Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-31 / 126. szám

NÉPLAP 1956. május 31, csütörtök Л második ötéves terv útján ■# Javaslat a kapások fejtrágyázásának Biisgólkodili a pócspetri népfront-bizottság Megyénk területén igen nagy szerepe van a ka­pásnövény termelésnek. Nem közömbös tehát, hogy kapásnövényemknél megmaradunk-e a régi termésátlagok mellett, vagy a terméshozamot 50—100 százalékkal emel­jük. A fejlett agrotechnikai vívmányok egész sorának rendszeres és szakszei ű alkalmazásával a megye területén az utóbbi évek­ben kimagasló termés­eredmények születte«. — Mivel azonban egyrészt nem elégedhetünk meg az elért eredményekkel, másrészt azok nem álta­lánosak, a régiek mellett újabb és újabb módszere­ket igyekszünk alkalmaz­ni, amelyekkel nemcsak nagyobb termésátlagokat érünk el, hanem az ön­költséget is csökkentjük. A magas termésátla­gok elérésének egyik fun­tos eszköze, hogy a nö­vények tápanyag-igényét olyan mértékben és olyan időpontban elégítsük ki, amilyen mértékben és időpontban azt a növé­nyek igényelik. A műtrá­gyák alkalmazásánál a fentieken kívül még f rí­tus szempont az önkölt­ségcsökkentés érdekében, hogy csak annyi műtrá­Arányosan gyártsák a közszükségleti cikkeket Napjainkban nagyon sok szó esik a magyar népgaz­daság második ötéves tervé­nek irányelveiről. Az ipar, azon belül a közszükségleti iparcikk gyártás megjavítá­sáról szeretnék írni. Kicsi­nek látszó ugyan, de méltó a megemlítésre. Ha valakinek a húsdará­lójából a kés elkopott, el­tört, vagy elveszett, másik kést hiába akar venni. A vasbolt kiszolgálói azt vá­laszolták: „Sajnos ezzel nem ren­delkezünk, ajánljuk, hogy vegyen egy má­sik húsdarálót, amely­ben kés van.“ Nagy érdeklődéssel vitatják meg a baktai járás dolgozói a második ötéves terv irányelveit Életszínvonalunk, fejlődé­sünk emelkedéséről van szó а II. ötéves tervben. A dolgozók komoly érdeklő­dést tanúsítanak és elmé­lyülnek a legkisebb kérdés­ben is, megvalósítható-e és hogyan? Reális-e? Hogyan segíthetünk. Mit kap a me­gye, a járás és nem utolsó sorban az a község, amely­ben született és dolgozik? Apagyon például Csat­lós Pál elvtárs szóvátet- te a mezővédő erdősá­vok létesítésének fon­tosságát és szorgalma­zását. a községnek törzskönyve­zett apaállatokkal való el­látását. Kikelt a juhászok felelőtlen és kártevő legel­tetése ellen és javasolta, hogy szigorú rendelkezések­kel meg kell akadályoz­ni a kártevéseket éppen a 3 százalékos többter­melés érdekében. Leveleken körülbelül 200 dolgozó hallgatta és vitatta meg a tervezetet. Ör községben nagy örömmel fogadták az esszerusitesere gyát szórjunk, ki, ame’.iy- nyi hasznothozóan érté­kesül és, hogy a kiszó­rási költséget leszorítsuk. A kapásnövények lej­trágyázása eddig sok költ­séggel és kockázattal járt. A fejtrágyázást csaknem kizárólag kézzel eszkö­zölték. Ennek következ­ménye volt, hogy az egész területet leszórták, tehát c-lyan területre is hullott műtrágya, amelyről a növény azt közvetlenül hasznosítani nem tudta. A kiszóráskor a növény le­velére hullott pétisó — ha a növény nedves volt — perzselést idézett elő. A kézi kiszórás költséges és egyenlőtlen volt. Mindezen hibák kikü­szöbölésére alkalmas a Kóti-féle lókapára és gépi kapára szerelhető műtrágyaszóró szerkezet. A szerkezet lényege, hogy a lókapa szarvára, illetve a szarvakat össze­kötő rúdra egy bádoglá­dát szerelünk, melynek két végén szabályozható nyílás van. Ez egy-egy kereszt irányban elmoz­dítható lefolyó csőben végződik, amely kapálás közben a földtől 10 cen­timéter magasságban ér véget. Munka közben a kiszó­randó műtrágya mennyi­Egy másik: ha valaki­nek a telepes rádiójától a telep kifogyott, hiába pró­bált venni nagyon nehezen jutott hozzá. Ha kerék­párlánc szükséges vegyek 800 forintért egy másik ke­rékpárt, mert külön láncot, vagy más kerékpár alkat­részt (húzórész, szaknyel­ven 88-as, kerékpár pumpa, kerékpárküllő) nagyon ne­héz körülmények között le­het kapni. Lehetne így so­rolni tovább, de úgy gon­dolom, hogy ezt nemcsak én tudom, hanem az illeté­kesek is, csak nincsenek a mi helyzetünkben. 6 hónapja kutatok, ke­új, 455 ezer forintos iskola építését. így hosszú évekre mert megoldódik Őrben az isko­lai oktatás egyik legfonto­sabb, sőt elsődleges tárgyi feltétele. Hasonló a helyzet Magyon is, ahol ugyancsak kéttantermes nevelői lakás­sal rendelkező új iskolát épít a nép állama nem ke­vesebb, mint 456 ezer fo­rintos összeggel. Nyírkércsen, Gebri József felvetette a földművesszö­vetkezeti I. számú bolthe­lyiségének problémáját is, mert igen nyúl. Jáczku András megol­dást javasolt a Bese- nyődi-út kikövezésére. Gyökér József termelési fe­lelős a többtermelés érde­kében javasolta, hogy a ta­karmány és a gabonafélék­nél tervszerűen alkalmazni kell a műtrágyázást és a gépierőt, ami a faluban ke­vés. Ugyancsak a gépierő alkalmazását javasolja a tengeri és burgonya terme­lésnél is. Szőke Béla a zöld­kicsinek bizo­sége szabályozható a ki­ömlő nyílásnál lévő tiltó- val. A műtrágya lehul­lási helye viszont a cső állításával változtatható, így 40—70 cm sortávol­ság esetén a műtrágyát a növénytől 10 cm távol­ságban rakhatjuk le. A szerkezet főleg a szem­csés és száraz műtrágyák kiszórására alkalmas. Se­gítségével holdanként akár 10 kg. pétisót is kiszórha­tunk. A leírt szerkezet alkal­mazása lehetővé teszi a kéziszórás hátrányainak kiküszöbölését. Csak a növényhez kö­zel hull le a műtrágya, amit kiszórás után azon­nal a földbe kever a ka­pa. Egyszeri kapálásnál kismennyiségű műtrágya is kiszórható. A növény levelére nem hull műtrágya, tehát per­zselés nincs. A műtrágyaszórás költ­sége elmarad. A műtrá­gya egyenletes kiszórása biztosítva van. Ha a kálium és fosz­for alaptrágyákat ősszel vagy kora tavasszal meg­adtuk, ajánlatos legalább kétszer fej trágyázni pétisó­val és orga-foszfáttal a répát, kukoricát és a bur­gonyát. Ваге к László f őagronómus. resek üzletről, üzletre kerékpárláncot, bejár­tam Mátészalkát, Nyír­bátort, Nyíregyházát vonaton, a fehérgyar­mati járás községeit autóbusszal, vagy ahogy egyáltalán tudtam, ki­véve a kerékpárt, de láncot nem kaptam. Kérem a keresett cikkek­ből, amely fegyóáru, többet gyártsanak, amelyből pedig több van raktáron, mint az igények, ahelyett inkább keresett cikkeket gyártsa­nak. Varga András Fehérgyarmat, Kiég. Pság. trágyázás jelentőségére hív­ta fel a figyelmet. Zakor Sándor a tsz. el­nöke ígéretet tett, hogy a dolgozók zöldségellá­tása érdekében 5 hol­don létesítenek kerté­szetet. K. Tóth Gyula tanácstag a gyümölcstelepítés gondola­tával foglalkozott. Zámbori Imre a szarvasmarha és a juhállomány mennyiségi és minőségi megjavítása érde­kében a legelő megjavítá­sára és a szakaszos legelte­tés megvalósítására tett ja­vaslatot. Hosszú lenne felsorolni a jó kezdeményezéseket, ja­vaslatokat és különösen azt a nagy alkotó lendületet, ami dolgozóinkban joggal ,és reménnyel él. Albert Antal Baktalórántháza Taipraesett Rómában két munkás észrevette, hogy egy ház ötödik emeletén kisgyer­mek jár áz ablakpárká­nyon. Sebtében pok< ecet kerítettek. Alig feszítet­ték ki az ablak alatt, Pócspetriben a népfront­mozgalom eddig nehezen „találta meg a helyét” a tömegek közötti munkában. Ha néha volt valami kam­pányfeladata ahhoz is elég félszegen nyúlt hozzá. Ez a tétovázó bizonytalanság volt az oka, hogy a nép­front nem találta meg a kellő hangot a megfelelő módszert arra, hogy igazi cselekvő tömegmozgalom­má váljék. Olyanná, ame­lyik vonzó hatásával fel­kelti a dolgozók érdeklő­dését. A XX. kongresszus iránymutatásai sok kér­désre megadták a vá­laszt s olyan egészséges légkör alakult ki köz­ségünkben is, ami lé­nyegesen megváltoztatta a parasztság hangula­tát, fokozta érdeklődé­süket. / Ma már egyre jobban, egy­re bátrabban kiveszik ré­szüket a község szebbé, KULTURÁLIS HÍREK Művelődési otthon Olcsván A Faluszínház Kölesén Mit olvasnak Fényeslitkén? Lorincz József a vásáros- naményi népművelési cso­port vezetője írt tudósítást arról, hogy Olcsván műve­lődési otthont építenek. A művelődési otthon építési terve 210 ezer forintos költ­ségvetéssel készült. Az épí­tés költségét a községfej­lesztési alapból fedezik. A dolgozók áldozatkész­ségét bizonyítja, hogy 140 ezer forint társadal­mi munkát vállaltak e nemes cél megvalósí­tása érdekében. A szükséges költségek elő­teremtéséhez nagy segítsé­get nyújtottak a színjátszó csoportok, rendezvényeik bevételét erre a célra fordí­tották. Tóth László a tanács végrehajtó bizottsága elnöke ácsbrigádot szer­vezett, és mintegy 17 ezer forint társadalmi munkát végeztek a mű­velődési otthon építésé­nél. Az épület már be is van te­tőzve, hátra van még a va­kolás és a berendezési tár­gyak beszerzése. A nagy terem befogadó képessége 300 fő lesz. Két öltöző, szakkör helyiség és olvasó terem is lesz. A község dol­gozói az állam iránti köte­lezettség teljesítésében is élenjárnak. A hatodik békekölcsön befizetésében például elsők lettek a megyé­ben, ezért 9100 forint jutalmat kaptak, ame­lyet szintén az építke­zésre fordítottak. Az eddigi munkálatokat tel­jesen társadalmi utón, saját erejükből végezték. A tata­rozáshoz és a villanybesze­relés elvégzéséhez segítsé­get várnak. Mintegy 60 ezer, forintra volna szüksége a községnek, hogy az építke­zés teljes befejezést nyer­jen. életmentők maris zuhant lefelé a gyermek. A biztos halál elől megmenekült kétéves Marco Plerottinak héhány kisebb karcoláson és ijedtségen kívül nem tént semmi baja. az tör­gazdagabbá tétele érdeké­ben végzett munkából. Hogy egészen rövid idő alatt milyen nagy változás történt, azt a népfront­bizottság által a második ötéves terv irányelv-terve­zete fölött megrendezett vi­ta iránti érdeklődés is mu­tatja: Mintegy 280 dol­gozó gyűlt össze, hogy meghallgassa a XX. kong­resszus útmutatása nyo- ; mán a párt véleményét és I a második ötéves tervre j vonatkozó javaslatát. I Több, mint harmincán mondották el javaslatai- ! kát. Az egyénileg dolgozó ! parasztok hozzászólásaik- I kai szintén körvonalazták Pócspetri fejlesztésének fel­adatait. A talaj javítási, táp­anyagutánpótlási javas­latok mellett megvi­tattuk az állattenyész­tés, a takarmányterme­lés problémáit, Leblane Zsolt tanár Köl- í Széles Etelka írja: A fa- cséről érdekes hírt közölt | lusi téli' esték kellemesen lapunkkal. A kölesei szín­játszó csoport megkérte a közelmúlt­ban községben szereplő Állami Faluszínház mű­vészeti vezetőjét, hogy előadás után szenteljen néhány percet a szín­játszó csoportnak. A pár percből több mint másfélórás beszélgetés lett. A kultúrcsoportnak igen hasznos volt ez a vita, e példa követésre méltó, mert a faluszínház művészeitől sokat tanulhatnak szóink. színját­* Megyénkben az miniszter rendelete megszervezik az 1956-57-es tanévben az általános és közép iskolákban a dolgo­zók esti levelező tanfolya­mait. Jelentkezni lehet jú­lius 1-ig. Az általános iskolák le­velező tanfolyamai a já­rási székhelyeken lévő általános iskolákban indulnak majd. Pontosabb felvilágosítást az iskola igazgatók adnak. Általános gimnáziumi leve­lezői oktatás Nyíregyházán a Kossuth gimnáziumban, Mátészalkán, Kisvárdán az általános gimnáziumban lesz. De ezenfelül a dolgo­zók esti tanfolyamait min­den általános iskolában, gimnáziumban megszervez­zük, ha jelentkezők létszá­ma lehetővé teszi azt. — közli a megyei tanács ok­tatási osztálya. Arday Istvánné oktatási alapján Tisza- adcnyból írja: Az oktatási j és népművelési állandó bizottság a kö- j /elmúltban ülést tar­tott Tiszaadonyban. Az ülésen mintegy 35 dol­gozó vett részt. Az állandó bizottsági ülé­sen sok szó esett az iskolai mulasztások megszüntetésé­ről. Sokan vállaltak ennek érdekében családlátogatást, majd a József Attila olva­sómozgalomról számoltak be. s az igazi gazda alapossá­gával beszéltük meg a kul­turális, közlekedési és nép­jóléti kérdéseket is. Felvetődött például egy téglagyár építése, gyümöl­csösök telepítése, a villany bevezetése, bekötőút, autó­buszjárat létesítése. Szakács Józsefné azt javasolja, hogy az új adózási rendszer mintá­jára a beadási kötele-' zettségeket is a talaj termőképessége alapján állapítsák meg. A lezajlott vita és a most folyó lanácskörzetenkéntr megbeszélések eredményes­ségéhez nem fér kétség. S: ez biztosíték arra, hogy a Hazafias Népfront kapcso-’ lata a tömegekkel a pártós; a tanács segítségével egyre; fokozódjék. Csillám András népfront-elnök, Pócspetri. i teltek Fényeslitkén. Lám-, i pagyújtás után sok helyen ; összegyűltek a szomszédok ; s a fiatalok felolvastak a . régi és új magyar irodalom szebbnél-szebb műveiből. Sok történelmi regényt vit­tek ki ekkortájt a könyv-,, tárból. De a klasszikusok sem maradtak háttérben. Talán nincs olyan csa­lád, volna Egri ahol ne olvasták Gárdonyi Géza: csillagok című munkáját. : övezi: Jókai, Mik-' Móricz Zsigmond, Szeretet száth, Illyés Gyula műveit. Sokan vannak olyanok, akik ver­set olvasnak; Petőfi, Arany, és Ady művei is kéz-' ről-kézre jártak. A magyar irodalom sze-. retete mellett nagy az ér­deklődés a külföldi könyvek iránt is. A magyar-szovjet ba­rátság hónapja alatt pl. 15 százalékkal emelke­dett a szovjet könyvek forgalma. Megindult a József Attila clvasómozgalom nálunk is. Még kevesen vannak, de reméljük a tagságunk sza­porodni fog. A fejlődés nemcsak az iskolán kívüli; hanem az iskolán belüli könyvtár életében is meg­mutatkozik. Fényeslitkén az általá­nos iskolában minden osztályban (felső tago­zat) megvan az osztály könyvtárfelelős, ők a legjobb aktívái a könyvtárnak. Ök gondos­kodnak arról, hogy a köte­lező olvasmányokat való­ban elolvassák a tanulók,- -. A fényeslitkei népkönyv-..... tár könyvállománya 283 kö­tet. A nevelők könyvtára-.. 150. E csekély létszámú ’ könyvtárhoz 300 nyilván­tartott olvasó van. Tehát közkinccsé lett a könyv a 1 mi községünkben is.

Next

/
Thumbnails
Contents