Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-16 / 114. szám
1956. május 16. szerda N E P L A P .4 második ötéves terv útján Megyénk ktsz-einek feladatai Előadások a második ötéves terv irányelveiről Tanulságok a laskodi Vorosilov TSZ-ben ín. igen büszkék a tagok a ■dohánytermelésre. Tavaly 17 holdról 100.000 forint értékű dohányt vittek a beváltóba, pedig 3 holdat elvert a jég. Szívesen termelnék nagyobb területen is ezt a növényt, mert jól értenek hozzá. A beszállított dohány minőségét tekintve, szinte példái nélkül valók a megyében. Munkaerő is lenne hozzá] hiszen a gépesítés ennek megteremtette az előfeltételét. Nincs azonban elegendő pajta. 3 darab 29 fiókos pajtát építettek már saját erőből. További anyagot azonban szerezni képtelenek. Kívánatos volna ezen növények termelése terén nagyobb lehetőséget biztosítani -a Vorosilovnak, hiszen a szakszerűbb, olcsóbb termeléshez az egész népgazdaságunk szempontjából szükség van. állításával már is elérték azt, hogy december óta l liier tej előállítási költsége 1 forinttal csökkent. A fedeztetésre ,a szaporulatok gondos felnevelésére nagy gondot fordítanak. — Varga Sándor tsz-elnök szerint az ötéves terv végére legalább 50 darab szarvasmarhája lesz a Vorosilov- nak. A megkezdett úton továbbhaladva ez a célkitűzés megvalósítható, süt az, hogy a jelenlegi 8.5 literes fejési átlagot az egyedi takarmányozással rövidesen 14—15 literre emelik. Ehhez természetesen az új istálló felépítése is szükséges, mert a jelenlegi régi épületben semmiféle további fejlődés nem lehetséges. Ezért is szükséges, hegy az FM az 'istállóépítés folytatásához minél előbb küldje le a szükséges terveket. A termelőszövetkezetben feltalálható jelenlegi üzemágak: bognár és kovácsműhely, szalagfűrész, daráló igen fontos tartozékai a gazdaságnak. Azonban a tsz. tagságának időnkint előálló munkanélküliségét így megoldani nem lehet. Hogy milyen hasznos üzemágakat lehetne kialakítani, azt felületes néhány napi ott tartózkodás után bajos lenne megállapítani. Annyi azonban bizonyos, hogy ennek a lehetőségeit komolyan mérlegelni kell. A termelőszövetkezet < évre tervezett összes be- J vétele 1,625:908 forint. Ebből az állattenyésztésre esik 130.923, a segédüzemágakra mindössze 0.370 forint jut. Ezek a szátnök is tükrözik azt, hogy a növénytermesztés fejlesztése termelőszövetkezet fordított kellő gondot lattenyésztésének üzemágainak lesztésére. ebben az é évekhez vi a területek?n nagy lépéssel mennek előre, de ez az esztendő sem képes a múlt a mellett nem álmás fejés arányos Az igaz, hogy :Vben a korábbi kzonyítva ezeken hibáit jóvátenni. 36 szarvasmarhából például csak 13 darab a tehén, 4 igásökör, a . többi növendék. Helyes, hogy év végére saját nevelésből 17 darabra emelik a tehenek létszámát, a tehenenkinti tejhozamot pedig a tavalyi 1.600 literről 2.000 literre. Május 1-ig az összes tejhozam liter volt. Ez bizo- azt, hogy évi tervük és megvalósítható, állattenyésztés vala10.300 nyitja helyes Ez az mennyi ágára vonatkozólag elmondható. Csak helyeselni lehet például a lovak számának fokozatos csökkentését, a sertésállomány minőségi megjavítását stb. A takarmánytermesztés ősz. szetételében és területének kiterjesztésében eszközölt javítások révén az állattenyésztés fejlesztése lehetővé válik. Az a nagy gondosság, amellyel a kukorica, a pillangósok, takarmánykeverékek, silónövények termesztését, a legelők, rétek hasznosítását és ápolását felkarolták, érvényesül a jószágok ápolásában, takarmányozásában, istállórendben is. Ezekben a napokban a termelőszövetkezet megkezdi a zöldtakarmányozásra való fokozatos átmenetet. Helyesen összeállított zöldfutószalaggal, silóval és még több hétre elegendő szénafélékkel a takarmányozásban semmiféle zökkenés nem állhat elő. A takarmánypajtában uralkodó rend és tisztaság példaképül szolgálhat bármelyik termelőszövetkezetnek is. A pontos etetés és a takarmányadagoknak pontos tápérték szerint való összeA tiszaszalkai Búzakalász például cserepet gyárt. Más termelőszövetkezet cirkot termel sepríikötéshez, fűzvesz- szőt telepítenek kosárfonáshoz. halastavat létesített halászathoz stb. A tsz. földjein csatorna vezet keresztül, amelyben hosszú évek óta állandóan van víz. Érdemes volna tanulmányozni, hogy öntözésre, vagy halastónak, de legalább is füzes telepítésére nem volna-e itt lehetőség. Egy bizonyos: a falu szeme mostanában különösképpen figyeli a Vorosilov tagjainak munkáját, ténykedéseit. Elismerik a tsz. jó gazdálkodását, kitűnő szervezettségét. De ez még nem minden. Azt is látniuk kell, hogy az év minden munkanapján képes hasznosan foglalkoztatni minden tagját és a jövedelmük miképpen lesz nagyobb a tavalyinál is. (Za) (den üszőborjú után 600 forint adókedvezményben részesülnek. Az az állattartó, aki a 400 főt mips adókedvez- 1 ményt vette igénybe, az i üszoborjú utáni 600 forintos adókedvezménybe nem részesülhet és fordítva, ha az üszőborju utáni kedvezményt vette igénybe, ugyanezen növendékmarha után még külön 400 forintos adókedvezményben nem i lészesülhet. I Ha az állattartó azt a nö- ' vendekmarhát, amely után adókedvezményt kapott, 2 I éves korának betöltése előtt eladja vagy levágja, a ked- I vezmény megszűnik, tehát adótartozását az előzőleg : törölt összeggel emelni kell. Az üszöborjú után ' megállapííctt adókedve--; meny abban az esetben is. hatályban marad, ha az ál-l lattartó az üszöborjut 6; hónapos kora betöltése után; adja el. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az állat-i tartóra, aki a növendék- marhát (amely után a ió- kedvezményt kapott) 2 éves1 : korának betöltése előtt az állam, vagy mezőgazdasági! [ termelőszövetkezet részére adja el (szerződéses). Ha valakinek a muitévi ; helyesbített hátraléka és I folyó évi helyesbített előírásának együttes összege 400. illetve 600 forintnál I kevesebb, — a befizetést I nem számítva — a kedvezményt csak a muitévi helyesbített hátraléknak és a folyó évi helyesbített előírásnak a befizetéssel nem csökkentéit együttes ősz- szege erejéig lehet megadni. Az adókedvezményekre irányuló kérelmet a községi tanács végrehajtó bizottságánál írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. A kérelmező köteles a növen- I dékállat marhalevelét bemutatni. Az adókedvezmenyre való igényjogosultságot a községi tanács végrehajtó bizott- [ sága állapítja meg, míg a törlendő adó összegét az illetékes járási tanács vb. pénzügyi osztálya. A csikóneveléssel járó kedvezmény 1956 január 1-tól megszűnt. Ellenben a törzskönyvezett kanca után, ha élő és felnevelésre alkalmas csikószaporulatoi hoz, az ellés évére és az ezt követő évre a lóadó kivetését mellőzni kell, illetve annak törlése kérhető. Az adózó a kedvezményre való jogosultságának bejelentésével egyidejűleg állatorvosi igazolvánnyal köteles igazolni, hogy a tulajdonát képező törzskönyvezett kanca élő és felnevelésre alkalmas csikószaporulatot hozott. Ha a törzskönyvezett kancát tulajdonosa az ellés évében eladja, az ellés évét követő évre járó kedvezmény a volt tulajdonost illeti meg. Ha ellenben a volt tulajdonosnak adóztatható lova nem maradt, a kedvezményt részére megadni nem lehet. A felesleges panaszok és felszólalások elkerülése végett kérjük az adózókat, hogy a kedvezmény megadását a kedvezményre való jogosultság beállta! után haladéktalanul kérjék' az illetékes községi tanács- > nál, nehogy az adóügyi! I megbízottak feleslegesen zaklassák őket adótartozá-í I =úk rendezem végett. A lakosság köréből érkezett panaszok és felszólalások tisztázása végett a megyei tanács vb. pénzügyi osztálya az alábbiakat közli: Az érvényben lévő rendelkezések szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok, csoporttagok és egyénileg gazdálkodók az általuk tenyésztésre vagy hizlalásra tartott minden egy- éven felüli, de két évesnél nem idősebb sajátnevelésű növendékmarha (üsző és bika) után 400 forint adókedvezményben részesülnek. Sajátnevelésűnek kell tekinteni azt a növendékmarhát is, amelyet az állattartók legfeljebb 6 hónapos korában vásároltak vagy szereztek meg. Érvényben van az üszőborjú után járó adókedvezmény is. A vonatkozó rendelkezések szerint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti tagok, csoporttagok és az egyénileg gazdálkodók az általuk tenyésztett és 6 hónapos korig legalább 160 kg. súlyúra felnevelt minA nyírmadai Dózsa Ter- melöszövelkezet tagsága a május 1. tiszteletére tett i felajánlásokat' már április 28-ra teljesítette. A mun- í kásosztály nagy ünnepe I után még fokozottabb lendülettel kezdtek a munkák végzéséhez. Ezideig elvé- : gezték 3 hold mák, 5 hold ' cukorrépa, 3 hold takar- I máriyrépa sarabolását. Be- ; íejezést nyert a korai káposzta és karalábé ültetése. Jelenleg pedig a paradicsom és a paprika palánták ültetése folyik. Szép, egyenletes keléssel sorjádzik a tsz. nagy tábláján a kukorica, amely már meg is kapta az első [ fogasolást. Ugyancsak meg- j fogasolta a tsz. 27 hold bur- j gonyáját. A napokban meg- I kezdődik a napraforgó kapálása. Befejeződött 100 hold őszibúza és 17 hold ősziárpa másodszori fejtrágyázása. Minden remény megvan arra, hogy az egyéniekét felülmúló, jó termése lesz a termelőszövetkezetnek. Csináló« János agronómus. .4 növendékmurhu és esikóneveléssel kuncsolatos adókedvezményről Megvan a remény a jó íermésre Ha visszateki ilünk megyénk kisipari szövetkezeteinek útjára az első ötéves terv fejlődésének szakaszán, meg kell állapítani, hogy a szövetkezét! mozgalom nem volt hiábavaló. — 1950-ben, az ötéves terv első évében 17 ktsz, 1955- ben pedig, mái pl szövetkezet működött. A termelés 240 százalékkal nőtt; — Emelkedett a termelékenység is, mintegy félszeresével, s 30 százalékkal a szövetkezeti tagok jövedelme. Termelésük nagyrészével, 70 százalékával közvetlenül a lakosság szükségleteit elégítették ki. A második Ötéves terv irányelveiben szerepel, hogy a kisipari Szövetkezetek kapacitását mintegy 38 százalékkal növelni kell. •Ugyancsak nagyobb mértékben kell erttelni a lakosság részére [ történő közkelten szolgáltatásokat. Ennek mértéke 150 százalék. A termelékenységet újabb 20 százalékkal kel|l emelni. Megyénk jellege mezőgazdásági. Az irányelvek megkívánják a Nyírség tovább iparosítását. Ennek keféiében bővülnek a nagyobb üzemek. Szükségesnek látszik azonban a kisipari szövetkezetek számszerű növelésp, illetve a meglévők kapacitásának bővítése is. Szövetkezeteink nagyrésze megfelelően gépesítve van, mint általában a faipari ktsz-ek, a vasipari szövetkezesek Nyíregyházán, Kisvárdán stb,. a textilruházati szövetkezetek pl. Nyíregyházán, Kisvárdán, Nyírbátorban. Rakamazon a cipőipari szövetkezetben kihasználatlan gépek is vannak, amelyeket pedig a szövetkezet drágán vett külföldről. Szükség van a szövetkezetek fejlesztésére megyéikben, inkább, mint a nagyiparral jobban ellátott vidékieken. A második; ötéves tervben jobban kell a helyi adottságokat kihasználni. Megyénkben nagymértékben folyik a gyümölcstermelés. A gyümölcs szállítása ládákban történik. A ládák haszontalan hosszú utakat tesznek meg, amíg az egyes állami gazdaságok vagy téeszek udvarára kerülnek. A Sátoraljaújhelyi Erdőgazdaságtól kapott faanyagot Gyöngyösön, vagy éppen a Dunántúlon dolgozzák fel ládának, s hosszú kerülöúton kerül megyénk almatermelő- vidékeire, például a csengeri járásba. Faipari ktsz-cink képesek volnának a szállító ládák elkészítésére, s így a szállítási költség nagy része elkerülhető volna. Számtalan más példa is igazolná a ktsz-ek fejlesztésének helyességét. Természetes, hogy a raktárra történő, vagyis „konfekcionált” termelésben a ktsz-ek nem versenyezhetnek a nagyipari üzemekkel. Ezért tevékenységük elsősorban a lakosság közvetlen szükségleteinek kielégítése, rendelt cikkekkel és javításokkal. De, hogy a konfekcionált termelés emelését is indokolni lehet,bizonyítja Hermann Zoltán, a kisvárdai szabó szövetkezet elnökének javaslata. E szerint a szövetkezetek készítsenek olyan áruféleséget, amelyet a speciális tájjelleg szerint a nagyipar kevéssé, vagy egyáltalán nem gyárt. Igen sokszor szólítják fel a nagykereskedelem, a boltok a szövetkezetei, hogy ebből és ebből a? árucikkből hiány van, pl. gyermeknadrágból. S e kívánságot terv hiányában teljesíteni nem tudják. A kapacitás növelésére legtöbb helyen mód van. Rakamazon mind munkaerőben, mind a gépekben rendelkezésre áll kapacitás export-készítmények gyártására is. Készítményeik nemcsak a megyében. hanem országosan is ismertek, mind fazonúkkal, mind kidolgozásukkal kifogástalanok. Igen könnyen tudnának havi 1006 pár cipőt kivitelre készíteni. Fő tevékenységük természetesen a mértékutáni, munka lenne, amelynek kiterjesztését a fokozódó igények teszik szükségessé. A nagyobb igényű munka persze drágább. Ez veti fel a gondolatot: nem lenne eredményes mind a vásárlók, mind a ktsz-ek szempontjából, ha a rendelt ruhák, cipők stb. 3 havi részletre lennének kaphatók? A tanácsszervekre vár a feladat, hogy a ktsz-ek munkáját továbbra is segítsék, hogy végleg megszűnjön a vásárlók és az állam megkárosítása: a kontárkodás. Törvény bünteti a kontárságot, ennek ellenére az utóbbi időben ismét elszaporodott a kontármunka. A Kiszöv ellenőrző szerveinek jelentése szerint Nagyecseden és több helyen is van kontártevékenység. A tanácsok segítsége e munkák megakadályozásával is érvényesülhet. Nagyecseden ez az egyik oka annak, hogy az ottani vegyes szövetkezet a múlt évben veszteséggel zárt, mivel a munkaalkalmak — feltehetően — a kontárok kezébe összpontosultak, akik vagy semmi, vagy közvetve igen kevés adót fizetnék, tehát jóval kevesebb költséggel dolgoznak. Más kérdés azonban az, hogy munkájuk minősége elfogadhatatlan, s a készíttetőt megkárosítják. (S az adó elmulasztásával a népgazdaságot.) A megyei szövetkezetek általában szép haszonnal zárnak. Fejlődésükre adottságuk megvan. Helyes lenne megyei viszonylatban irányelvként kitűzni: kisipari termelőszövetkezeteinket — az arra alkalmasakat — ipari szövetkezetekké fejleszteni. B. A megyei párt-végrehajtóbizotíság a nyilvános pártnapok alkalmával az alábbi helyekre küld megyei előadókat: Nyírbátori járás, május 17-én: Nyirbéltek Nemes Imre Nyírlugos Csáki Menyhért Fenészlek Balogh Bertalan Mátészalkai járás, május 17-én: Kocsord Palkó Sandor Győrietek Nagy Sándor ököritófűlpös Szabó Miklós Csengeri járás, május 17-én: Csegöld Orosz Ferenc Szamossályi Lakatos László Hermánszeg Szigetvári La,jós Csengersima Szoknia! Sándor NagykáUóban május 18-án Sárfi Rózsi országgyűlési képviselő, a Központi Előadói Iroda tagja tart előadást. Az előadások este 7 órakor kezdődnek. rontás jeladat г az allattenyesztes és a kisegítő üzemágak fejlesztése
