Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-11 / 110. szám

N E P L A P 1Э5С. május 11. péntek 4 4 második ötéves terv útján Színvonalasabb pái’tmunkát! Nyugodtan elmondhatjuk: a nyírbátori járás valameny- nyi küldötte, a kommunis­ták sokat vártak ettől a pártértekezlettől. Elsősorban azért, mert tudják, hogy ez a tanácskozás a járás éle­téről. munkájáról volt hi­vatva számot adni. Megmu­tatni, milyen eredmények, hibák voltak az elmúlt két év munkájában és új irányt jelölni azon az úton, amelyen a XX. kongresszus célkitűzéseit követve to­vább lendül előre a párt-, gazdasági és társadalmi elet az egész járásban. A kommunisták bizakodva te­kintettek a tanácskozás elé. Azt várták, hogy a bátor bírálat és önbírálat szel­leme, a vezetés terén elkö­vetett hibák okainak feltá­rása, a pártdemokrácia to­vábbfejlesztése áíl majd a tanácskozás középpontjá­ban. Meg kell állapítani: a nyírbátori járás kommunis­táinak tanácskozása sokat nyújtott ahhoz, hogy a párt­bizottság, a pártszerveze­tek a lenini úton haladja­nak tovább. Sok hasznos ja­vaslat, bíráló megjegyzés és figyelmeztetés hangzott itt el. Ilyen volt Zajdáczki Jó­zsef elvtárs, a nyírlugosi Sztálin TSZ párttitkárának felszólalása is, aki a szö­vetkezeti fejlesztés munká­jának megjavítása érdeké­ben javasolta: „Kérjenek segítséget pártszervezeteink в kommunista pedagógu­soktól. Ez nálunk eredmé­nyekkel járt.” Igen hasznos volt Ignácz János elvtárs felszólalása is: „A pártélet lenini nor­máinak érvényesítése ha­ozati javaslathoz, s a je­titek neveinek felolvasó-. akor csak néhény esetben itáztak azon: mennyire ;sz megfelelő az elvtárs rra a fontos posztra, melyre állítják. A pártbizottság beszá­molójának hosszú volta, s z, hogy számos részletkér­ésbe bocsátkozott, nem tet_ г lehetővé, hogy minden dentkező szót kapjon. És ppen hét egyszerű párt­ag felszólalása maradt 1. Pedig hozzászólásaik alószínűleg sokat segít­ettek volna abban, hogy a ártmunka sajátos eszközei­éi mutassák meg, amire a ártbizottság nem tért ki megfelelően, hogy a gazda­ági munka csak akkor jó, a a párttagok egyöntetűen ímerik és hajtják végre ártunk határozatait. Érdemleges segítséget sak az várhat, aki elmond- i gondját-baját. Márpedig zt csak részben tette a já- ási pártbizottság. Többet egíthetett volna a résztve- őknek is. ha mélyen elem- i például a. termelés párt- -ányításának és ellenőrzé­snek kétéves tapasztalatait, a kitér a partéiét demok- atizmusának helyzetére, s pártegység, a pártfegye- »m problémáinak részletes itájához ad alapot. Meg ell említeni, hogy a párt- rtekezlet légköre éppen zeknek a témáknak felszí­nes vitatása miatt nem val­latott a hibák és fogyatc- osságok bátor feltárásának orrásává. Csak Végh József Ívtársnak, a megyei párt- égrehajtóbizottság tagjá- iak felszólalása után akad- ak olyan elvtársak, mint Isoba Mihály penészleki edagógus. Czene elvtárs, az ) porligeti Petőfi TSZ üzemi I itkára, P. Szabó elvtárs, а I árási tanács vb. elnöke,'! lovak Gyula elvtárs, a j lártbizottság tagja. Cseszlai I ívtársnő járási MNDSZ tit- j :ár, akik bírálatot mondtak . végrehajtó bizottság mun. ;ájárói, s bátor hangon fyekeztek megmutatni, logy a kollektív vezetést lemcsak á testületileg híj-' ott ,és végrehajtott hatá- ozatok Jelentik, hanem el- ősorlyan az, hogy az egész áriás kommunistáinak vé- ernénye tükröződjön ezek- ' Sen a határozatokban, s i rogy a járás kommunistái mgy szívvel, egy lélekkel ■majtsák végre saját határo- '.ataikat. Az pedig, hogy a járás legmagasabb politikai fórumán mindössze két egyszerű párttag szólalt fel, mutatja: bőven van tenni­való a pártélet demokratiz­musának kifejlesztésében, mind pedig az emberek, a kommunisták errevaló ne­velésében. feladatok előtt A nyírbátori járás előtt nagy feladatok állanak a második ötéves tervben. Hogy a járás dolgozóinak életszínvonala az előirány­zott szintre emelkedjék, csökkenteni kell az önkölt­séget az állami gazdaságok­ban, s ami igen fontos: ki kell terjeszteni a termelő­szövetkezeti gazdálkodást emelni kell, a tsz-ek terme­lékenységét. Az új pártbizottság és a "égrehajtóbizattság ígére­tet tett erre. Azcn múlik, mennyiben váltják valóra a terveket, hogyan sikerül szakítani a régi módszerek­kel, mennyire tudják át­itatni minden tevékenysé­güket a XX. kongresszus szellemével. (K. J.) Egy agronómus javaslatai Nagy érdeklődéssel ta- jnulmányozva a második öt­éves terv irányelv-terveze­tét, különösen a mezőgazda­sággal kapcsolatos részhez kívánok hozzászólni. Hoz­zászólásomat azzal a dékkal teszem, hogy gyénk szakemberei loan íejtsék ki véleményü­ket és vitassuk meg a hcz- zászólásomban felvetett hány fontos kérdést. 4 szán- me- hason­1. Д talajerő fenntartásával kapcsolatban né­javasolnám, hogy az F. M. törvényerejű rendelettel te­gye kötelezővé nagyüzem­ben a meleg, kisüzemben a hideg erjesztéses trágyake­zelést. Ez Szabolcs megyei viszonylatban annyit jelen­tene, hogy évente 2 millió mázsa trágyát tudnánk megtakarítani, illetve ' á megtakarított hatóanyag­gal a többtermelést szol­gálni. A zöldtrágyázás döntő je­lentőséggel bír a többterme­lés szempontjából. Mivel azonban a csillagfürt csak savanyú talajon termelhető, indokoltnak látszik a me­szes jellegű talajokon meg­honosítani a somkőrót, amely nemcsak a minőségi takarmánybázis megerősí­tésére vezetne, hanem a vizet át nem eresztő, igen kötött. altalaj áttörésével (úttörő szerep) igényesebb kultúrnövények (cukorrépa, lucerna) termelésére is al­kalmassá tenné a talajokat. Ennek alapfeltétele volna, hogy országosan el kellene végezni a talajvizsgálato­kat, aminek különösebb akadálya nincs. Csupán elő- kellene szedni a laborató­laszthatatian feladat. — Nyolc hónap alatt Kislétán, ahol én vagyok a pártbi­zottság titkára, egyetlen bi­zottsági ülést tartottunk, így természetesen nem old­hattuk meg jól a szövetke­zeti mozgalom erősítésének, számszerű , fejlesztésének feladatait sem.” Gondosan kell tanulmá­nyozni a nyírlugosi Alkot­mány Termelőszövetkezet küldöttének, Dorkái. elv­társnak a szavait is: „Jöj­jenek hozzánk és töltsenek nálunk több időt, a végre­hajtó bizottság dolgozói. Ha helyszínen, gyakorlati se­gítséget kapunk, akkor köz­ségünk nagyobb eredmé­nyeket ér el a tsz-fejlesz- tésben.” Valamennyi felszólalás tartalmazott hasznos javas­latot a járási bizottság munkájának megjavítására vonatkozóan. Arra hívták fel a járási párt-végrehajtó­bizottság figyelmét, hogy gondosabban tanulmányoz­zák a káderek munkáját, mert elsősorban az embere­ken múlik a határozatok végrehajtása. — Erről be­szélt többek között Kiss Lajos elvtárs, a járás­bíróság dolgozója, Cze­ne elvtárs, az aporligeti Pe­tőfi TSZ párttitkára szin­tén a kádermunka hiányos­ságait említette: „Az agronómusunkat csak most küldték el pártisko­lára, amikor legnagyobb szükség lenne a munkájára. Télen viszont ez szóba sem került.” A pártértekezlet a jó ja­vaslatok, a 16 hozzászólás ’ mellett sem töltötte be ‘megfelelően hivatását. A beszámoló érdeme, hogy eléggé alaposan és sokol­dalúan vetett fel problémá­kat. Részletesen megvilágí­totta például a járás ter­melőszövetkezeteinek hely­zetét, eredményeit, foglal­kozott a hibákkal is. Be­szélt arról, hogy a 36 ter­melőszövetkezet közül 35- ben működik pártszervezet. Elmondta, hogy két esz­tendő alatt javult a tejho­zam, fejlődött a tsz-ek ál­lattenyésztői munkája — konkrét példákkal és szá­mokkal ismertette, hol mi­lyen akadályok gátolják a munka további javítását. Joggal bírálta azokat..,^ pártszervezeteket-/•őTíféívek ma még'tev&bé’ fogialkoz- -*№a termel ászövetkezetek számszerű fejlesztésével, nem figyelnek fel a meg­lévő visszásságokra. Nem feledkezett meg a beszá­moló a közvagyon védelmé­ről sem, s ismertette: eré­lyes rendszabályokat fo­ganatosítottak több olyan pártvezetővel szemben, aki rongálta, vagy hagyta pré­dáin! a társadalmi tulaj­dont. Nagyon sok kérdés­sel foglalkozott a pártérte­kezlet beszámolója. S éppen ez volt a hiba, mert így nem jutott idő a munkák elemzésére. A beszámoló megbírálta például a kislétai párt-vég­rehajtóbizottságot, mert 8 hónap alatt egyszer sem hívtak össze pártbizottsági ülést. Ugyanakkor — a be­számoló el feledkezett arról, (a hozzászólók mondták el), —- hogy a járási pártbi­zottság a végrehajtó bizott­ság hanyagsága miatt egy év alatt egyszer sem ülése­zett. Hibát követett el a végrehajtó bizottság akkor is, amikor lényegében el­hallgatta, hogy a káderek­kel való bánásmód, törődés évek óta nem megfelelő a nyírbátori járásban. Nem mutatott utat arra nézve, hogyan foglalkozzanak a jövőben az emberekkel, hogy megszűnjön a bizal­matlanság és elvtársi lég­kör alakuljon ki. Ezért mondotta el a pártértekez­let szünetében Botrágyj elvtárs, az Encsencsi Gép­állomás pártszervezetének titkára: „A felső.j"s^ervek- től éppen elég Jsírálatot ka­punk. Dt»3fgzal az önkriti- 'amelyet az elvtársak a beszámolóban gyakorol­tak, nem vagyok megelé­gedve. Több segítséget vár­tam a beszámolótól.” Kiss Béla elvtárs, a nyír- gyulaji MDP-vezetőség tit­kára hasonlóan vélekedett és elmondotta, hogy a be­számoló nem tanúsított elég figyelmet a párttagság ja­vaslatainak. véleményének. Pedig az elvtársak a XX. kongresszus után méltán várták, hogy a pártmunká­ban jobban érvényesüljön a demokratizmus. Ha nem is a felszólalás alkalmával, de a szünetben úgy vélekedett néhány kül­dött: „Nem szólok hozzá, nem mondom el a vélemé­nyem, mert nem akarom, hogy bajom legyen belőle.” Ezért veit az. . hogy a fel- ! szólalok többsége is csak a ; gazdasági munka terű'étéi meglévő eredményekről és hibákról beszélt. Nem ele­mezték a pártbizottság egész kétéves munkáját, nem is akarták ezt. Nem szólt hozzá csak két kül­dött az előterjesztett hatá­talaj hosszú előkészítése so­rán kiszáradt, я ha esőt nem kapott, a másodvetés elpusztult, vagy nem hozott betakarításra érdemes ter­mést. Ha azpnban a letaka- rítás után azonnal végre­hajtjuk az összes talajmun­kát és vetést, a másod- és tarlóvetés termelése sokkal eredményesebb lesz. A silózás fokozása érde­kében jóminöségű és nagy tömeget adó takarmányok termelését kellene még job­ban szorgalmazni, illetve el­terjeszteni. A silókukorica területének szaporítása mel­lett — az elmúlt évek ta7 pasztalatai szerint — a kaoliang (kínai cirok) ha­talmas döntő tömeget adó és igen jó minőségű siló­takarmány vetésterületének fokozása döntő jelentőségű, lenne — téli takarmányom záshoz nélkülözhetetlen — nedvdús takarmány-tömegek biztosítására. 3. Szakképzés A mezőgazdasági terme­lés nem elég lendületes fej­lődésének oka a szakérte­lem hiánya. Javasolnám birtokkategóriába osztani a szocialista nagyüzemek gaz* daságait és rendeletileg; megállapítani, hogy az egyes birtokkategóriák ve­zetésére milyen szakkép-) zettség szükséges. Pl. a 200Ö holdas állami gazdaság, fsz, vagy az 1500 holdas kísérle­ti gazdaság szakvezetőjé­nek főiskolai végzettsége, az 1500 holdas állami gaz­daság, tsz, vagy az 1000 holdas kísérleti vagy tan­gazdaság szakvezetőjének, technikumi végzettsége, az 500 holdas gazdaság szak­vezetőjének legalább szak­iskolai végzettsége legyen. A brigádvezetőknek fel­tétlenül legalább is egy ezüstkalászos tanfolyamöt kellene végig hallgatni, il­letve annak elvégzéséről: vizsgát tenni. Berek László főagronómus, Nagykálló. Biztosítsunk jó legelőt a juhtenyésztés fellendítéséhez dolgainkat helyes elgondolásokkal dűlőre- vinni. A legelő dolgát is nekünk kell elin­téznünk itt a szövetkezetben, de ja­vaslatot tehetünk ennek a problé­mának az országos megoldására is. A dolog megoldásának egy útját látom> legelőt kell létesíteni, mesterségesen ve­tett legelőt. Ez nem új gondolat, de ed­dig a szántóból egy talpalatnyit nem vehettünk el ilyen célra. Nem tudom, nem akarok találgatni, de lehet, hogy egyes földeknek fele haszna sincs most, mint egy jó legelőnek. Ezért én azt javaslom, hogy az ilyen legelőtlen országrészekben, mint a Nyír­ség is, biztosítani kell a juhállomány számszerű és gyapjúhozamának emelésé­hez a jó takarmányt, a jó legelőt. Csak ;ó takarmánnyal lehet megtartani a ju­hokat egész télen át abban a kondíció­tan, amiben ősszel, beszoruláskor van­nak. Ez előfeltétele annak, hogy jó és sok gyapjút nyírhassunk róluk és jó a’ányú legyen a szaporodásuk. Erre pél­dául szolgálnak az én juhaim. Nincsen tejelő, ncsen megfelelő takarmány, sz tett teleltetni a szegény ál­la t a gyapjúhozam sem lesz n ányozási átlag is csak 75 szá­za lacsony! .Lehetőségeket kell tér к a jobb-eredmények elérésé­he: ..... Mester Károly Munka Éröemcendes juhász . Ököritófülpös, Vörös Csillag TSZ, riumokban porosodó vegy­szereket és talajvizsgáló felszereléseket. Fokozottabb mértékben keltene szorgalmazni a tar- lóhántási és őszi mélyszán­tási rendeletek végrehajtá­sát. Ezen keresztül a ta­lajba jutó enyésző szerves anyaggal nagyobbítjuk a humusz-készletet, másrészt a vízgazdálkodás megjaví­tásával a talajszerkezetet fenntartjuk és serkentjük fokozottabb tevékenységre az azotobaktereket. A legelők gyepállományá­nak fenntartása érdekében szükségesnek tartanám a szárazságra hajlamos le- gelőterületek hálózatos fá­sításának elrendelését. A 10—15 méterre négyzete­sen elültetett fák lomboso- dásukkal részleges beárnyé- kolást adnának a gyepsző­nyegnek. Tehát a gyepsző­nyeg a napnak csak egy részén lenne kitéve a per­zselő napsütésnek. A gyep kaphatna ugyan elég napot, de nem perzselődne ki. S emellett az állatok nem szenvednének a perzselő nap hevétől és mindezáltal faellátásunk is javulna. 2. № állattenyésztés fejlesztésének alapja kájával. A vetőmag önellá­tás megteremtése érdeké­ben pedig rendelettel kel­tene szabályozni, hogy a tájegységnek megfelelő évelő pillangósok magját minden gazdaság termelje meg magának. A takarmány-többtérme- lésnek nem megvetendő eszköze a másod- és tarló­vetésű takarmánynövény termelése. Ezen eljárástól eddig azért idegenkedtek gazdaságaink, mert terme­lésük sikere bizonytalan volt. Éspedig azért, mert a a minőségi takarmánybázií megteremtése. Ha az éveli pillangósok területét neír növeljük jelentékenyen (lu­cerna, vöröshere, baltacin semkóró. szarváskerep nyúlszapuka) az állatte­nyésztés minőségi javulá­sára nem számíthatunk. A fehérje-bázist nem a kor­látolt mértékben rendelke zésre álló korpával és olaj­pogácsával kell biztosítani hanem a pillangósok, — fő­leg az évelő pillangósok — területének szaporításával I és szakszerűbb agrotechni­Milyen volt a beszámoló é» a vita ? A második ötéves terv irányelvei között azt olvashatjuk te juhtenyésztéssel kapcsolatban, hogy a juhállományt öt év alatt 25—30 százalékkal, a gyapjúterme­lést pedig 100 százalékkal kell növel­nünk. Juhász ember vagyok és úgy gon­dolom, hogy ezt a célkitűzést el n tehet érni. Nem könnyen, de erős akarattal, jó munkával. Persze a jó munkának is alap kell, a sikernek előfeltétel. Megyénkben a siker egyik fontos feltételét teremtjük meg azzal, ha végre megoldjuk a juh­legelő kérdését. Az nem áldásos hely­zet, nem is nagyüzemi jellegű és a gyapjúhozam 100 százalékos emelésst sem biztosítja, hogy árokpartokon, útszéleken legeltetek, mert más legelőnk nincsen. Kellemetlen is, mert romlik általa а termelőszövetkezet és az egyéni dolgozó parasztok közötti viszony. Arra a fűre, ami a mezsgyeárkokban, az utak oldalán megterem, annak is szüksége van, akinek oda nyúlik a földje és nem nézi jó izemmel, hogy más legelteti. Veszedelem, szitkozódás keletkezik ebből— gyakran naponta többször is. Úgy hiszem eljött az ideje annak, hogy pártunk, kormá­nyunk megoldja a legelő-kérdést — ez­rei útját, vágja a kellemetlenségeknek is — és nekifogjunk a juhtenyésztés feílen- ; dítéséhez. i Hibáznánk azonban, ha azt hinnénk, I hogy a központból, a minisztériumokból, I minden helyi kérdésre megoldást ka- i punk. A helyi lehetőségek ismerői mi I magunk vagyunk, a több szem többet I lát, több fej több okos gondolat elve 'alapján most tehetőségünk van a saját

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents