Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-16 / 114. szám

NÉPLAP 1956. május 16, szerda iWeg’ kell tartani a partéiét I \4s ötéves terv irányelveiből lenini elveit! A nyíregyházi városi pártértekezlet néhány tanulsága Л nyíregyházi pártszerve­zetek küldöttei a múlt hét szombatján ültek össze párt­értekezletre, hogy megvi- i ássák az elmúlt két eszten­dő párt-, gazdasági- és kul­turális munkáját a Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusának szel­Sokoldcilú A városi pártbizottság be­számolóját Gyebrószki Lász­ló elvtárs, a pártbizottság titkára mondotta el. A be­számoló láthatóan sokolda­lúságra törekedett, mint­hogy a város élete is sok­kal bonyolultabb, sokrétűbb, mint egy falu, vagy egy já­rás élete. Megállapíthatjuk: a gondosan elkészített be­számoló, amelynek elvi megállapításait gyakorlati, jól érthető példák illusztrál­tak, elősegítette az értekez­let munkáját. Különösen a pártmunkával foglalkozó rész volt kiemelkedő. A beszámoló többek kö­zött elégedetten állapította meg, hogy egyes helyiipari üzemek, több, mint tízszer nyertéig el az élüzem címet. A város helyiipari válla­A bátor bíráló hangok a pártdemokrácia növekedéséről tanúskodtak A felszólalások, a beszá­molót követő viták arról ta­núskodtak, hogy a pártde­mokrácia а XX. kongresz- szus, a KV ülés nyomán to­vább szélesedett, bátrabbak a bíráló hangok. Dr. Merényi Oszkár elv­társ arra hívta fel a figyel­met, hogy a városi pártbizottság fordítson nagyobb gon­dot a kulturális és egész­ségügyi kérdésekre, általában az értelmiség problémáira. Külön hangsú­lyozta, hogy meg kell gyor­sítani a színház építését, megfelelő helyet kell bizto­sítani a múzeumnak, s lehe­tővé kell tenni a Szabolcsi Szemle megjelenését. Buzsáki János elvtárs, a Zöldszöv párttitkára helye­sen mutatott rá, hogy több segítséget vár a kereskede­lem, közte a földmúvesszö- vetkezeti kereskedelem. Alkotó javaslatok sora A pártértekezleten szá­mos alkotó javaslat is el­hangzott a párt- és gazda­sági munkát illetően. Közü­lük néhányat említünk: Markovits Gyula elvtárs, a Finommechanikai Vállalat küldötte javasolta, hogy a városi pártbizottság vizs­gálja felül a helyi vállalatok gazdálkodását, mert sok he­lyen tapasztalni pazarlást, felesleges beruházást. Ók például már három felesle­ges motorral rendelkeztek s ennek ellenére újabbat kap­tak. Ugyanakkor fontos gépre nem kapnak pénzt. Kapás András elvtárs, a sőstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet küldötte azt javasolta többek között, hogy nagyobb gondot fordít­sanak a beadott hízottserté­sek átvételére, s ne nézzék mechanikusan csupán a súlyt. Zsírra és húsra van szükségünk, nem csontos kocákra. Botrágyi Zoltán elvtárs a tanyavilág elmaradott A beszámoló és értekezlet néhány hibája Mindezek ellenére a párt­értekezlet nem volt hiba­mentes. Maga a beszámoló sem volt teljesen elfogadha­lemében. A pártértekezlet jelentős esemény volt Nyír­egyháza életében, s hatás­sal lesz nemcsak a pártszer­vezetek munkájára, hanem remélhetőleg előrelendíti a város ipari, mezőgazdasági és kulturális fejlődését is. beszámoló latai 1955-ben 27.5 szá­zalékkal termeltek töb­bet, mint az előző év­ben. A beszámoló ugyanakkor nem hallgatta el a fennálló hibákat sem és különösen az építőipart bírálta a nem megfelelő gépkihasználás, időkihasználás miatt. Rávi­lágított: sokkal nagyobb gondot kell fordítani a tech­nika fejlesztésére! A beszámoló mezőgazda­sági része a helyzetet is­mertetve elmondotta: tíz termelőszövetkezet van a városban. Felhívta a figyel­met arra, hogy sokkal na­gyobb gondot kell fordítani a középparasztok között végzett munkára s a mező­gazdasággal való foglalko­zást a pártbizottságon kol­Egyébként javasolta, hogy a határozatba külön foglalják be a kereskedelem pártel­lenőrzését. Bódi János elvtárs arra figyelmeztetett, hogy a felsőbb pártszérvek munkatársai ne csak a vezetőkkel tárgyaljanak, hanem az egyszerű dob gozókkal is. Hegedűs János elvtárs a megyei párt-végrehaj tóbi­zottságot bírálta: nem láto­gatják sem ők, sem a városi párt-végrehajtóbizottság tag­jai rendszeresen a kerületi alapszervezeteket, amelyek­ben sok régi, több évtize­des pártagsággal rendelkező kommunista dolgozik. Bí­rálta a városi tanács végre­hajtó, bizottságot, mert sok­szor bürokratikusán intézi a lakosság panaszait, ame­lyeket a népnevelők vagy tanácstagok közvetítenek. kulturális, helyzetére irányí­totta a figyelmet. Dr. Sala­mon István elvtárs, a me­gyei kórház igazgatója ígé­retet tett arra, hegy helyre­hozzák a kórház hírnevén esett csorbát. Garat József, a felsősimái Aranykalász TSZ tagja nagyon helyesen J mutatott .rá, hogy a népne­velők sokkal többet foglal­kozzanak a tanyavilág asz- szonyaival, s ezt a felvilágo­sító munkát elsősorban az MNDSZ végezze. Právicz Béla elvtárs, a Szabolcs- Szatmár megyei Építőipari Vállalat igazgatója többek között azt javasolta, hogy az építőipar jobban használja fel a helyi adottságokat, építkezzék helyi anyagokkal. Szarvas Ernő elvtárs arra hívta fel a figyelmet, hogy a felsőbb szervek tartsák j nagyobb tiszteletben az egy­szerű embereket, egyszerű ■ pái ttagekat. keressék fel ; őket családi események al- : kaiméval is. tó. Egyrészt azért, mert kü­lönösen a bíráló résznél több olyan adatot sorakoz­tatott fel, amelyek nem vol- lektív ügyé kell tenni. Részletesen foglalkozott a beszámoló a népjólét emel­kedésével, a kulturális és egészségügyi fejlődéssel. A hibákról szintén szó esett. Különösen a megyei kórház szülészeti osztályát érte bí­rálat az ott uralkodó durva hang, rossz szellem miatt. Ez a szellem gátolja a jó or­vosi gyógyító munkát. A következőkben a párt­életre került sor: Nagyot nőtt a párttagok bíráló hajlama, szélese­dett a pártdemokrácia, az alapszervezeteknél kezd meghonosodni a kollektív vezetés. — állapítja meg a beszámo­ló. Ám van még tennivaló. A végrehajtó bizottság két év alatt mindössze ötször hívta össze a pártbizottságot a fontos feladatok megvita­tására. Sok még a bürokra­tikus jelenség a pártmun­kában, mint az a posta párt­szervezeténél tapasztalható volt. Természetesen elsősor­ban a városi és a megyei pártvégrehajtóbizottságok­nak kell a munka helyes módszerét kialakítani — hangsúlyozta a beszámoló. I tak reálisak és elfogadhatók i (építőipari téli órakiesések, I stb.). Másrészt szinte érthe- | tétlenül teljesen hiányzott a | , beszámolóból a nyíregyházi ' népfront-mozgalom munká­jának értékelése és a Haza­fias Népfront ' nyíregyházi bizottságának további tenni­valóira való utalás. Ez sú­lyos politikai hiba, hiszen a Központi Vezetőség ülése erőteljesen felhívta a figyel­met a népfront-mozgalom nagyarányú kiszélesítésére, munkájának tartalommal való megtöltésére. A nyír­egyházi mozgalomnak is sok-sok tennivalója lenne. Erről a felszólalók sem be­széltek, pedig a népfront-bi­zottság elnöke is hozzászólt a vitához. Sok tennivaló van még a pártélet lenini normáinak alkalmazása területén. A pártértekezlet is megmutat­ta: sokkal gyakorlatiasabbá kell tenni a pártmunkát. A tanácskozás első felén pél­dául egyáltalán nem jutot­tak hozzászóláshoz az üze­mek, termelőszövetkezetek, a termelőmunka képviselői — a második résznél pedig az idő elteltére hivatkozva az elnökség öt percre szükí­Szóllósi László: (2.) Nem is vették észre a nagy forgalomban, hogy valamelyik kocsis hiány­zik, csak arról, hogy egy szekér üresen áll. — Melyiké ez a szekér, hé? — fordul egy fekete­képű sovány fiatalember az egyik trágyát rakó ko­csis felé. A brigádvezetö ez különben, Szeregnyi Sándor, most lelt választ­va, alig egy hónapja. — Melyiké!? Л Varga Károlyé ... Nem szól semmit Sán­dor, csak a fejét cióválja meg, de olyanformán, hogy azt is kiérezni belőle, hogy mi a fenének is vállaltam el. Még jó, hogy nem látja az a nagyszájú felesége. Sok is a munka, igaz. Itt a vetés. Takarmány, lő­rék, szalma kell a jószág­I tette le a hozzászólásokat s azt mechanikusan alkalmaz­ta fontos, termelésről vitá­zó felszólalóknál is. Ugyan­akkor egyes vezetők jobbára ismétléseket tartalmazó fel­szólalásainak nem szabott határt. Sértette és zavarta az egyes felszólalókat, hogy Gyebrószki elvtárs, a párt­bizottság titkára többször közbeszólt, nem értékelte kellőképpen a bíráló felszó­lalásokat. Feltűnő volt az is, hogy míg a párt-végrehajtó­bizottság egyes tagjait sze­mély szerint is bírálta a be­számoló, Gyebrószki elvtárs saját magáról nem szólott. Nem lehet elhallgatni azt sem, hogy a pártértekezlet elé terjesztett határozati ja­vaslat meglehetősen formá­lis volt — nem volt nyír­egyházi jellege. Ez arra fi­gyelmeztet, hogy a pártbi­zottságnak az elkövetkezen­dő időkben még inkább fi­gyelembe kell vennie a pártértekezleten elhangzott bíráló szavakat és alkotó, jó javaslatokat., összevetve: a pártértekez­let nem hibátlan, de ered­ményes volt és nagy lendí­tő erőt jelentett Nyíregyhá­za életében. Farkas Kálmán— Soltész István Pófvólasztás egyes városi körzetekben Értesítjük a város lakos­ságát, hogy az 1954. évi IX. törvény 51. §-a alapján egyes tanácstagok lemon­dása következtében a 7., 39., 42., 50. számú választókerü­letekben 1956 május 27-én uj választást tartunk. A 7. sz. választókerület­hez tartoznak: Fehértemp­lom u., Kálmán u., Lajos u., Mátyás u., Soltész M. u., a 39. sz. választókerület­hez tartoznak: Bukarest u., Kárpátalja u., Moszkva u., Szófia u., Varsó u., a 42. sz. választókerület­hez tartoznak: Vasvári Pál u.. Erdősor, az 50. sz. választókerü­lethez tartozik az Ószőlő utca. A választói névjegyzéket 1956 május 16-tól 18-ig közszemlére tesszük ki a városi tanács emelet 22. sz. szobájában. Aki a névjegyzékből ki­maradt, itt kérheti pótlólag á felvételét. Városi tanács végrehajtó bizottsága. A fegyelmi nak. Főleg a szalmahozás­sal van a baj. Magában igazat is ad Kocsis Mi­hálynak, hogy lehet any- nyit írni egy szekér lu­cernáért, mint egy szekér szalmáért. Most meg már úgy csúszik, mintha szap­panozva lenne. Menjen te­hát sorjában, ez az igaz­ság. Menne is, de ha kér­dezésre kerül a sor, min­denki most volt... Varga Károly ezalatt szépen el akart oldalogn; a Csárdással meg a Gyur­kával a trágyacsomó mel­lé, ahol a többiek rakod tak, de a gyeplőt alig ér­kezett megfogni, megállí­totta a brigádvezető hang­ja. — Szalmáért mikor vol­tál. Károly? Jó reggelt! — Jó reggelt! Hát, hát A gépkocsiközlekedéshen a teherforgalom mintegy] 62 százalékkal emelkedjék. A tehergépkocsi-közlekedéy részére öt év alatt mintegy 17 ezer új tehergépkocsi^ kell biztosítani. Különös súlyt kell helyezni a mikrohullámú rádió-,, vevők és televíziós készülékek gyártására. Öt év alatt . mintegy 110 ezer darab televíziós vevőkészüléket kell gyártani. 1960-ban az 1955. évihez képest 135 százalékkal I több gyapjúszövetet összesen 34.7 millió m2 mennyi­ségben kell gyártani. — dadog Varga, mert egy kicsit bűnösnek érzi ma­gát a késésért. Hétfű ko- lompér, kedd hon is vó- tam?... — Pontosan, Károly. — Hát pontosan, nyom­ta meg egy kicsit jobban a szót és kivette az elma­radhatatlan pipát a szájá­ból. Pontosan nem is tu­dom — húzta fel a vállát. — Na, akkor mára tu­dod. — Nem megyek én az Istennek se, — fortyan fel Károly és az ostort meg­igazítja a kezében. — Hát annak nem is, de a malacoknak igen. — És annyi határozottság van a Sándor hangjában, hogy egy pillanatra mindenki odafigyel. Csak Károly nem, mert olyat korcol a két ló hátára, hogy azok ■ - egy állásból fordítják meg a szekeret. . ­Itt aztán nem volt idő a magyarázkodásra. Csak annyit látott mindenki, - hogy Sándor félkézzel с,­. markolja az oldalt, és már ott áll Varga Károly szekerében és mind a kel­ten markolják a gyeplőt. Négy kéz, négy erős ma-, ток, A lovak reszketve álla­nak és emberek megder- . mednek egy pillanatra... Csak egy hat év körüli . gyerek szalad be a közeli ház kisajtaján és lélegzés nélkül hadarja: Anyám, ' verekednek a csoportosok! — Ne kúrálj 'már any- ' nyit, no — mordult iá az anyja mérgesen, de azért szalad a kapuhoz. Hogy is veszítene el egy ilyen pil­lanatot! Még a száját is el-, tátja a nagy nézéseben és. ritka fogai .messze sárgál­lanak. ■ "■ ■ (Folytaijukfr '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents