Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-24 / 121. szám

(Világ proletárét SZABOLCS­SZATMÁRI i egge lül jelek I A mátészalkaiak örömére AZ MDP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIII. évfolyam, 121. szám ARA 50 FILLER 19W- máius 24> csütörtök Arról beszélgettem a má­tészalkai földművesszövet­kezet közétkeztetési üzem­ágának vezetőjével, Sallay Zoltán elvtárssal, hogy mi a tervük a második ötéves terv első évében. Örömmel újságolta, hogy az eddig gyengén felszerelt üzemág a közeli hónapokban és azután is sokat fejlődik majd. — Igen ízlésesen beren­dezett új cukrászdát nyi­tunk meg vasárnap — mon­dotta Sallay elvtárs. — A régi cukrászdát nagyobbit- juk és korszerűsítjük, mert a dolgozók megnövekedett igényeit már nem tudja kielégíteni. A másodosztá­lyú cukrászdánk zenés cuk­rászda lesz. A vendéglőt is korszerűsítjük és az egyes számú italboltot is. Sörker­tet is létesítenek. Építését a jövő héten kezdi meg az építőipari vállalat. 240 ezer forintot fordítanak rá. Takács Ferenc levelező. Becsüljük és karoljuk fel a javaslatokat Ki ne emlékeznék a Jó reggelt című szovjet film Bobiljov-jára? Erre a határozatlan, nevetséges figurá­ra, aki minder} kezdeményezést megakaszt, mert — fe­lülről még nem kapott utasítást. Hasonló hozzá Usatov, aki a jelentés :k „kerekítése“ közben nem veszi észre az embert. Felfelé hajbókol, lefelé tapos. Nevetséges figurák és mígis eszünkbe jutnak. Az élet juttatja eszünkbe: hozzájuk hasonló figurákkal találkozunk. Nem tömegesen, de akadnak ilyenek. Azért beszélnünk kell róluk, mi it munkánk akadályozóiról. Ezek az em­berek beosztásuk, munkájuk, megbízatásuk feletti hiú örömükben elfelejtik, hogy honnan jöttek, hová tarta- ■ nak, miért lettek odaállítva ahol vannak, hogy köteles­ségük lenne Embertársaik életének, sorsának alakítása. Napjainkban, a Szovjetunió Kommunista Pártja XX; kongresszusa után, amikor nálunk a második öt­éves terv irányelveinek javaslatait vitatják meg falun és városon egyaránt', amikor munkások, dolgozó pa­rasztok, mérnökök és tanítók hallatják szavukat az élet, a jövő érdekében, különösen fontos arról beszélni, hogy szívleljük meg a javaslatokat, teremtsünk olyan légkört mindenütt, hpgy merészen és bátran bíráljanak azok a százezrek és milliók, akik a valóságban végrehajtói is ennek a tervnek. Kétségtelen, hogy sok a tennivaló ezen a téren. Rákosi elvtárs, az MDP Budapesti Pártbizottságának aktívaértekezletén ezt így fogalmazta meg: „... bátrabb, clvibb természetű hiányosságaink bírálata és szaporod­nak azok a hasznos javaslatok, melyeknek az a célja, hogy hibáinkon, hiányosságainkon segítsenek. Nekünk minden eszközzel bátorítani kell az ilyen kritikát, me­lyet szocialista építésünk és a nép érdeke fűt és mely azok ellen irányul, akik bürokraták, akik félnek az új­tól, akik már elfelejtették a dolgozó néppel szemben fennálló kötelezettségeiket.“ Kinek van oka félni az emberek bírálatától? Csakis azoknak, akiiének valami vaj van a fején, akik nem a köz érdekén :k megfelelően intézkednek. Van erre pél­da nálunk is. A Szabolcs-Szatmár megyei Építő és Sze­relő Vállalatnál a legritkább esetben tartanak olyan értekezletet, ahol a dolgozók gátlás nélkül elmondhat­nák véleményüket. Nem veszik figyelembe a dolgozók javaslatait, ebből adódik aztán az, hogy papírmunkát végeznek, a valóságnak nem megfelelő jelentéseket gyártanak. Ne tévesszük azonban össze a határozottságot a durvasággal, a nyerseséggel sem, mert ez ugyanúgy megbosszúljk magát, mintha fenyegetőznénk. Nyírbog- dányban kétségtelenül nehéz dolga volt hosszú időn ke­resztül az igazgatónak: a szociáldemokrácia úgy gon­dolta, hogy a XX; kongresszus után számukra kedvező szél fujdogál. Volt olyan hang, hogy „majd most meg­tanítjuk az igazgatót“. Ez nyilván nem a becsületes munkások hangja, hanem a szószátyár naplopóké, akik nem szeretik a határozott magatartást sem a munkát. Nem szabad azonban amellett sem szó nélkül elmen­nünk, hogy! Fülöp elvtárs — aki nagyon helyesen és határozottan visszautasított minden nem helyénvaló hangot — sokszor türelmetlen, ingerült azokkal szem­ben is, akik ezt nem érdemlik. Ezen márcsak azért is változtatni ' kell, mert becsületes munkásokat sérthet az ilyen modor. Legyünk tehát itt is következetesek. A Budapesti Pártbizottság aktívaértekezlötén szó volt arról is. hogy áz eddiginél nagyobb önállóságot kell biztosítani az üzemek, vállalatok igazgatóinak. Ez szükséges is, mert hiszen ezeknek a milliókkal gazdálkodó embereknek sokszor igen nevetséges módon megkötik kezét: például az apró-cseprő beruházások intézésénél. Ezen törvény­erejű rendeletben változtatnak, de e mellett nem sza­bad elfelednünk azt, hogy minden esetben meg kell hallgatni azok véleményét is, akik az üzemben, vállalat­nál dolgoznak. Amikor nő az igazgatók jogköre, intéz­kedési terü lete, akkor kellően kell támaszkodniuk a dol­gozók szé es tömegeire is, akiknek épp olyan drága az üzemük, akik szintén szívügyüknek tekintik a tervek teljesítését, saját és népünk életének jobbulását. Mindent összevetve: segítsük és támogassuk minden erőnkkel és igyekezetünkkel a dolgozók bírálatát. Ne tűrjünk rrjeg ezen a területen semmiféle liberalizmust, önkényeskedést, mert súlyosan megbosszúlja magát. Üzemeink, vállalataink, párt-és szakszervezeteink köves­senek el mindent azért, hogy a dolgozók szabadon gát­lás nélkül mondhassák el véleményüket. így, és csakis így tudunk okulni a hibákból, így vonhatjuk be hazánk minden becsületes munkását szocializmust építő mun­kánkba. Tartsuk szem előtt pártunk tanítását: „...ne féljünk a legszélesebb kritikától sem, ha azt valóban népi demókratikus rendünk és szocialista építésünk sze­retető sugallja,“ 42 tonna szén megtakarítója: Názon Sándor mozdonyvezető Egy kiváló mozdonyveze­tőről szeretnék most írni és elmondani, miképpen ér el nagyszerű eredményeket. Áprilisban mindenféle tervét túlteljesítette. Ügy az elegytonna, mint a kilo­méter-terv teljesítésében magasan felülmúlta sok tár­sát, de legszebb ered­ményt mégis a széntakaré­kosságban ért el. Hogyan? Amikor ezt kérdezem Ná­zon mozdonyvezetőtől elő­ször is gépéről, a 411—376-os mozdonyról beszél. Szereti a „masinát”, ami meg is látszik azon. Alkatrészei ra­gyognak és legutóbb is 11.000 kilométert futott mo­sás nélkül. Mindezt annak köszönheti, hogy rendszere­sen elvégzi a karbantartást és még szabadnapján is el­ellátogat a javítóműhelybe, hogy segítsen a szerelők­nek a nagyjavításban. Természetesen ez a gép­szeretet aztán összefügg a szénmegtakarítással is. A jólműködő gép kevesebb szenet „eszik meg”. — Amikor aztán elindu­lok a géppel — mondja Názon Sándor — felveszem a kapcsolatot a menetirá- nyitóval, az állomásokkal, hogy „zöld utat” biztosítsa­nak számomra. Ez azért is nagyon fontos, mert rend­szerint túlterhelt vonatot viszek és így minden meg­állás és újra indulás nagy energiát emészt fel. Názon elvtárs maga is elősegíti a „zöld út” biztosí­tását azzal, hogy az állo­másokon váráskor elvégzi a „tűztisztítást, a gépkezelést a fűtökkel együtt és így csökkentik a gépállási idő­ket. Természetesen az ilyen eredmények elérésében nagy szerepe van a fűtők­nek is. Povazsanyec Mi­hály és II. Bencs Mihály mindenben elősegíti a moz­donyvezető munkáját. — Érdekük is, hiszen ezáltal az ő eredményük is javul, keresetük pedig nagyobb lesz. Szilágyi Gyula levelező. Jól halad a begyűjtés Demecserben Demecser dolgozó pa­rasztjai az év első négy hó­napjában a begyűjtési ter­vet globálisan 141 százalék­ra teljesítették. Hogyan ér­tük el ezt a dícséretreméltó eredményt? Nyilvánvaló, hogy a ter­vet nem lehet szóbeszéd­del teljesíteni. De még az­zal sem, ha például két ter­melő noszogatja egymást anélkül, hogy akár egyik, akár a másik első lenne be­adásának rendezésében. — Ezért mindenekelőtt a pél­damutatás az első Deme- cserben és a tanácstagok, állandóbizottsági tagok jár­nak ebben elől. Egy tanács­tag, állandóbizottsági tag szégyelne a községben akár egy szót is szólni a be­adás teljesítéséről, fontos­ságáról, amikor éppen 6 maga Sem tenne eleget kö­telességének. De nem is lenne eredménye az ilyen agitációnak. Demecserben azonban nemcsak a választott veze­tők tartják kötelességüknek az élenjáró példamutatást. Maguk az egyszerű dolgozó parasztok is kitüntetést látnak abban — mint ahogy az is, — ha nevüket a be­adás pontos teljesítői között ismeri, emlegeti a szom­széd, az utca és az egész község. Ilyen jól teljesítőt akár 500-on felül lehetne sorolni. De mivel az nagyon hosszú névsor lenne, a jók közül is csak egynéhány legjobb teljesítő nevét em­lítem. Ezek közé tartozik N. Nagy György, Sz. Kovács András, Sarkadi Károly, Elek József, Jámbor Meny­hért. Ezeket a dolgozó parasz­tokat azért is illeti külön dicséret, mert nem elégsze­nek meg azzal, hogy ők maguk pontosan eleget tesz­nek hazafias kötelességük­nek, hanem több alkalom­mal érdeklődnek a begyűj­tési csoportnál a begyűjtési tervek állásáról és megkér­dezik, hogy utcájukban van-e hátralékos. Ha van, elkérik névsorukat s a hát­ralék tényszámait és meg­győző szóval maguk keresik Országgyűlési képviselői beszámoló Varga Sándor elvtárs, országgyűlési képviselő ma este 7 órai kezdettel Botpaládon tart képviselői beszá­molót. fel utcabeli dolgozó társai­kat. Erre azonban mind kevesebbszer van szükség, mert jelenleg az egész köz­ségben alig van 10 hátralé­kos. Ezzel a módszerrel értük el községünk begyűjtési jó eredményét. És minden biz­tosíték meg van például arra is, hogy ebben az év­ben nem kerül sor beadási hátralék miatt helyszíni el­számoltatásra. D. Tóth István begy, megbízott. Lelkiismeretes átvételt Községünkből a dolgozók­nak — most a nagy mun­kák idején is 9 kilométerre, Mándokra kell menni, hogy vágómarha beadási kötele­zettségüknek eleget tegye­nek. Az átvételkor a vál­lalattól vételi jegyet kap­nak. Minden józan ember azt hinné, hogy ahány ki­lót megvett a társbeadó, annyi kilóról kapja meg a vételi jegyet és számolják el neki a beadási árat. De nem. Az Allatforgal- ■ni Vállalat felvásárlója egy­A Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség megyei elnöksége ma ■ este 6 órai kezdettel nagysza­bású kiállítást nyit meg Nyíregyházán az MSZT- székház termeiben. A kiál­lítást az elnökség nevelési osztálya rendezi. Több száz fényképfelvétel mulatja be a különböző klubok munká­ját és megmutatja a nép­hadseregben folyó életet, hírt ad a testvérszervezetek életéről. Számos modell é-. makett egészíti ki a fotó­kiállítást. egy társbeadónak 10—20 kilóval kevesebbet tünte­tett fel a vételi jegyen. — Például Szántó Ferenc, Mészáros József és Eszcnyi Kálmán mutatták a beadá­si könyvüket és a megvá­sárolt állatsúlyt s követel­ték, hogy írja be a felvá­sárló az igazságos súlyt, vagy magyarázza meg, hogy ezt miért csinálja. A felvá­sárló ahelyett, hogy ezt tette volna, durván ráför­medt az emberekre. Ez az eset számtalanszor előfor­dult már. És mi termelők nem ilyen lelketlen mun­kát várunk a begyűjtési szervek egyes dolgozóitól akkor, amikor minden igye­kezetünkkel azon vagyunk, hogy az állammal szembeni kötelezettségünknek eleget tegyünk. Gáli Ferenc áb, elnök, Tiszaszentmárton. Termeljünk lucernamagot! A lucerna és a lóhere eddig is legfontosabb szá­lastakarmányunk volt. A jövőben még jobban kell törekedni arra, hogy ezek képezzék szálastakarmány- bázisunk alapját. A megfe­lelő agrotechnikai módsze­rek alkalmazásával növel­hető szénahozamok emelése mellett főfeladatunk ezek­nek a pillangós fehérjében gazdag takarmánynövé­nyeknek a vetésterületét növelni. Ezt úgy érhetjük el, ha kellő mennyiségű és minőségű vetőmagról gon­doskodunk. A magyar lu­cerna és lóheremag mindig világhírű volt s külföldön is szívesen vásárolták. A magtermesztés tenge­lye a kártevők elleni véde­kezés. A lucernapoloska, a lucernaormányos, a lucema- bibógubacslégy, a lóherén a cickánybogár és még sok állati kártevő pusztítja az állományokat és teszi bi­zonytalanná a magfogást. Fontos, hogy a magter­mesztésre kiválasztott lu­cerna, vagy lóhere ne le­gyen sűrű, mert ilyen eset­ben rossz a kötődés. Az első kaszálás idejével befolyásoljuk a magnak ha­gyott pillangós virágzásj idejét. Ezért az első kaszá­lást korán végezzük el, hogy a magfogásra szánt növények fővirágzása a me­leg, de párában gazdag idő­szakra essék. Ebben az idő­ben található nagy számban a megtermékenyítésben nagy szerepet játszó rova­rok, a poszméhek. * A Magtermeltető Válla­lat az idei szerződéskötése­ket a., e’múlt évitől elté­rően sokkal kedvezőbb fel­tételekkel köti. Egy h>ld magfogásra szerződött lu­cerna, vagy lóhere kártevők elleni védelmére 25 kilo­gramm Agritox növényvé- döszert utal a tsz-ek és egyénileg termelők rendel­kezésére ingyenesen, amit a növények zöldbimbós álla­potában kell felhasználni. A termelőszövetkezeteknek a védekezési munkát a nö­vényvédő gépállomás szin­tén díjtalanul végzi, s a nagyüzemi bogárfogó be- tende zéseket is rendelke­zésükre bocsátja. Lucerná­ból holdanként 60, lóheré­ből 70 kilogramm beadandó magtermést számol a válla­lat. Az átvett 88 százalék tisz­taságú lucernamagért 3500,1 a lóheremagért 2000 forint! mázsánkénti árat kap a tér-! melő. Ezenkívül kedvez-] ményként minden mázsa át­adott mag után 3 mázsa abraktakarmányt igényel­hetnek. Abonyi Re * w. Nagyszabású kiállítást rendez Nyíregyházán a MÖHOSZ megyei cinoksége

Next

/
Thumbnails
Contents