Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-27 / 149. szám

1956. június 27, szerda NÉPLAP TANÁCSAINK ÉLETÉBŐL Egyszerűsítsük a tanácsok munkáját! Sokszáz javaslat érkezett a községi, járási és megyei vezetőktől a megyei tanács egyszerűsít?si és újítási bi­zottságához. Valamennyi ja­vaslatot elküldték fanulmá­Csiikkenlsék a tanácsi igazolások számát Nyírbogdányból többen dolgoznak Miskolcon, 'kör­nyékén és másutt építő, ipari és egyéb vállalatok­nál. A dől’őzök hetenként, kéthetenként vagy havonta t)aza járnak Mivel a vasútállomás a községtől 3 kilométernél nagyobb távolságra van, a vállalat az állomástól a köz­ségig és Vissza gyaloglási, illetve fuvardíjat fizet, — ha a jogosságot a községi fan ács igazolja. Ezt az igazolást a dolgo­zók minden hónapban ké­rik es ez a tanácsnak te­kintélyes többletmunkát okoz, mivel] minden hónap­ban 25—30 papír megírásá­ról van szó. Elgondolásom szerint az igazolást elég volna mindjen év januárjá­ban, vagy I esetleg féléven­ként kiállítani, mert szerin­tem az állomás sem köze­lebb nem jön a községhez, sem a község nem közelíti meg az állomást. Ugyan­Epüljenek össze a kis községek • Megyénk I térképén több olyan kis lélekszámú község található, melyek egymás­hoz pár száz méterre van­nak. Hasonló a helyzet — tudomásunk szerint — az ország más megyéiben is (Borsod, Zalla). Ezen apró községek természetesen minden tekintetben külön apparátusokat, betöltött funkciókat jelentenek. — Mindemellejt tény az, hogy a falusi lakóházépítkezések az utóbbi évek óta rohamo­sán folynak] ezekben a kis községekben is. Д községi malmok lássák el a helyi fogyasztást _ A ■ községi tanácsok ha­táskörébe Й7 malom tarto­zik megyénkben. Ez?k az Allandóbizottsági híradó A számossá! у i helyzet A községben három ál­landó bizottság van: mező­gazdasági, loktatási-népmű- velési-szociáhis és begyűj­tési. Munkájuknak nyoma van. Nemcsak a szépen ve­zetett hivatali könyvekben, aktákban, hanem az életben is. a begyűjtési és az adó­zási terv teljesítésében. Hogy jól dolgoznak az ál. landó bizottságok, abban A végrehajtó bizottságok és az állandó bizottságok (tanácsaink vb. jrgyalják a be- adózási tervek az aratásra, a a cséplésre és munkákra való dolgát — de állandó bizott­Községi t Üléseken tg: gyűjtési, az teljesítését, hordásra, más nyái\ felkészülés sokszor az ságok nélkül. Miért? ■ A végrehajtó bizottság — az állandó bizottságok és a község ereje nélkül — egy­maga úgy sem tudja eze­nyozás végett a Miniszter­tanácshoz. illetve az illeté­kes szakminisztériumokhoz. Ezekből a javaslatokból közlünk mai lapunkban és következő számainkban is. csak ritkán fordul elő az is, hogy egy éven belül villa­mos- vagy autóbuszjáratot vezessenek be a sz^jban- forgó helyen. * Az intézményeknél, vál­lalatoknál dolgozóknak a hozzátartozók kórházi ápo­lása, vagy gyermek szüle­tése esetén a munkaadó igazolást ad ki. Ennek hát­lapján van az együttélési bizonyítvány is, melyet vagy a lakótömb-felelős, vagy a községi tanács vb. állít ki. Ezenfelül az SZTK még egy külön együttélési bizonyítványt is kér. Sze­rintem ez a községi taná­csoknak csak felesleges munkát okoz, mivel a mun­kaadó igazolványra elő­nyomott együttélési bizo­nyítványt már kiállította. Megszüntethető tehát ez is. Lakatos József községi vb.-titkár. Javaslatom az, hogy már most központilag hozott határozattal, rendelettel úgy kellene iriányítahi e közsé­gek területeinek beépíté­sét és lakóházépítkezését, hogy az egymáshoz közel lévő községek egymás felé épüljenek, vagyis pár éven belül összeolvadjanak. Az egyesítés következtében fel­szabadul több hivatal, je­lentős apparátus, tehát megtakarítást jelent az ösz- szeépülés több oldalról is. Kocsis László megyei tervösztályvezető. üzemek felsőbb rendelke­zésre csak kizárólag vám­őrléssel foglalkozhatnak. sok része van a végrehajtó bizottságnak és a tanács­tagok szorgalmának. Ger- zsenyi Lajos például már túl van a hatvan éven, be­teges is, de igen kötelesség­tudó tanácstag. Nagyon so­kat segít a tanácsnak. — Rendszeresen feljár a ta­nácshoz és a hátralékosok­kal beszélget, neveli, felvi­lágosítja azokat. Hasonlóan viszonyáról ket a feladatokat megol­dani. De akkor mire való ez a nagy titoktartás? Hi­bás gyakorlat ez. Sajnos, elharapódzott a csengeri járásban. Változtatni kell ezen. Az a helyes, ha például a be­gyűjtési teendők tárgyalá­sakor a begyűjtési előadón kívül a begyűjtési állandó bizottság elnöke is ott van. Ugyanis az állandó bizott­ságok mozgósítják a lakos­ságot egy-egy feladat meg­1956. évi tervezett őrlésük 2260 vagon, amelynek vám­ja kb. 363 vagon. Ezt a vá­mot a malmoknak a keres­kedelmi őrlést végző és a Malomipari Egyesülés ha­táskörébe tartozó üzemegy­ségek részére kell átadni. Az átvételt a terményfor­galmi vállalat végzi. A vámkeresmény elszállításá­hoz 240 darab 15 tonnás va­gonra van szükség. Ezen­kívül az állomásra való ki­szállítás mázsánként 5 fo­rintos költséget jelent. Ugyanakkor a községek­nek fogyasztási liszttel való ellátása a kereskedelmi malmokból történik, ugyan­olyan mennyiségű és értékű vasúti kocsi és szekérfuvár igénybevételével. A községi malmok közül 15 rendelkezik olyan kapa­citással és raktárral, hogy a fogyasztási lisztet köz­vetlenül ki tudná szolgál­tatni az érdekkörébe tartozó községek részére. Ezzel a MÁV-ot 240 vagonnal le­hetne tehermentesíteni és 354.000 forint költséget le­hetne megtakarítani. Ezen kívül mellőzni le­hetne a tengelyfuvar költ­ségeket is, nem utolsó sor­ban a gabonák és őrlemé­nyek hosszú távolsági szál­lításával a zsákok elhasz­nálódását is csökkenteni le­het. A községeknek egyéb­ként is gondot okoz a ter­mel őszövetkezetek fejlődése folytán az abraktakarmá­nyok beszerzése. A községi malmoknak ilyen tevékeny­ségével a korpa is helyben maradna és közvetlenül le­hetne kiszolgáltatni a tsz-eknek. A fentiek alapján javas­lom előterjeszteni, hogy a községi tanácsok hatáskö­rébe átadott vámörlő mal­mok ne csak kizárólag vámőrlési feladatot kapja­nak, hanem a befolyt vám­gabonát megőrölhessék és az őrleményt közvetlenül adhassák át helyi fogyasz­tásra. HirschI József előadó. Sós Lajos. Körzetében fel­keresi az embereket, is­merteti velük a rendelke­zéseket, a község előtt álló feladatokat, figyelmezteti őket a kötelességteljesítés­re. A beadásban és más dolgokban példát mutat. Ezért van szavának foga­natja. Balogh László. oldására. Nincs a járásunk, ban olyan község, ahol olyan jól halad minden a maga megszabott útján, hogy olyan jelentős erőről, segítőről, mint az állandó bizottságok lemondhatná­nak és tiszta lelkiismerettel ilyen erőt kihasználatlanul hevertethetnének. (A Csengeri Járási Ta­nács Végrehajtó Bizott­ságának „Allandóbizott- sági Híradó”-ja alap­ján.) Jó verseny — sikeres begyűjtés Járásunk községei ver­senyben vannak egymással. Abban vetélkednek, hogy ki lesz az első az állampolgári kötelezettségek teljesítésé­ben. A versenyeredmények leolvashatók a járási tanács versenytáblájáról. 1. Kisvárda 134.9% 2. Gégény 122.9 „ 3. Dombrád 122.9 ., 4. Nyírlövő 118.5,, 5. Mándok 110.0 „ 6. Tiszakanyár 105.5 „ 7. Tuzsér 105.5 „ 8. Eperjeske 105.0 „ 9. Fényeslitke 100.0 „ Vannak elmaradó, ha­nyag községek is. A ta­nulság azonban az, hogy a verseny előbbre viszi a Balsán a Vörös Csillag vezet Ősszel az új téesz meg­alakulásával friss légkör áramlott falunk életébe. — Addig a Haladó TSZ csak az egyéniekkel versenye­zett. Most aztán a Vörös Csillagban méltó verseny­társra lelt. A februári ta­nácsülésen a két téesz ver­senyre szólította egymást: kinek lesz szebb a határa, ki termel többet egy hol­don és kinek lesz jövedel­mezőbb az állattenyésztése? Most még nem lehet végleges eredményt közölni. De mostanában a Vörös Csillagra esik több szava­zat. E szavazatokat a ver­senybizottság értékelése mellett a falu egyénileg dolgozó parasztjai adják, | azért igen értékesek. A Vö- ' rös Csillag növényeiről úgy ' ■beszélnek, mint valam: I csodáról. Tény, hogy kivál- j nak az egész határban. M. * 1 ennek a titka? Nem titok ! ugyan, hiszen mindenki j tudja a faluban, hogy szűk | ség szerint kapáltak, irt-*-.- ' pedig géppel. Azt is em e getik, hogy nagyon jó Vörös Csillagban a munka fegyelem. Előbb felkelne., mint a nap, mert mire az Haladás sem hagyja magát, A 3 százalékos terméstöbb­let ott is biztosnak ígérke­zik. Ha így dolgoznak to­vábbra is, az eredmény nem marad el. S végeredmény­ben ez győzi meg a falu dolgozóit a közös gazdálko­dás fölényéről. Brevák Béla vb.-elnök. feljön, a tsz-tagok már oda- kinn serénykednek. No és még egy dolog: a tagok versengenek egymással, hogy ki halad többre hiba nélkül. i Persze mindez sokat ( nyom a latban, de nemcsak ezekért emlegetik naponta a faluban a Vörös Csillagot. Hanem például sokakat ér. dekel az 5 hold kertészet is.. A községet ellátja zöldség­gel és a tsz-nek napról- napra növeli a bevételeit. A napokban kezdik egy te­hénistálló és sertéskecces( építkezését. A cornwall . törzskocák már fialnak,! Aratási tanácsok Területkijelölés Azt a területet, amelyen kombájnnal számítunk avat­tatni, jóelőre ki kell jelölni. A kijelölést egy jelölőbrigád végzi, amelynek a gépállo­más kihelyezett mezőgazdá­sza, az avattató tsz elnöke A kijelölést úgy végez­zük. hogy az aratandó terü­leten a dolgozó kombájn le­hetőleg ne egyféle kalászost arasson. Ha például egy kombájnnak 200 holdat kell learatni 3 tsz-ben, akkor a területet úgy jelöljük ki, hogy a három tsz. közül az elsőnek vágjon le 45 hold A növényenként! arány Hány embert kell adni a kombájnhoz a szalmagyűjtő kocsihoz a zsákoláshoz a szalma lehúzásához a szem behordásához a szérűmunkákhoz a magtár! munkákhoz a polyva különválasztásához a szalma bekazlazásához 6-ot, 8-at átlagosan. — A szarvasmarhaállomány szín­vonalában még a Haladó vezet, de a takarmány biz­tosításában (pl. a széna be­takarításában) a Vörös Csil­lag előbbre jutott. A ver­senyértékelés szerint általá­ban a Vörös Csillag a győz­tes az eddigi munkák alap­ján. De úgy látszik, hogy a Görbe Sarok A kis kiváncsi — Pistike, kap.z két Lrirtot. Menj moziba. — Én adok a bácsinak öt forintot, ha itthon ma­radhatok. Versenybíró az ókorban és a kombájnvezető a tagija A kijelöléskor a szállítás út­vonalát is meg kell határoz­ni. Ezt az utak minősíge, a, hidak állapota, illetve aj polyvakazlak helye szerinti kell végezni. őszi árpát és 10 hold búzát^ a másodiknak 60 hold bú­zát, a harmadiknak 30 hold tavaszi búzát, 20 hold ta­vaszi árpát és 35 hold zabot; Ez azonban nem recept, csak figyelmeztetés arra, hogy ahol a lehetőségek megen­gedik, hasonlóan kell el­járni a terület kijelölésekor; Az aratáshoz a vizsgázott, megfelelő szakképzettségű, ! gyakorlott kombájnvezető és segédvezetője mellé a a szalmagyűjtő kocsihoz a zsákoláshoz a szalma lehúzásához a szem behordásához a szérűmunkákhoz a magtár! munkákhoz a polyva különválasztásáhc g szalma bekazlazásához A kihelyezett mezőgaz­dásznak kötelessége a gya­korlottságot, a képességeket i és a kívánalmakat figye-1 kombájnmunka zavartalan­ságának biztosításához a termelőszövetkezetek adja­nak: 2 embert, 2 embert, 3 embert és 2 fogatot, 4 zsákost és fogatokat, 3 ember, 2 embert, i 2 embert és egy fogatot, 5 embert. összesen 23 embert. lembe véve, a munkát el­osztani, teendőjéről minden dolgozót kioktatni ;.: begyűjtést is. — Külö­nösen akkor, ha nyilvános­ságot biztosítunk neki. — (Ezen a téren viszont mái vannak hibák. Az említett versenytáblán megvan ugyan a rovat például a mezőgazdasági munkák ér­tékelésére, de ez a rovat mindig üres. Persze ez csak kifogás, de hozzásorolhat­juk, hogy azon a jól szer­kesztett táblán hely van hagyva a pénzügyi tervek teljesítésének, a járás ter­melőszövetkezeteiben folyó munkák értékelésének is. Azt viszont már nem tudni, hogy a valóságban sincs ilyen verseny, vagy csak a számok és a betűk bátortalanodtak el annyira, hogy maguktól nem mer­nek odasorakozni.) Kován József Pál tudósító, Kisvárda.

Next

/
Thumbnails
Contents