Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-17 / 115. szám

NÉPLAP

1956. május 17. csütörtök

A második ötéves

Javaslat a

Az elmúlt esztendők során gyakran illette bírálat a kisvárdai Vulkánt, hogy magas költséggel és nagy százalékú selejttel dolgozik. Ezek a panaszok, ha igazak is voltak, bizonyos időszakonként léptek fel s összefüggésben voltak az időnkénti anyaghiánnyal és egyéb természetű nehézségekkel. Az öntöde ezeket a hibákat kiküszöbölte. A Vulkán a Rákosi Művek egyedi gépgyárának szállít öntvényeket. Munkáját dicsérik. A Rákosi Művek egyedi gépgyára bemutató árjegyzéket is akar készíteni a Vulkán öntvényeiből, annyira kifogástalanok a készítményeik. Kiállításra is kerülnek. Az önköltség alakulására mi sem jellemzőbb, minthogy az országban a temper- és szürkeöntödékkel rendelkező gyárak között a legalacsonyabb selejtszázalékkal a Vulkán dolgozik. Mindezek indokolttá tették, hogy ez év januárja óta exportra is gyártanak.

A második ötéves terv irányelveinek megbeszélése kapcsán a dolgozók — mint Kiszella András szürkeöntödei formázó, Jónás László hidegüzemi dolgozó — javaslatai alapján két. elgondolás született a Vulkán további működésére nézve. Bármilyen furcsán is hangzik, az üzem határozott tevékenysége még nincs leszögezve. Úgymond nincs ..profilírozva'

1 valamilyen főbb cikk gyártására. Legnagyobb részben félkészál- :apotú öntvényeket szállít a salgótarjáni lágyító üzemnek, innen pedig további feldolgozásra, megmunká- lásra Budapestre kerülnek. Ezenkívül kályhákat, tűzhelyeket és egyéb közszükségleti cikkekét gyárt a Vulkán.

A dolgozók javaslataiban két főelgondolás érvényesült. Az egyik terv szerint a Vulkán, mezőgazdasági kisgépeket., szerszámokat készíthetne, mint fő gyártási cikket. E tervet indokolja az, hogy a megyében, sőt a Tiszántúlon sincs

terv útján

kisvárdai Vulkán

egyetlen nagy kapacitású üzem, mely a mezőgazdasági üzemeket a sftkségfes felszereléssel el tudná látni. A másik feltevés szerint a már exportra gyártott csőidomok teljesmérvű elkészítését vállalhatnák. Ez utóbbi mellett foglal állást a vállalat főmérnöke, Czé- gényi Zoltán is.

— A külföldi országoknak — mondja a főmérnök — csőidomokra nagy szüksége van. Eddig csak Romániának készítettünk félkész állapotú idomokat, de már az ő megrendelésüket sem tudjuk teljesen kielégíteni. E gyártmány elhelyezésére tehát nagyobb lehetőségeink vannak, csupán kapacitásbővítés kellene, hogy meny- nyiségben eleget tudjunk tenni a kívánalmaknak. Ez viszonylag nem jelentene nagyobb összegű befektetést, mint a hasonló üzemek’ korszerűsítésére, felújítására fordított összeg. — Mintegy egymillió forintot kívánna meg a lágyító berendezés üzembehelyezése és 200 ezer forintot a megmunkáló berendezése. Ha figyelembe ' vesszük azt, hogy jelen gyakorlatunk szerint még öntvényeink megjárják a Salgótarján— Budapest-i utat, csupán a szállítás közbeni törési se- lejttel 100 ezer forintot vesztünk évente, a bővítésre szánt összeg e törési se- lejtek elkerülésével 12 év alatt megtérülne. Azonban egyéb okok is közrejátsza- nak, s így bátran mondhatjuk, hogy két év alatt behoznánk a befektetés összegét. Nem szólva arról,

Egy nyírmadai dolgozó paraszt levele a versenyről

bővítésére

hogy Salgótarján esetleg átadhatná lágyító berendezéseit.

A mezőgazdasági kisgépek gyártását — a csőidomok készítése mellett, —- mintegy kiegészítőleg lehetne végezni.

— Mind négyzetes vetőgépekben, mind különféle gépi pótalkatrészekben nagy hiányunk van. A gépeket előállító üzemek pótalkatrészekről nem gondoskodnak. S emiatt igen sok a mezőgazdasági munkagépek termelésből való kiesése. — Kerekes Zoltán hozzáteszi: —; Természetesen a csőidomok gyártását én is helyeslem, annál is inkább, mivel ez népgazdasági szempontból igen jelentős volna, s mivel a legnagyobb igények kielégítését elsősorban mi tudnánk eszközölni. A gazdaságosság mellett szól áz is, hogy a Szovjetunióból kapott nyersvasat az öntéshez és vasércet a temperöntödéhez a legrövidebb szállítási úton mi kaphatjuk meg. Felszerelésünk és munkaerő-ellátottságunk mindenképpen e feladat megoldására képesítenek bennünket. Az ötéves terv irányelvei leszögezik ' a Nyírség további iparosításának kívánalmát. Ha erre gondolok, elsősorban a Vulkán Vasöntödére érteném, mint megyénk legjelentősebb vasgyárára. Azt hiszem — fejezi be Kerekes Zoltán főtechnológus javaslatát — a Vulkán dolgozóinak terve eléggé indokolt, s megvalósításának reménye mindannyiunkban él.

Tudtad a ( kukoricáról,

hogy... ,

I :.. mindenütt be- 1 ; érik, ahol megterem : , 1; a rozs és a búza?

Két rekordot is tart:

I Egyrészt a kukoricá- . nak a legnagyobb a : i ; termése az összes sze- ■

I, mestermények közül, . ; másrészt a legjobb ; I ; silótakarmány. :

I ■ Egy kg zabban egy • I. takarmányegység van, .

(; egy kg rozsban 1.18 és ' I egy kg árpában 1.21 — *

1 a kukoricában pedig J

II 1-34. I

A kukoricaszárban, I : — ha időben betaka- !, I rítjuk :— másfélszer I annyi táperő van, mint 1 : más gabonafajták szál- !, I: májában. Ezért igen jól ; I' jár, aki répaszelettel 1 besilózza vagy szecs- : | 1: kázva megeteti.

1; Azok a tehenek, :

I amelyek télen silóku- 1 koricát kapnak, súly- ' 1: ban gyarapodnak és ) I) zsírosabb tejet adnak.

i Az ilyen tejből készült ) 1: vaj különösen jóízű.

1; Többféle érési fokot I különböztetünk meg: a ; tejes érést, a viasz1; érést és a teljesérést, ) 1

I. Egyazon földön ter- : mett, egyazon fajtájú

1 > szemek vizsgálatánál

I, kitűnt, hogy minél fia- < : talabb a/kukorica, an- )

1; nál kisebb a zsír, és ) I, keményítőtartalma, vi- ; szont annál több fe■ hérje és cukor van '

I. benne. Éppen nagy cu- I kortartalma teszi olyan j

': zamatossá a gyenge J I zöldkukoricát.

I. A kukorica az egy- J I laki növényekhez tar- i (' tozik. A tetején növő •

■ címerek mindegyikén I : körülbelül 20 millió ♦ ; hímporszemecske van. x

I A levelek hónaljából J I kitörő csöveken, még i (’ a legnagyobbakon sincs |

■ több ezer bibénél.

W «0

A barabási óvoda gondjai

Egy község ügyének látszik ez a kérdés. Barabáson beszélnek most arról sokat, hogyan lehet megoldani a napköziotthonos óvoda problémáját. A napköziotthohós óvoda ebben a községben 25 férőhelyes, és bizony volt olyan időszak, amikor 70 gyerek is járt az óvodába. Hogy hogyan kosztolták az apróságokat? Bizony ez nehéz, nehéz volt a 25-ös keretből. Próbálkoztak olyan megoldással, hogy tízórait és uzsonnát nem adtak az apróságoknak, azt otthonról hoztak, csak ebédet kaptak és szombaton, amikór félnapos a napköziotthon, még erre sem tellett, de még így sem tudtak megbirkózni az óvoda vezetői az élelmezés nagy feladatával. Tehát nehéz szívvel bár, de kénytelenek voltak megejteni a rostálást. Most aztán az apróságok némelyike mostohagyereknek érzi magát, mert nem jut neki az ellátásból.

Megoldást kell keresni, ez volt a jelszó.

Mi lenne a megoldás?

Van Barabáson egy állami gazdaság. Az állami ■gazdaság dolgozói szintén a községi napköziotthonba hordják gyermekeiket. — Mintegy felét teszi ki az óvodás létszámnak ez a gyereksereg. Lehetőség is van arra, hogy az állami gazdaság valamilyen formában idény napközi otthont rendezzen be a dolgozók gyermekei számára. Csakhogy az idény napközi 3—4 hónapos, csupán a munkák idején működik. Pedig a gyerekek szeretnek máskor is óvodába járni, hiszen jó ott együtt játszani.

Vessünk egy pillantást a költségvetésekre. Ha az állami gazdaság idény napközi otthont létesít 4 hónapos időtartamra, az étkeztetés és a személyzet költségei 24.300 forintot tesznek ki 30 gyermeket alapul véve. Es ezenfelül helyiséget, konyhafelszerelést kell biztosítani.

Dicsérő tábla

Simon Erzsébet vezetői óvónő és Fiók János isko-i laigazgató a községi óvoda nyolc hónapos üzemeltetésének kibővítését javasolja az állami gazdaságnak, ehhez kér hozzí£-) járulást a 30 gyermekrészvételének arányában^ így nyolc hónapra az összeg mindössze 31.400; forint. Tehát alig 7000 forinttal több, mint a 4 hónapos napközi otthon költségvetése. Kézenfekvő; tehát, hogy ez a javaslat nemcsak megoldja ideig-; lenesen a nagy munkák) idejére az állami gazda-! ság és a község dolgozóinak gondját, hanem nyolc) hónapra, tehát kora ta-i. vasztól késő őszig lehető-.) vé teszi a szülők nyugodt, munkáját.

Úgy gondoljuk, hogy az) állami gazdaság igazgatóul ságának figyelembe kelll ezt venni, úgy mérlegeld, jék a barabási napközii. otthon problémáját, hogy), az közmegelégedésre azl utóbbi javaslat szerint -ol-j, dódjék meg. Ez a válasz-) . t-ás nemcsak az állami gazdaság dolgozóinak segít, de segít a községnek; is, nemcsak abban, hogy) férőhelyeket szabadít fel a község dolgozóinak gyermekei számára a napközi) otthonban, hanem abban! is, hogy Barabáson rövi-J desen nagyobb, tágasabb) épületbe költözhessél a

1 napköziotthonos óvoda. —I Tudniillik a közeljövőben) egy hivatali épület, mely! annak idején iskolai cé-| ■ lókra épült, felszabadul) Barabáson, s ezt óvodának! rendezik majd be.

Úgy gondoljuk, nem-) csak Barabás problémája) ez, ha az eset kizárólago-’ san barabási is. Valószí-! ' nűleg a megye többpont-) ján, sok községben Van Г ilyen megoldatlan probléma. A helybeliek és a! magasabbfokú ’ illetékek) szervek a barabási példa’ nyomán megoldást talál-, hatnak sok esetben. Ezért;, tartottuk szükségesnek al barabási óvoda problémá-l jának közlését.

H, Sz. J.

Egy gondolat’ valóra válik

Mintegy másfél évvel ezelőtt a Nyírbog- dányi Kőolajipari Vállalat egyik fiatal mérnöke, Marschall Béla fődiszpécser kísérletezni kezdett, amelynek célja a va- ?elin előállítása volt. A kísérletezésbe hamarosan bekapcsolódtak ’többen, Cserve- nyák Magdolna és Keller Ottó vegyészmérnökök. Tóth László vegyésztechnikus, majd Juhász István, és Simoriovics József minőségi ellenőrök.

Az országban jóminőségű gyógyvazelm hiány mutatkozott. Csupán a Lardolin. vegyigyár foglalkozott vazelin készítéssel. de munkája nem volt kielégítő. Nem ismeretlen dolog a vazelin előállítása,'

azonban megfelelő

alapanyagot követel. S ezen túlmenően vazelin és vazelin között minőségileg igen nagy különbségek lehetnek.

Az akkori gyermekcipőben járó kísérleteket nem lehetett volna olyan bíztat 5 előjelnek venni,' amely később bekövetkezett az országban a legjobb minőségű vazelint állították elő Nyírbogdánv- ban. A kísérletek azonban tovább folytak, mivel az előállítás nem volt gazdaságos.

Másfél esztendei kemény munka után megszületett az első kísérlet gyümölcse olyan vazelint tudtak e’őállítani. amely költségeiben ugyan meghaladta az országos átlagot, de minőségben is kiválónak mutatkozott.

Felvetődött a terv: mivel külföldön ezt a ióminőségű vazelint keresik, s ezért jó valutát kapna népgazdaságunk, nem lenne-e helyes a vaze- lingyártást teljes egészében a Nyírbcgdá- nyi Kőolajipari Vállalatra bízni? Számtalanszor ült össze a vállalat vezetőség^ a mérnökök, művezetők és kiváló dolgozók összessége, hogy ezt a tervet megbeszélje. Számtalanszor hangzott el a kérdés: vajon képesek-e erre a feladatra? Az elmúlt rövid másfél év eredménye, az újítások és sikere- kísérletek egész sora bizonyította: igen.

S akkor bevették a vállalat dolgozói a második ötéves terv távlati terveibe a vazelin nagyobb menv. nyiségben való gyártását.

Természetesen. a kísérletek nem álltak meg.

A legutóbbi megbeszélésen is éles, vita támadt. Fülöp János igazgató és Szabó Károly főtechnológus .-'z előállítás módszereiről vívott szóharcot.

— Gépeink vannak, alapanyagunk van. mindenünk van, de lesz-e mégis elég vazelin? Mert a módszereink nem jók. —

Vélte az igazgató.

— Jók a módszereink — bizonygatta Szabó főtechnológus. — A számításaink azt mutatják, hogy jobbak, mint az eddigiek.

— Ezt nem lehet hármasszabály alapján kiszámítani. Ezt c sak az eredmény mutathatja meg.

— Meg fogja mutatni. Feltétlenül ugyanannyi alapanyagból több és jobbminőségű vazelint fogunk nyerni.

— Kevés az a „több“ — csattant fel az igazgató. — Olyan feladatok előtt állunk, amelyek megvalósításához szükséges, hogy már bebizonyíthassuk rátermettségünket. Hogyan akarjuk az egész orszá:’ vazelintermelését magunkra vállalni, ha a tervünket alig 'elje- sítjük?

— Teljesíteni fogjuk, igazgató elvtárs.

— Nemcsak erről van szó. Kél szeresen kell teljesíteni!

A feladatok valóban nagyok. Azonban a vállalat dolgozóinak eddigi sikerei biztatóak. Már készül az előterv, mely szerint új üzemrész lép majd működésbe Nyírbogdányban. Az épület és a gépek már megvannak, átalakítás, és szerelési munka hiányzik, mely mintegy 300 ezer forintos költséggel még ez évben megtörténik. Az ötéves terv végére a tervek szerint már háromféle kitűnő minőségű vazelint kell előállítani a Kőolajipari Vállalat dolgozóinak.

Másfél évvel ezelőtt megszületett a gondolat, amely egyre terebélyesedett, mígnem ollyá nőtt, hogy gyökerei a legtávolabbi országokba nyúlnak, s Kínában is dicsérni fogják a töretlen alkotókedvű szülőket, a Nyírbog- dányi ■ Kőolajipari Vállalat dolgozóit.

S. B.

A megye traktorosainak versenyéről jelentést adlak ki az illetékes megyei szervek, Л jelentés szerint a tavaszi idényben a következő öt talajmunkás traktorvezető végezte eddig a legjobb munkát:

1. Tóth András (Encsencs) 152.34 műszaknorma ésí 200 százalékos idénytervteljesítménnyel.

2. Szabó János (Nyírbátor) 128.9 műszaknorma és

138.9 százalékos idénytervteljesítménnyel.

3. Székely György (Encsencs) 122.19 műszaknorma,

és 166 százalék idénytervteljesítménnyel. s

4. Orosz Sándor (Nyírbátor).

5. Orosz Gyula Nyírbátor).

A tavaszi idényben legjobb három brigád:

1. B. Molnár Károly (Encsenés) 73.59 műszaknorma, 193 százalékos tervteljesítss.

2. Nyakaeska András (Encsencs).

3. Kiss Mihály (Nyírbátor).

A tavaszi idényben legjobb három gépállomás:

1. Encsencs 61.3 százalék műszaknorma, 160.2 Százalékos idénytervteljesítés.

2. Újfehértó.

3. Tyúkod.

• )

Bátor és leleményes í

kolhozőr I

Tambov terület mordvin kerületében a Hajnal .1 kolhoz juhtenyésztő telepén éjiszaka tűz ütött ki. A Z

tűz gyorsán terjedt. Az a veszély fenyegetett, hogy 4 a juhok megégnek. D. L. Csernisov őr vette észre J elsőnek a tüzet. Rohant megmenteni a juhokat. Az í) égő akolba vetette magát, megkereste a vezérürüt. z ■■ és kicipelte az akolból. A vezérürüt követte az egész a nyáj, így a kolhoz juhállománya megmenekült. A t) bátor és leleményes kolhczőr 530 juhot»és bárányt- zj mentett meg. ".

*-7”

Nyírmadán minden gazda párosversenyben van. Én özvegy Dorka Ferencné 6 holdas gazdálkodóval beszéltem meg á versenyt s én vállaltam, hogy az idén £.20 mázsa burgonyát, 25 mázsa kukoricát termelek holdanként és aratás után azonnal elvégzem a tarlóhántást s utána két hold

tőidre hordom ki az istállótrágyát,

Ezen a héten már megkezdem a korái burgonya kapálását. Beadási kötelezettségem teljesítésére tett felajánlásomnak is eleget tettem és már csak 3.5 kiló baromfival tartozom az évi beadásból.

if j. Csonka István