Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-15 / 139. szám

1956. június 15, péntek

NÉPLAP

Megyénk kereskedelmének munkája a lakosság áruellátásának szolgálatában írta: CS. NAGY ISTVÁN, a megyei párt-végrehajtó bizottság munkatársa

Jobban kell harcolni a lakosság igényeinek kielégítéséért.

Д piaci helyzet

A városi és falusi lakosság áruval való ellátásának vizsgálatánál mindenekelőtt a kereskedelmi szervek munkájából kell kiindulni. Kétségtelen, hogy az elmúlt evihez képest tapasztalható bizonyos fokú fejlődés. A megye 1956. első negyedévi kiskereskedelmi áruforgalmi tervét 106.8 százalékra, míg 1955. hasonló időszakában 91.6 százalékra teljesítette. Valamennyi kiskereskedelmi szektor túlteljesítette értékesítési tervét, és ily módon az előző év hasonló időszakához képest, mintegy 30 millió forinttal emelkedett az áruforgalom. A főbb árucsoportok közül л runázati cikkeknek 13, a vegyesipari cikkeknél pedig 17 százalékos volt a forgalom nc.vekeflése 1955. első negyedévéhez viszonyítva. Meg kell jegyezni, hogy a forgalom növekedését az áruellátás bizonyos fokú Javulásán túlmenően az. is elősegítette, hogy megyénkben az elmúlt évben igen ■jó teiroéseredmények voltak, így a dolgozó parasztság nagyobb vásárló erővel rendelkezett.

Sz áruellátás hibái

A javuió ellátás ellenére sok hiba tapasztalható a hús és húskészítményekkel való ellátásban. Jogosan kifogásolják több helyen a kenyér minőségét. A mátészalkai és fehérgyarmati járásban például majdnem ehetetlen rossz minőségű kenyeret sütnek. Nem véletlen az, hogy ezekben a járásokban a legalacsonyabb a cserekenyér forgalom. Élelmiszerek közül néhány cikkből (köménymag, [babérlevél, bors, paprika, rizs stb.) a kereskedelem Jelenleg nem tudja az igényeket kielégíteni. A központi készletből keveset kapnak, de a FŰSZERT .Vállalat jobb és egyenletesebb árutérítéssel sokat tudna segíteni. Több cikkből (mint például száraz tészta, készétel, konzervek) indokolatlanul kicsi a választék. A megyei tanács kereskedelmi osztályának, a MESZÖV-nek, a FÜSZÉRT- nek fel kellene figyelnie ezekre a hiányosságokra, azonban sok esetben késnek a megfelelő intézkedések, s elmarad a segítség a felsőbb szervek részéről is.

A ruházati cikkek közül főleg az árleszállítás alá vont cikkek utánpótlásában vannak hiányok. Mind a nagykereskedelmi vállalatok lerakatai, mind a kiskereskedelmi boltok kifogytak a férfi és gyermek szandálokból s az utánpótlás megközelítőleg sem fedezi az igényeket. Igen hiányos az ellátás férfi ballon és vászon öltönyökben, női karton és egyéb nyári ruhákban, valamint gyermek nyári ruhákban. Nyíregyházán kifogyott a nylon fehérnemű, s az utánpótlás ezekből a cikkekből nincs biztosítva. A megyei tallies kereskedelmi osztályának, a nagykereskedelmi ’ diaiatok kirendeltsegei- ’ к sürgősen intézkedni I ell, hogy a lakosság igényeit ezen a téren is leg- i ■ "sszebbmenőkig kielégit- s:.k. Helytelen az, ha csak t.'ryeket állapítunk meg és « zel elintéztünk mindent.

A lakosság jobb áruellátását van hivatva elősegíteni a piacok őstermelői felhozatala. A piaci felhozatal mennyiségében nem is lenne hiba, azonban az árak alakulása a fogyasztók szemszögéből és főleg a bérből és fizetésből élők szemszögéből még mindig nem megfelelő. Nyíregyházán a földműveszövetkeze- tek árszabályozó szerepe sok esetben még a zöldséges gyümölcsellátás területére sem terjed ki. Komoly hiba, hogy a tojás és tejtermékek árának ilyen irányú befolyásolásával maga a kereskedelmi osztály sem foglalkozott eddig behatóan. Sürgős intézkedést kell tenni arra, nemcsak Nyíregyházán, hanem a nagyobb járási székhelyeken is, hogy a földművesszövetkezetek a központi készletből rendelkezésre álló 3 forintos fogyasztói tejből piacon is kerüljön kimérésre, s a fogyasztók nem lesznek arra utalva, hogy nem egyszer 5 forintot fizessenek egy liter tejért.

A földművesszövetkezeteknek vidéken sokkal nagyobb gondot kell fordítani a bizományi értékesítésre, felvásárlásra. Feladatul kell kitűzni a piac árszabályozó szerepének betöltését. Azért ' fontos ez. mert a központi készletből nem mindig áll folyamatosan rendelkezésre annyi, hogy a lakosságot piacon kívül is rendszeresen el tudjuk látni. A piacok higiéniájával kapcsolatban fel kell vetni, hogy erre a helyi tanácsok sem lódítanak kellő gondot. Lehetetlen állapot pl. Kisvárdán, hogy porban és piszokban árusítanak különböző tejtermékeket stb. Ez nem más, mint a lakosság igényeivel való nemtörődömség.

Fel kell mérni a vásárié éréi

Az említett hiányosságok kijavítása embereken múlik, olyan embereken, akik a politikai és szakmai munkájukat szoros összefüggésben végzik, akik a lakosság áruval való ellátását elsősorban nemcsak szakmai, hanem politikai feladatnak is tekintik. A nem politizálás nem eredményezhet jó szakmai munkát sem. Erre példának lehet felvetni a kereskedelmi vállalatok tervezési s a földművesszövetkezetek árukészletezési munkáját. Ez nem elszigetelt a lakosság ellátásától, hanem szoros összefüggésben van vele. A kereske- deilmi vállalatok s az FJK-k nem foglalkoznak a vásárló erő felmérésével. Pedig a tervezésnél a vásárlóerők felmérése az egyik legfontosabb dolog. Terveiket döntő részben a bázisadatok alapján készítik el, figyelembe véve a gazdasági év eddigi eredményétől függően egy kisebbmértékű felfutást, vagy csökkentést. A Népbolt Vállalatnál a bolti igénytervek nagy többségükben használhatatlanok. Ennek oka elsősorban az, hogy a vállalati központ illetékes ügyintézői nem foglalkoznak kellően a boltvezetőkkel és a bolti dolgozókkal, nem magyarázzák meg az egyes időszakok fontosságát és lényegét. Javításra szorul még a vállalati tervezésnél különösen a Népbolt vonatkozásban a bázis adatok mélyebb elemzése. Elsősorban azért, mert az egyik tervidőszakról a másikra a főárucsoportok közötti szó- ' ródás nem nagy, de az egyes I cikkeket árusító szakboltok I között már lényeges eltérés 1 mutatkozik.

így pl. 1956. első negyedévében a vállalat három rövidáruboltja közül az egyik 90 százalék alatt, a másik 100 százalék alatt, a harmadik 130 százalék fölött teljesítette negyedévi tervét. A tervezésnél nem vették figyelembe, hogy a harmadik bolt az elmúlt év hasonló időszakában szintén jelentősen túlteljesítette tervét. Az áruforgalmi és a tervosztályoknak szorosabban kell együtt dolgoz- niok, az áruforgajmisták- nak körültekintőbben kell elkészíteni a fedezeti terveket, a tervosztályoknak pedig komolyabb elemzést kell végezni, mert ha ez nincs meg, akkor az elkészített terv sem lehet jó. Ez pedig kihatással van az egyes boltok tervteljesítésére. az ott dolgozók jutalékos bérére, az illető boltban az áru forgási sebességére, a bolt s ezen keresztül a vállalat jövedelmezőségére is.

(Holnapi számunkban közöljük a befejező részt.)

PARASZTSORS MEGYÉNKBEN

— Egy megyei kiadvány margójára

Megjelent a Szabolcs- Szatmári füzetek 4. számaként a Megyei Tanács Népművelési Osztály kiadásában — Soltész István szerkesztésében, dr. Kollega Tarsoly Sándor tudományos kutató, levéltáros: Parasztsors megyénkben“ című kiadványa. Rég érzett hiányt pótol ez akkor, amikor hiteles levéltári adatok alapján dolgozó népünk elé bocsájtja a munkás-paraszt hagyományokban gazdag megyénk öntudatra ébredő parasztságának küzdelmét. Tarpai Márton 1437-es felkelesétől a hajdú kurucok, 1848-as honvédők. 1919-es vöröskatonákon át a magyar parasztság évszázados álmainak beteljesüléséig, a földosztásig vezet el bennünket eseményeivel.

Ha valaki megyénk történetével akar megismerkedni és az itt-ott meglévő Imegyei monográfiákat keljébe veszi. csalódottan t-szi I félre, mert az azokban foglalt események és azok szemlélete nem. elégíti k' felvilágosult, olvasni, vágyó népünk igényeit. Hiányzik ezekből a régi monográfiákból a történelmet formáló nép. Az ember nem is gondolná hogy milyen nagy szerepe volt dolgozó népünknek. megyénk parasztságának is, akkor, amikor jelentős mozgalmaikkal a feudá

1-kapitalista világ

megdönthetetlennek hitt bástyáit ostromolta. Külö.1 télre is I gondolnak 1

1; Az ököritófülpösi Ha, ladó Termelőszövetke- 1 : zet tagjai gondolnak : (

1 a takarmányban gaz- ■ dagabb nyári napok 1 ; utáni időre, a télre is. ' i

1: "Ezért már most gonI doskodnak a takarmá- .

1 ; nyok tartósításáról. — : i

' Most silózzák a gyüI mölcsösben lekaszált .

: füvet. ; I

1: Szorgalmasan vég- ;

I zik a növényápolási .

1 munkákat is. Négy-' 1; ven hold négyzetesve- •. I tésű kukoricájukat .

; géppel kapálták. 12 ' I

* hold cukorrépájuk í I, egyelve és kapálva .

van, 15 hold burgonya- ' i juk pedig töltögetve.

I. Megkapálták a mag- ■ kendert is — 10 holdat. 1 A munkákban kiilönö- . sen kitűnik Nagy Sándor tavasszal belépett 1 tsz-tag: szorgalmas, ‘,

igyekvő és fegyelme- ■ , ’ zelt ember. '

1

A gépállomás — , : nagyecsedi — segitsé- ■.

I gére van mindenben a

■ tsznek. A traktoros :, 1 brigád jó munkájáért : I dicséretet érdemel. Kü- 1 Ionosén G. Kiss Endre, : i 1; mert tavaszi tervét a ;

I termelőszövetkezetben ,

1

; 170 százalékra teljest- ' i 1; tette.

Tej zacskóban

Egy párizsi tejszövetkezet a tejesüvegek helyett impregnált polietilén-zacskóba tölti a tejet. Az új töltési mód előnye, hogy nem fordulhat elő törés. A zacskó könnyű és tiszta. — Használat után a literes és félliteres ürtartalmú zacskókat eldobják.

nösen nagyjelentőségű volt a századfordulón lezajlott nyírségi földosztó mozgalom, „a szabolcsi futótűz", melyet az író ebben a kiadványban oly elevenen, hivatalos levéltári adatok alapján tárgyal. Külön érdekessége a műnek az, hogy az ebben a mozgalomban részt vevő községeket és személyeket névszerint ismerteti, így vonulnak el szemünk előtt Tiszadob, Tiszavasvári, Nyírkárász, Kántorjá- nosi, Napkor, megyénk csaknem valamennyi községe és az itt élő parasztok kenyérért, jobb életért való harca.

Bemutatja azt a bátor harcot, amikor 1897. decemberében Luczai Mihá.y kántorjánosi napszámos '-zembeszállt a karhatalommal és életével fizetett, vagy a nyírkarásziak hősiét bevonulását Kisvárdára a járásbíróság megostromlá- sára. vagy a nyi’baktat tömeges vérengzést, valamint ■ az utána következő éllm- I forradalmi korszak elnyo ! mását, mely elől a pares?. i tok tömeges kivándorlás'al ! vagy szektás mozgalma • mögé bújva, fákat irtottak, i betegjeiktől megtagadva az orvost, lét-tagadásukkal fejezték ki ellenérzésüket a fennálló renddel szemben.

Adatokban és eseményekben olyan változatos ez a kiadvány, hogy olvasásakor megyénk rtiies'í- ságának a valóságos élete '

Közeledik a munka dandárja — több dolgos kézre van szükség!

Több évi tapasztalat bizonyítja, hogy ahol a termelőszövetkezeti tagok munkabíró családtagjai részt vesznek a közös munkában, ott kétszeresen is jól jár a tagság. Először növekedik a család munkája után járó munkaegységek száma. — Ezzel természetesen növekedik az illető tsz-tag családjának részesedés útján való jövedelme. Másodszor: növekedik az egy munkaegységre eső jövedelem is, mert a legszorgosabb dologidőben van elegendő szorgalmas kéz, amelyek jó munkájukkal megalapozzák azt.

Mindez indokolja, hogy termelőszövetkezeteinkben minél több családtagot vonjanak be a közös munkákba. Akad szép számmal olyan terelőszövetkezetünk, ahol nincs panasz munkaerőhiányra, mert maga a tagság teljes számban részt vesz a közös munkákban egész éven át, családtagjaik pedig májustól, a növényápolási munkák kezdetétől egészen a betakarításig, 5—6 hónapon át a közösben dolgoznak. Erre nagy számban lehetne példaként felsorolni mindazokat a termelőszövetkezeteket. ahol 30—60

forintot ért egy munkaegység. Viszont ahol alacsony volt a munkaegység értéke, ott végeredményben — kevés kivételtől eltekintve — a tervezés, munkaszervezés, munkaerőhiány volt ennek az oka. Ügyanis a nagyobb jövedelem elsősorban a magasabb hozamoktól függ. A magasabb hozamok biztosításának pedig egyik legfontosabb feltétele a jelenik meg előttünk. Propagandistáknak, pedagógusoknak nagy segítséget nyújt a szülőföld szere- tetére irányuló nevelő munkájukban. A dolgozó parasztok, ha kezükbe veszik, maguk küzdelmes élete jelenik meg a kiadvány olvasásakor előttük, a lapok forgatása közben önmaguk, ra ismernek. Hasznos segítséget nyújt e mű megyénk régi életét ktflatók- nak is. Egyúttal hozzájárul A DÉLI SARKON...

A képen: A .,Mimij”-település látképe, ahol a szovjet tudományos expedíció tagjai értékes munkájukat végzik, (Foto J, Rjabcsikov)

munkáknak legmegfele-' lőbb időben és szakszerűen való elvégzése. Ez pedig elegendő munkaerőt, helyes munkaszervezést és tervezést kíván.

A munkák dandárja rohamosan közeledik. Egyre több munka szükséges a mezőgazdaságban. A növényápolás javában tart, emellett folyamatban van a rétek, pillangósok és más szálastakarmányok kaszálása, silózás, vagy szénakészítés, a betakarított takarmányok helyének trágyázása, leszántása, másodvetése is. De már szőkülnek az árpa- és rozstáblák, a nagy meleg rohamosan érleli a kalászosokat. Ez azt jelenti, hogy a többi folytatólagos nyári munka mellett az év főmunkája; az aratás-cséplés is röyi- desen elkezdődik. Rengeteg munka zsúfolódik össze aránylag rövid időközökben. Ezeknek jó elvégzésétől nagyban függ, a nagyobb jövedelem, a jó zárszámadás. Ha nincs elegendő munkaerő. . a sürgős munkák eltolódnak, ami terméscsökkenéssel. kisebb jövedelemmel jár.

Ezért ne sajnáljuk azt a kis törődést, amit a családtagok megszervezésére fordítunk. A vezetőség ne legyen rest felmérni, melyik családnál, kik jöhetnek számításba és beszéljenek is okos szóval, türelemmel. A tagság -is hallgassa meg szívesen az ilyen szavakat, hiszen mindnyájukról van szó. A termelőszövetkezet kommunistái járjanak elöl jó példával.

Ifj. Bán György tsz. szerv, oszt, vezetője.- - a kiadó és a szerző ahhoz a nagy munkához, amivel mar régen adósai vagyunk megyénk dolgozó népének, a Szabolcs-Szatmár megye monográfiának elkészítéséhez.

A mű nem került könyvárusi forgalomban a fentebb említett célja miatt. Beszerezhető a tanács művelési osztályán, járási csoportoknál és moziüzemeinknél.

TÉGLÁS! MIHÁLY.