Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-17 / 115. szám

NÉPLAP 1956. május 17. csütörtök A második ötéves Javaslat a Az elmúlt esztendők so­rán gyakran illette bírálat a kisvárdai Vulkánt, hogy magas költséggel és nagy százalékú selejttel dolgo­zik. Ezek a panaszok, ha igazak is voltak, bizonyos időszakonként léptek fel s összefüggésben voltak az időnkénti anyaghiánnyal és egyéb természetű nehézsé­gekkel. Az öntöde ezeket a hibákat kiküszöbölte. A Vulkán a Rákosi Művek egyedi gépgyárának szállít öntvényeket. Munkáját di­csérik. A Rákosi Művek egyedi gépgyára bemutató árjegyzéket is akar készí­teni a Vulkán öntvényei­ből, annyira kifogástalanok a készítményeik. Kiállításra is kerülnek. Az önköltség alakulására mi sem jellem­zőbb, minthogy az ország­ban a temper- és szürke­öntödékkel rendelkező gyá­rak között a legalacsonyabb selejtszázalékkal a Vulkán dolgozik. Mindezek indo­kolttá tették, hogy ez év januárja óta exportra is gyártanak. A második ötéves terv irányelveinek megbeszélése kapcsán a dolgozók — mint Kiszella András szürkeön­tödei formázó, Jónás László hidegüzemi dolgozó — ja­vaslatai alapján két. elgon­dolás született a Vulkán to­vábbi működésére nézve. Bármilyen furcsán is hang­zik, az üzem határozott te­vékenysége még nincs le­szögezve. Úgymond nincs ..profilírozva' 1 valamilyen főbb cikk gyártására. Leg­nagyobb részben félkészál- :apotú öntvényeket szállít a salgótarjáni lágyító üzem­nek, innen pedig további feldolgozásra, megmunká- lásra Budapestre kerülnek. Ezenkívül kályhákat, tűz­helyeket és egyéb közszük­ségleti cikkekét gyárt a Vulkán. A dolgozók javaslataiban két főelgondolás érvénye­sült. Az egyik terv szerint a Vulkán, mezőgazdasági kisgépeket., szerszámokat készíthetne, mint fő gyár­tási cikket. E tervet indo­kolja az, hogy a megyé­ben, sőt a Tiszántúlon sincs terv útján kisvárdai Vulkán egyetlen nagy kapacitású üzem, mely a mezőgazdasá­gi üzemeket a sftkségfes felszereléssel el tudná látni. A másik feltevés szerint a már exportra gyártott cső­idomok teljesmérvű elké­szítését vállalhatnák. Ez utóbbi mellett foglal állást a vállalat főmérnöke, Czé- gényi Zoltán is. — A külföldi országoknak — mondja a főmérnök — csőidomokra nagy szüksége van. Eddig csak Romániá­nak készítettünk félkész állapotú idomokat, de már az ő megrendelésüket sem tudjuk teljesen kielégíteni. E gyártmány elhelyezésére tehát nagyobb lehetőségeink vannak, csupán kapacitás­bővítés kellene, hogy meny- nyiségben eleget tudjunk tenni a kívánalmaknak. Ez viszonylag nem jelentene nagyobb összegű befekte­tést, mint a hasonló üze­mek’ korszerűsítésére, fel­újítására fordított összeg. — Mintegy egymillió forintot kívánna meg a lágyító be­rendezés üzembehelyezése és 200 ezer forintot a meg­munkáló berendezése. Ha figyelembe ' vesszük azt, hogy jelen gyakorlatunk szerint még öntvényeink megjárják a Salgótarján— Budapest-i utat, csupán a szállítás közbeni törési se- lejttel 100 ezer forintot vesztünk évente, a bővítés­re szánt összeg e törési se- lejtek elkerülésével 12 év alatt megtérülne. Azonban egyéb okok is közrejátsza- nak, s így bátran mond­hatjuk, hogy két év alatt behoznánk a befektetés összegét. Nem szólva arról, Egy nyírmadai dolgozó paraszt levele a versenyről bővítésére hogy Salgótarján esetleg átadhatná lágyító berende­zéseit. A mezőgazdasági kisgé­pek gyártását — a csőido­mok készítése mellett, —- mintegy kiegészítőleg lehet­ne végezni. — Mind négyzetes vető­gépekben, mind különféle gépi pótalkatrészekben nagy hiányunk van. A gépeket előállító üzemek pótalkat­részekről nem gondoskod­nak. S emiatt igen sok a mezőgazdasági munkagépek termelésből való kiesése. — Kerekes Zoltán hozzáteszi: —; Természetesen a csőido­mok gyártását én is he­lyeslem, annál is inkább, mivel ez népgazdasági szem­pontból igen jelentős volna, s mivel a legnagyobb igé­nyek kielégítését elsősor­ban mi tudnánk eszközöl­ni. A gazdaságosság mellett szól áz is, hogy a Szovjet­unióból kapott nyersvasat az öntéshez és vasércet a temperöntödéhez a legrövi­debb szállítási úton mi kap­hatjuk meg. Felszerelésünk és munkaerő-ellátottságunk mindenképpen e feladat megoldására képesítenek bennünket. Az ötéves terv irányelvei leszögezik ' a Nyírség további iparosítá­sának kívánalmát. Ha erre gondolok, elsősorban a Vul­kán Vasöntödére érteném, mint megyénk legjelentő­sebb vasgyárára. Azt hi­szem — fejezi be Kerekes Zoltán főtechnológus javas­latát — a Vulkán dolgo­zóinak terve eléggé indo­kolt, s megvalósításának re­ménye mindannyiunkban él. Tudtad a ( kukoricáról, hogy... , I :.. mindenütt be- 1 ; érik, ahol megterem : , 1; a rozs és a búza? Két rekordot is tart: I Egyrészt a kukoricá- . nak a legnagyobb a : i ; termése az összes sze- ■ I, mestermények közül, . ; másrészt a legjobb ; I ; silótakarmány. : I ■ Egy kg zabban egy • I. takarmányegység van, . (; egy kg rozsban 1.18 és ' I egy kg árpában 1.21 — * 1 a kukoricában pedig J II 1-34. I A kukoricaszárban, I : — ha időben betaka- !, I rítjuk :— másfélszer I annyi táperő van, mint 1 : más gabonafajták szál- !, I: májában. Ezért igen jól ; I' jár, aki répaszelettel 1 besilózza vagy szecs- : | 1: kázva megeteti. 1; Azok a tehenek, : I amelyek télen silóku- 1 koricát kapnak, súly- ' 1: ban gyarapodnak és ) I) zsírosabb tejet adnak. i Az ilyen tejből készült ) 1: vaj különösen jóízű. 1; Többféle érési fokot I különböztetünk meg: a ; tejes érést, a viasz­1; érést és a teljesérést, ) 1 I. Egyazon földön ter- : mett, egyazon fajtájú 1 > szemek vizsgálatánál I, kitűnt, hogy minél fia- < : talabb a/kukorica, an- ) 1; nál kisebb a zsír, és ) I, keményítőtartalma, vi- ; szont annál több fe­■ hérje és cukor van ' I. benne. Éppen nagy cu- I kortartalma teszi olyan j ': zamatossá a gyenge J I zöldkukoricát. I. A kukorica az egy- J I laki növényekhez tar- i (' tozik. A tetején növő • ■ címerek mindegyikén I : körülbelül 20 millió ♦ ; hímporszemecske van. x I A levelek hónaljából J I kitörő csöveken, még i (’ a legnagyobbakon sincs | ■ több ezer bibénél. W «0 A barabási óvoda gondjai Egy község ügyének lát­szik ez a kérdés. Barabá­son beszélnek most arról sokat, hogyan lehet meg­oldani a napköziotthonos óvoda problémáját. A napköziotthohós óvoda ebben a községben 25 fé­rőhelyes, és bizony volt olyan időszak, amikor 70 gyerek is járt az óvodá­ba. Hogy hogyan kosztol­ták az apróságokat? Bi­zony ez nehéz, nehéz volt a 25-ös keretből. Próbál­koztak olyan megoldással, hogy tízórait és uzsonnát nem adtak az apróságok­nak, azt otthonról hoztak, csak ebédet kaptak és szombaton, amikór félna­pos a napköziotthon, még erre sem tellett, de még így sem tudtak megbir­kózni az óvoda vezetői az élelmezés nagy feladatá­val. Tehát nehéz szívvel bár, de kénytelenek vol­tak megejteni a rostálást. Most aztán az apróságok némelyike mostohagyerek­nek érzi magát, mert nem jut neki az ellátásból. Megoldást kell keresni, ez volt a jelszó. Mi lenne a megoldás? Van Barabáson egy ál­lami gazdaság. Az állami ■gazdaság dolgozói szintén a községi napköziotthonba hordják gyermekeiket. — Mintegy felét teszi ki az óvodás létszámnak ez a gyereksereg. Lehetőség is van arra, hogy az állami gazdaság valamilyen for­mában idény napközi ott­hont rendezzen be a dol­gozók gyermekei számára. Csakhogy az idény nap­közi 3—4 hónapos, csu­pán a munkák idején működik. Pedig a gyere­kek szeretnek máskor is óvodába járni, hiszen jó ott együtt játszani. Vessünk egy pillantást a költségvetésekre. Ha az állami gazdaság idény napközi otthont létesít 4 hónapos időtartamra, az étkeztetés és a személy­zet költségei 24.300 forin­tot tesznek ki 30 gyerme­ket alapul véve. Es ezen­felül helyiséget, konyha­felszerelést kell biztosí­tani. Dicsérő tábla Simon Erzsébet vezetői óvónő és Fiók János isko-i laigazgató a községi óvo­da nyolc hónapos üzemel­tetésének kibővítését ja­vasolja az állami gazda­ságnak, ehhez kér hozzí£-) járulást a 30 gyermek­részvételének arányában^ így nyolc hónapra az összeg mindössze 31.400; forint. Tehát alig 7000 fo­rinttal több, mint a 4 hó­napos napközi otthon költségvetése. Kézenfekvő; tehát, hogy ez a javaslat nemcsak megoldja ideig-; lenesen a nagy munkák) idejére az állami gazda-! ság és a község dolgozói­nak gondját, hanem nyolc) hónapra, tehát kora ta-i. vasztól késő őszig lehető-.) vé teszi a szülők nyugodt, munkáját. Úgy gondoljuk, hogy az) állami gazdaság igazgatóul ságának figyelembe kelll ezt venni, úgy mérlegeld, jék a barabási napközii. otthon problémáját, hogy), az közmegelégedésre azl utóbbi javaslat szerint -ol-j, dódjék meg. Ez a válasz-) . t-ás nemcsak az állami gazdaság dolgozóinak se­gít, de segít a községnek; is, nemcsak abban, hogy) férőhelyeket szabadít fel a község dolgozóinak gyer­mekei számára a napközi) otthonban, hanem abban! is, hogy Barabáson rövi-J desen nagyobb, tágasabb) épületbe költözhessél a 1 napköziotthonos óvoda. —I Tudniillik a közeljövőben) egy hivatali épület, mely! annak idején iskolai cé-| ■ lókra épült, felszabadul) Barabáson, s ezt óvodának! rendezik majd be. Úgy gondoljuk, nem-) csak Barabás problémája) ez, ha az eset kizárólago-’ san barabási is. Valószí-! ' nűleg a megye többpont-) ján, sok községben Van Г ilyen megoldatlan problé­ma. A helybeliek és a! magasabbfokú ’ illetékek) szervek a barabási példa’ nyomán megoldást talál-, hatnak sok esetben. Ezért;, tartottuk szükségesnek al barabási óvoda problémá-l jának közlését. H, Sz. J. Egy gondolat’ valóra válik Mintegy másfél év­vel ezelőtt a Nyírbog- dányi Kőolajipari Vállalat egyik fiatal mérnöke, Marschall Béla fődiszpécser kí­sérletezni kezdett, amelynek célja a va- ?elin előállítása volt. A kísérletezésbe ha­marosan bekapcsolód­tak ’többen, Cserve- nyák Magdolna és Keller Ottó vegyész­mérnökök. Tóth Lász­ló vegyésztechnikus, majd Juhász István, és Simoriovics József minőségi ellenőrök. Az országban jómi­nőségű gyógyvazelm hiány mutatkozott. Csupán a Lardolin. vegyigyár foglalko­zott vazelin készítés­sel. de munkája nem volt kielégítő. Nem ismeretlen dolog a vazelin előállítása,' azonban megfelelő alapanyagot követel. S ezen túlmenően va­zelin és vazelin kö­zött minőségileg igen nagy különbségek le­hetnek. Az akkori gyermek­cipőben járó kísérle­teket nem lehetett volna olyan bíztat 5 előjelnek venni,' amely később bekö­vetkezett az ország­ban a legjobb minő­ségű vazelint állítot­ták elő Nyírbogdánv- ban. A kísérletek azonban tovább foly­tak, mivel az előállí­tás nem volt gazdasá­gos. Másfél esztendei kemény munka után megszületett az első kísérlet gyümölcse olyan vazelint tudtak e’őállítani. amely költ­ségeiben ugyan meg­haladta az országos átlagot, de minőség­ben is kiválónak mu­tatkozott. Felvetődött a terv: mivel külföldön ezt a ióminőségű vazelint keresik, s ezért jó va­lutát kapna népgaz­daságunk, nem len­ne-e helyes a vaze- lingyártást teljes egé­szében a Nyírbcgdá- nyi Kőolajipari Vál­lalatra bízni? Szám­talanszor ült össze a vállalat vezetőség^ a mérnökök, műveze­tők és kiváló dolgo­zók összessége, hogy ezt a tervet megbe­szélje. Számtalanszor hangzott el a kérdés: vajon képesek-e erre a feladatra? Az el­múlt rövid másfél év eredménye, az újítá­sok és sikere- kísér­letek egész sora bizo­nyította: igen. S akkor bevették a vállalat dolgozói a második ötéves terv távlati terveibe a va­zelin nagyobb menv. nyiségben való gyár­tását. Természetesen. a kísérletek nem álltak meg. A legutóbbi meg­beszélésen is éles, vita támadt. Fülöp János igazgató és Szabó Ká­roly főtechnológus .-'z előállítás módszerei­ről vívott szóharcot. — Gépeink van­nak, alapanyagunk van. mindenünk van, de lesz-e mégis elég vazelin? Mert a mód­szereink nem jók. — Vélte az igazgató. — Jók a módsze­reink — bizonygatta Szabó főtechnológus. — A számításaink azt mutatják, hogy job­bak, mint az eddi­giek. — Ezt nem lehet hármasszabály alap­ján kiszámítani. Ezt c sak az eredmény mutathatja meg. — Meg fogja mu­tatni. Feltétlenül ugyanannyi alap­anyagból több és jobbminőségű vaze­lint fogunk nyerni. — Kevés az a „több“ — csattant fel az igazgató. — Olyan feladatok előtt állunk, amelyek megvalósí­tásához szükséges, hogy már bebizonyít­hassuk rátermettsé­günket. Hogyan akar­juk az egész orszá:’ vazelintermelését ma­gunkra vállalni, ha a tervünket alig 'elje- sítjük? — Teljesíteni fog­juk, igazgató elvtárs. — Nemcsak erről van szó. Kél szeresen kell teljesíteni! A feladatok való­ban nagyok. Azonban a vállalat dolgozói­nak eddigi sikerei biztatóak. Már készül az előterv, mely sze­rint új üzemrész lép majd működésbe Nyírbogdányban. Az épület és a gépek már megvannak, át­alakítás, és szerelési munka hiányzik, mely mintegy 300 ezer fo­rintos költséggel még ez évben megtörténik. Az ötéves terv végére a tervek szerint már háromféle kitűnő mi­nőségű vazelint kell előállítani a Kőolaj­ipari Vállalat dolgo­zóinak. Másfél évvel ez­előtt megszületett a gondolat, amely egy­re terebélyesedett, mígnem ollyá nőtt, hogy gyökerei a leg­távolabbi országokba nyúlnak, s Kínában is dicsérni fogják a töretlen alkotókedvű szülőket, a Nyírbog- dányi ■ Kőolajipari Vállalat dolgozóit. S. B. A megye traktorosainak versenyéről jelentést ad­lak ki az illetékes megyei szervek, Л jelentés szerint a tavaszi idényben a következő öt talajmunkás trak­torvezető végezte eddig a legjobb munkát: 1. Tóth András (Encsencs) 152.34 műszaknorma ésí 200 százalékos idénytervteljesítménnyel. 2. Szabó János (Nyírbátor) 128.9 műszaknorma és 138.9 százalékos idénytervteljesítménnyel. 3. Székely György (Encsencs) 122.19 műszaknorma, és 166 százalék idénytervteljesítménnyel. s 4. Orosz Sándor (Nyírbátor). 5. Orosz Gyula Nyírbátor). A tavaszi idényben legjobb három brigád: 1. B. Molnár Károly (Encsenés) 73.59 műszaknorma, 193 százalékos tervteljesítss. 2. Nyakaeska András (Encsencs). 3. Kiss Mihály (Nyírbátor). A tavaszi idényben legjobb három gépállomás: 1. Encsencs 61.3 százalék műszaknorma, 160.2 Szá­zalékos idénytervteljesítés. 2. Újfehértó. 3. Tyúkod. • ) Bátor és leleményes í kolhozőr I Tambov terület mordvin kerületében a Hajnal .1 kolhoz juhtenyésztő telepén éjiszaka tűz ütött ki. A Z tűz gyorsán terjedt. Az a veszély fenyegetett, hogy 4 a juhok megégnek. D. L. Csernisov őr vette észre J elsőnek a tüzet. Rohant megmenteni a juhokat. Az í) égő akolba vetette magát, megkereste a vezérürüt. z ■■ és kicipelte az akolból. A vezérürüt követte az egész a nyáj, így a kolhoz juhállománya megmenekült. A t) bátor és leleményes kolhczőr 530 juhot»és bárányt- zj mentett meg. ". *-7” Nyírmadán minden gazda párosversenyben van. Én özvegy Dorka Ferencné 6 holdas gazdálkodóval be­széltem meg á versenyt s én vállaltam, hogy az idén £.20 mázsa burgonyát, 25 mázsa kukoricát termelek holdanként és aratás után azonnal elvégzem a tarló­hántást s utána két hold tőidre hordom ki az istálló­trágyát, Ezen a héten már meg­kezdem a korái burgonya kapálását. Beadási kötele­zettségem teljesítésére tett felajánlásomnak is eleget tettem és már csak 3.5 kiló baromfival tartozom az évi beadásból. if j. Csonka István

Next

/
Thumbnails
Contents