Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-07 / 132. szám

NÉPLAP 1956. június 7. csütörtök 1 második ötéves terv útján Tanácsvezetők — tanácstagok — tanácsszervek javaslatai néhány sorban A kisvárdai és a berke- [ növeljék a tsz. elnökképző szí községi tanács egy gyű-1 iskolák számát. Javasolják, mölcsfeldolgozó üzem felál­lítását kéri. Javaslatukat azzal indokolják, hogy Kisvárdán korábban is volt gyümölcsfeldolgozó. A he­lyiség megvan hozzá és ha a berendezést újból felsze­relik, azt ismét üzemeltetni tudnák. Javasolják, hogy Kisvár­dán bővítsék a gyümölcs- szeszfőzdet. Mándok községből felve­tik, hogy a gyümölcsterme­lés fokozását hátráltatja, hogy nem áll elegendő cse­mete rendelkezésre. Azt ja­vasolják, hogy javítsák meg a csemetefa ellátást. Dombrád, Tiszakanyár és Záhony községből ,;az a ja­vaslat érkezett a megyei tanács tervosztályához, hogy a takarmánytermelés meg­javítása érdekében hozza­nak forgalomba ólomzárolt lóhere- és lucernamagva­kat. Több községben azt ké­rik, hogy ha a keltetőgé­pek számát növelik, ezzel nagyban elősegítik a lakos­ság húsellátását. Vásárosnamény és Tarpa községek gyümölcsfeldolgo­zók létesítését kérik arra való hivatkozással, hogy Beregben sok a gyümölcs, amelynek elszállítása ne­hézkes. A vásárosnaményi járási tanács mezőgazdasági szak­emberei javasolják, hogy az állami gazdaságok kö­zött legyenek célgazdasá­gok, amelyek az aprómag termesztéssel foglalkoznak, tekintve, hogy e területen megoldatlan problémák vannak. Javasolták állatte­nyésztő állami gazdaságok létesítését is, tekintve, hogy a járás adottságai az állattenyésztésre alkalma­sabbak, mint a növényter­mesztésre. Javasolták, hogy a törzskönyvező szervek a jövőben pedig a mellől munkájukat. A termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése ér­dekében javasolják, hogy hogy a gépállomásokon belül létesítsenek növény­védelmi csoportokat, mivel a növényvédő állomások száma kevés, így nem is tölthetik be hivatásukat megfelelően. Balogh József, a fehér- gyarmati járási tanács vb. elnöke javasolja, hogy a terméketlen területeken gyógynövényt telepítsenek, mert ez . jó nyersanyag a háziipar részére, s. lehető­vé tenné a csökkent mun­kaképességűek foglalkozta- . tását. Szii.cs László, a járási ta­nács tervcsoportvezetője ja­vasolja, hogy a szeszfőzdé­ket a nyári üzemszünet alatt tegyék alkalmassá lekvár és gyümölcsízféle­ségek termelésére. Ez lehe­tővé tenné a helyi feldol­gozást és tartósítást. Berki Zoltán azt java­solja, hogy a pillangósnö­vények magvait is fogad­ják el beadási kötelezettség teljesítésének. Rádi Sándor véleménye szerint a törzskönyvezést újra át kellene adni a já­rási tanácsok hatáskörébe. Ezzel csökken a bürokrá­cia, javul a nyilvántartás. A járási tanácstagok kö­zül többen javasolják a borzderes tehénfajták ne­velését és azt, hogy ezzel a Csaholci Állami Gazdasá­got keliene megbízni. Sági Mihály a mátészal­kai járásból javasolja, hogy a tanácsok bevonásával jobban kell propagálni az öntözőtelepek jelentőségét. Ezzel kapcsolatban többen elmondották, hogy szeret­nék az öntözéses gazdálko­dást jobban elterjeszteni. Még sokan idegenkednek ettől, mert a közelben nem tudják elhelyezni termei- vényeiket. Ezért lenne in­dokolt egy konzervgyár, esetleg szeszgyár létesítése Mátészalkán. Ax ötéves terv irányelveiből a helyszínen, ne hivatali íróasztal végezzék fontos több вплпёкУ ÜDÜL Az ibrányi földművesszövetkezet új üzemága Az ibrányi földművesszö­vetkezet udvara tele van különböző beton árukkal. Szinte valamilyen kis gyár képét mutatja. Kútgyűrük, beton oszlopok, beton cse­repek, aknafedő lapok van­nak szépen sorjába egymás mellé rakva. Nagy a forgalom az ud­varon. A környező terme­lőszövetkezetek és egyéni­leg dolgozó parasztok vásá­rolják a különböző betonké­szítményeket. Gyurcsán Ist­ván „a kis üzem“ telepve­zetője kérésünkre elmondot­ta. hogy ezt a kisegítő üzemágat a dolgozó parasz­tok kérésére létesítették. S ’mióta beindították „a kis üzemet“ azóta bizony bő­ven van vásárló. De vajon kifizetődő e ilyen kisegítő üzemág léte­sítése a földművesszövetke­zeteknél. Ha a számokat nézzük, már &zon keresztül is megállapíthatjuk, hogy igen, kifizetődő. Hiszen egy hónap alatt az első negyed­évben 3547 forint tiszta nye­reséget tudtak kimutatni. A második negyedév első, hó­napjában 5212 forint volt a tiszta bevételük, De helyte­Táguló látóhatár len lenne ha csak ilyen for­mában néznénk a kisegítő üzemeket. Igen nagy jelentősége van az ilyen kisegítő üzem­ágak létesítésének, mert a környék dolgozó parasztjai­nak a szükségleteit elégíti ki elsősorban. És bizony fő­leg az utóbbi évek alatt Ib- rányban, Bujon, Paszabon és a többi községekben szinte százával épültek, az ;új há­zak. Itt a tetőanyagra, a betonoszlopokra, kútgyű- rúkre nagy szükség van. A közeljövőben újabb cserépverö gépet és mozaik prést állítanak munkába, hogy a környező falvak dol­gozóinak szükségletét ezzel is ki tudjuk elégíteni. De az ibrányi földmű vesszővetke­zet lelményességét, még az is bizonyítja, hogy hétfőtől kezdve tojásért nemcsak pénzt kaphatnak a dolgo­zók, de árut is. Ott ahol éppen hiány van aprópénz­ben. Mert bi.zony nem egy esetben előfordult, hogy a háziasszony, a eazdasszony elküldi a tojást a felvásár­lóhoz, az kifizeti a szabad piaci árát és utána mehet­nek a boltba vásárolni, I képet mutat. Néhányan el- j hanyagolták a kapálást , ; vagy például Mester Ká-' : roly- csak úgy tessék-lássék módra benagyolta. Л /I enetközben rríeghány- ják-vetik, hogy az ] egyénekre osztott parcellák­kal, vagy a csoportos mű- I velésű . területtel lehet-e jobb eredményt elérni? Abban állapodnak meg. hogy mind a kettő jó, mert ■ az egyik esetben messziről i I meglátszik, ki milyen , mun-i [ kát végez és így hamarabb j I figyelmeztetik a gondatlan- ' ! ságra.4- A csoportos munka , , egyöntetűbb és a hanyago­kat a csoport tagjai maguk ; serkentik jobb munkára. A sertésólnál a 20 York­shire anyatörzs megtekin­tésekor megtudták a láto­gatók, hogy a kocák már másodszor vemhesek. Az. első fialási átlag 12 volt. De hol van a. malac? — kérdi Mezei Sándor. S ami­kor megtudja, hogy elad­ták, akkor ki is mondja gondolatát: „Kár volt bi­zony ezt tenni, nagy köny- nyelműség lenne, ha a mos­tani szaporulat egy részét I nem fognák be hízónak.“ A nokedlivel készült pör­költ és a habzó sör fogyasz­tása közben megbeszélik я látottakat, .majd készülőd- j nek hazafelé. — Szekeres- |. tői Uszkáig elég hosszú az i ' út még kocsival is,- az usz- 1 I kaiak maguk közt is kiese- , rélhetik tapasztalataikat. ; Kinek ilyen, kinek olyan a véleménye. Nem a tsz-ről. I Az ott látottak, hallottak nem hagytak rossz érzést és kétséget afelől: a nagyüzem fölényben van a kisüzemmel ; szemben. A saját dolgaik- i ról beszélnek. ÍZ erekes Zoltán, Kónya 1 Lajos bácsi, de a ta-> ! nácselnök is azon vannak, ; hogy „nem érett még a do- í log Uszkán“. Boros Sándor és Mezei Sándor a látoga­tás után még erősebben ' állnak a szövetkezet meg-* ; alakítása mellett és csatla- kozik hozzájuk Sirhon Pál.. ' aki most már nem tétova-' zik, melyik utat válassza. Hentes Károly is. mir.tha már egy kicsit magáénak érezné azokat a terveket,' amelyekről a két előkészítő' bizottsági tag beszél. Ligeti’ Endre azon gondolkozik я1 gépkocsin, hogy 4 és fél ki’ó gyapjúnál még többet is: várhatnának az Előre tag­jai, hogyha nagyobb gondót fordítanának a juhok gon­dozására. így gondolkoznak, miköz* ben gomolyog és bomlik;, mögöttük a porfelhő és я gépkocsiról széttekinteník I a táguló láthatáron, s vi-;- jszik az új gondolatokat' 1 hazafelé, Uszkára. V alahonnan, Vámos­* oroszi felől porfelhő kapaszkodik felfelé, s ahogy emelkedik -úgy oszlik szét, válik átlátszóvá. Nemsoká­ra motorzúgás hallatszik, majd pár perc múlva be­gördül a Kölesei Gépállo­más teherautója a kisszeke­rest Előre TSZ központjá­ba. Mintegy negyven ven. dég, látogató gyűl ma itt össze, hogy megtekintsék az Előre alig több mint féléves kollektív életének eredmé­nyeit. Az uszkai vendégek is megérkeztek a gépkocsival, pedig alig múlt 8 óra. Most kászálódnak le a kocsiról és elvegyülnek a Nagysze­keresről, Darnóról és más­felől jött vendégek s a ven­déglátók között. Uszkáról 14-en jöttek; egyénileg dol­gozó parasztok, a népfront­bizottság tagjai, s a tsz. elő. készítő bizottság két tagja: Mezei Sándor és Boros Sándor. Mindegyik látogató nagy érdeklődéssel jött el ide. Az előkészítő bizottság tagjai különösen kíván­csiak arra, hogy a fiatal tsz. tagjai hogyan alapoz­zák meg közös jövőjüket. Hiszen ha nem is régiek, azért már csak együtt dol­goznak ők is és egy új tsz- ben felmerülő problémák­ból tanulhatnak sokat azok, akik most akarnak erre az útra lépni. IJszkán még nincs ter­melőszövetkezet. Hogy i miért nincs? Többek között ■ azért is, mert a járási és : községi tanács, a községi í pártszervezet nemigen ér. 'tette meg egymást. Keresz- ' teződtek, összegabalyodtak a vélemények, hiányzott a ' türelmes, alapos célrave­zető munka. No, meg Szűcs Jenő, a tanácselnök sem törte nagyon magát a tsz. megalakítása érdekében. I Az uszkaiak úgy mérle- ’ gelik a tsz. párttitkárának ' beszámolóját, mintha ma- ! guk is részt vettek volna J az elmúlt hónapok küzdel- [ mes, munkájában. Ezt csi- > nálják a határban is, ami­kor megtekintik a kalász- baszökő búzatáblát. Ősszel a háztáji tehenek összefo­gásával sikerült elvetni a magot. (A gépi vetés elké­I sett volna, mert a gépá'.lo- ' más nem tudott idejében í gépet biztosítani.) Hentós ; Károly a borosta sűrűségű, szépen fejlődő, olajlen táb­la mellett elhaladva nem állja meg, hogy meg ne je­gyezze: „Ezek bizony nem ! járnak úgy, mint az uszkai ; gazdák már vagy három éven keresztül... Nálunk már az olajtón ]enn marad — mondja. tréfásan — az adósság meg fenn marad.“ A tsz-nek van négyzetes I i és kapával sorbavetert ku-; I koricája. A négyzetest meg- | : huzatták Zetorral, lókapá- ■ , '.’al és készülnek az egye- i f lésre. Az. egyéneknek szét- | 1 osztott terület már taikább Nem egy esetben kupe- cek vásárolták fel a tojást és az drágán került a város dolgozóihoz. Most a föld­művesszövetkezet dolgozói biztosítják, hogy minden gazdasszony egyenest a földművesszövetkezet bolt­jából tojásért is vásárolhat árut, és ez igen helyes do­log. Mostoha Június 3-án reggel síró csecsemőt találtak a nyír­egyházi állomás egyik üres vasúti kocsijában. Az állo­más alkalmazottai ezt azon­nal közhírré, tették, azon­ban a hozzátatozók nem je­lentkeztek. A rendőrség megkezdte az ügyben a nyomozást és rövidesen megtalálták az elhagyott csecsemő anyját Varga Ilona csegöldi lakos sze­mélyében. Varga Ilona kihallgatása során elmondotta, hőgy szégyelte gyermekét s ezért ' akarta elhagyni, de már megbánta tettét. Sírva fo­gadta meg, hogy a kicsit be-’ csületesen felneveli. A rendőrség, miközben meg­indította az eljárást a mos­toha édesanya ellen gyér- 1 meke elhagyása .miatt, Var­gát szabadon bocsátotta- s visszaadta csecsemőjét is, aki az ügy lefolyása alatt; A• nyíregyházi kórházban ka-í" pott’ ideiglenes otthont. Óz/7 kedv-e.» s^íii/űlf A nyíregyházi úttörőház-1 Miért alakult ez a szak­ban az ősszel egy érdekes.: kör? A felelet egyszerű, de már régen várt szakkört.’. Nem azért, hogy minden indítottak meg Ez a szak- j növendéke valaha az Op:~ kör a balettet kedvelő út- . raház balett-táncosa le­törők legnagyobb megelé- ' gyen. Bár, aki. erre szüle- gedésérc, .kedves színfolt-\ lett, megtalálja majd, oda jává lett városunknak. 'az utat. A cél: szép moz­Az első hetekben persze ; öású, arányosan fejlett testű még egy kicsit tiirelmetlé- .gyermekek nevelése, illetve nek voltak a növendékek,^ ' 1 balettel . e tulajdonságok mert a gyermek csak olyan, tiejlödésének segítése. Ho­rniul a felnőtt. Szeretné, ha j szolgálja ezt a szak­egyik napról a másikra kör? minden sikerülne és bizony Nagyjából három korcso- azért, hogy valaki elsajátít- portra osztották a jelentke- sa a balettművészetet, hosz- zöket. 6—14 éves korig jár- szú, hosszú évekig kell ta- ( nak ide a gyermekek. A nulni, I szakkör minden növendéke a balettiskpla első éi’jölya-l mát elvégezte. Ilyen mód- ! szerrel 3 évfolyamos isko- | lát lehet létrehozni. Jövőre! tehát a most vizsgázóitokon ! túl természetes, hogy első- j évesek is kerülnek majd a ■ szakkörbe. ... ■ -.. .. •■... I Hogy milyen eredményt' értek el, azt legjobban al záróvizsga mutatta. Az el-: múlt szombaton két сзо­1 portban vizsgáztak a nö-1 vendékek. . A szülők csak- i nem valamennyien, ott. to­\ longtak az úttörőhöz nagy­termében. Gyönyörködlek gyermekeik mozgásában. A Bart Zsuzsák, Lovász Ma­rikák, Orbán Katalinkák,' szép mozdulatokkal kápráz­tatták el a gyermekszerető szülőket. Kellemes esfét szereztek nemcsak szüleik­nek, hanem Zelenák Olga: szakkörvezetőnek is. A öt­1 ' 1 ágcsokrok erdejével kő- _ szöntötték tanítványai. A kitűzött célt — úgy gondoljuk — a szakkör mű- ' ködése ■ elérte. A gyerekek fejlődtek, gazdagodtak eb­ben az esztendőben, s el­lentétben a régi balettisko­lákkal, itt a szülőknek a fenntartáshoz nem kell hoz-- zájárulni, nem kell tandí­jat fizetni, Román tapasztalatok alapján tanácstagi szoba nyílt Nyíregyházán I A közelmúltban Szabolcs- i I Szatmár megyéből nyolc ! tagú tanácsküldöttség járt I a Román Népköztársáság- I ban. A küldöttek egy hetet töltöttek ott, többek kö­zött jártak Nagyváradon, Kolozsvárott, s tanulmá­nyozták a tanácsi munkát, a termelőszövetkezetek és gépállomások helyzetét. A küldöttség egyik tagja volt Máthé Ferenc, a nyíregyházi városi tanács vb. elnökhelyettese is. — Sok olyan hasznos ta­pasztalatra tett szert, amelynek meghonosítása nálunk is előnyös. Ilyen például a tanácstagi szoba létrehozása, amely már meg is nyílt. Egy külön - szobát rendeztek be, ahol a tanácstagok munkájúk közben a napnak bármely időszakában találkozhat­nak. Ott mindazok a reft* ; deletek, határozatok, Köz­lönyök és egyéb folyóira-' megtalálhatók, amelyek működésüket, hatáskörük“^ szabályozzák. így a tanácsi; szoba hozzájárul ahhoz, hogy a választók ügyéit,' panaszait még gyorsabban.; és eredményesebben intéz*1 hessék. Mostoha édesanya

Next

/
Thumbnails
Contents