Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-06 / 131. szám

1956. június 6, szerda NÉPLAP 5 ASSZONYOKNAK '# LÁNYOKNAK „Lánc-tánc, esxterlánc,..“ Népi játék-bemutató Nyíregyháaán Termelőszövetkezeti asszonyok tanácskoztak Baktalórántházán lí int egy sokszínű virá- gos rét, olyan volt a helyőrségi tiszti klub szom­baton délután. Szebbnél- szebb különböző néprajzi tájak ruháiba öltözött fiúk, lányok, 6—16 éveSek, a sze­replés izgalmától pirultan, serénykedtek a folyosókon és a színpad körül. ,,Szabad-e köézönteni?" — kérdezte az egyik szép­ruhás kislány és a hallga­tóság által megadott enge­dély után kezdetét vette a Nagyszalontai köszöntő mindnyájunk által ismert többszázéves dallamával a népi játék-bemutató. Aztán a sok szép játék és dal következett, és eszünk­be juttatta gyermekkorun­kat, Kicsiny falvak, a tava­szi napsütésben, sokszínű virágtól tarkálló rétje tá­rult gondolatban elénk. A felcsendült régi játék ked­ves dallama nyomán új ‘öröm költözött szívünkbe. Volly István beszélt a be­mutatón, aki a bemutatott népi játékokat gyűjtötte és feldolgozta. Elmondta, hogy milyen szerepe volt a régi pedagógusoknak a népi játé­kok gyűjtésében és terjesz­tésében. A régi pedagógusok munkájának eredménye, hogy ezek a dalpk többszáz éven át fennmaradtak. Az iskola is hozzájárult ahhoz, hogy ezek a kedves, népünk múltjára annyira jellemző játékok es dallamok apáról, fiúra szállva megmaradtak. Beszélt a népi játékok és ,dalok sajátságos erejéről. A Nagyszalontai köszöntő és egyéb népi já­tékok és dalok még Arany .Jánosra is nagy hatást gya­koroltak. Ez adja költésze­tének különös erejét. Minket is neveltek és ne­velik a mai ifjúságot is. Ezt a nevelő erőt a \ma pedagó­gusa is használja. Ha a gyermek megtanulja ezeket a népi játékokat, jobban ■megismeri népünket. A népi játékok lánca a ma­gyarság történelmét is elénk tárja. A szülőföld, a haza kereteiére valói nevelésben felbecsülhetelen 1 erő ez. A bemutató első részében kitárult a játékország. A 6—10 éves gyerekek játé­kait: a Cicelét. a Kitrá- kottyot, a Mezőkövesdi ki­rályfit. a libás játékot — mutatták be a gyűjtési helynek megfelelő népvise­nevelő Viharvert, sok időt lá- * tott, ódon családi ház gubbaszt szerényen a tuzsé- ri Tisza gátja mellett a la­pályban. Ablakai kicsinyek, a gátra tekintenek. Lakói békés csendes Emberek. Ha­lász bácsi él itt feleségé­vel és egyetlen lányával Margittal. Két Ikis hold föl­dön gazdálkodik a család. Margit is otthon dolgozik. A lakás berendezése is olyan szerénye,?, mint la­kói, A fehérremeszelt mennyezetről 1 petróleum lámpa lóg alá. Halvány vi­lágosságot ad. Amikor felkereste Szű­csi к elvtárs Margitot, a lány meglepődött. Szemei- bői kíváncsiság sugárzott. Nem látogatták még őt meg a községi pártszervezet ve­zetői sohasem. Most meg itt van ez az . elvtárs a já­rási pártbizottságtól és minden érdekli. Leginkább azonban afelől érdeklődik, hogy miért I nem párttag már, leti ruhákban sok eredeti­séggel és kedvességgel. Majd a nagyobbak játékai, a Házasító ének, a Vőlegény keresés, Domaházi fonó, Balatoni. pünkösdi parádé — és balladák: Két nővér, Görög Ilona, Nagy Blhal Albertné és Kőmíves Kele­men következett. A bemutatón elhangzott népi játékok szereplői nagy kedvvel és örömmel oldot­ták meg a feladataikat. Szí­vesen játszottak a színpa­don is. Minden szereplő di­cséretet érdemel. Egy né­hányon azonban kiemelked. tek, talán abban, hogy job­ban visszaadták a faluszéli rétek vasárnap délutáni hangulatát. így Roskó Béla a királyfi szerepében, Kiss Anikó a libásjáték Szép Ilonkájában, Pomázi Rudolf házasító énekében. Különö­sen tetszett Stibi Katalin Bertelekiné alakítása és Nagy Bihal Albertné balla­da előadása. Dr. Hartosné Elefánthy Mária sokat fáradt és nagy munkát végzett, míg a Lánc-lánc ... műsorát ösz- szeállította. Az est sikere megfelelő ellenértéke mun­kájának. Elismerést érdemel a ze­neiskola. nemcsak azért, hogy minden lehetőségét megteremtett, anyagi áldo­zatot sem kímélve a bemu. tatóhoz, hanem azért is, mert mint ezt a bemutató is kellőképpen példázta, ze­nei nevelésükben fontos he­lyet foglal el a népi játé­kokra, népdalokra való épí­tés. Ilyen munka eredmé­nyeképpen el lehet érni, hogy a felnövekvő ifjúság ne a külföldi és hazai slá­gerkultuszt és a letűnt „úri Magyarország“ úgynevezett magyar nótáit vallja ma­gáénak, hanem zenei életé­nek, műveltségének a ma­gyar nép életéből fakadó igazi népi, sok évszázad küzdelmeiben kristályosa, dott, finomult dal, népi já­ték legyen az alapja. L. M. Jőűíéqfcj izw — Három éve tagjelölt —• s nézi a lányt. Az fejével bólint. Hirtelen megfordul. Táskáját keresi. Kotorász benne. Pirosfedelű jólismert tagjelölt könyvecskét vesz elő. — Nézze meg az elvtárs, — s átnyújtja az instruk­tornak bizalommal. Az csak néz, belelapoz. Csodálkozik. Úalász Margit 1952. IX. J 1 hónap óta tagjelölt. Azóta rendszeresen fizeti a tagjelöltségi díjat. Még a felajánlási rovatok is meg­teltek. Míg rendszeres párt­élet volt a szervezet­ben, Margit jó munkát végzett. Bevonták a begyűj­tési agitációba, kiváló nép­nevelő volt. A szeminá­riumokon rendszeresen ta­nult. A párt politikájával egyetért. Apját is agitálja, hogy lépjen be a termelő­szövetkezetbe. A járási pártbizottság a napokban tanácskozásra hívta össze a legjobban dolgozó termelőszövetkezeti asszonyokat. A megbeszélé­sen részt vett 38 asszony. A beszámolót Tolnai Sán­dor elvtárs, a járási párt­bizottság másodtitkára tar­totta. Ismertette azokat a feladatokat, amelyek a ter­melőszövetkezeti asszonyok előtt állnak a nyári mun­kákban, a növény ápolás ban, a terméshozamok emelé­séért folyhatott harcban, a termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztésének mun­kájában. A beszámolót vita követte. Tizennégy asszony szólalt fel. Rádi Ferencné, a székelyi Békéért Harcoló TSZ tagja és Földi Miklósné, a nyír­madai Dózsa TSZ tagja azt hangoztatták, hogy a termelőszövetkezetek vezetésében feltűnően kevés a nő. „A vezetésből a nőket ki­szorítják a férfiak. ’ Ennek . mi asszonyok is okai va­gyunk, mert nem álltunk a 1 sarkunkra" — folytatta j Földi elvtársnő, majd eze-1 két mondotta: „Az is hiba, I hogy sokszor a vezetőség a tagság nélkül intézkedik. A tsz. tagok ha merik a ve­zetőket bírálni, azok ledo­rongolják őket. Nagy hiba, hogy az asszonyokkal nem foglalkoztak megfelelően. Ez rányomja bélyegét a ter­mel őszövetkezetek fejlődé­sére is. Mi is sokat tudnánk segíteni a középparasztok megnyerésében, ha megfe­lelően foglalkoznánk az egyéni parasztok feleségei­vel. lányaival.” Buzi elvtársnő, a laskodi Vorösilov TSZ tagja beszá­molt arról, hogy náluk jól halad a nö­vényápolás. „Ebben mi asszonyok járunk élen. A cukorrépát már két­szer, a burgonyát, nap­raforgót. kukoricát egy­szer kapáltuk meg. Szé­pen fejlődnek.” Ö is elmondotta, hogy ed­dig nem eléggé vonták be az asszonyokat a termelő­szövetkezeti agitációs mun­kába. A következőkben változtatni akarnak ezen. Több asszo.ny, mint Ka­tona Józsefné, a besenyőd! Halász Margit kétszer ad­ta be a tagfelvételi kérel­mét. Egyszer sem jött vá­lasz. Valahol a járási bi­zottságon elkallódott, mert az alapszervezet vezetősége mint azt Kovács és Dóczi elvtársak mondták beküld­te. * Margit ennek ellenére nem keseredett el. Tagje­löltnek, a párt harcos ka­tonájának érzi magát. A szomszédokkal vitatkozik, a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyét magyarázza, akárcsak az apjának. — Érzem, hogy volna eredmény — mondja sze­rényen. — Sokat szeretnék tanulni. Csak segítségre volna szükségem ... — Szokott olvasni? — ér­deklődik az instruktor. Margit egy mozdulattal az ablaknál terem. Két Szikra TSZ tagja, vállalást tettek, hogy több egyéni parasztasszonyt beléptetnek szövetkezetükbe. Kertész Jánosné, az ófe­hértói Szabadság TSZ tagja felszólalásában elmondotta, hogy ő 1951 óta a termelő­szövetkezet tagja, de nem bánta meg, hogy belépett, „ötvennégy éves vagyok, de fiatalosan vidáman megy a A nemzetközi nömozgalom hírei A Szakszervezeti Világ-1 szövetség, amelynek 85 mil­lió munkás és munkásnő a tagja, 1956. júniusra össze­hívta a dolgozó nők világ­konferenciáját. A konfe­rencia színhelye főváro­sunk: Budapest lesz. A nemzetközi előkészítő bizottság felhívását öt vi­lágrész több mint 33 orszá­gában ismertették. A kon­ferencia népszerűsítésére és a küldöttek költségeinek fedezésére számos kezde­ményezés született. KÍNÁBAN az összkinai Szakszervezeti Szövetség létrehozta a kí­nai előkészítő bizottságot, amelynek tagjai a sok nőt foglalkoztató iparágak kép. viselői. A Dolgozók Lapja c. napilapban, a Kínai Dol­gozó és a Kínai Nők c. fo­lyóiratokban rendszeres tá­jékoztatók jelennek meg. a konferenciáról, a különböző országokban élő dolgozó nők életéről és küzdelmeiről. A központi rádióállomás is foglalkozik adásaiban kü­lönböző országok dolgozó nőinek helyzetével. A kon­ferenciára külön képes kiadvány jelenik meg „Dol­gozó nők az új Kínában” címmel, amelyet majd a küldöttek között osztanak szét, PORTUGÁLIA Sok üzemben nem kapnak férjes asszonyok munkát. Törvény tiltja az ápolónők­nek, hogy férjhez mehesse­nek. A külügyminisztérium női alkalmazottait elbocsát­ják, ha férjhez mennek. A fiatal Isaura Silva más nő­dolgozókkal együtt aláírá­sokat gyűjtött a törvény el­törlése érdekében. Isaura könyvet nyújt át Szucsik elvtársnak. — Nagyon szép volt. — s már magyarázza is a rész­leteket, a hősi egri nők tet­teit. Aztán az Ifjú gárdáról beszél. Majd Zója cseleke­deteit idézi. S magyaráz, fáradhatatlanul. A z instruktor tűnődik. л Gondolkodik magá­ban. Ez a lány, 1952 óta tagjelölt. Kétszer adta be a tagfelvételi kérelmét. A párt politikájával, célkitűzéseivel egyetért. Jó népnevelő munkát végzett, míg fog­lalkoztak vele. Szépirodal­mi könyveket olvas. Tanul- mányozza a párttörténetet. Szerény, jóindulatú, becsü­letes elvtársnő. S még min­dig tagjelölt. Halász Margit nem tudja, miért nem intézték már el tagfelvételi kérlemét. Jog­gal várja erre velünk együtt a kisvárdai járási párt- i végrehajtóbizottság vála­szát. (farkas) munka. Négy gyermekem is itt dolgozik, s jól élünk.” S részletesen ismertette mennyi mindent kaptak a múlt évben a termelőszö­vetkezetből. 4 tanácskozás sikeres volt. Erőt, új lendületet adott az asszonyoknak ah­hoz, hogyan végezzék a munkájukat a termelésben, az agitációban. Silva ezért már 3 éve bör­tönben sínylődik. JAPAN: A Donkonkosha vállalat legutóbbi intézkedése alap­ján elbocsátják a gyerme­kes édesanyákat. A Mitsui- Seiki vállalat szabályzatá­nak értelmében csupán 1 évi időtartamra vesznek fel női munkaerőket és kötele­zik őket, hogy elhagyják munkahelyüket, ha' férjhez- mennek. BRAZÍLIA Számos üzemben csak úgy alkalmaznak női mun­kaerőket, ha nyilatkozatot írnak alá, amelyben vállal­ják, hogy nem kötnek há­zasságot. A textil- és vas- ipa'j’-an általában a mun­kaadók nem szívesen fog­lalkoztatnak nőket és elbo­csátják az állapotos asszo­nyokat. Az európai fiatal lányok találkozója boldogságért, a békéért“ A Nemzetközi Demok­ratikus Ifjúsági Szövetség kezdeményezésére 1956. jú­lius 4—8. között Párizsban megrendezik az európai fiatal lányok találkozóját. 300 fiatal lány sok mil­lió társa képviseltében fog­ja megvitatni a leányokat érintő legfontosabb kérdé­seket, gazdasági és szociális jogaik védelmét. A találkozás hírét nagy lelkesedéssel fogadták a különböző országokban. A demokratikus nőszervezetek komoly támogatást és se­gítséget adnak az előkészü­letekhez. AUSZTRIÁBAN az ifjúsági szervezet és a nőszervezet közösen készíti elő a fiatal lányok találko­zóját. Az ifjúsági szervezet és a nőszövetség lapjában nagy vitát indítottak, „Lá­nyom jövője ’, illetve „Ter­veim a jövőre” címen. Innsbruck környékén a munkanélküli fiatal lányok részére szabó-varró tanfo­lyamokat szerveznek, ame­lyek hozzásegítik őket ah­hoz, hogy kevésbé érezzél; egyedül magukat és vissza­nyerjék önbizalmukat. Az anyák napjának megünnep­lését is felhasználták a ta­lálkozó népszerűsítésére. ANGLIÁBAN májusban 3 nagyvárosban ifjúsági konferencián vitat­ták meg a fiatalok gazda­sági és szocialista helyzetét és választották meg a pá­rizsi találkozó küldötteit. Eredményesen dolgozik a máriapecsi szülői munkaközösség A máriapócsi szülői mun­kaközösség az MNDSZ- szervezet tagjaival együtt igen szép eredményt ért el ebben az iskolai év­ben. Több mint 3000 fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeztek az iskola és az óvoda tatarozásában, tisztántartásában. A gyer­mekekről sem feledkeztek meg. Több anyagi gondok­kal küzdő szülő gyermekét ajándékozták meg ruhané- műkkel. Legutóbb az özve­gyen maradt Pallaginé öt apró gyermekének készí­tettek ruhákat. Ez több mint 3000 forint érteket tett ki. A gyermeknap al­kalmával ajándékokkal; kedveskedtek a kicsinyek­nek. — A tantestület — A borsmenta és г Iwah jé jövedelmet biztosít A piricsei Kossuth Ter­melőszövetkezetben már ré­gen elfelejtettük a vetege- tést s a hátunk mögött van 15 hold kukorica, 4 hold répa, 5 hold napraforgó és 3 hold dinnye első kapálá­sa. Elültettünk 13 hold do­hányt, s rhost végzik a „fol­tozást“ a dohány területén, hogy megkezdhessük an­nak is a kapálását. Van 2 hold borsosmen­tánk és 2 hold tormánk. Ezek jó munkaalkalmat és szép jövedelmet biztosíta­nak a szövetkezet tagjai­nak. NAGY JÓZSEFNE. Megszilárdítják a takarmányüázist Termelőszövetkezetünk­ben az állattenyésztés jö­vedelme egyre emelkedik. Amellett, hogy a növényter­mesztésben törekszünk a magasabb termésátlagok elérésére, növeljük az álla­tok termékhozamát, s első­sorban emeljük a szarvas­marha létszámot. 29 nővén, dékünk és 15 tehenünk van jelenleg. Ebben az évben még 10 darab tehenet vásá­rolunk. Hogy biztosítsuk a zavartalan takarmányellá- tást, az idén 74 holddal bő­vítettük a lucerna és ló­here vetésterületünket. Baromfiállományunkat 600 darabról 2000-re növeljük, s hogy jó legelőterületük legyen, lucernával vegyes gyepet telepítünk a szá­mukra. Elsősorban az állatte­nyésztésből befolyt jövede­lemből az elmúlt hónapban 7.50 forint előleget osztot­tunk munkaegységenként. Ez az eiőlegosztás nagy­ban hozzájárul a tagok munkakedvéhez, s ez meg is mutatkozik az eddigi eredményekben. Befejeztük a cukorrépa egyeiését, ka­páljuk a dohányt. Most vé­gezzük a burgonya és a ku. korica második kapálását. A gyümölcsösünk talaja ál­landóan tiszta, gyommen­tes. Befejezés előtt áll a gyümölcsös negyedik per­metezése. Szőke Mária Berkes«, Baicey-Zsiiinszky TSZ?

Next

/
Thumbnails
Contents