Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-11 / 110. szám
195®. május 11. péntek NÉPLAP 3 FÖLDMŰ VESSZŐVETKEZET I HÍRADÓ A földmüvesszövetkezeti tagértekezletek elé Földművess: öyétkezeteink még ebben a hónapban megtartják az e ső negyed évi tagértekezletet. Az értekezleteken a vezetőség számot ad a tagságnak az elmúlt negyedév működéséről. A vezetőségek beszámolnak, hogy az irányításuk alatt lévő szövetkezetek hogyan hajtották ,’égre a tagság akaratából a reájuk bízott feladatokat, Ezek között: hogyan szilárdult a szövetkezeti demokrácia, mennyire mélyült el a kollektív vezetés, mit tett a vezetőség a tagság fejlesztése, valamint megszilárdítása tekintetében. A nagyüzemi mezőgazdaság továbbfejlesztését hogyan segítették elő. Hány termelési társulás, szakcsoport alakult. Mennyiben segítette a szövetkezet a mezőgazdasági terméshozam növelését. Az áruellátás, a felvásárló, illetve az értékesítő kereskedelem hógyan felelt meg a tagság, a falu igényeinek, és ebből kifolyólag a szövetkezet milyen jövedelemmel zárta a negyedévet. Van tehát miről beszámolni. Feladat volt és van éppen elég. A vezetőség tehát gondosan készítse elő a tagértekezleteket. Tartson ossz vezetőségi ülést, ahol az igazgatóság elnökeit (ügyvezetőt) számoltassa be a negyedév munkájáról. A beszámoló alapján vizsgálják és elemezzék az elvégzett munkát, az eredmények tudomásulvétele mellet: vessék* fel a hiányosságokat, bírálják a vezetést, a föláművesszövetkezeti dolgozók munkáját. Ezén az ülésen a vezetőségi tagok abban a tudatban foglalkozzanak i szövetkezet munkájával, hogy ők a tagság bizalmából irányítják a szövetkezetét. A vezetőségi ülés eredményeképpen készítsék el az igazgatóság beszámolóját, amelyet a tagértekezleten a tagság elé káli terjeszteni. A megtartahdó tagértekezleten a földművesszövetkezet az egész tagság problémájával kell hogy foglalkozzon. Valamennyi szövetkezeti tag tartsa tehát kötelességének a megjelenést. Érezzék szövetkezeti tagjaink, hogy a szövetkezet az övék, az 6 érdekükben dolgozik. A tagok a tagértekezleten való megjelenésükkel felszólalásaikkal, bírálatukkal segítsék elő a szövetkezet további eredményes működését. Ezek a tagértekezletek alkalmasak, de [hivatottak is arra, hogy a beszámoló alapján a tagság megvizsgálja a vezetőség munkáját és bírálatával, javaslatával elő is segítse. Különös gondot kell a tagságnak fordítani a szövetkezeti demokrácia érvényesülésének vizsgálatára. Az utóbbi időben ugyanis ezen a területen elég sok kívánni való volt. A felsőbb szövetkezeti, de más szervek is lép- ten-nyomon megsértették a szövetkezeti demokráciát. Sokszor semmibe vették a tagság, a választott vezetőség autonóm jogát, intézkedtek a tagság, a választott vezetőség megkérdezése nélkül. De sok helyen a szövetkezeti dolgozók is visszaéltek a tagság, a vezetőség bizalmával. Egyesek] úgy gondolták és gondolják, hogy a vezetőség, a tagsá ’ van őértük, nem pedig fordítva. A szövetkezeti tagság a tagértekezleteken mindezeket mondja el és ha ilyen jelenségek még most is lennének, hozzon határozatot azonnali megszüntetésükre. Legyen a tagság kezdeményező. Anyagi érdekeltségük fokozására kapcsolódjanak be különböző célrészjegyek jegyzésébe, melyből építsenek, alkossanak, gyarapítsák, növeljék a közöst, a szövetkezeti vagyont. Foglalkozzanak taggyűléseink a mezőgazdaság általános kérdéseivel, ezen belül a terméshozam 3 százalékos növelésével. Vizsgálja meg a tagság, hogy a földművesszövetkezet mennyiben segítette ezt elő. Műtrágyák, növényvédőszerek. elegendő mennyiségben jutot- tak-e a faluba. A kisgépek értékesítése, valamint kölcsönzése és egy|éb szakpropaganda kifejtése hogyan érvényesült a szövetkezet részéről. Fordítson a tagértekezlet' különös sül yt a baromfiállomány növelésének vizsgálatára. A tagság vizsgálja meg, hogy a naposcsibék, valamint egyéb víziszárnyasok elegendő mennyiségben kerültek-e a faluba. A taggyűléseken szövetkezeti tagjaink legyenek kezdeményezői a mezőgazdasági munkák versenyszerű végzésénél, ezzel is segítsék elő a munkák időbeni elvégzését. Vizsgálja rieg a tagság az áruellátást, valamint a felvásárló és értékesítő munka kérdéseit. Számoltassa be a vezetőséget arról, hogy a nyári, majd őszi mezőgazdasági termelésből származó cikkek felvásárlása, illetve értékesítése ho’yan van megszervezve. Kérjék számon: я bizományi értékesítés előnyéről, hogy tájékoztatta a szövetkezet a tagságot. Vizsgálja meg a tagság a szövetkezet gazdálkodásé' is. Tájékozódjon arról, hogy az első negyedévben mit mutat az elkészített jövedelmezőségi számítás, az egyes Üzemágak miij en működési eredményt tudnak felmutatni, hogyan szilárdult a szövetkezeti vagyonvédelem. A gazdálkodás megvizsgálása a tagság részéről feltétlenül fontos, hisz az év végén a működési eredményből osztozik a tagság részjegyrészesedés, valamint vásárlási és'értékesítési [visszatérítés címén. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével készüljenek fel szövetkezeti vezetőségeink és az egész tagság a most megtartandó tagértekezletekre. Legyenek tagértekezleteink a szövetkezeti tagság, a dolgozó parasztság harcos megmozdulásai, a szövetkezeti gondolat további elnpényítéséért, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztéséért. A járási és megyei szövetkezeti szenek ehhez a munkához adjanak támogatást a vezetőség és szövetkezeti tagság részére. Aűg'y sikerrel I szerepel a nyírvasvári kultúrcsoport Megyénk körzeti földmü- vesszövetkezeteire jellemző, hogy a helyi szervezetek kulturális kezdeményezéseit nem segítik elő. Tehát csak azzal a helyi szervezettel törődnek, ahol a körzeti iroda van. Ideje lenne változtatni ezen is. Ma már akad példamutató körzeti szövetkezet, amelyik foglalkozik a helyi szervezetek működési területén élő dolgozók kulturális igényeinek kielégítésével. Ilyen a nyírbátori körzeti töldmüvesszövetke- zet is. A nyírbátori körzeti szövetkezet, — miután létrehozta székhelyén a jó képességű kultúrcsoportot, — segítséget adott a nyírvasvári DISZ-szervezettel közösen, — színjátszó, és tánccsoportot szervezett Nyírvasváriban a tavaszon. A kulturcsoport még gyerekcipőben jár, de hírük már bejárta a nyírbátori járást. Sőt a szomszédos mátészalkai járás több községében is megismerhették a kultúrcsoportot. A kultúrcsoport nagy sikerrel adja elő a „Bújócska“ című színművet. A lelkes kultúrgár- dából különösen kiemelkedik Máté Ágnes, Takács Gábor, Trencsényi Erzsébet és Papp Gyula színjátszó tevékenysége. Azonban nemcsak a színjátszók, hanem a tánccsoport tagjai is törekszenek kitenni magukért. . Ügyes mozgásukkal, gyors és friss táncaikkal megnyerik a közönségük tetszését és sok tapsot kapnak. Többek közt a tánccsoportnak tagja Ba- banecz Klári, Tóth Piroska, Ványi Katalin, Papp Anna, Búzás Ilona és Balugyánszki Erzsébet. A színjátszó- és tánccso- port műsorszámainak betanításáért és az előadások megrendezéséért dicséretet érdemel Veres Zoltán elvtárs, a helyi szervezet ügyintézője, Koleszár József és Tarcsa Vilma pedagógus. Az a kérésünk, továbbra is kellő szeretettel és megértéssel segítsék a fiatalok kulturális munkáját a falu dolgozóinak érdekében. DOROGI MIHÁLY Tsz-előkészífő bizottság alakult Tiszavasváriban A tiszavasvári rizstermelőcsoport még csak egyéves. Azonban e rövid idő alatt is törekedtek kialakítani a közösségi életet, a közös munkát, a szilárd munkafegyelmet és mindazt, amely elősegíti a csoport további fejlődését. A helyes kezdeményezések kibontakozásának és az alapszabály betartásának meglett az eredménye. Jópárezer forint jövedelemre tettek szert a csoport tagjai a rizstermelésből. Az idén szintén korán kezdték a munkájukat, s eközben további életük kialakításával is foglalkoztak. Nemrég megalakították öt taggal a tsz. előkészítő-bizottságot. Ha a bizottság tagjai jó felvilágosító munkát végeznek a tagság között, már az őszön fejlettebb életet kezdenek. Jó szándékuk megvalósításához több segítséget kell adnia a helyi földmüvesszö- vetkezetnek. Sokat tehetnek a szakcsoport fejlődéséért a szomszédos tsz-ek is, mivel járatosak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításában, főként a tagok közösségi szellemben való nevelésében. Ne sajnálják a fáradságot. Közel 516000 naposcsibét rendeltek a tsz-ek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok Megyénkben mindjobban megkedvelik a baromfitenyésztők a naposcsibéket. Földművesszövetkezeteink ezideig közel 516.000 naposcsibét adtak el a termelőszövetkezeteknek és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak. A megrendelt naposcsibékből már több, mint 122.000 darabot szállított le központunk. Ez komoly eredmény. Azért is, mert ha a tsz-ek és az egyénileg gazdálkodó parasztok sok csibét rendelnek és vesznek át a földművesszövetkezettől, annál bizto- sítottabb lesz a későbbi begyűjtési és szabadfelvásárlási tervek teljesítése. Éppen ezért minden lehetőt el kell követnünk azért, hogy mindenütt biztosítsuk a felvásárlási árualap megteremtését. Érdekes jelenség, hogy a naposcsibék kihelyezése el- sősor'bgn ott jár kellő sikerrel, ahol már most teljesítik a baromfi és tojásbeadási és szabadfelvásárlási terveket. Pl. a paszabi, az ófehértói, a tiszavasvári, a tiszadadai és még számos földművesszövetkezet rehdszéresen beküldi központunknak a naposcsibék megrendelését, s ugyanakkor felvásárlási terveiket is teljesítik. Ezzel . szemben megállapítottuk, hogy Nyírlúgos, Nyírkáta, Baktaló- rántháza, Nyírkárász, Fé- nyeslitke, Balkány, Penészlek és még jónéhány község nem rendelt naposcsibéket, s ezek a községek a baromfi- és tojásbeadási és szabadfelvásárlási tervük teljesítésével is lemaradtak. Komolyan hátráltatja a naposcsibék megvásárlását az, hogy több földművesszövetkezet nem írja össze a tsz-ek, de különösen az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok naposcsibe megrendeléseit. Helytelen álláspontjukat azzal indokolják: a korábban megrendelt csibéket sem szállította le központunk. Ez igaz. De az is, hogy a keltetés nem megy máról-holnapra, hanem csak folyamatosan. —• Nyilvánvalóan amennyi csirkét keltet a keltetőál-' lomás, annyit tudunk eljuttatni a megrendelőknek. —• Azonban ez nem jelenti azt, hogy a beérkezett igények kielégítetlenül maradnak. Május hónapban már eddig 150.006 darab naposcsibét szállítottunk ki. Még több kerül eladásra június hónapban, s ezért 1 minden szövetkezet köteles összeírni a megrendeléseket és eljuttatni megyei központunkhoz. • Kohn Sándor MÉK oszt, vezető. A fehérgyarmati járás földművesszövetkezetei 26 kölcsönkisgéppel segítik a dolgozó parasztokat A fehérgyarmati járás földművesszövetkezetei elősegítik a tsz-eket, szakcsoportokat és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a terméshozamuk emelésében. Most 26 darab kölcsön- kisgépet adtait át a dolgozó parasztoknak használatra. A különböző kisgépek közt vetőgépből 9, permete- l zőgépböl 3, lókapából pedig 7 darab van. A földművesszövetkezetek tovább növelik kisgépparkjukat, hogy a dolgozó parasztok a mezőgazdasági munkák jórészét géppel végezhessék. Törekvéseik mind nagyobb sikerekkel járnak. A földművesszövetkezeti tagok többezer forintot adtak össze újabb kisgépek vásárlására; A gazdasági segítség mellett szaktanácsokkal is támogatják a szövetkezetek a dolgozó parasztok termelési tevékenységét. . A szövetkezetek termelési (felelősei megkeresik a tsz- eket, szakcsoporttagokat és az egyénileg dolgozó parasz. tokát a mezőkön. Kölcsönösen kicserélik termelési tapasztalataikat. Többek közt segítséget adtak több, mint 100 hold föld szakszerű trágyázásához, a keresztsoros vetés és más agrotechnikai eljárások megvalósításához, Bátran alkalmazzák a jó tapasztalatot a mátészalkaiak A mátészalkai gyümölcstermelő szakcsoport hatvan fővel kezdte a tavaszi munkát, s ma a tagok száma meghaladja a nyolcvan főt. A gyümölcstermelő dolgozó parasztokat vonzzák a termelési társulás adta lehetőségek. Azonban ennek kihasználása nem mindig elég tudatos, célratörő. A mátészalkaiaknál is jelentkezett ez a hiba, mint kezdő csoportnál. Azt hitték, elég ha aláírják a belépési nyilatkozatot, s azzal már több lesz 4 termésük, mint az egyénieknek. Legalább is erre vallott az, hogy a metszést külön-külön végezték cl, s nem nagyon segítették egymást még jó tanácsokkal sem. — Kezdték is észrevenni, hogy valami hiba van a szakcsoport életében. Páran szóltak Szabó elvtársnak, a helyi földmü- vesszövetkezet felvásárlási üzemágvezetőjének, nézzen szét a gyümölcsösben. Talán jobb lenne, ha a permetezést brigádokba osztva végeznék. Szabó elvtárs húzódozott a kérés teljesítésétől. Mintha attól félt volna, nem érti meg minden tag. S ezért hivatkozott az elfoglaltságára. így az első permetezést szintén egyénileg oldották meg, nagy ügy- gyel-bajjal. Pedig a mész- kénlcvet közösen főzték. Igen ám, de a szövetkezet által hozatott 8 permetezőgéphez csak két töltőgép van, s mindenki egyszerre akart permetezni. Bizony a szakcsoport vezetőségének sok fáradságába került a rendteremtés. A kezdeti nehézségek próbára tették nemcsak a vezetőséget, hanem a tagságot is. Miután mind többen beszélgettek a hibákról és a kivezető útról, a vezetőség még határozottabb lett. Április elején taggyűlést hívott egybe. Őszintén feltárta a hiányosságokat és javasolta: valóban közösen dolgozzanak a továbbiak során. A gyűlésen mind többen látták be, nem mehet így tovább. A jó közösségi munkának meg kell adni a módját, mert csak úgy lesz hasznot- hajtó. Márpedig a szakcsoport tagjai szép jövedelemmel akarják zárni az első gazdasági ével. A nyelvek kezdtek megoldódni a gyűlésen és sok jó okos javaslat hangzott el. Megszületett a határozat: Eszerint közösen és brigádokban végzik a munkákat. Azt is határozatba foglalták, hogy a vezetőség alaposan felülvizsgálja a gyümölcsöst; ahol hibát talál, kijavíttatja. Miután rendet teremtettek, meghívnak több gyümölcstermeléssel foglalkozó tsz-tagot és egyénileg gazdálkodó parasztot tapasztalatcserére. Okos elhatározás, melynek valóraváltása kölcsönös haszonnal jár. Tanulnak a vendégek és vendéglátók. Jó úton halad a mátészalkai csoport. Ha továbbra is megtalálja a vezetőség és a tagság a problémák megoldásának helyes módját, bátran alkalmazzák a termelés szervezésében és a termelés módszereiben az újat, a fejlett nagyüzemi gazdálkodás tapasztalatait, komoly sikereket érnek cl. S ez elsősorban a szakcsoport tagjainak a javára válik. Varga Gyu’a.
