Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-07 / 132. szám

Д mai számban: Tanacsvezetők, tanácstagok, tanacsszervek .Ja­vaslatai néhány sorban (2. oldal) Szabolcs-Szatmári Ifjúság (3—4. oldal) A Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat faliújsága (5. oldal) Sport — Hírek (6. oldal) XIII. évfolyam, 132. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. június 7, csütörtök Köszönet a jó munkáért Tito látogatása a moszkvai A hajdúböszörményi Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet 1955-ben 20 holdon végzett vegyszeres gyomir­tást. Látva az olcsó, jó ered­ményeket, elhatároztuk, hogy az idén 150 hold ka­lászosunkat gyfomtalanítjuk ezzel a módszerrel. Megkér­tük a kállósemjéni növény­védő állomást, hogy végez­zék el a gyomirtást. Soltész elvtárs, az állomás brigád­vezetője, készséggel segített. Két géppel végezték el a Hírek a vasgyűjtő hónapról A legutolsó értékelés sze­rint megyénk a 9-ik helyen áll a 19 megye vasgyűjtő versenyében. A Hajdú me­gyével folyó párosverseny­ben is erősen lemaradt. A megye eddigi vasgyűj­tési eredményei azonban ar­ra a reményre jogosítanak, hogy a hiányokat rövide­sen pótoljuk és az élre tö­rünk az országos verseny- ♦»»»<»«»»«♦****»«*♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Kőkori települések nyomai, avarkori sírleletek kerültek felszínre a tiszavasvári "Útépítésnél, két domb átvágása közben értékes ré- giségi leletek láttak napvi­lágot a tiszavasárl határ­ban. Az egyik dombból kő­kori, bronzkori és szarmata, kori települési nyomok, a másikból pedig a VII. szá­zad első feléből való avar­korabeli lovas sírleletek ke­rültek felszínre. A két lo­vas sírból a többszáz apró lemezeket tartalmazó teljes mellpáncél előkerült, ami­nek azért van nagy jelentő­sége, mert az eddig feltárt sírokból ennek csak egé­szen elenyésző része került felszínre. Ezenkívül a teljes felszerelés: kopjahegy, há­romélű nyílhegy, íjlemez, két kard rész, lószerszám­díszek, zabla, kengyelvas- maradványoK egészítik ki a leleteket. A muzeális érté­keket a nyíregyházi Jósa András megyei múzeumba szállították s mindkét he­lyen megindult a leletmen­tési munka. Hetekkel a könyvnap előtt elterjedt a hír, hogy a szokásos könyvnapi elő­adást Nyíregyházán Job­bágy Kárbly költő fogja tartani. A gondos előkészí­tés ellenére alig 170 je­lenlévő ellőtt folyt le a könyvnapi műsor. Ördögh János, a városi tanács vb. titkára bevezetőjében Szabó Pál szavait idézte: „A régi magyar irodalom minden időben politikai irodalom is volt, olykor „sors irodalom“ volt. Hogyan lehetne az iro. dalom mai más, mint sors, forradalom, politika.“ Ez­után emelkedett szólásra maga az író. Mondatai előbb csak bontogatták a közönyt, majd a lelkiisme­retet, aztán- belevágtak az értelembe, cibálták az munkát és az eredmény a dolgozók lelkiismeretes munkáját dicséri. Ezért a jó munkájukért termelőszövetkezetünk min­den tagja és vezetője el­ismerését és köszönetét fe­jezi ki. További munkájuk­hoz sikert kívánunk a nö­vényvédő állomás minden dolgozójának. Nagy István, tsz. elnök Hajdúböszörmény. ben. Eddig csupán 603 ton­na vas indult el megyénk­ből Csepel, Diósgyőr, Ózd és Sztálinváros martinke­mencéi felé. Kohászaink azt várják, hogy a júniusi vasgyűjtő hónap folyamán ennek a mennyiségnek két­szerese kerüljön a kemen­cékbe beolvasztásra. A Nyírbátori Gépállomás legjobb traktorosai Fiatal ez a gépállomás: 1955 március 18-án alakult, mégis összeforrottabb, egy­ségesebb a traktorosgárdája, mint né­hány régebbi gépállomásnak. Ezt bizo­nyítja többek között az is, hogy 54 trak­toros teljesítette túl a talajmunka tervét. Most a verseny tovább folyik a föl­deken a növényápolásáért, a silózásért és az aratásra való gondos előkészüle­tekért. Közben azonban június IO-én megállnak egy napra. Addigra az új köz­ponti épület környékét parkosítják, csi­nosítják. Bensőséges házi ünnepségbe ké­szülnek, a traktorosnapra. Üj verseny­tábla is készül, amelyen a gépállomás legjobb traktorosainak nevét és teljesít­ményét büszkén hirdetik: Szabó János a gépállomás legjobb trak­torosa (megyei • viszonylat­ban a második), 143 mű­szaknorma és 151 százalék idény terv teljesítménnyel. Könyvnapi előadás Nyíregyhásán agyat, az embert, hogy vé­gül felemeljék szinte kira­gadva időből és térből, szá- guldva vele a költészet isme­retlen szépségein át a na­gyobb darab emberség állo­másáig. Miről beszélt és hogyan? — Az életről, az új magyar költészetről. A bennünk gomolygó érzések­ről, gondolatokról, alakuló és vajúdó világunk ezernyi gondjáról — bajáról. Ügy beszélt, ahogyan azt éljük és vajúdjuk minden szépsé­gével és keservével. Mai életünk nagyszerűségét és sokszor napsütés nélküli ol­dalait is felvillantotta mai magyar költészetünk leg­szebb alkotásainak a bemu­tatásával. Szinte bizonyság­tételként azoknak, akik nem akarják elismerni, Moszkva, (TASZSZ) Jo szip Broz-Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke június 5-én látogatást tett a moszkvai autógyárban. A jugoszláv vendégeket a gyár igazga­tósági épületénél sokezer főnyi tömeg fogadta, üd­vözlő felkiáltásokkal. A. G. Krilov, a gyár igazgatója meghívta dolgo­zószobájába Tito elnököt és kíséretét. Elmondta, milyen változások történtek a gyárban 1946 óta, amikor Tito utoljára itt járt. Ez­után megkérdezte Tito el­nöktől, mit szeretne látni a gyárban. — Fémmunkás voltam — mondotta Tito — és így gyorsan kiismerem magam a gyár bonyolult termelési folyamatában. Szeretném Orosz Sándor 118.2 százalék műszaknor­ma és 309.3 százalék idény­terv teljesítménnyel gépál­lomásán második (a megyé­ben negyedik) helyre került. hogy a mai magyar lira méltó unokája a magyar múlt alkotásainak. Idézett a múltra vonatkozóan József Attilától, a jelenre Illyés Gyulától, Kuczka Pétertől, másoktól, majd magától is. Országjárása folytán né­pünk alkotó erejének a megéneklése mellett a mi tájunk emberének a felvil­lanó gondolatait is megörö­kítette Cégénydányád című versében. Hangoztatta, ez a vers nem tipikus, de meg- gondolkoztató. Több verset mutatott be az élet szépségéről, a halál gondolatának kedélyes fel­fogásáról, az izmoskarú dol­gozó nőkről stb. Szerény megjelenése, lenyűgöző elő­adásmódja minden szívet megnyitott. Béda Margit autógyárban látni a hideg sajtolást. Ez nagyon érdekel. A beszélgetés után a ju­goszláv vendégek a gyár­igazgató, valamint N. I. Sztrokin gépkocsiipari mi­niszter kíséretében megte­kintették a gyár több rész­legét. Tito elvtárs elbeszél­getett a munkásokkal. Amikor véget ért a dél­utáni műszak, munkások, alkalmazottak, mérnökök, technikusok ezrei töltötték meg a gyár részlegei között fekvő hatalmas teret. A té­ren a gyár dolgozói nagy lelkesedéssel üdvözölték Tito marsallt. А. I. Fatyejev, a gyár pártbizottságának titkára megnyitotta a gyűlést. Ez­után L. I. Kurkin, a csi­szolószerszámműhely mun­kása, majd V. A. Parenkov Orosz Gyula a gépállomás traktorosai között harmadik a rang­sorban. Műszaknorma tel­jesítménye 117.5, idényterv teljesítménye pedig 284.4 százalék. tanárnő nagy átéléssel sza­valta Várakozás c. igen si­került és igaz költeményét. Többen szavaltak — elég gyengén — a költő Feltá­madás c. kötetéből és váro­sunk fiának Váczi Mihály­nak Ereszalja c. kötetéből is. A zeneiskola tanárai és növendékei igen sikerült miliőt teremtettek a köl­tői mondanivaló köré. Ezen az estén találkoz­tunk egy emberrel — költő­vel — aki harcostársként, barátként nyújtott kezet. Emberségben gazdagodva, gondolatoktól terhelten ci­peltük haza megújult lelki­ismeretűnket, hogy másnap emberségesebben, még töb­bet akarva munkálkodjunk jövőnk dolgain, F. J. tervező szólalt fel. Elmon­dotta, hogy tavaly tú­ristaként látogatást tett Jugoszláviában és beszá­molt tapasztalatairól. Tito elvtárs beszéde Kedves elvtársak! — Engedjék meg, hogy a jugoszláv kormányküldött­ség nevében, dolgozó né­pünk és mindenekelőtt a jugoszláv munkások nevé­ben üdvözöljem önöket. Az önök kormányának meghívására érkeztünk a Szovjetunióba, azt köve­tően, hogy Bulganyin, Hrus­csov és Mikojan elvtársak Bcigrádba látogattak, ahol megbeszéléseket folytat­tunk, megegyeztünk és ar­ra a következtetésre jutot­tunk, hogy nincs semmiféle olyan ok, amely akadályoz­hatná barátságunkat és együttműködésünket. Azóta egy év telt el és nagy lé­pést tettünk előre együtt­működésünk útján. Jugo­szlávia népei és a Szovjet­unió népei meggyőződtek arról, hogy közöttük nem történt semmi olyasmi, ami megoszthatná őket, hogy az, ami közöttük volt, már a múlté. Most a jövőre, népeink jövőjére kell gon­dolnunk. Elhatároztuk, hogy a barátság és az együttműködés útjára lé­pünk, a világ békéjének megszilárdításáért folyta­tott együttes harc útjára, és a jobb élet építését szolgáló kölcsönös segítség útjára. Az egyik elvtárs itt em­lítette, hogy Jugoszláviában járt. Lényegében véve nincs hozzátenni valóm ah­hoz, amit elmondott. Valló­ban, a véres, felszabadító háború után, a fasiszta hó­dítók mögött maradt pusz­títások után Jugoszlávia népei igen nagy lépéssel haladnak előre országuk építésében és iparosításá­ban. Ez az ország elmara­dott agrárállam volt, igen alacsony életszínvonallal. Most, amikor itt vagyunk önök között, láthatjuk, mi­Tito elnök estebédet adott a szovjet vezetők tiszteletére Moszkva (TASZSZ) Joszip-Broz Tito, a Jugo­szláv Szövetségi Népköztár­saság elnöke kedden est­ebédet adott a szovjet ve­zetők tiszteletére. Az estebéden szovjet rész­ről megjelent Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke és felesége, Bulganyin. Hrus­csov, Kaganovics, Malenkov, Mikojan. Molotov, Pervu- hin, Szuszlov, Brezsnyev, Sepilov, Furceva, Svernyik és számos más hivatalos személyiség. Jugoszláv részről az estebé- den megjelent Edvard Kar- delj, a szövetségi végrehajtó tanács elnöke és felesége, Az autógyár ifjúmunká­sai nevében Z. P. Korhova beszélt. A gyűlés végén Tito elnök szólalt fel. lyen nagy lépést tettek önök előre azóta, amikor 1946-ban itt jártunk. Lát­tuk gyönyörűen megmű­velt földjeiket, az újjáépí­tett városokat, az új gyá­rakat, az olyan hatalmasa­kat, mint ez, amelyben most vagyunk. Még egy dolgot vettünk észre, amit nem szabad lebecsülni: a Szovjetunió Lakosainak ar­cán mosoly ül, tekintetük bátor. Emelt fővel járnak, jobban öltözködnek és job­ban néznek ki. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy jobb jövőjük érdekében a szó-' cializmus építésén munkál­kodnak. Kedves munkás elvtár­sak! Elmondhatom önöknek, hogy Jugoszlávia dolgozói a legjobb és leghűségesebb barátaik. Biztosíthatom önö­ket, ha majd visszatérünk Jugoszláviába, elmondjuk, hogy Jugoszlávia népeinek a Szovjetunió népei a leg­jobb barátai. Sok sikert kívánok önök­nek a szocializmus építé­sére, a kommunizmus épí­tésére irányuló nagy mun­kájukban és erről a helyről kiáltom: Éljen а «»КУ szovjet nép? Éljen a Szovjetunió! Éljen a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság népeinek ba­rátsága! A teret viharos taps töl­tötte be, kiáltások hallat­szottak: a megjelentek él­tették a megbonthatatlan szovjet-jugoszláv barátsá­got. A gyűlés végétért. A ju­goszláv vezetők eltávoztak a gyárból. Kocsa Popovics, a szövetsé­gi végrehajtó tanács tagja, Jakov Blazsevics, a Horvát Népköztársaság Végrehajtó Tanácsának elnöke, Veljko Micsunovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendkívüli és meghatalma­zott moszkvai nagykövete és felesége, Jozse Villant, a köztársasági elnök főtitká­ra, Gyúró Sztankovics kül­ügyi államtitkárhelyettes, Anton Vratusa államtitkár­helyettes, a szövetségi vég­rehajtó tanács alelnökének kabinetfőnöke, valamint a jugoszláv küldöttség többi tagja. Az estebéd szívélyes lég­körben folyt le,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents