Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-14 / 138. szám
N Ё P L А P 1956, június 14, csütörtök VITATkOZZUN & Az ötéves terv irányelveibe! Egy agronómus tapasztalatai Szarvason Nemrégen Szarvason jártam az Öntözési és Rizstermesztési Kutatóintézet bikazugi gazdaságában. Az ország minden tájáról jelentek meg mezőgazdasági szakemberek, hogy tapasztalataikat kicseréljék és a látottakat hasznosítsák saját gazdaságukban. A tapasztalatcsere programjában különböző rendszerű íüves vetésforgók, füveshere társítás! kísérletek és kiöregedett rizstelepek hasznosítása szerepelt. Érdeklődéssel mentem erre a tapasztalatcserére, mert füves vetésforgót még nem láttam, a fehérgyarmati járásban ilyen még egy gazdaságban sincs. Másrészt elméletileg ismerem a Vll- jamsz-féle gazdálkodási elveket és tudok azokról a vitákról is, amelyek hazai- ,lag a mi viszonyaink között ellenzik e rendszer alkalmazását. Mindezek folytán kíváncsian szemléltük a -kát az eredményeket, amelyeket a szarvasi gazdaság elért. J Mit nyújt a 8 szakaszos füves vetésforgó ? A gazdaság 720 hold szántója két forgóba van beosztva: az egyik füves, a másik rizses forgó. A füves forgó 8 szakasza a következő: 1. őszi búza, 2. kapás istállótrágyával, 3. tavaszi árpa füves herével telepítve, 4—5—6. füves here, 7, őszi búza, 8. magrépa istállótrágyával. Egy-egy szakasz területe 20 hold. Legfontosabb jellemvonása e forgónak az, hogy 3. szakaszában füves- herés keverék van, ami a terület 37.5 százaléka. Ez a hatalmas szálasta- karmánytömeg egyrészt az állattenyésztés, másrészt a talajjavítás szempontjából fontos szerepet tölt be. Legelőször a harmadik szakasz növényeit vettük szemügyre. Az árpára április elején vetették rá a füveshere-keveréket. 1 holdra 16 kilót számítottak, amelynek összetétele: 40 százalék szálkás- (olasz) perje, 60 százalék vöröshere volt. Az árpa közt e növények erőteljesen fejlődtek. Az árpa lekerülése után megöntözik a táblát és még ebben az évben két kaszálást kapnak. Az öntözés módja: sávos, amelyhez a terelő gátakat még az ősz folyamán megépítették. (A gátak oldala is be van vetve.) Az őszi talajmunka során alaptrágyaként 2 mázsa szuperfoszfátot adagoltak, tavasszal pedig fejtrágyaként 50 kiló pétisót szórtak ki holdanként. Javaslat megyénk kötött talajú gazdaságainak Tanulságul szolgált két egymás mellett lévő tábla összehasonlítása. amelyek egyikében vöröshere-szál- kásperje, másikban lucerna- szálkásperje keverék van. A vörösherés keverék dús- fejlődésű, a lucernás rit- kás. Ebből arra lehet következtetni, hogy a lucerna nem hasznosítja olyan mértékben az öntözést, mint a vöröshere. A sokféle társítás! kísérlet tanúsága szerint a vöröshere-szálkásper- ie keverék vált be legjob- bari, (Ezt nagyon megjegyeztem, mert tapasztalataim szerint mégyénk szatmári részén a vöröshere az uralkodó pillangósnövény.) Egy harmadik táblán 3 éves füveshere díszük, mely ebben az évben feltörésre kerül. Két, esetleg három kaszálást ad még az utolsó évében is. Tarlóhántás, majd keverő szántás után szeptember közepén és végén búzát vetnek a fűkeverés után. A búza korai vetésének az a magyarázata, hogy a kötött, szikes talajt korábban jobban meg lehet munkálni, mint később az elázott talajt. Hamarabb bokrosodik és jobban áttelel. Tavasszal a fejlettebb növényzet árnyékolásával óvja a talajt a cserepesedéstől, kiszáradástól. Ez a korai vetés a szatmári-beregi kötött talajon is ajánlható. Elgondolkoztató számok Láttunk egy olyan íüves táblát, amelyet 1955. augusztusában telepítettek. 3/4 részén az ismert összetételű vöröshere-szálkásper- je, 1/4 részén — amely igen mélyfekvésű — szarvaske- rep-szálkásperje keverék van vetve. E tábla vetés előtt öntözésben részesült. Május 16-án holdanként 160 mázsa zöldszénát takarítottak be e területről. Száraz szénából 100 mázsa szokott ezen a táblán teremni. Értek el már 106 mázsás szénatermést is. E nagy terméseknek két fontos tényezője van: egyik az öntözés, a másik a bő műtrágyázás. A füvesherékre évenként 3 mázsa pétisót is felhasználnak. Ez megtérül nemcsak a magas fű- és szénahozamban, hanem utána a 16—17 mázsás búzatermésekben is. Tanulságok Sokat lehetne beszélni az egyéb tapasztalatokról is, például a kiöregedett rizsI A tudomány a munkavédelem szolgálatában — Orvost bizony legjobb csak messziről látni... Ha találkoznom kell vele, akkor már baj van . . . Egyik gyárunkban, idősebb munkásembertől hallottuk nemrég ezeket az elgondolkoztató szavakat. Nehéz lett volna ott, a munka zajában magyarázni, szolgáljanak hát most neki válaszként ezek a sorok. Azokról az orvosokról, akikkel gyakran találkoznak üzemeink dolgozói — de nem akkor, amikor baj van. Éppen azért, hogy baj ne legyen. Az Országos Munkaegészségügyi Intézetben orvosok seregével vállvetve mérnökök és különböző más szakemberek elméleti és gyakorlati tevékenysége szolgálja ipari és mezőgazdasági munkásságunk egészségét. Felsorolni is nehéz volna, hány és hány probléma megoldása születik ezekben a napokban is a laboratóriumokban — ragadjunk ki egyet. telepek hasznosításáról. Számomra ez is tanulságos, hiszen körzetemben — a kérsemjéni Úttörő TSZ- ben is termeltünk -rizsét. |Több évi rizstermelés után a talaj szerkezete annyira leromik, hogy szükséges a füves vetésforgóval az ap- rómorzsás szerkezet visszaállítása. Ezért 2 év múlva a rizs után füves herét fogunk vetni. Ennek sikere érdekében .22 parcellás kísérletet állítottam be. 16 parcellában here- és fűféléket, 6 parcellában pedig különféle társításokat tanulmányozok. A legjobban termőkből fűmagot fogok, hogy saját erőből vethessünk a rizs után jó keveréket. Ez saját távlati tervem, amelyet ajánlok a „rizses“ mezőgazdászoknak. Másik fontos tapasztalatom az, hogy az öntözési lehetőségeket mennél jobban kihasználjam termelőszövetkezeteimben. A második ötéves terv irányelvei szerint az öntözött terület, tehát a füveskeverékek is nagyobb szerephez jutnak, I öntözés mellett kétszeresé- [ re emelkedik a termésho- j zam, de egyidejűleg a tápanyagvisszapótlást, elsősorban a pétisózást is fokozni kell. Az őszi búza korai vetését is megszívleltem. A pa- nyolai Szikra TSZ-ben december elején vetett búzát ki kellett szántani. Különösen fontos a korai vetés a szikesedésre hajló, kötött földeken. Kérem az agronómus elvtársakat, hogy az öntözéssel és a rizstermesztéssel kapcsolatos tapasztalataik alapján szóljanak hozzá az elmondottakhoz. Fábián Bertalan, mezőgazdász, Fehérgyarmat. A szakma dolgozói jól tudják, milyen nagy s egyre növekvő szerepe van az anílin-származékoknak iparunkban — a gyógyszergyárban éppúgy, mint például a textilüzemben. Nem titok az sem, hogy az aní- lintartalmú anyagok elég súlyosan mérgező hatásúak. — E mérgezéseket megelőzni — hosszabb idő óta az egyik központi feladatunk — tájékoztat dr. Pa- cséri Imre, az intézet üzemegészségügyi osztályának vezetője. Természetesen a „hogyan” a következő kérdés, s a válasz igen érdekes. — Mint ismeretes, az anílin kipárolgásai elkeverednek a levegővel. Az első feladat tehát megállapítani, mekkora az az anílin-mennyt- ség, amelynek a levegőben való jelenléte még veszélytelen az emberi szervezetre. Bonyolult mérések, vér- 1 vizsgálatok, kísérletek után Több ügyeimet az állami gazdaságok újításaira is egy nagyobb szabású újiLegutóbb az állami gazdaságok megyei igazgatóságához látogattunk el s ott beszélgettünk Molnár János főmérnökkel, aki egyben újítási felelős is. Elmondotta, hogy megyénkben 18 állami gazdaság van, függetlenített újítási felelős azonban nincs. Az újítási felelősök (gépészek, főgépészek) gazdasági munkájuk mellett nem nag' on érnek rá foglalkozni az. újítási teendőkkel. Ezért fői dúlhatott az elő, hogy a legtöbb állami gazdaság születik az eredmény: egy köbméter levegőben 20 mg anílin még ártalmatlan. — Ezután persze egyszerűnek látszik a védekezés: megfelelő szellőzést, elszívó berendezéseket a műheiybe, a munkahelyre, s nincs veszély. A kutató orvos azonban nem elégedhet meg ennyivel. Sokrétű, bonyolult a vegyszerek hatása — az anílinféléké is. Ez esetben ugyanis kiderült, hogy az anyag nemcsak a levegőben, hanem a bőrön át is fertőz . . . Adva van tehát az újabb, nehéz probléma: pontosan megállapítani a bőrön át történő fertőzés mértékét, hiszen enélkül lehetetlen a megfelelő óvórendszabályok kidolgozása. Újabb kísérletek — mégpedig emberen végzett kísérletek szükségesek. Nem új ez a megoldás, amit az orvosi hivatástudat ilyenkor előír: maguk a kutatók vállalják a kísérleti alany szeújítási jelentése nem tar - taimaz semmi lényegeset, újítási munka nincs, nem tudnak róla. Molnár elvtais maga sem tud úgy foglalkozni az újításokkal, az újítókkal, mint ahogyan az szükséges volna. A dolgozókban megvan a kezdeményező erő, vannak ojáe- teik is, de ezek sorra elsikkadnak, mert nincs aki serkentse, adott esetben pedig segítse munkájukat. Az akadályok ellenére is vannak kezdeményezések, ötletek. Molnár elvtárs most repét . . . Belélegzik a gázkamrában az anílinnal — veszélytelen mértékben — fertőzött levegőt. A megoldást most már könnyen következtethetjük: a levegőszennyezettség mértékének ismeretében az ezen felül észlelt méreganyag a bőrön át került a szervezetbe. Az Országos Munkaegészségügyi Intézet több osztálya közül egynek, egyetlen kérdés megoldására irányuló munkáját világítottuk meg — dióhéjban. S elmondani, megírni sokkal- sokkal könnyebb, mint a probléma megoldásán sok hónapig dolgozni, ahogy ebben az esetben is. Az intézet áldozatos munkát végző dolgozóinak bizonyára az a legértékesebb köszönet, ha gyáraink műszaki vezetői, munkásai az általuk kidolgozott rendszabályok gondos megtartásával őrködnek egészségükön. tási ankétot tervez bemutatóval egybekötve június 29-re. Ezen a kiállításon bemutatják azokat az újításokat, amelyek alkalmasak tapasztalatcserére, szélesebb körben való elterjesztésre. A kiállításra meghívják a gépállomások és termelőszövetkezetek képviselőit is. Az eredmények közül érdemes megemlíteni a Bal-i kányi Állami Gazdaságban a Fekete Antal és Juhász János által szerkesztett, úgynevezett önjáró permetezőt. Ebből eddig 27 darab' van készen. Jelenleg is ezt használják az állami gazdaságokban. Ez az alap nagyon jó szolgálatot tett egy fejlettebb önjáró permetező, kialakításához, melyet Molnar János főmérnök ég brigádja: Bagóczi Béla, újhelyi János és Papp István, konstruáltak és szerkesztettek meg a mátészalkai, központi műhelyben. Ez az újítás gépenként 100.000 forint megtakarítást jelent.. Nagyon hasznos lenne, ha a termelőszövetkezeti elnökök megtekintenék ezt a- gépet a mátészalkai műhelyben és megrendelnék, mivel az gyártható mindenuniverzális traktorhoz. Tehát van eredmény az állami gazdaságok újításának terén és szükséges vol- I na ezt a mozgalmat jobban segíteni. Az Állami Gazdaságok Minisztériuma foglalkozzon ezzel a problémával és segítsen többet, hogy még eredményesebb és cél-; ravezetöbb legyen e téren is a próbálkozás. Ribóczi Pál, az SZMT újítási bizottságának elnöke.
