Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-08 / 107. szám

N F P L Л P 1956. május 8. kedtl Nagy sikerek a vállalások végrehajtása Két mérleg — sorén a Balkányi Állami Gazdaságban íXfXXkS X két eredmény Gazdaságunk dolgozói éves versenyvállalási szerződé­seket kötöttek a KV hatá­rozatainak végrehajtása ér­dekében. A verseny első szakasza május 1-ével zá­rult. Az erre az időpontra 'kitűzött vállalásokat dolgo­zóink 120 százalékra teljesí­tették. Többek között 450 hold burgonyát május 1 helyett április 24-re géppel elültettünk, így annak elő­állítási költségeit lényege­sen csökkentettük. Kitűn­tek ebben a munkában Gö­rög Ferenc és Sinka György válogató birgádjai, Irinyi Sándor és Magyar Ferenc Zetorosok. Vállaltuk azt is, hogy al­matermésünk kiviteli minő- iségét a múlt évi 75 száza­llékról 80 százalékra javít­juk. Ennek érdekében „ex- iport-brigádok” létesültek. A (dolgozók lelkes munkájá­énak eredménye, hogy min­iden munkát kellő időben 'és jó minőségben végez­tünk el. Kiemelkedő Du- Szabó Pál olvasói között Tiszadobon, a gyermek­város 14 holdas parkjában vasárnap délelőtt sétálgató emberek várták Szabó Pál 'írót, akit személyes ismer­kedésre hívtak az író olva­sói, a földművesszövetkezet vezetői és a községi haza­fias népfront bizottság tag­jai. Tíz óra után néhány perc­cel érkezett a vendég, akit úttörő egyenruhába öltözött fiatalok gyöngyvirággal és orgonacsokorral üdvözöltek. A rövid fogadás után, a gyermekváros 52 tornyú kastélyának kultúrtermé­ben került sor az író és ol­vasóinak találkozására. Szabó Pál bevezetőként elmondotta, hogy szívesen fogadta a meghívást és szí­vesen jött. Beszél írói pá­lyafutásáról, és arról, hogy a napokban fejezte be leg­újabb regényét, amelyben egy falusi tanító életét írta le. Eddigi írásai közül neki ez tetszik a legjobban. Szabó Pál hallgatói kö­zül Hankó Zoltán azt ve­tette fel, hogy a szabolcsi parasztokkal nagyon kévé­séit foglalkozik a magyar irodalom. Pedig a szabolcsi paraszt igen sokszor orszá­gos mozgalmak kezdemé­nyezője volt. Volt aki azt kérte Szabó Páltól, hogy tanulmányoz­za és írja meg az 1906. évi nagy aratósztrájkot, ame­lyet a tiszadobiak kezde­ményeztek és amelynek az idén lesz ötvenedik évfor­dulója. A beszélgetés után Szabó Pál sétált a gyermekváros hatalmas kertjében, elment a holt Tisza-ághoz, ahol a gyermekek strandja van, majd a kora délutáni órák­ban elbúcsúzott vendéglá­tóitól, hogy estére a tar­paiak vendége legyen, akik szintén találkozóra hívták Szabó Pál Kossuth-díjas írónkat. Szabó Pál 1931-ben járt először Tarpán, mint fiatal és kezdő író. Tarpai láto­gatásáról abban az időben Bajcsy-Zsilinszky Endre lapjában, az Előőrsben szá­molt be. Erre a tarpai látogatásra még most is sziVesen em­lékszem vissza — mondotta Szabó Pál. Már аккЛ: látta és meg­értette, hogy miért lehct- leba Ferenc brigádja, amely 269 százalékban tel­jesítette tavaszi tervét. Az állattenyésztésben dől. gozó elvtársak azt vállalták, hogy az állati termékek közül a tej előállítási költ­ségét 3.65 forintról az első negyedben 3.10 forintra csökkentik. Ezt a vállalást túlteljesítették, mert 104 darab fejőstehénnél napi 11.4 literes fejési átlagnak megfelelően a tej literje 3.02 forintba került. A második negyedévben a fejési átlag megtartása mellett a tej önköltségi árát 2.90 forintra csökkentik dolgozóink vál­lalásuk szerint. Ebben a munkában élenjárnak Ig- nácz Ferenc és Tóth György tehenészek. Dolgozóink átérzik, hogy második ötéves tervünk irányelveiben kitűzött ma­gasabb életszínvonal kiala­kításában csakis hasonló feladatok megoldásával ér­hetünk el eredményeket. Bodrogi András MDP titkár, Balkány. tek Rákóczi zászlóbontó ku- rucai tarpaiak és megérezte a tarpai parasztok forra­dalmi gondolkodását. — Első találkozásom alkal­mával olyan embernek is­mertem meg a tarpai parasz­tot, aki szereti hivatását, be­csületesen elvégzi múmiáját és jó hazafi — mondotta be­szélgetés közben Szabó Pál. Tarpán a falu apraja- nagyja várta e kedves em­lékekkel érkező vendéget. A találkozás időpontjában, délután hat órakor a köz­ség főtere zsúfolásig meg­telt errfberekkel és várták a Kossuth-díjas írót. Ked­ves és szép volt ez a talál­kozás. A nép írója találko­zott regényeinek hőseivel és szereplőivel, akik az ol­vasói is egyben. Beszélgetés közben a pa­rasztok arra kérték Szabó Pált, hogy olyan regényt is írjon, amiben a parasztok jövőjéről esik szó és arról, szól, hogy hogyan fejlődik az élet idáig. A tarpai beszélgetés há­rom órán át tartott. Késő este volt, amikor sor ke­rülhetett a kultúr-műsorra, amivel Szabó Pálnak ked­veskedtek a Tarpaiak. Mun к a versennyé l a bő almatermésérf idő előtt teljesítette tervet. A Csengeri Állami Gaz­daság dolgozói szorgosan dolgoznak a jó almatermés biztosításáért. A gazdaság gyümölcsöse idejében meg­kapta a szükséges szerves­és műtrágyát, továbbá a ta­lajmunkákat. A hóvégi eső­ket már kellően porhanyí- tott tiszta talaj fogadta. A metszés és a permetezési munkák gyorsaságában es szakszerűségében nem volt semmi kifogás. Mindezt elsősorban a jó versenyszellemnek köszön­hetjük. A gyümölcstermelő brigádok nemes versengés­ben igyekeztek egymást fe­lülmúlni a jó munkában. A versenynek ebben a szaka­szában, amely május 1-el zárult, a Vizsolyi-brigid (Murzsa László vezetés; .cl) lett az első, amely lia.ár- letileg a Nyirbogdányi Ál­lami Gazdaság választja el. Egy igazgatóság hatásxöré- be, megegyező földrajzi adottságok alá tartozó ter­melő üzemek. Ahogy' meg­található mindkettőben a Tervezett nye-terv. vesz- tény!, nye- tényleges reeég Ft Тезёк Ft reség F't vesztes. Ft Kemecsei ÁG — 632.000 5,833.000 — Nyírtassi ÁG 600.0000 — — 12.000 A rövid statisztika kimu­tatja a kemecsei gazdaság közel 6 millió forintos nye­reségét és a nyírtassi gaz­daság 12.000 forintos vesz­teségét. A több millió fo­rintos értékkel gazdálkodó nyírtassi üzem 12 ezer fo­rint vesztesége elenyésző, de mégis veszteség. És, ha elemezzük, hogy ennek a gazdaságnak a veszteség részesedése hogyan oszlik meg, akkor a következőket kell megállapítanunk: A Kemecsei ÁG 1 lit. tej term, költsége Ft terv tény 3.10 2.65 Nyírtassi ÁG 2.92 4.94 Leszögezhetjük, hogy a nyírtassi gazdaság növény­termesztésének a nyeresé­gét az állattenyésztés 47 százalékos vesztesége telje­sen felemésztette. S meg kell jegyezni, hogy a ke­mecsei gazdaság az állat­Kemecse: ésszerű gazdálkodás A Kemecsei Állami Gaz­daságban 147 tehén átlagos tejhozama 2836 liter volt 1955-ben. A felemelt 397 ezer literes tervet 417.000 literre teljesítették. A he­lyes takarmányozásra, az okszerű beosztásra csak azt jegyezzük meg jellemzőnek, hogy a multévi 7.2 literes istállóátlag helyett 1956. első negyedévében — mi­kor mindenütt szűkösen van takarmány — 7.8 liter­re emelkedett az átlag, s az idei 6.5 százalékos ter­méshozam növelés érdeké­ben felemelt első negyed­évi 99.000 literes tervet 102.000 liter termelésével teljesítették, s év végéig 10.000 liter tej tervenfelüli termelését vállalták. A hozamnövelés és ezzel párhuzamosan az önkölt­ségcsökkentés megvalósí­tása nálunk, nem a takar­mánybőségen, hanem a be­osztáson és a lelkiismeretes gondozáson múlt — magya­rázza Kárpáti Árpád a köz­igen jó minőségű munkát végzett úgy a metszésben, mint a rovarok és kartevők elleni védekezés terén és a talajmunkákat tekintve. Ezeken kívül a köztes vet esi tervét is határidő előtt el- jesítette. Dicséretet érdem. 1 még a becsikerti origód An István vezetésével. A munkacsapatom közül kiemelkedő munkát végez­tek: Csentos Endre munka­csapata 130. Hajdú J.-is ió munkacsapata 125 -zúzalék i teljesítménnyé’, (Vizsoly), továbbá Szabó Ferenc mun­kacsapata 120 százalék iei- jesítménnyel (Becsikert). Egyénileg Magos Sándor (145%). Szilágy; Józsot (150 százalék), Gaál Albert (140 százalék) e. r'-j.t di­cséretet. Almást Zo'-úrt. let is. Termelési irányuk megegyező: gyümölcster­melő gazdaságok. — Egy gy orsmérleg a következő képet mutatja a két gaz­daság 1955. évi eredményei­ről: növénytermesztés a 666.000 forint tervezett veszteséggel szemben 2,890.000 forint nyereséggel termelt; az ál­lattenyésztésben 1,209.000 forint nyereség volt ter­vezve s év végén 1,840.000 forint veszteséget mutat­tak ki. Ezekután tegyünk össze­hasonlítást a két gazdaság állattenyésztése néhány ter­mékhozamának önköltség­alakulásáról: áUattart. vesz­teség % terv ténv terv tény 18.30 19.79 30 8 13.43 30.59 — 47 tartásban lévő 8 százalékos veszteséggel az igazgatóság gazadságai közül első az állattenyésztésben. Hogyan sáfárkodnak az állam vagyonával a két gazdaságban? 1 kg súlygyarap. a növendékeknél Ft ponti üzemegység vezetője. — A legszigorúob egycui takarmányozas elvén gaz­dálkodunk. Pillangósszéna termésünk az elmúlt évben 26 mázsa volt holdanként. Igaz, nem volt kiváló mi­nőségű s ez hozzájárult ah­hoz, hogy 8 . százalékos veszteséggel termeljen az állattenyésztés. De az idén megszűnik az az áldatlan állapot, hogy gyenge minő­ségű takarmányt magasabb értékben számoljon el a növénytermesztés az állat­tenyésztés rovására. A kemecsei gazdaság a legkisebbek közé tartozik. Területe alig haladja meg például a nyírmadai gaz­daság egy üzemegységének nagyságát, s mégis úgy gazdálkodnak a takarmány­növények termesztésével, hogy a nyári zöldtakarmá­nyok, a szénaféleségek, a siló és egyéb nedvdús ta­karmányok egész éven át biztosítják az állattartás harmonikus ellátását. Tóth Antal a fejőgulyá­sok munkacsapatvezetöje pontosan betartja az istálló napirendjét s a rábízott 10 tehéntől az első negyedé­ben 10054 liter tejet fejt, de nem nagyon maradnak mögötte G. Kovács Gyula, Juscsán Bertalan és a töb­bi fejőgulyások sem. Ha mintaszerű a tehené­szet, a növendékek és a mesterséges nevelésben ré­szesülő borjúk még szeb­bek. Nagyobb gondot for­dítanak a gazdaságban a szemestakarmány, a kuko­rica termésátlagának növe­lésére s a termelési költség csökkentésére. Tavaly 35 mázsa csöveskukorieát ter­meltek holdanként. Egy mázsa szemeskukoriea ter­melési költsége 96 forint volt. Bár nem volt négyzet­bevetőgépük, 50 hold kuko­ricájukat négyzetesen ve­tették. Nem kapával, ha­nem ültetőfával. A munkát egy személy végezte a pá­ros, kapával ültetéssel szem­ben s a 130 százalékos át­lagteljesítmény figyelembe­vételével 60 forintot takarí­tottak meg holdanként. S ezzel a módszerrel elérték, hogy a növény úgy helyez­kedett el, mint gépi vetés esetén. A jól előkészített, tápanyagban gazdag mag­ágyban kikelő kukoricát is megfogasolták. Mikor a növényben kárt tett volna a fogas, megkezdték a Ze- toros gépi talajmunkát. Ezt két alkalommal végezték s közben elvégezték a két­szeri sorkapálást kézzel. Két fogatos kapa után kö­vetkezett a kézi gazolóka­pálás és a fattyazás. Az idén 109 holdra növelték a kukorica vetésterületét, s a Nyírtass: szervezetlenség Szervezetlenség a terme­lésben, az irányításban, az ellenőrzésben s az aami- nísztrációban egyaránt: ez jellemezte a nyírtass! gaz­daságot. Nyírtasson az elmúlt év­ben 4.94 forintba került egy liter tej előállítása s 19j6- ban az első negyedévben ismét közelebb van az 5-höz, mint a 4-hez. (Köny­velés még nem mutatta ki pontosan.) Az első negyed­évi tejtermelési feladat­nak csak 45 százalékban tettek eleget, a növendékek súlygyarapodásának tervét mindössze 8.1 százalékra teljesítették. Tetézte még ezt s az ehhez hasonló le­maradásokat a 34 százalé­kos kényszervágás és a 19 százalékos elhullás az első negyedévben. — 5—6 éves üszők állnak az istállóban üresen, fogyasztják a ta­karmányt, növelik a mun­kabért és semmi hasznot nem hoznak. Mi az oka ennek a gaz­dátlan állapotnak? Mit csi­nált az elmúlt években a vezetőség, hogy ide fajul­hatott a dolog? — A gaz­daságnak csaknem a meg­alakulása óta állandó ’gaz- gatója éS főmezőgazdásza van. Ügy tudjuk húzni a ta­karmánnyal még pár napig, hogy például a növendé­kektől teljesen elvontuk a szénát — mondja Estók Béla ■> központi üzemegy­ség vezetője. — Mikor 1956 elején átvettem az üzem­egység vezetését, az igaz­gatóságnak akkor jutott tu­domására 161 el nem Köny­velt sertés elhullása. Már­cius 1-én 9.200 mázsa siiu- takarmány szerepelt papí­ron, s a gödrök viszont mar üresen untak. 1500 mázsa takarmányárpa volt a sta­tisztikában és csak 147 má­zsát találtunk. Előfordult, begy egy-egy takarmányle. telt kétszer vételeztek be és így kétszeresen terh-iTe a gazdasagot. Most véset- zük az eszi műtrágyázásu­kat is. Még az ősz folya­mán ь szállították s 10—15 mázsás kupacokban van a határba).. Eddig helytele­nül, lenöszerint a vetésre szőttük : á a kálisó és szu­perfoszfát műtrágyákat. — 700 mázsa biofoszfát is ott hevert a földön, ahogy le­rakták a kocsiról. Tavaly a gazdaság 69 holdas lucernatábláján a renden rothadt cl a máso­dik kaszálás. 1953-ban 100 hold kukoricaföldről egy szekérrel törtek le. S úgy járt a 200 hold burgonya is: alig adla meg a mogot. Ehhez még hozzájárult a 100.000 forint kötbér, ami a szállítási kötelezettség el­mulasztása miatt fizettek. így herdálták el a mil­liókat. Azóta sincs nagy változás. A szemfényvesztő adminisztrációs „dolgozó­kat'” leváltották. Két fiatal szakember állt az üzem­egységek elére. Mcgeiéged­tavalyi módszerek javított alkalmazásával 37 mázsa csöveskukorieát akarnak holdanként termelni. A gépi művelés nemcsak gyorsabb, hanem olcsóbb is, mint a kézi művelés. Egy­szeri kézi kapálás 75.600 forintba kerül. А kapa költsége 10.95 fol.uis a traktoros kapáé 2.78 fo­rint munkabér holdanként. Az időben, jóminöségben. végzett gondos munka az alapja a jó eredmények­nek, amit a kemecsei gaz-, daságban ki . is használnak. het-e az igazgatóság ezzel a „javítással”? Nem elé­gedhet meg. A tények még. mindig az elégtelen intéz­kedést mutatják. A szak­mai irányítás, a munkás ellenőrzése, a helytálló je­lentések átvétele Fabinyi- Zoltán főmezőgazdász fel­adata. Ezt a feladatot kel­lett volna megfelelően el­látnia. Kovács Imre a gazdaság ipari üzemből jött párt­titkára a következőket mondja el: — Hónapokon keresztül azért harcoltam, hogy a párttagok, a kommunisták legalább taggyűlésen tárják fel a hibákat. Féltek az elvtársak. Azt mondták, hogy ha az igazgatóság el­néz a dolgok felett, akkor ők nem szólhatnak, mert jön a megtorlás. Aztán Fa­binyi Zoltánnak a minisz­tériumban van a lánya ... és így tovább. Sajnos, az igazgató elvtárs sem állt a talpára, ő is engedte folyni a dogokat a rossz nieder-, ben? Ilyen helyzetben mit lehet várni a beosztottak­tól? Szabadjára voltak en­gedve, dühöngött a fejet­lenség. Haladéktalanul rendet kell teremteni A felsorolt hibák nagyj részét jelen időben írjuk. A probléma egyáltalán nincs megoldva. Csupán annyi történt, hogy a becsületes dolgozók el merik monda­ni a hibákat. Nem is a dol­gozóké a felelősség súlya, hanem az igazgatóságé, amely éveken keresztül hallgatásával szentesítette a, lehetetlen állapotokat. —• Mi ennek az oka, hogy a szétzilált csáki-szalmáját eddig senki sem tette rendbe? Hogyan kezd a gazdaság, a második ötéves terv által előirányzott feladatok meg­valósításához, ha erélyesen meg nem fordítják a lejtőn megindult gazdaság szeke­rét. Bátrabban kell alkal­mazni a bírálatot s meg kell szüntetni azt a légkört, ami az egészséges véle­ménynyilvánítást háttérbe szorítja. A nyírtassi gazdaság csak sgy példa. Az itteni tanul­ságok sok gazdaságban ér­vényesek. Egyetlen gazda­ság vezetője sem húnyhat szemet az' ehhez hasonló hibák előtt. Mert egy pilla­natra sem feledhetik el, hogy az állam vagyonának egy része van a kezükre bízva és nem mindegy ho­gyan gazdálkodnak azzal. S. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents