Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-06 / 131. szám

(Világ pr&letf'if'jai eqift sülietek! /1 jó bornak is kell cégér A közmondás ugyan azt tartja, hogy a jó bornak nem kell cégér. Ez­zel azonban nem azt bizonyítja a népi bölcsesség, hogy a jóról hallgatnunk kell, hiszen e közmondás éltetői nagyon jól tudják, hogy a jó hír a szavak szár­nyán, az írások sorával jut el az embe­rekhez, A dolgozó parasztság egész élete, társas érintkezése is ezt bizonyítja: a dolgozó paraszt szívesen beszél gazdasá­gáról, vetéséről, büszkén mutatja társai­nak szép állatait, jóindulatú dicsek­véssel emlegeti sikereit és tárja fel ter­veit. De szívesen, nagy érdeklődéssel hall­gatja meg ő maga is a mások ilyen be­szédét, figyelemmel szemléli meg szom­szédja, ismerőse gazdaságát, mert ta­pasztalni, tanulni akar és szeret párhu­zamot vonni a mások sikere, élete, tervei között. Az ilyen tanulságok levonása után változtat gazdálkodásán, tervein. A mi korunkban segíti ebben a sok jó könyv, az előadások, a felvilágosítás. Tehát a tapasztalás, az okos szó, a jó könyv viszi az újat a dolgozó parasztok életébe. Ép­pen ezért a termelőszövetkezeti mozga­lomnak dolgozó parasztságunk felvilágo­sításában, megyőzésében, a nagyüzemi gazdálkodás útjára való vezetésében szá­mítani kell $rre. A termelőszövetkezetek nagy lehetőségei, az anyagi érdekeltség, a társas gazdálkodásban feltáruló jövő az, ami ha eljut a dolgozó parasztokhoz, úgyszólván napról-napra figyelmezteti őket arra, hogy önkéntesen szakítsanak régi, terhes életformájukkal, a kisüzem­mel és a termelőszövetkezetben keressék a jövőt, a szebb életet. Igen eredményesek a szövetkezeti látogatások — ha a termelőszövetkezetek tagjai valóban arra használják fel, hogy az egyéniekkel megismertessék a szá­mukra új, a percellagazdálkodástól el­ütő, magasabbrendű és eredményesebb gazdálkodást. Az elmúlt vasárnap pél­dául az Uszkai dolgozó parasztok egy csoportja volt szövetkezeti látogatáson Kisszekeresen az Előre TSZ-ben. Az új termelőszövetkezetet nézték meg. Az uszkai tsz. előkészítő bizottság tagjai el­kísérték az egyénieket, beszélgettek ve­lük, együtt tanulmányozták azt az utat, amelyre az uszkaiak közül többen már hajlandók rálépni. Sokat tanulhattak, hiszen októberben alakult a tsz. Kissze­keresen; de már sikereket ért el. Az új tsz-nek van 220 juha, 17 kocája, hat fe­jős tehene. A földek tiszták, nem gazo­sak. Az egyéni látogatók közül többen azt mondták, hogy ideje szövetkezetét alakítani Uszkán is. Ligeti Sándor egyéni dolgozó paraszt kérte is felvételét az elő­készítő bizottságba. Nagyon helyes volt a látogatás azért is, mert az előkészítő bizottságnak még kevés tagja van, ha viszont az egyéniek megismerkednek job­ban a tsz-gazdálkodással, meglátják benne saját célkitűzéseiket és számítá­saik megoldásának lehetőségét, gyara­podni fog. Sajnos vannak tapasztalataink arra is, hogy a termelőszövetkezetek, előké­szítő bizottságok nem fordítanak kellő gondot a látogatások szervezésére, sem az egyéni dolgozó parasztok között vég­zendő felvilágosító munkára. A járási pártbizottságok sem tartják a felvilágo­sítás, az előkészítő bizottságok segítésé­nek ügyét mindenütt napirenden. Sok előkészítő bizottság alakult, de támoga­tást kevés kap. A nyírmihálydi előkészítő bizottság tagjai például a tavaszi mun­kák megkezdése előtt — a legalkalma­sabb időben — nem végeztek felvilágo­sítást az egyéniek között, a bizottság­nak csak egy tagja vett részt tsz-látoga- táson. A járási tanács és a járási párt­bizottság elnézte ezt: nem segített az előkészítő bizottság munkájának megin­dításában, szervezésében. Termelőszövetkezeteink közül sem mindegyikben végeznek a tagok felvilá­gosító munkát az egyéniek között Több helyen arra hivatkoznak, hogy most „sok a munka”. Valóban a nagy mező­gazdasági munkák ideje van, de a mun­kába menet-jövet, esténként, vasárnap adódik idő felvilágosításra, de nem hasz­nálják ki. Sok helyen még az egyéinek- kel tartott baráti kapcsolatokat sem töl­tik meg új tartalommal. A laskodi Vo­rosilov TSZ-be minden nap el-eljárnak az egyéniek sakkozni, szórakozni. Ezek a találkozások azonban csak szórako­zásra szorítkoznak. A szövetkezet gaz­dálkodásáról alig, vagy egyáltalán nem esik szó. Az egyéniek nem ismerik a tsz. belső életét, terveit. Hasonló a hely­zet a nyírteleki termelőszövetkezetek­ben. A községi párt-végrehajtóbizottság megállapította, hogy a tsz-tagok közül nagyon kevesen végeznek meggyőző munkát. Mi több, a tanácstagok közül is kevesen, a vezetők sem. Az egyéniek kö­zül nagyon kevesen ismerik a tsz-ek eredményeit, pedig a tsz-tagoknak van mivel dicsekedni. Nézzünk csak egy-két dolgot. A Győzelem TSZ-ben például a két fő jövedelemforrás a következő hasz­not hajtotta 1955-ben: növénytermesztés 249.825 forintot, az állattenyésztés 108.064 forintot. Nemigen akad sok nö­vénytermelést és állattenyésztést folytató egyéni kisgazdaság, amely azzal dicse­kedhetne, hogy évi jövedelmének felét az állattenyésztés adta. A Vörös Csillag­ban 1954-ben 33 forintot, 1955-ben 53 fo­rintot ért egy munkaegység. Ebben a tsz-ben 1954-ben 7.500 forinttal, 1955-ben 92.000 forinttal nőtt saját forrásból a fel nem osztható szövetkezeti alap. Melyik egyéni gazdaság tud ilyen mérvű gyara­podással hivalkodni? Az eredmények és általában a ter­melőszövetkezetek sikerei, a jövedelmező növénytermelés, a gondozott, fejlett, év- ről-évre szépülő állattenyésztés a nagy­üzemi gazdálkodás magasabbrendűségé- nek bizonyítékai. Ezeket ismertetni kell az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztokkal. Tegye fel a kérdést magá­nak minden termelőszövetkezeti tag: megtett és megtesz-e mindent, amit a mezőgazdaság szocialista átépítése érde­kében tehet és tennie kell? Tegye fel magának ugyanezt minden tanácsi, já­rási pártfunkcionárius is és mindaz, aki párttisztségben, vagy állami vezető ál­lásban foglalkozik a mezőgazdaság, a ter­melőszövetkezetek, az egyéni dolgozó parasztok, a falu kérdéseivel. Kevesen felelhetnének nyugodt lelkiismeretből igennel. El kell ismerni, hogy népünk, partunk, államunk sokkal többet vár tőlünk, mint amit eddig tettünk. Nem nézhetjük csodavárással, hogy a szövet­kezeti mozgalom majd magától diadalra jut. A termelőszövetkezeteknek jól kell gazdálkodniok, példát kell mutatniok, a tagságnak felvilágosító munkát kell vé­geznie, a vezetőknek — tanács, járás, pártbizottság! funkcionáriusoknak — se­gítséget kell adniok ehhez a munkához. Már most bátrabban folytatnunk kell az előkészítő bizottságok alakítását, a tsz-ek számszerű megerősítését, elő kell készí­tenünk, szerveznünk kell az új termelő­szövetkezetek alakulását, ismertetni kell a meglévők eredményeit, sikereit. Itt vezessen bennünket az az elv: a jó bor­nak is kell cégér. A mai számban: Műszaki konferencia a Nyíregyházi Dohánybe­váltó és Fermentáló Vállalatnál (2. old^ö Szabolcs-Szatmár megyei Néplap levelesé (3—4. oldal) Asszonyoknak, — Leányoknak (5. oldal) Sport (6. oldal) Tito elnök első megbeszélése a szovjet kormány vezetőivel Moszkva, (TASZSZ) Ked­den, moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor a Kreml­ben a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökségének üléstermében megkezdődött .íz első megbeszélés Joszip Broz-Tito, a Jugoszláv Szö­vetségi Népköztársaság el­nöke és a szovjet kormány vezetői között. A megbeszé­lés szívélyes, baráti lég­körben folyik. A megbeszélés kezdete előtt behívták az üléste­rembe a szovjet és a kül­földi tudósítókat. A megbe­szélés részvevői zöldasztal mögött ülve feszteden esz­mecserét folytattak az új­ságírókkal és a fotoripor-' terekkel. Néhány perc múl­va a sajtó képviselői el­hagyták az üléstermet. A megbeszélésen Jugo­szláv részről Joszip Broz- Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke, Ed­várd Kardelj, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács alelnöke, Kocsa Popo­vics külügyi államtitkár, Mijailko Todorovics, a Szö­vetségi Végrehajtó Tanács tagja, Jakov Blazsevics, a Horvát Népköztársaság vég­rehajtó tanácsának elnöke, Veljkó Micsunovics moszk­vai jugoszláv nagykövet, Jozsa Vilfan, a köztársa­sági elnök főtitkára és Anton Vratusa államtitkár­helyettes, a szövetségi vég­rehajtó tanács alelnökének kabinetfőnöke vesz részt. Szovjet részről a megbe­széléseken K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke,j N. A. Bulganyin, A. I. Mi-' kojan, V. M. Molotov, N. Sz. Hruscsov, D. T. Sepilov, V. V. Kuznyecov, a Szov­jetunió külügyminiszteré­nek első helyettese, N. P. Firjubin belgrádi szovjet nagykövet, L. F. Iljicsov. a szovjet küiügyminisztérum kollégiumának tagja és K. D. Levicskin, a szovjet kül­ügyminisztérium 5. európai osztályának helyettes veze­tője vesz részt. Tanjug-jelentés a moszkvai szovjet-jugoszláv politikai tárgyalásokról Moszkva, (tanjug). Jú­nius 5-én Moszkvában meg­kezdődtek. a jugoszláv-szov- jet politikai tárgyalások, amelyek a minisztertanács­nak a Kremlben lévő palo­tájában folynak. A jugo­szláv vezetők helyi idő sze­rint pontosan kilenc óra negyvenöt perckor érkez­tek a Kremlbe, a miniszter­tanács épülete elé, ahol Bulganyin, a miniszterta­nács elnöke és Hruscsov, az SZKP Központi Bizott­ságának első titkára fo­gadta és köszöntötte őket. A küldöttség többi tagjai­val történt rövid üdvözlés után a két ország képviselői elfoglalták helyüket a nagy tanácsteremben. Miután a fotóriporterek­nek és a filmriportereknek néhány percet adtak felvé­teleik elkészítésére, a politi­kai tárgyalások tíz orakor megkezdődtek. Szovjet és jugoszláv kö­rökben kiemelik, hogy a kedden megkezdődött tár­gyalások mindazoknak a problémáknak széles terü­letét érintik, amelyek a két országot érdeklik, éppúgy, mint a legjelentősebb nem_ zetközi kérdéseket is. A kel küldöttségnek a múlt évi belgrádi nyilatkozatban ki­fejtett álláspontjai alapot nyújtanak arra a meggyő­ződésre, hogy a jelen tár­gyalások is eredménnyel végződnek majd. A vélemények kicserélése és a belgrádi nyilatkozattal megkezdődött együttműkö­í A nyíregyházi stadió közleménye Kedves hallgatóink! Fo­lyó hó 5-től műszaki okok miatt a nyíregyházi stúdió adása szünetel. Az adás kezdetét a budapesti stú­dió és a Néplap közölni fogja. dés mindenesetre még job­ban elmélyülhet — állapít­ják meg jugoszláv körök­ben. Ez egyébként olyan álláspont, amelyre J ugo- szlávia mindig helyezke­dett abban a törekvésé­ben, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján kiterjessze baráti kapcsola­tait minden országgal. Az a rendkívül meleg fo­gadtatás, amelyre a jugo­szláv vezető személyiségek a Szovjetunió hivatalos képviselőinél találtak, épp­úgy, mint az a spontán lelkesedés és nagy rokon- szenv, amit Moszkva pol­gárai e napokban városuk- utcáin Tito elnök iránt ta­núsítottak, mutatja azt a: nagy érdeklődést, amely a Szovjetunióban Jugoszlávia iránt megnyilvánul és» ugyanakkor lényeges pozi­tív elemként hat a jugo- szláv-szovjet együttműkö­dés fejlesztése irányában; Csehszlovák exportáruk kiállítása A csehszlovák nagykö­vetség kereskedelmi osztá­lya közli, hogy a Rózsa Fe­renc utca 61. szám alatti csehszlovák exportáruk ki­állítása 1956. június 8, 9, 10-én nyitva áll a nagykö­zönség számára, és pedig pénteken és szombaton 12 órától 17 óráig, vasárnap 8 órából 13 óráig. R finn parlamenti küldöttség megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét A Finn Köztársaság par­lamentjének küldöttsége kedden délelőtt a Hősök te­rén ünnepélyesen megko­szorúzta a népünk szabad­ságáért és függetlenségéért elesett magyar hősök em­lékművét. A koszorúzás! ünnepsé­gen részt vett Rónai Sán­dor, az országgyűlés elnö­ke, Nagyistók József, az or­szággyűlés alelnöke, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Sebes István külügyminisz­terhelyettes, Magyari And­rás, a földművelésügyi mi­niszter első helyettese, Mi- hályfi Ernő, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára. Az emlékművel szemben néphadseregünk diszörsége csapatzászlóval somkozott fel, Pontban 10 órakor érke­zett meg az emlékműhöz Toivo Kujala, a finn parla­ment elnöke, a küldöttség vezetője. A finn himnusz elhangzása után a küldött­ség vezetője és az ügyvivő helyezte el az emlékművön a Finn Köztársaság nemzeti színű szalagjával díszített koszorút. A koszorúzási ünnepség a magyar himnusz hangjai­val ért véget, ezután a dísz- őrség díszmenetben vonult el a megjelentek előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents