Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-24 / 121. szám

NÉPLAP 1956. május 24, csütörtök A MÁSODIK ÖTÉVES TERV ÚTJÁN Ankét a második ötéves terv irányelveiről A mátészalkai járás veze- ■ tői ankéton vitatták meg a I második ötéves terv célkitű­zéseit. Az elhangzott sok javaslat, kezdeményezés mind a járás adottságai, sajátosságát tükrözte. A legtöbb javaslat a mező­gazdasági termelés emelésé­vel, az árutermelés fokozá­sává! volt kapcsolatos. — Faggyas Jenő elvtárs azt javasolta — mivel járásuk­ban több helyen homokos, dombos terület van — igen hasznos volna gyümölcsöst telepíteni. Hasznos volna azért is, mert ezeken a te­rületeken a különböző nó- vényféleségek termelése ke­vésbé olyan gazdaságos, mint a gyümölcsé. Továbbá azt javasolta, hogy a kü­lönböző növény félesége к termesztésére tájegységeket alakítsanak ki. Például a búza nem egyformán terem gazdaságosan, hasonlóan a burgonya sem, de ha kiala­kítanák a legmegfelelőbb tájterületet, nagyobb hoza­mot érhetnének el, gazda­ságosabb lenne a termelés. Szabó. Malom és még több elvtárs azt javasolta — mivel a szomszédos járá­sokban is igen jelentős a gyümölcstermesztés — helyes volna mátészalkai központtal egy gyümölcs- hűtőház és egy gyümölcs­feldolgozó üzemet (konzerv­gyárat) létesíteni. Ezt két Nagyobb hatáskört a helyi tanácsoknak Második ötéves ter- vünk megvalósítása során rendkívül fontos feladat hárul az államha­talom helyi szerveire a községi tanácsokra. A he­lyi tanácsok úgy segíthe­tik eredményesen a dol­gozók munkáját, ha ügy­körük egyszerűbbé válik, bővül hatáskörük. nem kell a dolgozóknak egy- egy probléma elintézése miatt a járási, vagy a megyei székhelyre utazni. Itt gondolok többek kö­zött a 11/1953. MT. hatá­rozatra a lakásügyekkel kapcsolatban. Eddig min­den szerv külön lakásha­tóságnak érzi magát és a községi tanács iránt hol utasítás, hol javaslat for­májában intézkedik és sok esetben nem érvénye­sül sem a tanács vezetői­nek. sem pedig a község dolgozóinak javaslata, akarata. T'l? beszélnünk kell a 1091/1954. M. T. ha­tározatról is, amely a he­lyi tanácsok gazdasági megerősítésével foglalko­zik és amelynek alapján a kisebb vállalatokat a tanácsnak kellett volna átadni. Ebben a kérdés­ben is igen kevés történt, sőt a tapasztalatunk az, hogy korábban a községi tanács által létrehozott vállalatok — mint a Má­tészalkai Vegyesipari Vál­lalat. vagy a Szikvízüzem — csak papíron tartozik a községi tanácshoz. Az irányítását a községi ta­nács meghallgatása nél­kül a megyei tanács vég­zi. Ha csak mátészalkai vi­szonylatban beszélünk megállapítható, hogy van több olyan vállalat és vál­lalati kirendeltség, ame­lyek közvetlenül Nyíregy­háza irányításához tar­toznak, pedig ha ezeket a vállalatokat helyi irányí­tás alá vonnák, egy sor dolog sürgeti: egyrészt a hűtőház létesítésével hosz- szabb időn keresztül is ki­váló exportminöségű gyü­mölcsöt biztosíthatnánk, amely jelentősen emelné a valuta értékét, másrészt: a gyümölcs helyi feldolgozá­sával — az idáig teljesen tönkrement gyümölcsöket i is haszriosíthatnánk — je- i lentős mennyiségű árut tud­nánk biztosítani. Továbbá! jelentős, munkaerő foglal- I kozást is jelentene. Szentesi elvtársnő azt ja­vasolta, hogy a jövőben több gondot fordítsunk a takarékosságra. A teher- fuvar vállalatoknál, gépállo­másokon építsenek megfe­lelő épületeket a gépek, autók megvédésére. A gé­pek élettartamát így több évvel megnövelhetnénk. Je­len pillanatban nagyon sok gép és autó a szabad ég alatt van, ott ázik, rozsdá­sodik. Továbbá azt java­solta, hogy a kereskedelmi szerveknek a munkáját job­ban összhangba kell hozni. Gyakran előfordulnak olyan esetek, mint a Mátészalkai Sertéstenyésztő Vállalatnál: a hizlaláshoz szükséges ku­koricát Budapest környéké­ről, vagy még messzebbről diszponálják Mátészalkára. Viszont Mátészalkáról és a környező községekből — mint például Nagyecsed — Budapestre, vagy köinyé­ügyintézést meg lehetne szüntetni. Ilyen a Ké­ményseprő Vállalat, vala­mint Szeszfőzde, Sütőipari Vállalat, Temetkezési Vál­lalat stb. A községi tanácsok ha­táskörének csonkítását je­lentette az az intézkedés, hogy a szociális gondozás­ra vonatkozó keretet a já­rási tanács egészségügyi csoportjánál kezelik az egész járásra vonatko­zóan. Ha valakit szociá­lis otthonba, vagy kór­házba kell szállítani, hosz. szas huza-vona kezdődik, amíg az ügy elintézést nyer, mert a járási tanács egészségügyi csoportja ra­gaszkodik a környezetta­nulmányhoz, áb.. vb. jegy­zőkönyvhöz, amit ilyen sürgős esetekben azonnal kézhez adni nem lehet. llasonló visszás a hely- x* zet az építési és a bon­tási engedélyek megadásá­nál, mert a községi tanács csak az adatokat veszi fel és továbbítja a járási ta­nács vkg. csoportjához. Amikor minden községben van vállalat vagy ktsz, kisiparos, akinek a bevo­násával a vkg., áb. véle­ményezhetné és utána pe­dig a községi tanács enge­délyezhetné a bontást, il­letve az építést. Végül azt javaslom, hogy a sokszáz törvény­ben lévő jogszabályt, ren­deletet. amely érvényben van, célszerű lenne a mi­nisztériumnak és az orszá­gos főhatóságoknak röv d. világos és mindenki által érthető egységes jogsza­bálykönyvbe foglalni. Ez a közigazgatás munkáját világossá, gyorsabbá és egyszerűbbé tenné és tisz­tázva lenne, hogy amit az ügyfél kér, jogos-e, vagy sem, kerülnénk a felesle­ges levelezést is. Tóth József mátészalkai községi tanács. kére szállítják a kukoricát. I Az ilyen intézkedések sok ! időt, felesleges munkát és; pénzt emésztenek fel. Ha-; sonló a helyzet a ma’mok­1 nál is. A mátészalkai ma- i lom más megyékbe szállít ja! a lisztet és Mátészalkára is; más megyékből hozzák a lisztet. Kiss Lajos és Szőke Jó­zsef agronómus elvtársak azt javasolták, hogy álla­munk a jövőben biztosítsa a mezőgazdasági szakem­berek továbbképzését. El­mondták, hogy a szakisko­lákról kikerült fiatal agro- nómusok még nem rendel­keznek megfelelő gyakor­lati tapasztalattal, ezért azt javasolják, hogy a fiatal agronómusokat tapasztal­tabb emberek mellé állít­sák, másrészt biztosítsuk azok megfelelő szakmai to­vábbképzését. Ezáltal elér­jük azt, hogy a mezőgazda­ság szakemberei lesznek. Ezáltal jelentősen megjavul a korszerű agrotechnikai módszerek alkalmazása, emelkedni fog a mezőgaz­dasági terméshozam. Továbbá azt javasolták, hogy a különböző közvetítő vállalatokat — mint a Mag­Építsenek interurbán vonalat az eldugottabb helyeken is Második ötéves tervünk többek között jelentős gon­dot fordít a hírközlés fej­lesztésére és bővítésére. Ez­zel kapcsolatban a helyi is­meretek alapján azt javas­lom, hogy Bököny és Tég­lás között — ahol valami­kor már volt telefonvonal — a második ötéves terv során Kaphat-e villanyt termelőszövetkezetünk mezőgazdasági telepe ? termelő- árammal Szeretnénk, ha szövetkezetünk mezőgazda­sági telepe második ötéves tervünk első esztendejében villanyt kapna. A tsz-nek jelenleg van ugyan villany­motora, de nincs mivel üze­meltetni, A daráló és a mór. zsoló kézihajtású, de szeret­nénk ezeket is villamos Javaslat az almatermés minőségének fokozottabb megőrzésére és az ezzel kapcsolatos munkák bérezésére A második ötéves terv irányelv-tervezetének vitá­jába bekapcsolódva, szeret­nék egy olyan javaslatot tenni, amelyet, ha megva­lósítanánk, milliókat jöve­delmezne népgazdaságunk­nak. Az irányelv-tervezet kü­lönösen nagy súlyt fektet többek között az exportra. Kereskedelmi kapcsolatot teremtünk több olyan or­szággá!, amellyel eddig nem volt kereskedelmi kapcso­latunk. Egyik ország na­gyobb minőségi követelmé­nyeket támaszt a magyar alma - exportszállítmányok­kal szemben, mint a má­sik. Megyénkben termeljük az ország almatermésének zö­mét. Az 1955-ös évben több ezer vagon almát szállítot­tunk megyénkből exportra. Ez népgazdaságunknak ko­moly értéket jelentett, de a termelőknek is sok pénzt jövedelmezett. Azonban még többet is tudtunk volna ex­portra küldeni, ha az ex­portminőségű áru teljes mennyisége valójában va­termeltető Felügyelőség, Dohánytermesztési Felügye­lőség — számolják fel. mert lényegében ezek nem sokat tesznek a termelés emelkedésében. Helyettük a valóságban a járási taná­csok végzik el a munkát. Azt javasolták, hogy ezeket a hatásköröket adják át a ! járási tanácsoknak. Ez le- I hetővé tenné, hogy lénye- ; gesen kevesebb emberrel jobban elvégezzék a felada- ; tokát. . Nagyon fontos probléma az állattenyésztés • megjaví- ; fása. Azt javasolják, hogy az állattenyésztési szakem- j berek az eddiginél tart­sák jobban szívügyüknek I az állattenyésztés megjaví- ; tását, különösen tsz-ekben. i Ha szükséges, egyenként is j kísérletezzenek, hogyan ér­hetnének el több szaporu­latot és nagyobb állati ter­mékhozamot. Necsak be­széljünk erről, hanem konkrétan cselekedjünk. Használjuk fel a már eddig is jól bevált állattenyész­tési módszereket. Ennek ér- i dekében széleskörű propa­gandát folytassunk. B. L. építsenek vonalat, mert igen nagy szükség lenne erre. Szeretném, ha Geszteréden a postahivatal átalakítása is megtörténne és Bököny— Téglás között, majd Geszte- réd és Érpatak között in­terurbán vonal épülne. Balogh Imre Geszteréd.- meghajtani, mert így gazdaságosabb és egy­általán nem fáradtságos­szeretnénk azt is, ha a községünk vezetékes rádiót kapna a második ötéves tervben, hogy közelebb ke­rüljön dolgozó parasztsá­gunk a kultúrához. Baki Miklós Petneháza. gonba is kerül. De nem került. . Az exportárai készítésé­nek már az alma szedésé­nél kell kezdődnie. A sze­dést végző dolgozók a le­szedett mennyiség után da­rabbért kapnak, a jelenle­gi bérezési rendszer szerint. Sokszor csak a leszedett kilogrammok érdeklik őket. Már ennél a munkafázisnál el van rontva a minőség egyrésze. Törött, sérült, szárnélküli alma, — ami legtöbb esetben a szedés hi­bája — már nem mehet exportra. Aztán következik a minősítés. Sok esetben ebben a munkában gyakor­latlan dolgozókkal kell a minősítést végeztetni, szin­tén darabbérezés szerint. — Ilyen alapon megtörténik, hogy az export minőségű alma a belföldi fogyasztás­ra szánt áru közé kevere­dik a gyors és nem eléggé szakszerű minős'tés követ­keztében és így olcsóbb áron az országon belül ma­rad, holott exportra is me­hetett volna. Ez. még a job­bik eset. De amikor bel­1960-ban 1955. évhez képest 132 százalékra kell emelni a szénkitermelést. A második ötéves terv utolsó évében 29.4 millió tonna szenet kell kibányászni. Öt év alatt legalább 230.000 motorkerékpárt kell gyártani. Ha ezeket a gépeket sorba állítanánk, Zá­honytól Budapestig érne soruk. A mezőgazdasági gépgyártást öt év alatt mintegy 110 százalékkal kell növelni. Ennek keretében több mint 10.000 darab gabonakombájnt állítunk elő. földi, sok esetben rotha­dásnak indult áru kerül az export közé, . akkor vagy újra át kell válogatni az árut, vágy pedig jobb eset­ben alacsonyabb osztály­ban,. — természetesen ala­csonyabb áron — kerül át­vételre. Az ilyen áru a né­hány darab nem exportmi- nőségú alma miatt ezzel a minőséggel megy át a ha­táron, miután kevesebbet kap érte a termelő, de az ország is. Mivelhogy ezévben is szá­míthatunk közel olyan al­matermésre, mint az el­múlt évben volt és export­ra szintén fogunk szállíta­ni, ezért javasolnám azt, hogy az exportalma szedé­sénél, de legalább a minő­sítésénél töröljük el a da­rabbérezést és végeztessük ezt a munkát órabérben. — Ezzel valószínűleg meg­szűnne a rohanás, kapko­dás, lassabban, de bizto­sabban végeznék a minősí­tést. így többet és jobb minőségben lehetne expor­tálni Az órabérrendszert álla­mi gazdaságok viszonylatá­ban említem. Ugyanis az elmúlt ősszel a MEZOKER Vállalat a nagyobb figyel­met és pontosságot igénylő svéd, finn és nyugat-német exportra szánt almát óra­bérben minősíttette, de az állami gazdaságokban ezt nem volt engedélyezve. Tudom, hogy arra törek­szünk: minden munkát teljesítménybérben végez­tessünk, de ez alól az ex­portalma minősítésénél ki­vételt kellene tennünk. Mi­vel ez szezonmunka, a dol­gozók a szezon 'alatt köny- nyeb.b munkával ugyanazt a pénzösszeget kereshetnék meg, amelyet darabbér ese­tén rövidebb idő alatt, de fárasztóbb munkával. Nép­gazdaságunknak viszont ez sokkal nagyobb jövedelmet jelentene almatermésünk minőségének fokozottabb megőrzése és az exportálás biztonságosabbá tételén ke­resztül. Máié Elek Csahold Állami Gazdaság.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents