Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-06 / 131. szám
•» NÉPLAP 1956. június 6, szerda .4 második ötéves terv útján ^r Műszaki konferencia a Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalatnál Begyűjtési versenyre hívjuk Mándokot Az ötéves terv irányelveit vállalatunk dolgozói is gondosan áttanulmányozlak, mielőtt műszaki konferenciát tartottunk volna, így értékes javaslatokat mondtak el az elvtársak, a fermentáló üzemek vezetői, osztályvezetők stb. A beszámoló azokat a feladatokat emelte ki leginkább, amelyek közvetlenül a mi dolgozóinkra vonatkoznak. így szó esett többek között a tájnak megfelelő fajták termelésének szélesebb körben való I elterjesztéséből, a modern dohánytermesztés agrotechnikai alkalmazásáról, a készáru többlet fokozásáról, a mesterséges szárításról. Mindez elősegíti, hogy vállalatunk változatlan áras termelési értéke 140.1 százalékra emelkedjék. A termelékenységet 26.8 százalékkal kívánjuk emelni, ami elsősorban a minőség megjavításával érhető el. Ugyanakkor az önköltséget 1960-ig 16 százalékkal csökkentjük. Használjunk nedvességmérőt a dohánybeváltásnál A továbbiakban a műszaki vezető a műszaki fejlesztést, a főagronómus pedig a kísérleti gazdaságokra háruló feladatokat vázolta. Papp Aladár kisvárdai üzemvezető pedig azt javasolta, hogy a dohánybeváltásnál vezessük be a nedvességmérőt. Kettős érdekű dolog ez. Ennek alkalmazásával a termelő a szabványszerinti nedvességgel szállítja majd be a dohányt, a vállalat viszont vízért nem fizet dohányárat. S ugyanakkor a minőségi fermentálás is megjavul. Néhány mintapajta megépítését javasolta még. így a termelők is meggy őzödnek arról, milyen pajtatípust kell építeni. Mindkét javaslat igen hasznos, alkalmazni fogjuk. Az ecsediek kívánsága Országosan vitatja dolgozó népünk a második ötéves terv irányelveit. Mi is saját községünk viszonyaira konkretizálva vizsgáljuk. Vizsgálódásunk eredménye az, hogy valami ok miatt kimaradt a tervből a mi vidékünk, legalább is nem kapott fontosságának megfelelő helyet és teret: a lápokról alig esik szó. Úgy hiszem Magyarországon több tízezer hold lápos terület van, ha elgondolkozunk azon, hogy mit is terem a láp! talaj és mit teremhetne, akkor indokolté válik mindannyiunk előtt: a második ötéves tervben meg kell oldani a lápok és a lápi gazdálkodás dolgait. Nagyecsed és környéke, Porcsalma, Tyúkod és több más kisebb település van itt lápi földön és gazdálkodik évszázadok óta. Hozzá tehetjük, hogy nem is akárhogyan. Jól kihasználva a lápi talaj adottságait, lehetőségeit, megteremtve a földnek legmegfelelőbb tájfajtákat. Például olyan kukorica fajta van itt, hogy a lápi lakosság nem nagy erőfeszítéssel is megtermel holdanként* 30—50 mázsa (májusi morzsoltra átszámolva) kukoricát, de megtermel 110—120 mázsa burgonyát, 7—8 mázsa magkendert és 30—40 mázsa rostkendert. A növénytermesztés mellett az állattenyésztés sem elmaradott. Mindez olyan földön, olyan területen, amire évszázadokon keresztül senki sem gondolt, vagy csak keveseknek jutott eszébe, hogy azzal a földdel — tegyük hozzá, hogy a rajta lakó néppel — még jobbat is lehetne kezdeni. A lápi kutatóintézetről Mi nagyecsediek úgy gondoljuk, hogy helyes és hasznos volna egy lápi kutatóintézetet létesíteni, vagy egy kísérleti gazdaságot létrehozni ezen a vidéken. Szerintünk nem is kerülne sokba. A hozzá szükséges épület 10—12 éve megvan a községünkben. Ugyanis báró Piret szeszgyárat akart építtetni, de csak a falát volt ideje felrakatni és néhány tartályt vitetett oda. A falak, a pincék, a kémény ma is itt van. Nagyon szép épületet lehetne belőle csinálni — könnyen. Ebben meg lehetne kezdeni a kísérleti intézet, vagy a kísérleti gazdaság munkáját. Csak műszerekre lenne szükség. Ennek a költsége viszont néhány év alatt többszörösen visz- szatérülne államunknak. Én a községünk dolgozói nevében arra kérem kormányunkat, hogy tegye fontolóra ezt és támogassa javaslatunkat. 600 hold területet vesz el a legelőből az utak özöne A másik igen fontos javaslatunk, hogy az ötéves tervben építtessen államunk Nagyecsed és Tyúkod között egy gazdasági kisvasutak vagy kövesutat. Miért lenne ez gazdaságos? Községünk határában van egy 2 ezer holdas legelő. ezen túl terül el a dolgozók földje. A legelőn keresztül bonyolódik le a gazdálkodás. Közel hatvan út vezet keresztül a legelőn egyazon irányba — a földek felé. Ezek az utak ván- dor-utak: ha esik egy kis eső, járhatatlanok, ekkor beljebb vágnak egy új utat. Ezt a folyamatot megakadályozni sehogy sem lehet, mert akkor a termelő munkát is akadályoznánk. Az utak körülbelül — szerény számítás szerint — 600 hold területet vesznek el évente a legelőből. (Ezeken az utakon keresztül közlekedik, szállít az állami gazdaság is.) Ha alapul vesszük, hogy egy számosállatra 250 négyszögöl terület kell, akkor ezen a 600 holdon évente 3840 számosállat lehetne néhány hónapon keresztül. Számosállatonként egy_ napra az elfogyasztott takarmány értékét csak 10 forintra számítva, évenként 4 millió 608 ezer forintot takaríthatnánk meg. Nem is beszélve arról, mit jelentene a tejtermelésben. (Megemlékezhetünk arról is, hogy a lóállomány csökkentése is könnyebb lenne a kisvasút megépítésével. Most nagy lóállománya van községünknek.) Az építendő vasútnak határközi megállókat kellene építeni, hogy a gazdasági szállításokat könnyen elvégezhessük. A nagyobb legelő, több tej, kevesebb ló, az állami gazdaság megtakarított fuvarköltsége és más egyebek, amiket itt számításba vehetünk közel 10 millió forint megtakarítás. Tehát egy esztendő kiadásából fel építhetnénk a kisvasutak vagy egy kövesutat. A többi községek megtakarítása egyenként is közel ennyi lenne. A harmadik javaslatunk, hogy építsenek Nagyecseden is egy kultúrházat. Gábor István, az allami gazd. párttitkára, Nagyecsed, Létesüljön cigaretta és szivargyárig ágazat Veress Tibor elvtárs javasolta, hogy cigaretta és szivargyártó ágazatot is létesítsünk. Két, vagy három műszakkal dolgozna, s legalább 800 dolgozót irányíthatnánk át erre a munkára a szárítás és fermentálás befejezése után. Ezzel, megszűnne az idényszerüség, nem beszélve arról, hogy jelentős önköltségcsökkentést érhetünk el vele. Egy új gyár létesítése 4 év alatt, a dohányipari átcsoportosítás esetén pedig másfél év alatt visszatérülne a beruházás a törmelékcsökkentésből és a szállítási költségek megtakarításából. Kisvárda begyűjtési csoportja, dolgozó parasztsága és az Üj Élet TSZ nevében augusztus 20 tiszteletére begyűjtési versenyre hívjuk Mándok begyűjtési csoportját, termelőszövetkezetét és egyénileg dolgozóit. Versenykihívásunkban vállaljuk, hogy egész évi tojás, baromfi és tejbeadásunkat 100 százalékra, hízottsertésből 80 és vágómarhából 75 százalékra teljesítjük augusztus 20-ig. Ezenkívül vállaljuk, hogy a szerződéses és szabadfelvásárlási terv teljesítésének augusztus 20-ig sertésből 150, vágómarhából 120 százalékra teszünk eleget. Kenyér- és takarmánygabona beadási kötelezettségünket augusztus 20-ra 100 százalékosan teljesítjük. A vállalások sikeres megvalósítása érdekében a begyűjtési állandó bizottság tagjai az esetleges elmaradók között felvilágosító munkát végeznek. Ellenőrzik, hogy a raktárak tér- ménybefogadó állapotban vannak-e, megszervezik a cséplés zavartalanságát s érvényre juttatják a „Cséplőgép alóli beadás” mozgalmat. A begyűjtési csoport dolgozói vállalják, hogy a zavartalan ellenőrzés, a versenyvállalás azonnali értékelése végett az okmányokat naprakészen kezelik. A tsz. nevében: Valu Károly, Az egyéniek nevében.* V. Nagy Ferenc. A begy. csop. nevében: Gaál István. A begy. áb. nevében: Koleszár János. Külön vegyük ál az a 1 !- és javadohányoltal... Vidéki Imre és Szakái Mihály élvtársak a többi között azt javasolták, a vállalat a saját tehergépkocsiján szállítsa be a dohányt, így nem kell alkalmazkodni a TEFU Vállalathoz. így a dohány minőségének megfelelően szállíthatnánk be azt. Ez a dohány minőségének megóvásával többszörösen felülmúlná azt a költséget, amit a gépkocsik beszerzésére fordítunk. S azt is javasolták, hogy külön váltsuk be az alj és javadohányokat. A tökéletesebb feldolgozást és jóminőségű készáru előállítását segítené elő. Ezt még ebben az évben meg is valósítjuk. Bemáth Zsigmond elvtárs azt javasolta, hogy a I miskolci körzetben termesztett szivargyártásra alkalmas dohányt természetes úton történő fermentá- ' lássál még nagyobb mér-' fékben használjuk fel szi-: vargyártásra. Ha ezt meg-! valósítjuk, jelentős valuta I értékkel gyarapíthatjuk a i népgazdaságot. i A nikotingyártás új lehetősége Poór János elvtárs tette ezt a javaslatot. Hogy mennyire helyes az új nikotin gyártásról elhangzott véleménye, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy máris megkezdték a Nagy- bereki Állami Gazdaság területén lévő nikotinkivonó üzem áttelepítését, amely előreláthatólag 1957-ben fog üzemelni kísérleti méretekben. Hogy hol fog üzemelni, azt még nem döntöttük el. Csorba Béla elvtárs azzal foglalkozott, hogy nagy energia fogyasztásunk ellenére nincs megfelelő energiatelep. Az üzemeltetés így az erőműtől függ, ami nagyon költséges. Saját kazánteleppel egy turbina beépítésével csökkenteni lehetne ezt. Számtalan jó javaslat hangzott még el, amelyek az irányelvek ránkvonatkozó részét kívánják a gyakorlati életben megvalósítani. Molnár József igazgató. Épülnek a bányászházak... A Sztálin-területi „Muskatovszkaja Zaperevalnájá”' bányavidéken nagyméretű bányászlakás-építkezés folyik. A többlakásos házakat elöregyártott elemekből . szerelik, össze. Az építőelemek mozgatásához 5 tonna teherbíróképességű portáldarukat használnak. A bányász-lakótelep építkezésének látképe. (Foto Sz. Gendelman): Rcmbrandt-kiállítás Moszkvában Ez év július 15-én lesz Rembrandt születésének 350. évfordulója. Ebből az alkalomból május 30-án a moszkvai Puskin. Képzőművészeti Múzeumban kiállítás nyílt „Rembrandt és iskolája” címmel. A Pus- kin-múzeum tizenegy, termében Rembrandt 30 fest-' ményét, valamint 116 réz- karcát és rajzát állítják ki« Helyet kap a kiállításon követőinek és tanítványai nak 72 vászna, 54 rajza és rézkarca. Megtaláljuk а ко-: rabeli holland iparművészét' számos darabját is. ÜNNEPI KÖNYVHÉT 1956 Illés Béla ! Az újjászületett magyar könyvkiadás az elsők közt jelentette meg 1945. őszén a Kárpáti rapszódiát. Az áj könyv sikerét jellemzi, hogy annyi kiadást ért meg, ahány esztendő eltelt magyarországi megjelenése óta. Az idei könyvhéten már tizenegyedik ízben került a boltok kirakatába, a könyvsátrakba — és kerül sok-sok olvasó kezébe. Történelmi regény — a I szó tágabb értelmében. Századunk első negyedének történetét tárgyalja sajátos szemszögből. A huszonegy- néhány év alatt férfivá serdül a gyermek és nagykorúvá érik egy társadalom. A kárpátaljai hegyek szülik a regény hőseit. Itt indul a cselekmény es vissza-visszaKárpáti rapszódia tér ide, mint vándor a szülőházba: Beregszász, Szoly- va, Ungvár ... Nemzetiségi vidék. Ruszinok, magyarok, zsidók lakják. Szlovákok is élnek erre, s hogy teljes legyen a kép: finn szereplője is van a regénynek. Lakói olykor együttéreznek (leginkább ha egyformán érzik a tőke és a zsarnoki kormányzat súlyát), olykor meg torzsalkodnak, mivel már az iskolában is azt tanulják, hogy „a tót nem. ember, a krumpli nem étel...“ A könyv igazságtevő bíróként idézi Rákóczit, akit Kárpátalja minden nemzetisége rajongásig szeretett: „Nincs jogunk különbséget tenni az emberek között nyelvük és hitvallásuk szerint.“ Erre különben rájönnek az egyszerű favágók is, akik aszerint, hogy milyen nemzetiséghez tartoznak, Csaba királyfit, Vladimir herceget vagy a Messiást várják szabaditóként. Rájönnek és ki is mondják, mi a „nagy különbség": a magyar bort, a ruszin meg pálinkát inna, ha volna hozzá tehetsége. Az iró a társadalom ütőerén tartja a kezét akkor is, amikor a kezdetleges munkásmozgalmat ábrázolja a favágók sztrájk-tanulásában, s fejlettebb formáját a pesti barikádharcokban. A forradalom, a tanácsköztársaság idejét, a néphatalom bukását mozgalmas epizódok mutatják be. Kivégzések, börtön, emigráció — burzsoá megtorlás. így fejeződik be a könyv, s az események elő1 revetik árnyékukat, komor alaphangot adnak a regény-) nek. Komorságát alig-alig' oldja a jobb jövő halvány' reménye. Mégsem nélkülözi s könyv az egészséges hu~ mórt. A Vilmos császár kép, vagy a „pénzes német“ sorsán éppúgy szívből derül az olvasó, mint a hivatalos szervek gyakori felsülésén, vagy a harangozó- ról szóló szüreti anekdotám Szatírába csap át az író, amikoi' a bíráskodás, a ta-l núskodás „intézményével“ ismerteti meg az olvasót. A Kárpáti rapszódia szer replöi: Mikola Petrusevics» Esze Tamás, Szevella Fu- lop, Dudics Elek rendőr- spicli, nagyrészt jól megfor- máit alakok. Kedvelt olvasmány », Kárpáti rapszódia. S most, hogy az Olcsó Könyvtár sorozatában jelent meg, százezrek kedvelt olvasmányává válik.
