Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-16 / 114. szám

1956. május 16, szerda NÉPLAP Rónai Sándor nyilatkozata a finn-magyar kapcsolatokról Mint ismereted, a magyar országgyűlés meghívta ha­zánkba a Finn Köztársaság parlamentjét. A finn parla­ment a meghívást elfogad­ta. A küldöttség közelgő látogatásával kapcsolatban Rónai Sándor, az ország­gyűlés elnöke a következő nyilatkozatot adta a Ma­gyar Rádiónak a finn— magyar kapcsolatokról: — Örömmel fogadtuk a Finn Köztársaság parla­mentje elnökének válaszle­velét, amelyben arról érte­sít, hogy a finn parlament elfogadta a magyar ország­gyűlés meghívását, s ennek alapján június harmadikén hazánkban üdvözölhetjük a Finn Köztársaság parla­mentjének küldöttségét. Ez a látogatás minden bizony­nyál újabb lépést jelent a népeink között fennálló ba­ráti kapcsolatok elmélyítése felé. A finn—magyar ba­rátság nem újkeletű. Kap­csolataink már a múltban is igen erősek, voltak, kü­lönösen kulturális téren. A magyar nép mindig érdeklő­déssel és szeretettel fordult a rokon finn nép felé. — A magyar kormány népünk egységes akaratá­nak megfelelő, következetes békepolitikát folytat. Ennek megfelelően arra törek­szünk. hogy valamennyi or­szággal teremtsünk kapcso­latot az egyénjogúság és kölcsönös érdekek alapján. Nagy jelentőséget tulajdo- nítuhk a Finn Köztársaság­gal való kapcsolat széles­Mollet és Pineau Moszkvában Tegnap a szovjet fővá­rosba. érkezett Guy -Mollet, Franciaország miniszterel­nöke és Christian Pirfeau francia külügyminiszter. Számos vezető nyugati kor­mányférfi után most Fran­ciaország vezetői veszik fel a közvetlen, személyes kap­csolatokat á Szovjetunió vezetőivel, hogy megvitas­sák a két állam kapcso­latainak új útjait és kicse­réljék- nézeteiket a nemzet, közi politika kérdéseiről. Mondanunk sem kell, hogy a nemzetközi helyzet kedvező a találkozó számá­ra. A két-három. vagy még inkább, a négy év előtti ál­lapotokhoz gépest olyany- nyira engedett már a hideg­háború okozta feszültség, hogy az ilyen színvonalú kelet-nyugati találkozók mondhatnánk természet's- n'ek tűnnek. Az egész világ mozgásba lendül az utóbbi esztendők szbvjet békekez­deményezéseinek hatására, tisztul a nemzetközi politi­ka levegője és e tisztultabb légkörben olyan haladás vá­lik lehetővé, amely koráb­ban elképzelhetetlen volt. Jellemző vonása a mos­tani helyzetnek az is, hogy az a külpolitikai terv, ame­lyet az Amerikai Egyesült Államok a második világ­háború utáh felépített és amelynek megvalósításá­ba igyekezett bevonni az egész nem-kommunista vi­lágot. ahelyett, hogy meg­valósulna, mind messzebb esik a megyalósulás remé­nyétől. Válságban van az atlanti szövetség, válságban a tömbök politikája, vál­ságban az egész amerikai erőpolitika. A szovjet béke­kezdeményezésekből és a nyugati külpolitika válságá­ból, ebből a két egymással szorosan összefüggő ténye­zőből alakig ki az a jelen­körű fejlesztésének. A ma­gyar és finn nép baráti kap­csolatait tükrözik erősödő gazdasági, kulturális és sportkapcsolataink. — Országaink között egy­re élénkebb az árucserefor­galom, amelynek alapja az 1948 őszén megkötött finn— magyar kereskedelmi és fi­zetési egyezmény. Az 1956-os évben az országaink közötti kereskedelmi forgalom elő­irányzata a tavalyihoz ké­pest mintegy 35 százalékos emelkedést mutat. — A magyar—finn kul­turális kapcsolatok, ame­lyeknek komoly múltjuk van, jelenleg egyre széle­sednek. Különösen áll ez a hagyományos nyelvészeti kapcsolatainkra. Az elmúlt években több finn tudós járt Magyarországon, töb­bek között V. Kaukonen neves finn Kalevala-kutató, Itkonen professzor nyelvész, a helsinki egyetem rektor­helyettese. Ugyanakkor az utóbbi években magyar küldöttek vettek részt a finnországi Kalevala-ünnep- ségeken, magyar professzo­rok tartottak előadást a jyväskyläi nyári egyete­men. Az Interparlamentáris Unió helsinki ülésszaka al­kalmából kintjárt magyar delegáció tagja — Molnár Erik igazságügyminiszter — a tudományos körök ér­deklődését kiváltó előadást tartott Helsinkiben a ma­gyar nép őstörténetéről. — Tudományos kapcsolataink fejlődéséről tesz tanúságot, hogy tavaly Y. H. Toivonen légi helyzet, amely politi­kai önvizsgálatra, politikai módosításokra ösztönzi az Amerikával szövetséges nyugateurópai államokat is. Amerika több európai szövetségese — köztük Franciaország — külpoliti­kájában máris alkalmaz­kodni igyekszik a változó körülményekhez. Ismeretes hogy Mollet is, Pineaa is több nyilatkozatban elemez­te az atlanti politika hely­zetét és arra a következte­tésre jutott, hogy a Nyugat­nak új utakat kell keresnie, közelednie kell a Szovjet­unióhoz, szorosabbra kell fűzni gazdasági és kulturá­lis kapcsolatait a Kelettel. Világos, hogy a Szovjet­unió kormánya kedvezően értékelte ezeket az új fran­cia megnyilatkozásokat. Mindez okot ad annak tel- tételezésére, hogy a mos­tani szovjet-francia tárgya­lásokon a tárgyaló felek számos kérdésben közös nevezőre jutnak és tovább szélesítik azokat az alapo­kat. amelyeken a Kelet és a Nyugat jövendő kapcsola­tai felépülhetnek. Franciaországnak különö­sen érdeke jó viszonyt te­remteni a Szovjetunióval és a keleteurópai országokkal. Azt is mondhatnánk, hogy a francia biztonság igazi érdekei parancsolólag írják elő e kapcsolatok javítását. Hiszen Franciaország egyi­ke azoknak az európai álla­moknak, amelyek állandó áldozatai voltak az agrcsz- szív német militarizmus- nak. Világos, hogy Francia­ország érdekei olvan euró­pai rendezést követelnek, amely együttjárna a német agresszió veszélyének vég­leges felszámolásával. Eb­ben a Szovjetunió támogatta és támogatja Franciaorszá­got és egész Európát. finn-ugor nyelvészt a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia beválasztotta tisztelet­beli tagjai sorába. — Sportkapcsolataink, amelyek szintén hagyomá­nyosnak mondhatók, külö­nösen a helsinki olimpia óta még izmosabbak, mint a múltban. — Az általam kiemelt néhány momentumon kívül természetesen még számos tény bizonyítja, hogy a finn—magyar kapcsolatok valóban jó úton haladnak. — Személyes tapasztala­tom, hogy a finn nép óhajt­ja a magyar néppel való baráti kapcsolatok további fejlesztését. Ennek érdeké­ben a Finn—Magyar Társa­ság is nagyon szép tevé­kenységet fejt ki. Nem kétséges, hogy a finn parlamenti delegáció magyarországi látogatása is a magyar—finn kapcsolatok javára válik, s hasznos szol­gálatot tesz a béke ügyé­nek. Ugyanakkor elősegíti a még szorosabb kapcsolatok kialakulását. Ennek érdeké­ben véleményem szerint elsősorban a külkereske­delmi kapcsolatainkat kell fokozni. Kulturális kapcso­latainkat is szorosabbá és szervezettebbé kell ten­nünk, s annak érdekében olyan kulturális szerződés megkötésére kell töreked­nünk, amely minden tekin­tetben megfelel rokon né­peink hagyományos kapcso­latai továbbfejlesztésének. A két francia kormány­férfi alig két héttel az atlanti tanács ülésszaka után látogat el a szovjet fő­városba. Franciaországnak a nemzetközi helyzetről al­kotott bizonyos mértékig újszerű felfogása a tanács ülésein is kifejezést nyert. Pineau külügyminiszter nem egy kollégájával a szö­vetség ~ ..megfiatalítását *. korszerűsítését indítványoz­ta. .Azt követelték, hogy az atlanti szövetséget, amely­nek eredeileg kizárólag ka­tonai szerepet szánjak, al­kalmazzák az enyhültebb nemzetközi helyzet és a bé­kés egymás mellett élés kö­vetelményeihez. Ez az álláspont a mosta­ni ülésszakon még rém jut­hatott érvényre, mert Dul­les amerikai külügyminisz­ter az új politikát követők csoportjánál számszerűleg erősebb tábort tudort a régi politika mellett felsorakoz­tatni. Az ülésszak után kiadott közlemény azonban már tartalmaz utalásokat arra, hogy szükség van a Nyugat részéről békés kéz. deményezésekre és elismeri a nemzetközi feszültség enyhülését. Ez maga is po­zitívum, hiszen azt mutat­ja. hogy az atlanti szövet­ség régi politikáját képvi­selők álláspontja már ma­gán a szövetségen belül is védekezésre kényszerül. Noha a közvélemény még távolról sem felel meg a jobb és minden bizonnyal tovább javuló nemzetközi helyzetnek, feltételezhetiü'-, hogy az atlanti szövetség tagállamai körében is mind­inkább nő és végül is túl­súlyba kerül majd azon ál­lamok köre, amelyek azt vállalják, hogy a béke és a békés egymás mellett élés a nemzetközi kapcsolatok egyetlen járható útja. i 436 nagy­I nyeremény I a pécsi sorsoláson Az I. Békekölcsön , ( Pécsett lezajló tizedik ' sorsolásán 94.600 egész i ; kötvény számát nye- • , reménnyel, 127.500 köt­vényt pedig névérték- ' I ben húznak ki. A négynapos sorsolá- , son a főnyereményen kívül tizennyolc 50.000 , ; forintos, harmincki- . lene 25.000 forintos, ki- ' lencvenöt 10.000 forin- ! tos és 284 ötezer forin- . tos nagynyeremény ke­rül ki a szerencsekere- ' kékből. Ezenkívül 4700 ; ezerforintos, 14.100 öt­száz forintos és 75.363 háromszáz forintos nye- : ; reményt sorsolnak ki. ; ; A pécsi sorsoláson te- . , hát csupán nagy nye- ' reménnyel 436 köt- i ; vényt sorsolnak ki. A 150 éves Kossuth gimnázium történetéből (2) A háború nemcsak a hidak, a gyárak, a vasutak, a népek ellensége, hanem az iskoláké is. Nem kí­mélte a Kossuth-gimná- ziumot sem. Tönkretette az épületet, a tantermeket, el­pusztította a felszerelések 70 százalékát. Árván mere- deztek a megrongált falak, üresen búslakodtak az aj- tótlan, ablaktalan tanter­mek. A felszabadulás első évei­ben rögtön hozzáláttak az újjáépítéshez, de a kezdeti nehéz években éppen hogy használhatóvá tudták ten­ni. Jelentős fordulatot je­lentett aztán az államosí­tás. Érezték ezt az akkori növendékek és nevelők egy­aránt. Tóth István igazgató így üdvözölte az államosí­tást: „Üj honfoglalás törté­nik most a mi iskolánk­ban ...” A növendékek száma ek- kor 190 volt. S ha az álla­mosítás áldásos voltát, s a népi állam más intézkedé­seit a növendékek szám­arányának fejlődési szem­szögéből akarjuk értékelni, igen fölfelé ívelő grafikont rajzolhatnánk. 1949-ben 190 tanulója volt az iskolának, Készülődés a Az iskola nevelői és diák­jai május 26—27-én rende­zik meg a jubileumi ün­nepséget. Már két évvel ezelőtt megkezdték a nagy készülődést. Az intézet 10 szakköre nagyarányú kiál­lítást rendez. Mit láthat­nak itt a vendégek? Iskola-múzeumot, mely­ből a gimnázium történeté­vel és történeti fejlődésé­vel ismerkedhetnek meg. A Jósa András-múzeum se­gítségével Nyíregyháza fej­lődését mutatják meg a legrégibb időktől kezdve. A biológiai szakkör Nyír­egyháza és környéke nö­vényvilágából rendez kiállí­tást. A fizikai szakkör pe­dig a nevelők és tanulók által készített kísérleti eszközöket matatja be. — Ugyanezekből több pél­dányt készítenek és eljut­tatják- őket a kisebb isko­lákba. A színjátszó szakkör ré­gi haladó nagyjaink alko­tásait mutatja be — mint már ezt a műit évben is tet­ték Bessenyei Filczófusá­A Szovjetunió vezetőinek távirata az Osztrák Köztársaság vezetőihez az osztrák álíamszerzödés aláírásának évfordulója alkalmából K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke Theodor Körnerhez, az Osztrák Köztársaság elnökéhez, N. A. Bulganyin Julius Raab- hoz, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjához, V. M. Molotov Leopold Figlhez, az Osztrák Köztársaság külügyminiszteréhez üdvözlő táviratot intézett a füg­getlen és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló államszerződés aláírásának évfordulója alkal­mából. Mit láttunk a pedagógusok kulturális seregszemléjén? A Pedagógus Szakszerve­zet kulturális seregszemlé­jének nyíregyházi elődön­tője várakozáson felüli ered­ményt mutatott. Ez a kul­turális seregszemle a (nyír­egyházi tapasztalatok alap­ján) a kicsi községekben is lelkes kezdeményezéseket szült. Olyan községben, mint Nyírvasvári, ahol 14 tanerős általános iskola van, jelenleg pedig 390. S az „új honfoglalás” nemcsak a számszerű növekedésben mutatkozik meg, hanem a szervezeti, szociális össze­tételben is. A múltban a létszám 10 százaléka volt munkások vagy dolgozó pa­rasztok gyermeke (ebből 1 százalék munkás származá­sú tanuló!), most pedig az iskolapadok 70 százaléká­ban a munkások és a dol­gozó parasztok fiai tanul­nak. Míg a múltban 40—50 tanuló érettségizett egy-egy évben, jelenleg 107 fiatal készül az érettségire. És még egy érdekes szám: az államosítás után az itt érettségizett diákok egy- harmada elvégezte az egye­temet. A gimnázium belső fel­építésének megváltozása mellett nem szabad figyel­men kívül hagyni külső képének megváltozását sem. A felszereléseket teljes mér­tékig rendbehozták, újakat kaptak. Az utóbbi két év­ben pedig nagyméretű ta­tarozást kapott az iskola, mely körülbelül háromne­gyed millió forint költséget igényelt. nagy napra пак színrehozásával, A ju­bileumi ünnepségen Illyés Gyula Fáklyaláng című drámáját láthatják az ér­deklődők. Az iskolában végzett írók, költők — kezdve Krúdytól Váczi Andrásig — műveiből rész­leteket adnak elő. Zeneka­ruk és énekkaruk eddig is­meretlen Kossuth-nótákat tanul. Az öreg diákok- és a he­lyi üzemek anyagi támoga­tásával „jubileumi alapít­ványt'’ szerveznek, mely­ből megjutalmazzák a leg­kiválóbb növendékeket. — Emlékkönyvet készítenek, amely az iskola története mellett Katona Béla Krúdy Gyuláról írott tanulmá­nyát, egy Kossuth ikonográ­fiát (Bodor Sándor szer, j kesztésében), Szabolcs-Szat- már megye történetét Hor­váth Sándor tollából és Molnár József megyénk iro­dalomtörténeti hagyomá­nyairól szóló tanulmányát tartalmazza majd. Miska János. mindenkinek kellett szere­pelni a tantestületből, hogy 1 Csizmarek Mátyás: Bujócs- ka c. háromfelvonásos víg­játékét bemutassák. Igaz: a színpadon nem mindenki mozgott otthonosan, — de a faszereplők lelkesedése ma­gával ragadta a gyengébb szereplőket is. Ugyanez a helyzet a nagyhalászi tan­testületnél is, amely Offen­bach: Egy marék boldogság című zenés színdarabját mutatta be. Űjfehértón' többtanerős iskola műkő-' dik. Itt már válogatni isi lehetett a szerepekre je­lentkezők között. És Mollér érj Scapin íurfangjai-nak eiő-| adása már színházi élményt! jelentett. A seregszemlére beneve-; zett ének- és zenekarok hangversenye Debrecenben volt. A nyíregyházi sereg­szemlén csak a nyíregyházi' szakszervezeti bizottsági ének- és zenekara lépett fel. Bellini-operarészleteket adott elő. Nem volt könny» a feladata. Egy kezdői együttesnek ritkán siker,ül. megbirkózni az operaszá­mok előadásával. A nyír­egyházi együttesben a szór- lamok még nem kiegyensú­lyozottak, az énekkar és zenekar helyes aránya semi fejlődött ki. Az énekkaréin előadásainál általános http» volt, hogy nem érvényesült ■ a mű zenei .stílusa. A«! eredmények mellett azon­ban sokkal kisebbek a fb-' gyatékosságok. Meglepő és kifogásolható, hogy Szabolcsból nem je- lentkezett tánccsoport a' versenyre. Mintha csak a szervezésnek ezt a hiányát figurázták volna ki a püs­pökladányiak, akik ajäki (Szabolcs megyei) leánytán­cot mutattak be. A seregszemle örvendetes jelensége, hogy jelentkeztek az eddig elhanyagolt ver­senyműfaj, a szavalás mű­velői. A seregszemlén ez a műfaj nyújtott a legtöbbet. Tizenhét szavaló jelentke­zett Hajdú-Biharból, Sza­bolcsból egy. A nyíregyhá­ziak becsületét Béda Mar­git mentetíe meg. A leg­jobb három között vég­zett. A versek mondáni- valóját átérezték, az elő­adás módját jól képzelték, el, s a szavalok legtöbbje összhangba tudta hozni a' belső indulatokat és érzése-’ két kifejező hangsúlyt a külső gesztusokkal. A seregszemle a pedagó­gusok figyelemreméltó kul­turális érdeklődése mellett tanúskodott. Trcncsényi István. HELYREIGAZÍTÁS Tegnapi számunkban hi­básan közöltük az ausztriai választásokról szóló MTI- jelentést. A jobboldali ..sza­badságliga'’ nem 55, hanem csupán 5 mandátumot szer­zett a korábbi 14-gyel szem-, ben,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents