbbé vált a párt-, állami- és gazdasági élet irányítása. Azonban nem könnyű feladat visszanyerni az emberek bizalmát, különösen, ha vissza-visszatérnek a már sokszor elítélt hibák, a nyers utasítgatás, a fö­lényesség és más magatartásbeli fogyatékosságok. Ez pedig azzal a súlyos, elkerülhetetlen következménnyel jár, hogy a dolgozók inkább elnézik, elhallgatják a hi­bákat, semmint hogy szembe kerüljenek a vezető véle­ményével, félve attól, hogy esetleg a bírálat után raj­tuk csattan az ostor. Senki sem örül a bírálatnak, de sokan türelmesen meghallgatják, esetleg néhány szóval nyugtázzák is. De milyen nagy távolság választja ezt el az igazi önkriti­kától, amely a bírálatban említett hibák kijavításában mutatkozik. Előrehaladásunk egyik legnagyobb kerék­kötője az a nehézkesség, tehetetlenség, közöny, a bü­rokráciának az a veszedelmes fajtája, ami ezen a te­rületen jelentkezik. Egy példát erre. Ismerünk úgynevezett „passzív” pártszervezeteket. Nem tudják összehozni a taggyűlést, alig van felszólaló. így ismerték Biri község alapszer­vezetét is. Nos, a XX. kongresszus után felélénkült a taggyűlés, megeredt a tagok nyelve, rámutattak egy sor hibára, helyes határozatokat hoztak. Közben a párttitkár iskolára került, a vezetőség otthon maradt tagjai pedig megfeledkeztek a határozatok végrehajtá­sáról. A legutóbbi taggyűlésen ismét a régi volt a helyzet. A párttitkár helyettes beszámolója (egyedül ké­szítette) a második ötéves terv irányelveit ismertette, különösen hangsúlyozta a bányász váiosok tervezett beruházásait, azonban óvatosan hallgatott a helyi prob­lémákról, nehogy szóba kerüljön a legutóbb hozott ha­tározatok, bírálatok sorsa. Érthető, hogy ezek után sokan Úgy érezték — többen el is mondták — ezért ugyan kár a taggyűlést összehívni. Jelentés érkezett a megyei pártbizottságra, hogy a levelek! Alkotmány TSZ-ben önkényeskedik az elnök, nem számol be a tagságnak a termelőszövetkezet hely­zetéről. Ha valaki kinyitja a száját, mindig a rövideb- bet húzza. Az elnök egyik rokona például megveri azo­kat, akije bírálják. Ez a tűrhetetlen helyzet visszaveti a tsz. gazdasági és számszerű fejlesztését. Szó esett erről a járási párt­értekezleten is. Több hónapja ismeri a járási párt­végrehajtóbizottság és a járási tanács a levelek! tsz. problémáit, mégsem kapott hatékony segítséget a ter­melőszövetkezet, A dolgozók türelmetlenül követelik az általuk ész­lelt és (jelzett hibák kijavítását, a megfelelő intézkedé­seket. A bírálat légkörének bátrabb kibontakoz­tatása, a dolgozók jelzései, javaslatai nyomán hozott gyors, hatékony intézkedések eredményeként tovább erősödik pártunk tekintélye, a párt és a tömegek kap­csolatai további sikereink biztosítéka. Megyénk burgonyater­melő tájain szorgalmas munka folyik. A termelő­szövetkezetek, állami gaz­daságok és egyénileg dol­gozó parasztok már másodszor szelek­tálják burgonyájukat, hogy az idén ígérkező gazdag termés minősé­gileg is jobb legyen a tavalyinál. A korai előcsíráztatott burgonyát termelő közsé­gekben, Rakamazon, Ven­csellőn, Gáván, Kállósem- jénben és másutt már javá­ban folyik a betakarítás is. A kedvező időjárás jót tett a korai burgonyának s így holdanként több mint 1009 kilóval termett több a ta­valyinál. A rakamaziak 45 má­zsás, a vencsellőiek, kállósemjéniek és a többi híres burgonya­— Olyanok ezek, mint a gyerekek. Megkívánnák az abrakot a tehenektől azért adunk nekik egy keveset, csak éppen nya- lakodni valót. — mondja Bodzási György a nyír­császári Haladás TSZ egyik tehenésze. Az idő beszorított ben­nünket az istállóba, s most nézegetjük a szép jószá­gokat. Hatalmas egy istál­ló. 18 tehén és 12 növen­dék van benne és még hely is akad. Rend, mint a tiszta szobában. A nö­vendékeknél állunk, előt­tünk a két 14 hónapos üsző a Himes és a Piros. Ez a kettő a mezőgazda­sági kiállításra készül Pestre. Hogy milyenek? Piros­tarkák. Másféléves körü­li nagyságúak, fényes sző- rüek, kecsesek, szép tar- kásak, szép fejűek. A szakemberek sokkal töb­bet mondanak. Az újság­író csak annyit tud hoz­zátenni, hogy egyik-egyik árából egy közepes fejős­tehenet is vehetnének. De nem adnák oda egyiket tagokból, agronómusok- ból, brigádvezetőkből és DISZ-fiatalokból egy hét­tagú érdekvédelmi cso­port feladatul tűzte ki, hogy megvizsgálja a gaz­daságban a fiatalok kul­turális és szociális hely­zetét, munkaviszonyait, s ahol szükséges, segítséget nyújt orvoslásukhoz. — Ezenkívül a fiatalok a csoporthoz fordulhatnak ügyes-bajos dolgaikkal, panaszaikkal. termelő községek 43 mázsás termést takarí­tanak be kát. holdan­ként. Megkezdődött az újbur­gonya elszállítása is. Már eddig összesen több mint 100 vagon újburgonyát küldtek Szabolcs dolgozó parasztjai hazánk ipari centrumaiba. A rakamazi vasútállomás sem volt olyan forgalmas, mint most. A A Német Demokratikus Köztársaságban egy olyan utazótáska mintapéldányát készítették el, melynek tar- tófoggantyúja leszerelhető és villanyhálózatba kapcso­sem. Talán nemcsak azért, mert szépek, hanem leg­inkább azért, mert a tsz saját nevelése a két üsző már. És ez igen nagy do­log, különösen akkor, ha számításba vesszük, hogy bizony 53-ban egy tehén­nel maradtak. Azóta nőtt, szaporodott, nemesedett az állomány, s duzzadt a büszkesége a tsz tagoknak, mert ma már számottevő tehenészet ez a közép tsz- ek között. És hogy meny­nyire így van, az is bizo­nyítja, hogy a két üszőn kívül két tehén is jelölve van a kiállításra. A Piros, meg a Viola. Mindkettő fias, nagy csontú, telt pi­ros-tarka, megközelítik a 4000 liter tejhozamot. Az öreg Granyicár György, a szövetkezet má­sik tehenésze négy esz­tendeje foglalkozik a szö­vetkezetben az állatokkal. Igen büszke munkájára, tavaly a Földművelésügyi Minisztériumtól „kiváló dolgozó“ kitüntetést ka­pott. 55 esztendeje állat­tenyésztő. Valamikor ura­halászok a harcsa, kecsege, szezonra. az alkalomra szöt­egy 200 méteres hálót s először 10-én tették a Keleti Főcsa- torkolatánál. Az A felsőtiszai gondosan felkészültek nyári ponty Erre tek kerítő június vízbe torna első hálóhúzás 5 mázsa halzsákmánnyal ért vé­get A Szabolcs-Szatmár me­gyei Alkotmány Halászati Termelőszövetkezet tagjai ezzel megkezdték a nyári tiszai portyát Záhonytól a Keleti Főcsatorna torkola­táig. Hálójukba naponta sok hal akad. Már eddig Tanfolyam kezdődik a művelődési otthon vezetők és népművelési ügyvezetők részére A megyei tanács vb. nép­művelési osztálya a tava­lyihoz hasonlóan az idén is megrendezi a falusi műve- felsőtiszatáj dolgozó pa­rasztjai innen küldték el június 19­én a 100-adik vagon piros zsákocskákba ízlésesen becsomagolt export burgonyát. A megye dolgozó paraszt­jainak gazdag korai bur­gonyaterméséből még ez­után 1000 vagonnal export­ra, 1500 vagonnal pedig vá­rosaink és iparvidékeink lakosságának szállítanak el. lás után vasalóként hasz­nálható. A miniatűr vasaló gyorsan felmelegszik és ki­sebb vasalásokat az utazó- ■ska oldalán el lehet vé­gezni. sági birtokon, ma szövet­kezetben. Azt mondja: — Van olyan szép ez az állomány, sőt sokkal szebb, mint az urasági volt. Nemcsak azért, mert a mienk, és mindent meg­adunk, ami megilleti a jószágokat, hanem azért is, mert egyre gyarapszik egyre nemesebb lesz, és nekünk hozza a hasznát. így mondja lassan, gon­dolkodva, s amikor az is­tálló és az állatok tisztán tartására fordul a beszéd, hozzáteszi: — Egy jó pu- colás felér egy abrakkal. A tehenek, üszők tisz­tasága azt bizonyítja, hogy az ilyen abrakot sem saj­nálják. — Néha még meg is mossuk őket. — szól köz­be Bodzási György. Aztán mindketten, sőt az elnök is — Kovács Gábor — a harmadik tehenészről, a növendékek gondozójáról, ifjú Telicska Mihályról beszélgetnek. Mosolyogva, össze-össze villantva, mintha minden szavuk si- mogatás lenne, úgy ejtik a szót, több mint félszáz mázsa halat fogtak a Tisza felső­folyásán. Különös szerencse kí­sérte a tisaadobi, tisza­löki és a tokaji halász­brigádok hálóját. Ez a három brigád együt­tesen közel harminc mázsa halat fogott hat nap alatt. Eredményeiket egymással versenyezve fokozzák nap­nap után, hogy megszerez­hessék a legjobb brigád, a legjobb halász címletű ván­dorzászlót. A nyári idény legnagyobb egyéni halzsák­mányát a termelőszövetke­zet külön díjazza. Eddig 20. kg-os harcsa volt a leg­szebb példány. és Az lődési otthon vezetők népművelési ügyvezetők vábbképző tanfolyamát, egyhetes, bentlakásos tan­folyamot július első heté­ben tartják Nyíregyházán, s azon mintegy kétszázan vesznek részt. Ez idő alatt a résztvevők megbeszélik a népművelési munkások előtt álló legfontosabb kultúr­politikai feladatokat, elő­adásokat hallgatnak és vi­tákat rendeznek a művésze­ti kérdésekről, a művelődési; otthonokban folyó munkák-’ ról. 40 mázsa vas A nagyhalászi kender­gyár fiataljai taggyűlésen határozták el, hogy felku­tatnak az üzem területén minden felesleges vashul­ladékot. Az elhatározást tett követte. Műszak utána diszisták brigádot szervez­tek és mintegy 40 mázsa hulladékvasat gyűjtöttek. Arany János. — Fiatal legény. De olyan, mint egy igazi öreg tehenész. Addig kötözgette jobbra-bdlra a növendé­keket, míg kialakította ezt a mostani sorrendet. Még ezt is tetszetősé tette, ez se volt mindegy neki, úgy szereti az állatokat. Szinte napról-napra látszik a ke­ze nyoma a jószágok nö­vekedésén, kedvén — így az elnök. És a többiek ló­dítják ezzel is, azzal is. Elismerő szókkal, szere­tettel. Hárman ők az istál­ló gazdái, s a gond is hár­mójuké elsősorban. Bár az elnök is kerül, fordul és megint itt van. Sokszor, csak annyira, hogy végig simítja a szemével az ál­lományt, de többször meg is áll beszélgetni. Ügy lát­szik szószerlnt veszi, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot. S igaza van, az ilyen gazdák szeme tény­leg kell a jószágnak, az ilyen gazdák büszkesége jogos büszkeség, az ilyen tsz büszkesége, mindannyiunk büszkesé­ge, Praktikus utazótáska

Next

/
Thumbnails
Contents