Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. június (13. évfolyam, 127-152. szám)

1956-06-26 / 148. szám

NÉPLAP 1956 június 26, kedd Demecserben jó — Nyírbogdányban nem kielégítő az újítási munka Nyári hírek a MÖHOSZ-körokből Az újítói és feltalálói jog 4. §-a, majd a 24. §. 6. pontja világosan és félre­érthetetlenül megmagyaráz­za az újítók jogait. Intéz­kedik a benyújtott újítási javaslatok sorsáról, illetve a hozott határozatokról és ar­ról, hogy hogyan kell érte­síteni a javaslattevőt. (A vezető határozatáról a ja­vaslattevőt mindenkor írás­ban köteles értesíteni!) Ezeket a rendeleteket a legmesszebbmenően figye­lembe veszik a Oemecseri Burgonya­keményítőgyárban, ahol Hajnal Zoltán az újí­tási előadó. Lelkiismerete­sen bírálja el a javaslato­kat. Nem a papírt látja el­sősorban, hanem az újítót, az újratörő embert. Ha szükségét látja, meghívja az újítókat a tárgyalásra és idejében értesíti is őket — írásban — a hozott határo­zatokról. Nincs is semmi panasz az újítással kapcso­latban a gyárban. Csupán a kalkulációban nem mindig ismerik ki magukat telje­sen. Ezen is segítettünk és most már a rendeleteknek megfelelően készíti el ezt is Hajnal elvtárs. Az igaz, hogy nemcsak Hajnal elv­társ. hanem a párt- és szak­szervezet, sőt Rokkay László főmérnök is vigyáz a dolgo­zók javaslataira. Különö­sen sokat törődik a fizikai dolgozók javaslataival, mi­vel a rajzkészítés és a szá­mítások itt nehezebben mennek, ezért jobban elkél a segítés is. Nem mondhatjuk el ugyanezt a Nyirbogdányi Kőolajipari Vállalat újítási felelősének munká­járól. Az újítási megbízott, Keller Ottó mérnök „nem ér rá” az újítással foglal­kozni. A javaslattevőt nem értesíti írásban a hozott ha'- tározatokról, szóban közli az elutasítást vagy az elfoga­dást. Legtöbbször csak ahy­Sstaparin: A KRISTÁLYPÁRA — Fantasztikus elbeszélés — Az előző folytatások tartalma: Nyikandrov büfés és egy fényképész levegőben repülő em­bert figyel meg. Szkorobogatov őrnagy és Petrov hadnagy kinyomozza: a közeli faluba nemrég gyanús idegen érkezett. Raszscsepihinnek hív­ják. A repülés idején tűnt el. Más jelek is iga­zolják, hogy ugyanarról az emberről van szó. — Holttestét az erdőben találják meg. Szálláshelyén a háziassszony kisfia óriási léggömb fújásával szórakozik. Nem szappanbuborék, hanem külön­leges műanyag alkotja a gömböt, a „B—34”, a világ legnyúlékonyabb anyaga. Raszscsepihin csodálatos repülése úgy történt, hogy bambusz­nád és világítógáz segítségével hatalmas gömböt fújt, a szél felkapta és tovasodorta. A tudomá­nyos intézetben Vinogradov gazdasági felelőst kérdik: hogy kerülhetett az anyagminta Rasz- scsepinhez. Vinogradov azt állítja, hogy nem tud semmiről semmit. (6) — Pedig Raszscsepi­hin, a maga régi ismerőse, egészen más nézetet vall erre vonatkozóan — szólt közbe csöndesen az őrnagy. — Ismer egy ilyen nevű férfit? A gazdasági vezető szeme egy villanásnyi időre az őr­nagyról az igazgatóra sik­lott. Vinogradov habozott. — Hát igen, elvettem be­lőle ... — vallotta be vé- gül« nyit mondanak az újítónak: Menjen a pénztárba, vegye fel a pénzét. Keller elvtársnak az a véleménye, hogy helytelen az a rendelkezés, amely szerint írásban kell értesí­teni a javaslattevőt a ho­zott határozatról. Ez szerin­te bürokrácia/Egészen más a mi véleményünk. A ren­delet áthágása .visszaélésre adhat okot (például szerző­ségi vita esetén). Az elbírá­lásról is egyéni véleménye van Keller elvtársnak. Azt tartja, hogy mivel személyi elbíráló van, tehát az véle­ményez, és az is dönt az újítások sorsáról. Amikor azt kérdeztük, hogy vajon az az üzemvezető, akinek munkaterületére az újítás szól, ismeri-e a javaslatot, Ax ötéves terv irányelveiből TERMELÉSÉT Ezután elmondta, hogj»| egy alkalommal együtt it­tak Raszscsepihinnel és maga sem tudja hogyan, az új műanyagról kezdett fe­csegni. Ismerőse nem hagy­ta békén, hogy „mutasson” egy keveset ebből a mű­anyagból, amelyet az inté­zet egyik laboratóriumában állítottak elő. Vinogradov nem volt hajlandó eleget tenni ennek a kérésnek, de a másik olyan makacs volt, Keller elvtárs azt a választ adta, hogy jobban tudja azt a főmérnök, bevezethető-e az újítás, avagy sem. Kétségtelen, hogy mind­ezek a hibák azért fordul­hatnak elő, mert az újítási előadó nem ismeri az újí­tási rendeletet és ha is­meri is, nem tartja meg. — Ennek következménye az is, hogy rendszeresen és so- ’■nzatosan megsértik az újí- : jogait, amiért nemcsak az újítási előadó, hanem a főmérnök és a vállalat igazgatója is felelős. Arra van szükség, hogy együttes erővel a párt és a szak­szervezet segítségével ja­vítsanak a hibákon. Ribóezi Pál, az SZMT újítási bizottságá­nak elnöke. hogy végül beadta a dere­kát. — Milyen eszközökkel tudta önt erre rávenni? Vinogradov hallgatott. — Mikor adta át neki a műanyagot? A gazdasági vezető meg­mondta a napot: az előző nap történt, mint amikor Raszscsepihint repülni lát­ták. — A műanyagból vett minta alapján meg lehet állapítani a készítés mód­ját? — érdeklődött Szkoro­bogatov, miután Vinogradov kiment. — Nem, — válaszolta az igazgató. — csak vegyi ösz- szetételét tudhatják meg belőle, de az nem titok. A dolog lényege a technoló­giai folyamatban rejlik. Az új műanyag sajátos tulaj­donsága. hogy hihetetlenül szilárd hártya képzésére al­kalmas. Amellett a hártya vastagságát egy molekula rétegig lehet csökkenteni. Szkorobogatov röviden be­szélt Raszscsepihin /épülé­séről és szomorú végéről. — Üj szervezetek Egyre bővül azoknak a fiataloknak a tábora, akik megtalálják érdeklődési körüket a Magyar önkén­tes Honvédelmi Szövetség különböző szakköreiben. Legtöbben a repülésnek, a rádiózásnak és a motoro­zásnak hódolnak. A leg­utóbbi jelentések szerint a MÖHOSZ tagkönyvcsere alkalmával több új alap­szervezet alakult a megyé­ben. Nyíregyházán a BELSPED-nél, a növény­olajipari vállalatnál, az Újtelek bokori termelő­szövetkezetben, az őri Pe­tőfi TSZ-ben és a nyírbá­tori gépállomáson. Érdekes, szórakoztató és tanulságos foglalkozá­sok folynak a különböző körökben. Rádiósok A nyíregyházi MÖHOSZ rádiós klubjának tagjai szorgos *munkát végeznek mostanában. Elméletileg már nagyrészt elsajátítot­ták a rádiózást, és most már gyakorlatban foglal­koznak a kiképzési anya­gokkal. Igen nagy munkát vé­geznek a rádióskor tagjai. Most építik a rádióklub rövidhullámú amatőr adó­állomását, amely ha elké­szül, a legjobb vizsgabizo­nyítvány lesz a nyíregy­házi rádióskör tagjainak. Vitorlázók Harai Imre ezüstkoszo­rús pilóta több országos vitorlázó repülőversenyen vett már részt. Legutóbb a szeniorok versenyében az első helyezést érte el. Je­lenleg amíg repülőtársai és hallgatói idehaza ké­szülnek a repülési gyakor­Majd elmondta a maga fel­tételezését: — Véleményem szerint Raszscsepihin — ha sza­bad így mondanom, — bú- borékot kezdett fújni, csak eppen a szalmaszál he­lyett bambuszcsövet hasz­nált hozzá és saját tüdeje helyett gázzal töltött tar­tályt. Egy felizzított drót­darabbal lyukakat égetett a bambuszdarabba, hogy ki­vezető nyílások legyenek. A buborékot az erkélyen fújta föl, mégpedig olymódon, hogy a horgászbotot zsinór­ral a gumitömlőhöz erősí­tette. A gömb háznagyságú­ra növekedett, ekkor egy szélroham felkapta és Rasz­scsepihin nem tudta elen­gedni a bambusz „szalma­szálat”, mert bizonyára ke­zére csavarodott a zsinór, s így ő is felrepült a leve­gőbe. Mit volt mit tennie: minden erejével kapaszko­dott a botba. így látta ót Nyikandrov és így fényké­pezték le. A gömb nagyon vékony és átlátszó, úgy­hogy nem látszott a világos háttérben. — Nagyon hihető — bó­lintott rá Szmirnov. — De miért tette mindezt? Bubo­rékot fújva, vékony hártyá­hoz akart jutni? De miért? A kérdés válasz nélkül maradt. latokra, ő Hajdúszobosz­lón repül az immár egy hete tartó versenyen, ahol tudósítása szerint jelenleg az országból itt lévő több gyémánt- és aranykoszo­rús pilóta között eddig a harmadik helyet biztosí­totta magának. Motorosok A motoros kör néhány hete gyakorlati oktatásra és vezetésre kiköltözött a Sóstóra. Immár két hete tart a nyíregyházi járás és város fiatal gépkocsiveze­tő jelöltjeinek tanfolyama. Több, mint 80 hallgatója van a tanfolyamnak. — Műszaki segédeszkö­zökkel folyik az oktatás — nyújt felvilágosítást Ko­vács László elvtárs, a mo­toros kör vezetője. — A szabadban felállított sát­rak előtt az oktató táblák­nál sokan álldogálnak. Az egyik sátor mellett sze­mélykocsi-metszet látható, a másiknál a befecsken­dező szivattyú elemeivel ismerkednek a kör tag­jai. Beszélgetésükből azt ts megtudjuk, hogy igen jól érzik magukat a Sóstón táborozó fiatalok. — Nagyon örvendek, hogy megismerkedhettem a motor szerkezetével és működésével. Jól szeret­nék vizsgázni, mert az az elhatározásom, hogy sofőr leszek — mondja Bukszár József Manda bokori pa- rasztfiataL... A sok kiváló tanuló kö­zött találjuk még többek kö­zött Zamóczai Ferencet is, aki azon felül, hogy kitű­nő tanuló, szabad percei­ben hódol a kalapácsve­tésnek.. Hasznos és szórakoztató dolog tehát a MÖHOSZ-\ körök tagjának lenni. >. P, G.| A kutatóintézet igazga­tója egy hét múlva csoma­got kapott. A kis ládában rendkívül vékony, átlátszó hártya feküdt. Mikor kivet­ték a ládából, azt hitték, se vége, se hossza, betöltötte az egész szobát. Kiderült, hogy gömb formája van. A csomag mellett levél feküdt. „Visszaküldöm az ön tu­lajdonát képező holmit. A legnagyobb nehézségek árán találtuk meg, amikor, egy helikopterrel elrepül­tünk az erdő fölött. A hár­tyán szagadás van, a gömb bizonyára megrepedt a nagy magasságban a táguló gáz nyomása miatt. Talán az ön számára azért érdekes. A bambuszcsövet megtar­tottam, mint kiderült, a nyí­lást belülről eldugaszolta egy szilánk. Tulajdonkép­pen ez játszotta a végzetes szerepet: ha ez az apró kis fadarab nem kerül bele a csőbe, úgy a nyílás szelep­ként működik és a gömb lassan leszállt volna. Meg­jegyzem, hogy a bambusz­csövet sehogyan se tudtuk leszakítani a hozzátapadt és megkeményedett hártyá­tól, úgyhogy el kellett vág­ni. Az önök „B—34”-je va­lóban rendkívül szilárd. Szkorobogatov őrnagy.” (Vége következik.) ■WSJbMOT '-ja a hídmérlegről A tiszaberceli tsz-tagok és egyénileg dolgozó pa­rasztok szeretnék, ha a községnek lenne egy híd­mérlege. Ez a kívánságuk jogos, mert a szerződése­sen nevelt és a beadásra szánt sertést és vágómar­hát csak a szomszéd köz­ségben lehet lemérni és ez sok időveszteséggel jár. Közgyűlésen és tanács­ülésen kérte a lakosság a végrehajtó bizottságot, hogy lépjen érintkezésbe a Szerencsi Cukorgyár il­letékes dolgozóival, hogy a tulajdonukat képező hídmérleget a község dol­gozói kibérelhessék. A tanács vb. április ele­jén írt az ügyben a Sze­rencsi Cukorgyárnak. Má­jus 23-án válaszul el­küldte a cukorgyár a sze­kérhídmérleg használati szerződését. A szerződés értelmében április 20-tól december 31-ig a Szeren­csi Cukorgyár bérbe adja a község részére a híd-- mérleget. A nagyon sok feltétel közül kiragadom, hogy a község nem hát­ráltathatja a cukorrépa átvételét, a község tarto­zik a hídmérleg karban/ tartásáról gondoskodni. A 7-.096 1950. V. 11. ОТ AH számú rendelet alapján üemérlegelt tárgyak súlya szerint felsorolja a kifize­tendő dijakat. A bérlő tartozik a mérlegelések­ről vezetett nyilvántartás másolatát minden hónap 5-ig a cukorgyárnak be­küldeni és a mérlegelési dijat megfizetni. •Ha a bérlő a sok pont­ban felsoroltakat nem tartja be, akkor x rende­let у paragrafusa alapján megállapított kötbért kö­teles fizetni. A szerződés megkötésének iMetékkölf- ségeit a bérlő tartozik vi­selni. Ezzel azonKan még nem telt be a pohár. A híd­mérleget még mindig nem lehet használni. Nemcsak a cukorgyár állított to­ronymagas akadályokat, hanem a vasút is. A MÁV. szerint fizetni kell az út használatáért is. Ha. nem a vasút továbbítja a mérlegelt árut, akkor esetenként 1 forint a „vám". Ha viszont a mér­legelendő áruk vasúti fu­varozásra kerülnek, úgy a cukorgyár köteles éven­ként 700 forint úthaszná­lati díjat az ájlomás pénz­tárába befizetni. Eddig szól a Szerencsi Cukorgyár és a MÄV egyenkénti álláspontja. — Vajon előnyére szolgál- hat-e a tiszaberceli tsz-ek és dolgozó parasztoknak a sok-sok feltétellel igény­be venni a hídmérleget. A község vezetői és a köz­ség lakói azt kérdezik, hogy nem lehetne-e ki­sebb bürokráciával mog-j oldani ezt a hídmérleg-i ügyet? Szabó Miklós szervezési előadó.

Next

/
Thumbnails
Contents