Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)
1956-06-27 / 149. szám
195«. 27, ssdÜ»' v г р г;лг ASSZONYOKNAK # LÁNYOKNAK Т *** У'*** ***** ITATKOZZUNk a családi demokráciáról Хе sxégyeljünk segíteni feleségünknek a házimunkában Várnai Zseni: Egy asszony a milliók közül A Néplap szerkesztőségé áltál kezdeményezett, a családi demokráciáról szóló vitához szeretnék hozzászólni. A tiszavasvári Petőfi Termelőszövetkezet tagja vágyók, féleségem szintén rendszeresen dolgozik a termelőszövetkezetben. Röviden leírom, hogyan élünk. Hét gyermekünk van, ezék közül három iskolás, két óvodás és kettő bölcsö- dés. Reggel mindig én kelek fel korábban, megmelegítem a mosdóvizet. Ezután kel fel a feleségem és közösen öltöztetjük fel a négy kisebbik gyermeket. Az enyém például a cipőhúzás, a feleségem mosdat és fésül. Az iskolás gyermekek önállóan öltözködnek, csak a lányokat kell megfésülni. Az óvodásokat a legnagyobb gyermekem kiséri el, én viszont a legkisebbeket viszem a bölcsődébe. Addig a feleségem elkészíti az egész napi ennivalót, amit a határba viszünk ki. Mire a bölcsődéből visszajövök, az asszony beveti az ágyat, kisepreget. Reggel egyébként én hozok vizet, a boltba, vagy piacra is én megyek a szükséges dolgokat megvásárolni. Este, ha munkából hazatérünk, a feleségem készíti a vacsorát, én begyújtok, tüzelek és vizet hordok. Vacsora után a feleségem mosdatja a gyermekeket és Megválaszolásra táró kérdések Egy csahold nőtlen fiatalember, aki kérte, hogy nevét mellőzzük néhány dolgot kérdez. Kérjük, hogy a vita során ■válaszoljanak olvasóink ezekre a kérdésekre. Az első kérdése az, hogy ha a férj súlyos beteg lesz, vagy nem tud dolgozni, vajon j^ötelezhetö-e arra a feleség, hogy a férjét és ц gyermekeket eltartsa. Ha a A derűs és bölcs június^ őt juttatja eszembe, Margit nénit, a tanítónkat. Ö is elérte már élete dalét, mint júniusban a gyümölcsöző esztendő, amikor elébe kerültünk, mi első osztályosok. Hajába akkor már ezüstös szálak vegyültek, alakja telt volt, szépsége ked.es bágyadástal hervadás- ra hajlott. De még így is szép volt, pedig sok gondja lehetett életében. Valamikor férje is falunkban tanítóit, de meghalt. Korán. Margit néni özvegyen élt, mint egyházi iskola tanítója, kis fizetésből két gyermekét nevelte, taníttatta. Nagyon szerette gyermekeit. Szeretető olyan bőséggel buzgott szívéből, hogy mi is pas- kolhattunk benne, mint a gyógyító forén levetkőztetem őket. Ha este nagymosás van, természetesen én viszem a tüzelőt, én hórdom ki és be a vizét. Mint hétgyermekes apa azt üzenem férfi társaimnak: ne szégyeljüiik segíteni feleségünknek a házimunkában, hiszen csak így lehet békés, boldog családi életet elképzelni. Szórakozni nemigen járunk. a feleségem este az ágyban olvasni szokott újságokat, brossurákat, szépirodalmi könyveket, én azonban hamar elalszom. Együtt szoktunk elmenni a tanácsülésre, a szövetkezeti gyűlésre, a termelőszövetkezeti közgyűlésre és együtt szoktunk levelet írni az újság szerkesztőségének. Én nem szégyelem a házimunkát, mert természetes, hogy a családban a terheket meg kell osztani. A feleség is ember, aki pihenni, szórakozni vágyik. Igyekezni kell egymást segíteni, a család élétét széppé és boldoggá tenni, hogy gyermekeink zavartalanul nevelkedhessenek. Újra csak ajánlani tudom azoknak a férfiaknak, akik nem szeretik a házimunkát, hogy csak bátran segítsenek feleségüknek, mert ez jólesik életük párjának. Román Károly Tiszavasvári nő az ilyen férfit elhagyja, vajon elitélhető-e magatartása? A másik: vannak a családban olyan munkakörök,. amelyet csak a feleség tud ellátni jól (főzés, varrás, gyermeknevelés.) Ügy gondolom — írja csahold levelezőnk, — hogy ez a feleség elidegeníthetetlen joga, de ugyanígy a szórakozás is. Vajon igazam van-e? JHai'qii néni rásvízben. Gyermekeinek tekintett és volt igaza benne, mert a falu legszebb és legigazabb gondolatát is ő adta, azzal, hogy szüléink értelmét megszólta termékeny betűmagvakkal. Emlékszem, amikor a kis Szólás Gábort vitte beíratni az édesanyja, Margit néni felkiáltott: — Csak nem a fiadat hoztad, Veronka? — De igen, Margit néni, én azt hoztam... Gábor, anyja mögé húzódott, úgy kellett előre vonni. — Itt van, ő lesz az. Margit néni rámo- solygott, jósággal megsimcgatta Gábor fejét, aztán messze nézett. Mindig derűs arcát ekkor elborította valami borús szomorúság. — Hiszen tegnap még téged tanítottalak ... — szólt gondolkozva Gábor anyjához. — Hej, hej... Megmártotta a tollat és beírta Szólás Gábor nevét egy nagy könyvbe. Közben nem érdeklődött születési éve, anyja neve után. Ismerte. Gábor pedig bátorságot nyerve a simítástól és a bíztató tekintettől, szépen Margit néni tenyerébe tett egy fényes egypengőst tintapénznek. Igyekeztünk mindig kedvébe járni, jól viselkedni. Ha zajong- tunk, vagy nem. tudtuk a léckét, szigorúan felelősségre vont. A szigorúság azonban r.em állt egymagában, éreztük, hogy mögötte jóság lakik, tudatlanságunk szomorúságot okoz neki. Később, érettebb fejjel felértük, hogy nem Olyan ő, mint néhány más tanító, aki a-bosszúságot, a szigorúságot és engedetlenségünk miatti bánatot is csak mutatja, bár mögötte nemtörődömség- ., van, mert számára . idegen gyermekek vagyunk. A kis Németh Anna egyszer nagy csokor virágot hozott :neki. Láttuk, hogy könnyes meghatódűs és öröm játszadozik arcán és szeme úgy ragyog ránk pillája harmatos ágacskái alól, mint a tiszta nap. Magunkban töprengeni kezdtünk, hát mi mit hozzunk . neki, se virágúnk, semmink nincsen. A kis Szólás Gábor úgy döntött: „Holnapra megtanulom leírni a nevem és felírom a táblára." Másnap, mielőtt Margit néni bejött az osztályba, fel is írta. Margit néni megállt a tábla előtt, nézte a L’gy tisztaszívú asz- szonynak az életét ismerjük meg ebből a könyvből. A falusi szegényemberek világából indul el a történet. Gondokban, eltörődött, halkszavú anya, nótáskedvű, kártyás, de csupaszív apa, apró testvérek szinte minden évben, s ki megél közülük, kit elvisz a szegénygyermékek rénié, az agyhártyagyulladás. A gyermek értelme még alig nyiladozik, kicsiny iskoláskorában az apa köny- nyűvérűsége és délibábos vállalkozó szelleme már kiragadja onnan. Megkezdődik egy európai körút, zsonglőrök, műlovarok, légtornászok és idomított kutyák között lép fel. a kicsiny lány, cimbalmát pengetve. Az apa, akinek vidéki kávéházát elárverezték (mert hogy is mehetne jól egy kávéház, ahol a tulajdonos a legnagyobb fogyasztó), most azt reméli, hogy a lánya „csodálatos“ tehetsége fogja kirántani a bajból és nyomorból a családot. A turné végül lezárul a kívánt’ siker nélkül, az apa börtönbe kerül az adósságok miatt. Az írónő a maga ön- életrajzával párhuzamosan egy másik élet hányatott útját is megrajzolja. Ugyanebben az időben egy kis tót fiúcska, Peterdi Andor indul el a Vág mentéről, hogy megkeresse apját Pesten. Izmos legény kévé nő Budapesten, el is küldik pékinasnak. A regény eleven erővel mutatja meg a proletárgyermek testét- lelkét gyötrő rabszolgamunka körülményéit. Hányatott, viszontagságos élet kezdődik a számára, éhezés, vándorlás, kaland, s az éledező költői tehetség filléres gondjai. A fiatal leány színésznő lesz, de a színésznők érvényesülésének a tőke émbértelen világában rendszerint nagy ára van, s 6 nem akarja ezt az árat megfizetni. Peterdi Andorral való megismerkedése és házassága után új szellemi törekvések kerítik hatalmukba. Egy ideig férje, a költő alázatos, szent szolgálatában véli megtalálni hivatását. Gyermeke születése után pedig ez az asszony, aki éppen a költészet utáni naiv rajongásában nem is mert sokáig írni, most kényszerítő szükségét érzi annak, hogy érzelmeinek irodalmi formát adjon. De hallgassuk meg, mit mond ő erről: „S mikor már itt volt a gyermek, oly állandó rajongás tartott hatalmában, hogy már szinte nem is a földön jártam, szárnyai nőttek érzéseimnek s a mesék csodálatos világába tévedtek gondolataim. És nyugtalanul csapongtam erre-arra, még hiányzott valami: a megnyilatkozást kerestem érzelmeim számára. Már nem elégített ki az sem, hogy soha nem hallott nyelven becéztem őt és oly nyelven beszélgettünk, melyet kívülünk senki nem ért meg. valamit tennem kellett, jönni kellett még valaminek, már csordultig volt a lelkem . . . így születtek meg a versek.“ A mi ezután következik a regényben, az már az élő történelem, melyben kicsiny ; pont az egyes ember, de a költő hangja kihallatszik a háborús zűrzavarból, tetemre hívja azokat, akik a „földönfutó millió család“ tragédiájában bűnösek — megeleveníti a magyar polgári forradalom, a lánchidi csata emlékezetes óráit. Egy 76 éves, ma is friss szellemű asszony, munkásmozgalmi harcos örömben és bánatban gazdag élete elevenedik meg előttünk az önéletrajz — regény olvasása közben. (Megjeleni a ,,Hogyan dolgozzunk" című brossurában.) gyakorlatlan betűket, majd felénk fordult és megkérdezte: — Ki irta ezt? — Én írtam, mert nekünk nincsen virágunk ... — Derék fiú vagy — mondta. Aznap nem. engedte letörölni Szólás Gábor nevét, az igazgatónak is megmutatta, Erzsiké nénit, a negyedik osztá’y tanítóját is behívta,. nézze meg. Legszívesebben eltette volna az egész táblát, hogy megőrizze emlékei között a gyermeki értelem első virágát. Emlékszünk Margit nenire, s most amikor immár mi is fiainkat, lányainkat Latjuk be az első osztályba, mint jó tanítónak elvisszük neki szeretetünk köszöntő csokrát. SZABD GYÖRGY. A nagykállói járás MNDSZ- asszon^aínak csatlakozása a Hazafias Népfronthoz A megyei egyesítő ülés után több járás tartotta egyesítő ülését, amelyen a Hazafias Népfront, az MNDSZ és a Békebizottság közös feladatait beszélték meg. A nagykállói járás egyesítő ülésén Márton István, a járási népfront-bizottság titkára mondott beszámolót, amelyben ismertette a Hazafias Népfront járási bizottsága eddigi munkáját és az elkövetkező feladatokat, amelyeket már a népfrontba ólvaat MNDSZ-szerve- zetekkel és MNDSZ-akti- vistákkal együtt kell megoldani. A beszámolót számos hozzászólás követte. Sőrés Sándorné járási MNDSZ-elnök arról beszélt hozzászólásában, hogy jelenleg nagyon jó az MNDSZ munkája. Sokat segített az asszonyoknak a járási pártbizottság ' és a tömegszervezetek, és ezt a segítséget a nőtanács is igényelni fogja. „Áthozzuk a Hazafias Népfrontba azt A tunyogmatoicsi asszonyok készülnek az aratásra Két hétre szólt a komen- ció, 25 kiló búza, 1 kiló szalonna a Károlyi-uradalomban. Az aratás meg hát hétig tartott. Naponta egyszer kaptunk enni főt krumplit. De hát mit csináljon a szegény ember. Dolgozni csak kell. Mikor vége volt az aratásnak, kimérték fejenként a 80 kiló szemetes búzát, néhány kiló árpát, s ha valaki szólt érte, keveselte — azt elvitették a kakastollasokkal, így tengődtünk évről-évre, de mindig tápláltuk a reményt, hogy majd egyszer lesz nekünk is fehér kenyerünk. És az idén? Termelőszövetkezetünk két kövér disznót vág az aratásra és pénzbeli előleget oszt. 110 hold búzánk és 30 hold árpánk várja a kaszát. Három arató csapaton kívül a két kertészeti brigád is részt vesz az aratásban. Különösen szorgos ilyenkor az asszonyok munkája. El kell végezni a házkörülit, megetetni az apróАж anya és csecsemővéciő tanácsadó dolgozói becsülettel teljesítik feladatú hat A felszabadulás óta állandóan működik községünkben az anya- és csecsemővédő tanácsadó. Itt dolgozik Orosz Magdolna védőnő és Kovács Ferencné szülésznő. Rendszeres tanácsadást tartanak minden szerdán délután. Havonta kétszer dr. Rétháti Miklós szülész orvos a terhes anyáknak, dr. Lódi László a kisgyermekes anyáknak tart szakelőadást. Folyamatos a rákszűrés is az anyáknál. Ebben az évben nem is fordult elő rákos megbetegedés, és csak egy esetben volt abortus. A védőnő és szülésznő rendszeresen meglátogatja 1 a faluban és a tanyákon la- I kó terhes anyákat és cse- I csemőket. Türelmes munka i eredménye, hogy az anyák a leikés gárdát — mondotta; Sorésné — amely jó mun-' kajával elismertté tette a nagykállói járás MNDSZ- szervezeteit a megye előtt.’’ Rajcsik néni 72 éves. A járás legöregebb MNDSZ- tagja. 1945 óta dolgozik a szervezetben. Arra kérte az új nőtanácsot, hogy ezután is bízzák meg bármilyen feladattal. Szívesen elvégzi. Özvegy Tamás Mihályné elmondotta, hogy a tsz- asszonyok is lelkesen üd- vözlik az egyesítést és megígérte, hogy ezután még eredményesebb munkát végeznek a nők a termelőmunkában. Noviczki elvtárs a pedagógusok nevében több segítséget kért a gyerekek neveléséhez. >>. Az ünnepélyes egyesítés után megválasztották a Hazafias Népfront új járási vezet ószervét. Alelnök Sőrés Sándorné lett, aki egyben a Hazafias Népfront nőtanácsának járási elnöke. Rakita György né. jószágot, elkészíteni az ebédet, s kivinni azt a mezőn dolgozóknak. De az aratásban is segíteni akarunk s ezt úgy csináljuk, hogy ebéd után mi is beállunk az arató csapatba. A tavalyi 11.30 kilográ- mos átlaggal szemben búzából most 12 mázsát, árpából a tavalyi 13 mázsával szemben 16 mázsát akarunk aratni holdanként. Közvetlenül aratás után megkezdjük a másodvetést. Előreláthatólag 30 hold tarlórépa és kukorica kerül majd földbe. Ennek a 30 holdnak a munkálatait már az asszonyok fogják végezni a cséplés ideje alatt. Még azt szeretném elmondani, hogy termelőszövetkezetünk már a héten rendezi a beadását, ugyanis 5 mázsa kövér hízóval végleg kiegyenlítjük tartozásunkat. 30 kiló tojást már előre beadtunk 1957-re, Kiss Béláné, Tunyogmatolcs, ' Szabadság Hajnala TSZ; 50 százaléka önként jelenti be terhességét. Fügedi Imre Nyírbogát. RECEPT Minden gyümölcsből Miet éej érdemes szörpöt. dz(s?met, ké»j szítén i. mert télen amikor ví* taminokban szűkölködünk. igen! jól felhas’znadhatjuk агок oót- lúsána. ' - ■ Eperszörp A meemopott. szárától. caésee« leveleitől megtisztított eper, mennyiséget porcelán tálba. vacrv h i b á tía n f ni áz ав 1 á b n&b a rakva lecukrozzuk. 1 kér gyümölcshözí 90 dker cukrot veszünk. . A Idecukrozott gyümölcsöt má&nabigr állni haervjuk. Másnap я я menyieézet fell óba nas it főzzük. Az így nyert n-vümö’o=’evet sűrű ruhán átszűrjük. felfőzzük, for. rón szűknyakú üvegekbe ont. iük. Az üveret beáztatott marha hóM bekötözzük ée másna, ni? jól betakarjuk. A megmaradt gyümölcsből lekvárt vfc-írv dzbémet készítünk.
