Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)
1956-05-08 / 107. szám
N F P I. A P 1956. május 8. kedd Eri istvan: A kisvárdai vár helyreállításának tervéről Tito marsall Párizsba érkezett Párizs, (MTI) Az AFP je| Coty köztársasági elnök fo- lenti: Tito marsall, a Jugonégy egymás fölötti helyisé- ! get állítunk helyre az ere- 1 deti boltozás, ajtó- és ablaknyílásokba pótlandó kőkeretek visszaállításával, illetve újrafaragtatásával. A helyreállított helyiségekben a tervezett vendéglő, egy kis, a várra vonatkozó kiállítási terem és a létesítendő szabadtéri színpad, nyári mozi [ öltözője-raktára, a legfelső ágyúteraszon pedig „kilátó" lesz. A várépület déli fala ' előtt alakítjuk ki a nyári , vendéglő teraszát, azzal a , földmennyiséggel, amit a létesítendő szabadtéri színpad és nézőterének területéről termelünk ki. A fenti munkák az előzetes költségvetés szerint 120—130.000 forintba kerülnek. Körülbelül ugyanennyibe, vagy valamivel többe kerül majd a szabadtéri színpad elkészítése. Természetesen, törődni kell az egész várdomb területének szakszerű parkosításával, fásításával, a sportpálya (amely hovatovább, akarva-akaratlanul is egyedüli valamirevaló sportpályája lesz Kisvárdának) ugyancsak gondozásra szorul. A Vár utca kikövezése is szükséges. A vár területének ilyesfajta felhasználására a helybeliek igényének figyelembevételével, de a műemlékvédelem szempontjainak alapján a kisvárdai helytörténeti munkaközösség műemléképítészettel foglalkozó mérnök tagjai készítettek el tervezetet. Az a lelkesedés, amellyel a tervrajzokat vizsgálták, kérdéseket tettek fel arra vall, hogy a kisvárdaiak magukénak érzik az ügyet, ami azért is fontos, mert nem kis mértékben kell számítanunk az általuk végzendő társadalmi munkára is. Most már csak az a fontos, hogy az illetékesek (elsősorban a megyei hatóságok) is minden támogatást megadjanak hozzá. J domb oldalában nyol- can-tizen dolgoztak. Kukoricát ültettek. £ csoport széthúzódott. Középütt egy fehérbajszú, hetven körüli ember egyenletesen vágta a porhanyós földbe a kapát, mellette egy fiatal lány — az új tag — dobta a zörgő kukoricát kettesével a fészekbe. Megálltak. Az öreg feljebb tolta kifakult kalapját, a kapára könyökölt, s körülnézett. — Na Márta, ez mind a miénk. — Magyar József bütykös kezével mutatott körbe-körbe. — A fasor végiben a gyümölcsös, a szőlő, amott a legelő, meg ez itt, ahon a kukoricát vetjük ... Rostyó Márta nem szólt, csak nézett. Húszéves fejjel semmiképp nem tudja felfogni, mint jelent ez. Azt tudja, arra emlékszik, hogy valamelyik nap őt is felvették a nyírteleki Vörös Csillag tagjai közé, de ez csak tudatában verhetett tanyát. A szívében nem. Fiatal ehhez. Gyorsan peregtek az utóbbi napok. — Nagyon sok olyan dolog játszódott le az életében, ami addig ■oh a nem történt meg vele. Mindez újat jelent számára, s ez a sok új nem rendeződött benne. Ma még csak az jár az eszében, hogy először foglalkoztak vele, mint emberrel... A MEZEI VADÓC Mert Rostyó Mártát ed- dig пет tartották embernek. szláv Szövetségi Népköztársaság elnöke hétfőn délelőtt hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. A jugoszláv elnök külön- vonata 10 óra 30 perckor futott be Bois De Boulogne-! állomásra, ahol René gadta. A köztársasági elnökkel együtt Tito marsall fogadására megjelent Guy Mellei miniszterelnök, Bebler Jugoszlávia párizsi nagykövete, Pienau külügyminiszter, Bourges-Maunoury belügyminiszter, valamint a két ház elnöke. Kémszervezetet lepleztek le Csehszlovákiában Prága, (TASZSZ)'. Mint а Csehszlovák Távirati Iroda jelenti, a csehszlovák belügyminisztérium szervei kémszervezetet lepleztek le. a kémszervezet vezetői — köztük Bedrich Lorenc volt textilgyáros — az amerikai hírszerző szolgálat ügynöke. A kémszervezet tagjainak letartóztatásakor különböző kémtevékenységre valló dokumentumokat, mikrofilmeket, fegyvereket, külföldi valutát, aranypénzeket találtak. A Szovjetunió hatodik ötéves tervéből A Magyar DcHgozók Pártja Központi Vezetőség«! * üdvözlete a Román Munkáspárt megalakulása 35. évfordulója alkalmából Román Munkáspárt Központi Bizottságának i Bukarest? Drága elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ésdolgozó népünk forró komm nista üdvözletét küldi a Román Munkáspárt megalakulása 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk testvérpártunknak ahhoz a harchoz, amelyet Románia népei élén a marxizmus- leninizmus szellemében a szocializmus építéséért, a népgazdasági terv teljesítéséért, a béke megvédéséért vív. Bizonyos, hogy a Remán Munkáspárt vezetésével népük ebben a harcban is diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. ——— ■ A Francia Szocialista Párt küldöttségének látogatásai a Szovjetunióban Moszkva, (TASZSZ) A Francia Szocialista Párt Szovjetunióban tartózkodó küldöttségének tagjai pénteken este a VOKSZ-ban részt vettek a francia tudomány és kultúra baráti szakosztályának gyűlésén. A vendégeket Hja Ehrenburg író üdvözölte. Ezután francia nyelven beszélgetés indult, amelyben a küldöttség ott lévő tagjai a szovjet francia kulturális kapcsolatok elmélyítése mellett foglaltak állást. Kiev. A Francia Szocialista Párt küldöttségének egyik csoportja vasárnap az ukrán fővárosba érkezett. A csoportot Georges Brutelle, a Francia Szocialista Párt helyettes főtitkára vezeti. Egyidejűleg francia újságírók érkeztek Kievbe. A kievi repülőtéren a vendégeket vezető állású személyiségek fogadták. Nazarenko, az ' Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának nevében üdvözölte a küldöttség tagjait és személyükben a francia szocialistákat. Georges Brutelle a Fran-' cia Szocialista Párt nevében köszönetét mondott az üdvözlő szavakért. Leningrad. A Francia Szocialista Párt küldöttségének másik csoportja vasárnap Leningrádba érkezett. A csoportot Pierre Commin, a köztársasági tanács tagja, a Francia Szocialista Párt főtitkára vezeti. A pályaudvaron a: vendégeket hivatalos személyiségek és a sajtó kép-: viselői fogadták. Pierre Commin a pálya-! udvaron rádióbeszédet mondott. A küldöttség tagjai va- sárnap megtekintették a várost, megismerkedtek történelmi és forradalmi emlékeivel. A városnézést a leningrá-! di Metrón tett utazás zárta be. Vasárnap este a francia vendégek a Kirov Operaházban balett-előadást tekintettek meg. r Qtfj- élet faltad Rájöttek, hogy Rostyó Márta is ember! KÉTSZER SZÜLETTEM Piciny korában tette anyját, apját nem nevezte meg előtte. „Nincs apád“ — mondogatták neki később, amikor erről tudakolózott. Debrecenbe került a msnhelyre, onnan pedig Nyírtelekre, Kukucska Andrásokhoz. Itt nem a legjobb bánásmódban részesítették. — Mint a többi árvaházi gyermeket, mert jó tudni, hogy Ku- kucskáék szívesen tartottak több ilyen apátlan-anyátlan árvát. — Fiatal korában a legnehezebb munkába állították, ruháját, — amelyet a menhelyről kapott — a nyíregyházi piacon eladták. Ügy járatták, hogy a falu szánakozott rajta. Ütötték-verték. Egyik alkalommal a házigazda fia felakasztotta a mestergerendára Kun Júliával együtt, aki hasonló minőségben élt a Kukucska családban. Úgy nőtt fel, mint egy mezei vadóc. Köznapokon dolgozott, vasárnap p:dig a teheneket, disznókat, libákat őrizte. A csípős hidegekben megfagyott keze- lába, még ma is érzi a fájdalmakat. A hihetet en sok éhezésben elgyengült, többször öngyilkos akart lenni. Elszokott az emberektől, teljesen magára maradt. De fő az. hogy Kukucslfáék föl. elveszi-idet vettek a menhelyi gyer- senki mckek után járó összegből. A nyírtelekiek nem bírták tovább nézni mindezt. Elvitték, de meleg családi fészket sehol nem kapott. Talán most Magyar Józsefeknél. VIHAROS KÖZGYŰLÉS ДЛ indez egy pillanat alatt elvenedik fel a fiatal lány bensőjében. Megrázkódik, s elhessenti a keserű gondolatokat. Egyenletesen, gépiesen co- bálja a zörgő kukoricaszemeket párosával a jóltáplált talajba. Nem szól, ritkán beszél. Fehér fejkötője alól egy gesztenyebarna hajfürtöt szemébe dob a szél, szembefordul vele egy pillanatra, hogy hátra simítsa. Aztán ismét lehajtja fejét, nem nézi a többieket, hogy dolgoznak, milyen vidámak. Idegenkedik, a közgyűlés kezdeti hangulata hosszú időre nyomot hagyott szivében. Viharos volt a közgyűlés. Az ellen senkinek nem volt kifogása, hogy felveszik. Dolgozott már tavaly is a Vörös Csillagban, amikor Gajdos Györgyöknél lakott. Látták, szeret dolgozni. De a háztáji!... Még most is fülében csengnek a hangok: — Minek Rostyó Mártának háztáji? Mágyaréknál lakik, velük él. Nem kell adni. Voltak olyanok is, akik azt mondták, elszökik, no meg hátha nem is dolgozik úgy. ahogy kellene. Márta állt, lehajtotta fejét, s nagy kerek szeméből két hatalmas könnycsepp csordult ki. Végigfolyt sápadt arcán. Nem jutott eszébe semmi, csak állt. Valami felvillant benne ... Odakint élesen fújt a szél, az apró homokszemcséket az ablakhoz koccantotta. Valaki túlharsogta a nagy lármát. — Rostyó Márta is ember! ... Elcsendesedtek, de a moraj ismét crősbödött, majd a termelőszövetkezet párttitkára, Dankó elvtárs beszélt: — Húsz eves. Nincs semmije. Lassan eljön annak is az ideje, hogy férjhez menjen. így nem élhet tovább... Nem hallották. Hátul felállt egy kopaszodó ember, hangosan beszélt, nyakán kidudorodott egy vastag ér. — Hat. embert felvettünk. Ezeknek adtunk háztájit. Ez a lány is megérdemli... — Ügy van. — helyeselte a szomszédja s utána ezt zúgta a terem. A. közvélemény Rostyó Márta oldalá- ' ra szegődött: 1 L z a gondolat motosz- kál a fiatal lány fejében. Mojt újszülött, most ; lett legifjabb tagja egy \nagy közösségnek. Van egy régi közmondás, amely azt tartja: Olyan lesz a János, amilyen volt a Jancsi. De az bizonyos, hogy az a Jancsi akkor derék gyerek, és akkor lesz ugyanilyen ember, ha a környezete elősegíti ebben. Ez a feladat vár a nyírteleki Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagságára. Hogy új embert formáljanak Rostyó Mártából. Látják, hogy ma még idegenkedik, benne él ösztönösen vérébe szívódott a megaláz- tatottság. Eddigi belső felépítését le kell rombolni és segíteni abban, hogy újat rakhasson helyette. Éreztetni kell vele, hogy megbecsülik, hogy szeretik, törődnek vele. Az ilyen lelkületű emberek hajlamosak arra, hogy megváltozott életük után is hosszú időn keresztül kísértsék a múlt megrázkódtatásai, s kevés célját látnak az életnek. Nos hát, az a legfontosabb: meg kell tanítaniok arra, hogy az életnek célja van, és hogy ő felette most derült ki az ég. (—a J—J (2.) S ez az a pont, ahol Kis- várda lakosságának művelődés iránti igénye találkozik műemlékvédelmünk célkitűzéseivel! Aki csak egy kissé ismeri a városka kulturális életét, nagyon jól ■tudja, mennyire hiányzik itt egy Kulturpark, amelynek területén nagypbbará- nyú népünnepélyek (május elsején, alkotmányünnepen), ifjúsági találkozók, sportbemutatók volnának rendezhetők, de ahol büfé-italmé- rés, nyári mozi, szabadtéri színpad is lenne a különböző sportágak űzésére alkalmas pályák melleit. Ezt a sokféle testedzési, szórakozási lehetőséget maradéktalanul meg lehetne teremteni a várban, amely erre a célra az egész város területén a legalkalmasabb helynek ígérkezik. S ha meghallgatjuk az idősebb kisvárdaiakat, azt halljuk tőlük, hogy a vár területének \ ilyesfajta célokra való felhasználása nem új gondolat! Az elmúlt évszázad végefelé az igen szépen gondozott, hatalmas gesztenyefákkal beültetett várdomb a helybelieknek 1 edvelt „kirándulóhelye11 volt! A várromokhoz ragasztva több helységből álló vendéglő állott itt. előtte, a Dögé felé eső részen 500 személyt is befogadó, fedett, faszerkezetű „bálépület“, másutt kuglipálya tartozott hozzá, sőt mellettük még egy hatkádas fürdő épületét is láthatjuk régi, a várdombot ábrázoló festményeken, fényképeken. Ez a várfalak tövében több évtizeden át pezsgő élet az első világháború körüli időkben hirtelen megszűnt: lebontották a vendéglőt, a fürdőt, egy-két évtizede aztán kivágták a hatalmas gesztenyefákat, pusztává, elriasztóvá tették ezt a valaha oly szép tájat. Vajon reális-e mai viszonyaink között ennek a régi ..hagyománynak“ új formában való feltárnasztása? Ügy véljük igen! A helybeliek egyre növekvő igénye is ezt követeli. S ha vján kulturális igény, azt meg kell említeni, hogy a megyei mozivállalat által tervezett nyári mozi, a földművesszövetkezet nyárií vendéglő nyitási terve esi a sportkedvelők végre égj' igazán jó sportpálya iránti igénye igen szerencsésen találkozik itt össze. Természetesen elsősorban az anyagi nehézségekkel hozakodnak elő azok, akik a tervezetet nézik. Valóban, költséges egy néppark, szabadtéri színpad létesítése, a sportpálya megfelelő rendbehozásáról nem is szólva. De megfelelő együttműködéssel a szükséges összeg aránylag mégis könnyen előteremthető lesz. S ennek bíztató kezdete az, amit a vár megóvásával és felhasználásával kapcsolatban (a kerítés és a sportpálya elkészítése után) a második jelentős lépésnél: könyvelhetünk el: a fennálló épület- maradvány keleti tornyának helyreállítása! A járási tanács, járási löldművesszövetkezet. a helyi tanács együttes kezdeményezése ez, melyet erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogat a műemlékvédelmi hatóság és a megyei tanács is. A tervek szerint ez év folyamán a torony környékén szüks íges kisebb ásatás után kiássuk a torory pincéjét s a fennálló falaa leomlott pótlása után lapostetővel lefedjük a tornyot és
