Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-28 / 150. szám
NÉPLAP 1956. június 26, csütörtök Aratás küszöbén a veucsellői Szabadság TSZ-ben Kasza alá érik már az árpa, a búza, a rozs a ven- csellői Szabadság Termelőszövetkezetben. Dús termést ígérnek a földek és ahogyan Fecskó elvtárs, a termelőszövetkezet elnöke mondja, 170 hold gabona területükről az idén két-há- rom vagonnal több termést takarítanak be, mint tavaly. Jól felkészültek az aratásra. Várják a gépeket, de kalapálják a kaszákat is. S mint ahogy a tagok mondják legfeljebb négy-öt nap alatt be akarják fejezni az aratást. Ebben a 101 családot számláló termelőszövetkezetben erre megvan a biztosíték, hiszen minden időszerű mezőgazdasági munkát jól és időben elvégeztek. Fecskó elvtárs szerint egyesek rebesgetik, hogy mivel tavaly rekordtermés volt mindenből, ebben az évben nem lesznek olyan termésátlagok. Márpedig ez másképp van — mondja az elnök. — A jó gazdának, aki szereti a földet és gondosan megműveli, minden évben — még aszályos évben is — jó termése van. A jó munkának köszönhetik itt Vencsellőn is, hogy dús termést Ígérnek a kalászosok. A jó talajelőkészítés után időben és keresztsoro- san vetettek és kétszer szórták meg műtrágyával a kalászosok területét Öröm nézni szépen fejlődő kukoricájukat is. Igaz, ebben a termelőszövetkezetben a tagok azt tartják, hogy a kukoricát annyiszor kell megkapálni, ahányszor a növény megkívánja. Nincs is ebben a termelőszövetkezetben sehol gazos terület. A burgonyát kétszer kapálták, kétszer töltögették, és jelenleg talaj- porhanyítást végeznek. így akarják elérni, hogy kukoricából az idén 25—30 mázsát takarítsanak be holdanként. Részt vesznek a 200 mázsás cukorrépa termelési mozgalomban is. És ahogyan a terméskilátások mutatják, kétszázhúsz—kétszázharminc mázsa cukorrépát fognak betakarítani egy holdról. A termelőszövetkezetnek a tagok létszámához viszonyítva kicsi a földterülete. Éppen ezért módjuk van gondos munkát végezni. Befejezték első félévi tervüket a Nyíregyházi Finommechanikai és Gépjavító Vállalat dolgozói A vállalat dolgozói már többízben elnyerték az élüzem címet. Legutóbb, — a munka jobb megszervezésével, a felesleges költségek lefaragásával — 20 Egy-két számadat tanúskodik arról, hogy a termelőszövetkezetben évről évre nagyobb eredménye van a jó munkának. Míg 1950-ben 16 forintot ért egy munkaegység, az elmúlt évben 40 forintot fizettek egy-egy munkaegységre, ebben az évben pedig 45—50 forintra számítanak. Ezért kezdtek hozzá ebben az évben a korai burgonya termeléséhez. 10 holdas táblájukról 350 mázsa korai burgonyát adtak el, és csupán ebből közel 120 ezer forintot jövedelmeztek. 10 holdas konyhakertészetük is szép jövedelmet biztosít a termelőszövetkezet tagjainak. De azt is dicsekedve mondták el a tagok, hogy tehenészetükben 12 literre tudták növelni a fejési átlagot. Zsurakovszki Mihály. százalékkal csökkentették áraikat. Most arról adnak hírt, hogy félévi tervüket június 15-én befejezték és hozzáfogtak második féféves tervük teljesítéséhez. Hogyan lehet megtakarítani töhbezer forintot az állami kelcsännel épített lakóházaknál ? Kormányunk az 1950—55. ’ években sok falusi dolgozó számára tette lehetővé a lakóházépítési hitelakció (FAG1) keretében. hogy I családi házat építsen ma-, gának. Ezekben az években I mintegy 11.400 építtető, — állami gazdasági és gépállomási dolgozó és tsz-tag — 250 millió forint állami kölcsönt kapott lakóházépítésre. A kölcsönöket államunk nagy kedvezménnyel nyújtotta, azokat 10—20 év alatt kell visszafizetniük az építtetőknek, s mindössze évi 3 százalékos kamatot fizetnek utána. További kedvezményt nyújtott államunk azzal is, hogy a FAGI-hitelek visszafizetésé- j ről kimondta: annak az épít- j tetőnek, aki a kölcsön folyó- . sításától számított öt év alatt ! a kölcsön 75 százalékát visz- í szafizeti, törlik a tartozás I többi részét. Ezzel a ked- I vezménnyel igen sok építtető élt már eddig is. Ti- borszálláson például 22 építkezőnek 2800—4700 forint kölcsönt engedtek el, mert a kölcsön 75 százalékát öt év alatt kifizette. A megyei tanács panaszirodájának teljes mértékben igazat adok abban, hogy az 1954. évi I. törvényben foglaltakra hivatkozva sorozatos sürgetéseket eszközölt — részben állami gazdasági, részben pedig kívülálló, de a Szabolcs megyei állami gazdaságok valamelyike ellen irányuló panaszok ügyében. Kétségtelen, hogy igazgatóságunk ügyintézői hibát követtek el, amikor a kivizsgálásokat nem hajtották végre idejében. A Néplapban megjelent cikk nyomán az illetékeseket fegyelmileg felelősségre vonom. Újítási bemutató Mátészalkán Az állami gazdaságok megyei igazgatósága holnap délelőtt fél 10 órától újítási ankéttal egybekötött egész napos bemutatót tart Mátészalkán a központi javító műhelyében. Többek között bemutatják az egyenletes adagolóju mütrágyaszóró gépet, az új önjáró permetezőt, a traktoros csörlőmúvelést, a szőlőoltvány kiszedő és az árpa tisztító berendezést. Általában ezek a gépek már megvoltak, de újításokkal tökéletesítették. Nagy figyelmet érdemel az önjáró permetezőgép. amellyel még csak az állami gazdasagok rendelkeznek. Hasznos lenne, ha termelőszövetkezeteinkből is részt vennének a bemutatón, mert az értékes újítások alkalmazásával már ez évben is növelni tudnák eredményeiket. A bemutatón több gépet azonnal meg lehet rendelni, így például az önjáró permetezőt is. Molnár János főmérnök. VALASZ a „Miért лет válaszol az íltémi lazaságok Minisztériuma“ című cikkre A hátralévő panaszos ügyekben a legrövidebb időn belül intézkedem. Meg kell jegyeznem azon- ban azt, hogy az állami gazdaságok termelési igazgatósága elsősorban termeléssel foglalkozó szervezet és nem panasziroda. így az illetékes ügyintézők csak abban az esetben tudnák foglalkozni a panaszok kivizsgálásával, amikor egyéb területen lévő feladataik végrehajtása közben ellen-, őrzést gyakorolnak abban a gazdaságban, ahonnan a panasz beérkezett. Molnár János. Állami Gazdaságok Minisztériuma, megyei igazgató. Egyszerűsítsük a tanácsok munkáját!’ Hogyan bővüljön a községi tanácsok hatásköre? Saván a szövetkezeti tagság akarata érvényesül Javaslom, hogy a műsoros előadási engedélyek kiadása a községi tanácsok hatáskörébe tartozzon, akárcsak a bálengedélyek kiadása. Indokolt ez azért, mert több esetben megtörténik, hogy egy és ugyanazon időre és helyiségre a járási tanács és a községi tanács is kiadja az engedélyt. A helyi tanácsok ugyanúgy el tudják az előadásra kerülő színdarabot bírálni, mint a járási tanács, s így nem kell az engedélyek megszerzése végett napot tölteni.— Javaslom: a községi tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozzanak a mezőrendőri és az iskola bírságolási ügyek, valamint a szabálysértési ügyekben is elsősorban a helyi tanácsok hozzanak ítéletet. A helyi tanácsok rövi- debb idő alatt tudnának intézkedni, a dolgozóknak nem kellene egy-egy ügyük tárgyalása végett nagyobb utakat megtenni, hogy a járási székhelyeken megjelenjenek. A mezőrendőri ügyekben úgyis a községi tanács végrehajtó bizottsága teszi meg a feljelentést, rendeli el a károk felbecsülését. Iskolai Egyes munkakörök megszüntetéséről Nagyobb községi tanácsainknál függetlenített oktatási és népművelési előadó működik (pl. Nyírbátorban). Mivel szakjellegű tennivalójuk kevés akad, a községi tanácsok rendszerint más feladatok elvégzésével bízzák meg őket (vásárokon helypénz szedés, ellenőrzés stb.) Javaslom az oktatási és népművelési előadók munkakörének megszüntetését, annál is m- bírságolásnál megvan ugyan másodízben a bírságolási jog, de a további bírságolás a járási tanács hatáskörébe tartozik és sokszor előfordul, hogy mikor már a tanuló iskolába jár, akkor büntetik meg s így a szülők ellenszenve nyilvánul meg; míg azon esetben, ha a mulasztás idején azonnal bírságolunk, ennek nevelő hatása is lenne. Javaslom továbbá, hogy a megye területén szaktanfolyamon tanuljanak a tanácsnál alkalmazott adminisztrátorok. A tanfolyam két-három hónapi időtartamú lenne. Azok, akik a szakmai kiképzésen nem felelnek meg, más munkakörbe kerülnének. Ugyanis az adminisztrátorok szakmai kiképzésére semmi gondot nem fordítottunk eddig, és ez a hanyagság gyakran érezteti hatását. Pethe Sándor vb-titkár, Tiszavasvári. ☆ Javaslom, hogy a községi tanács vb-elnöke vagy titkára nyerjen olyan jogkört, mely alapján a mezőrendőri szabálysértések esetében előzetes eljárást folytasson le nemcsak a kár felbecsülése és a va- kább, mivel ugyanezeken a helyeken a járási kultúr- házak, a járási könyvtárak a lakosság kulturális igényeinek ellátását megfelelően megoldják, és a tanácsi ellenőrzés és irányítás a járási tanács részéről amúgy is biztosítva van. A népművelési munka egész területén megfelelő összevonásokat lehet végrehajtani a községi kultúr- otthonok igazgatói és a gyoni bizonyítványok kiállítása ügyében, hanem azon a téren is, hogy a feljelentőt, illetve kárt szenvedettet és a kártevőt maga elé idézze és az egyeztetést megkísérelje. Különösen jelentős ez abban az esetben, ha a szabálysértett például mezőgazdasági terméket tulajdonít el, ami kisebb értékű. Ebben az esetben a kártszenvedett egyik fő kívánsága, hogy az eltulajdonított terméket visszakapja. A helyi eljárás ezt lényegesen megkönnyítené. A legeltetéssel okozott kárt is rögtön meg lehet becsléssel állapítani, ameny- nyiben az egyeztetési eljárás során a felek írásban megegyeznek és a szabályt sértő kötelezettséget vállal a kár megtérítésére, nem kellene a járási székhelyre utazni, tárgyalást tartani, tanúkat idézni. A községi vb. egy óra alatt elintézné az ügyet, a károsult is jobban járna. Úgy gondolom, hogy ezzel a hatáskörrel a községi vb. adminisztratív munkája nem szaporodna. Az előkészítést jórészt így is а vb. végzi. Lucza László járási adni. vez. ea. községi mozik üzemvezetői esetében. Ezt a két funkciót kívánatos összevonni a kisebb községekben, mivel a mozik és kultúrotthonok gyakorlati működése közben sok ellentét megszűnnék és egységesebb lenne a falu kultúrpolitikai irányítása. Gacsó László népművelési osztályvezető. Vasárnap este számolt be tagságának első negyedéves munkájáról a gávai föld- művesszövetkezet igazgatósága. Az igazgatóság nevében Szummer József többek között a következőket mondotta: — Alig pár hónapja, hogy a két község — Gáva és Vencsellő — földművesszövetkezeti tagsága elhatározta, hogy önállóak lesznek. Azóta a gávai szövetkezet önállóan dolgozik, még hozzá eredményesen. A negyedév során egyetlen üzemágunk sem működött veszteséggel, s ennek tudható be, hogy a negyedévet közel 70 ezer forint nyereséggel zártuk. Nyereségessé tettük a sertéshizlaldát. Biztosítjuk a község húsellátását. Nálunk a sertések egy mázsa takarmány elfogyasztása után 20 és fél kilót híznak. Az eddigi eredmények — bár csak pár hónaposak — máris igazolják, hogy a gávai szövetkezet joggal törekedett önállóságra. A vezetőség és a tagság segíti a szövetkezet fejlődését. Elsőnek Térjék József igazgatósági tag szólalt fel. Szóvá tette, hogy a boltokban több megbecsülésben kell részesíteni a vevőket. Már többször előfordult — de különösen a főboltban, — hogy sokszor félórákat kell eltölteni, amíg megkérdezik „Mit parancsol?” Ezen változtatni kell. Gyöngyösi Mihály igazgatósági tag javasolta a tagságnak, hogy alakítsanak permetező szakcsoportot. Könnyebb lenne a kártevők elleni védekezés. Ez szükséges, mert a tavasz folyamán a hernyók sok fát tönkretettek. Számolni kell a további pusztítással. A javaslatot a tagság elfogadta. Márton István javasolta, hogy a szövetkezet boltjai — italboltok is — változtassák meg a nyitásizárási idejüket. A nyár folyamán a parasztember korán kél, későn fekszik, nappal a mezőn dolgozik. Így csak korán reggel vagy Homoktalajok tartós javítása réteges aljtrágyázással A Debreceni Talajjavító Vállalat az 1956-os évben új feladatot kapott, mellyel jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdaság szocialista fejlesztéséhez, a gyengén termő homoktalajok javításához. Ez a feladat az Egerszegi Sándor Kossuth-díjas kutató által tudományos alapon is kidolgozott réteges aljtrágyázás gyakorlati végrehajtása. A vállalat első féléves tervét már teljesítette, és így Szabolcs-Szatmár megyében is összesen 94 hold homokjavítást végzett el. Az aljtrágyázással már eddig is komoly terméstöbbletet értek el, mely bizonyítja, hogy ezzel a módszerrel a sivár homoktalajok terméshozama emelhető. Az aljtrágyázással történő homok javítás bevezetésében példát mutat a bö- könyi Üj Élet TSZ, valamint az állami gazdaság Nyírmadán és Nyírbog- dányban. A vállalatunknál készült gépújítással oldjuk meg az Egerszegi-féle homokjavítás végrehajtását. Az újítás jelentőségét emeli az, nogy a HR —60-as magyar gyártmányú ekék ilyenképpen átalakítva szintén alkalmasak a feladat végrehajtásához és ezáltal több millió forint megtakarítás ígérkezik. késő este tud a boltban vásárolni. Ha összevetjük a gávai földművesszövetkezet tag-- gyűlésének tanulságait, ákl' kor egyet biztosan állíthatunk. Jól választottak, amikor az önállóságukat határozták el. Dorogi Mihály. Az aljtrágyázás elvégzéséhez népgazdaságunk hosz- szúiejáratú hitel biztosításával, a trágya szállítási költségé egy részének megtérítésével járul hozzá. Vállalatunk is minden segítséget megad a javítás elvégzéséhez. Vannak olyan hibák, pl. a trágya biztosítása és szállítóeszközök rendelkezésre bocsájtása, melyeket a Talajjavító Vállalat a javíttató tsz-ekkel és állami gazdaságokkal közösen helyes munkaszervezéssel ki fog küszöbölni, hogy ősszel az aljtrágyázás szakszerű és folyamatos legyen. Minden gyenge homokterületen gazdálkodó tsz-nek.. állami gazdaságnak saját, érdeke, hogy foglalkozzon a réteges homok javítással és — erejéhez mérten — területeit megjavítva fokozza a terméshozamokat. Postás Sándor. a Talajjavító Vállalat: agronómusa. Új komba jn-szaJmalohú- zót szerkesztettek a Kapós-’ vári Gépállomás mérnökei: Szabó Gyula, Kovács Koós Endre és Kardos Zoltán.. A szerkezet önköltségi ára mindössze 1000 forint, előnye, hogy dombos vidéken! is alkalmazható és könnyű.i
