Szabolcs-Szatmári Néplap, 1956. május (13. évfolyam, 104-126. szám)

1956-05-31 / 126. szám

1956. május 31. csütörtök N É f* L A í 3za bo l u-Sui tm ári Völgyi Miska és a gépe Uűség a néphez, hűség a párthoz! A román fiatalok is részt vettek a Nyírbátori gyümölcsösében. ö is a fia- Gépállomás traktorosainak verseny értékelésén vállalása tejesítésével. A Nyírbátori Gépállomás dolgozói szorgalmas munkával készülnek a Traktoros Napra. Teljesítmény és minőségi versenyt szerveztek egymás között, s el­határozták, hogy a körzetükhöz tartozó 21 tsz. összes kapásvetenlényét megkapálják a Traktoros Napig. Vállalásuk szép, amelyet még szebb, eredményes munka követett. Az elmúlt tíz nap alatt több mint félezer holdon végezték el a kapálást, s rendbetették a nagyüzeijnileg telepített gyümölcsösök sorközeít. Vállalásuk első értékelésére május 29-én került sor, amelyen részt vettek a román ifjúsági küldött­ség tagjai is. Megnézték, s meggyőződtek a Nyírbátori Gépállomá; traktorosainak lelkes munkájáról. Külön megdicsérték a gépállomás DISZ-brigádjának tagjait, akik a Traktoros Napra való készülődés során gé- penkint 70 múszaknormát teljesítettek. Megdicsérték Orosz Gyula traktorost is, kinek munkáját a kislétai Rákóczi TSZ földjén látták, ö a gépállomás legjobb traktorosa. Már eddig 134 műszaknormát teljesített, s mintegy 220 kiló gázolajat, több mint 20 kiló kenő­olajat takarított meg. A Nyírbátori Gépállomás traktorosai június 1-én megkezdik az ünnepi műszakot is, amelynek ered­ményét a Traktoros Napon hirdetik ki az ünneplők előtt. zéssel végzi a növényvé­; Völgyi Mihály a Balká­nyi Állami Gazdaság fiatal traktorosa ilyen HTZ-re 1 szerelt permetező berende­Vajon január van-e. vagy május ? Az MHK helyzete városunkban találkozás az állomáson Mohács ifjú építőivel Elnézést tőletek fiúk. Megmondom őszintén, mo­solyogva ‘p.entem el mel­lettetek az utcán, belenéz­tem ábrándozó, mosoly­gásra hajlamos szemetek­be s annyit mondtam ma­gamban: — Suhancok. Milyen le- gényesen járnak, pedig mily keveset próbáltak az életben. Tévedtem. A minap ta­lálkoztam velük. Legtöbb­jének barna fatáska, vagy újságpapírral gondosan becsomagolt útravaló volt a' hóna alatt. A helyi DISZ-szervezet ajándéka. De Volt, akit csak a szülői csók kisé’t a nagy útra. Az állomás előtt toppant elém az egyik. Sapkájához emelte kezét és fiatalos kíváncsisággal kérdezte: — Megmondaná, melyik a mohácsi vonat? Egy kicsit meglepődtem. Mohácsi? Inkább a pesti! De ö — Szabó József, a Kisvárdai Gépállomás dol­gozója — nem tágított. A mohácsi vonatot kereste, amely hatvan társával együtt elviszi őt is a leg­szebb magyar városba, on­nan pedig egy dunai hajó úszik le velük a mohácsi szigetre, az ifjú építők tá­borába. Csak akkor láttam meg újra, amikor a vasúti for­galmista a zöld tárcsával a budapesti vonat mellett sétált. Sándor ott ült ki­pirult arcával, hajadonfő­vel az ablakban — mel­lette ifjú barátai, Katona József az Alkaloidából, Szanyi László földműves­szövetkezeti dolgozó, Haj­dú Mihály a neves Tisza- vasvári Gépállomásról, Kiss Lajos dolgozó paraszt fiatal, Fülöp János, a Vul­kán formázója és még a többiek, minden évfolyam és minden szakma fiatal képviselője. akik most építőruhát öltenek, csá­kányt ragadnak. A barátom megismert. Meglóbálva bütykös ujjait, egy kört csinált, közelebb intett. így fogadott; — Ha maga nem is tud­ta. megmondani, én meg­találtam a mohácsi vona­tot. Majd mintha megbán­tott volna, bíztatóan hoz­zátette: — Siessen, ne időzzön sokat, mert biztosan várja már valaki. Harsant az éles fütty, a forgalmista felemelte kar­ját. Sándor is kinyújtotta kezét, egy nagy szem cu­korkát nyomott a mar­komba. Búcsúzóul. A vonat mozogni kez­dett. Az én új barátom holnaptól kezdve az ifjú építők büszke hadseregé­nek tagja. PÁLL GÉZA. Megalakultak az állami gazdaságokban az ifjúsági exportbrigádok A DISZ Központi Vezetősége és más szervek azzal a javaslattal fordultak az állami gazdaságokban dolgo­zó fiatalokhoz, hogy alakíts anak brigádokat, amelyek egymással versenyezve nagyobb terméseredményeket érnek el éjs növelik az exportáruk termelését. Fiatal­jaink elfogadták ezt a javaslatot. Eddig hét állami gaz­daság 15 ifjúbrigádjának 165 DISZ-tagja és 247 szerve­zeten kívüli fiatalja jelentette be csatlakozását a ver­senyhez. NYÍRTELEK Maholnap vége a tavasz- i nak, a naptár legalább is [azt mutatja. Ha valaki I azonban a TSB-ben az I MHK jelentéseket nézi, az illető januárban érzi magát. Ugyanis ezen a téren sem­mivel sem jobb a helyzet, mint az év elején, vagyis eddig igen kevés munkát végeztek a sportkörök. Egyedül a Bástya SK, He­lyiipari Vállalat sportköré­nek 10 tagja próbázott me­zei futásból. • Az iskoláknál jobb a mivel testnevelés­ből a negyedévenkinti osz­tályozásnál az MHK számai is szerepelnek. Itt is van hiba, ugyanis a jegyzőköny­veket nem nagyon küldik be a VTSB-be, továbbá már a próbákat hamarosan be kell fejezni, hiszen ro­hamosan közeledik az utol­só tanítási nap. Ha a sportköröknél szá­mításba vesszük, hogy majdnem mindenütt függet­lenített sportvezetők van­nak, akiknek egyik főfel­adatuk, hogy a próbákat szervezzék és szorgalmaz­nák, akkor még komolyabb­nak látjuk a mulasztásokat. Ennek ellenére van egy sokkal súlyosabb tényező is, mégpedig a tömegsport ha­nyatlása. Tudjuk, hogy a jó sporteredmények egyik jelentős forrása a széles tö­megekre támaszkodó MHK rendszer. Ha tehát a sport­körök vezetői úgy fogtak hozzá az egész ügyhöz, hogy a tanfolyamokon vagy nem vettek részt, vágj’ pedig ak­tíváikat nem küldték el, ak­kor már akadályt gördítet­tek a tömegsport fejlődése elé. Még arra is kiváncsiak vagyunk, hogy olyan sport­körök, mint az Építők, Tö­rekvés, Bástya. Kinizsi, Vö­rös Meteor, Spartacus ho­gyan akarják versenyzőiket minősíteni. Hiszen tudjuk, hogy a minősítéshez elen­gedhetetlenül szükséges az MHK-próba letétele. Felkérjük a sportkörök vezetőit, hogy több lelkese­déssel karolják fel ezt az ügyet, hiszen hazánk spor­tolóinak eredményei igazol­ják a tömegsport fontossá­gát. Ugyanakkor a TSB felé is kéréssel fordulunk, egy­részt több szakembert moz­gósítsanak a cél érdekében, másrészt következetes mun­kával és ellenőrzéssel küzd­jenek az MHK-terv teljesí­téséért, Vascsur Ernő. A Nyírteleki Állami Gaz­daság Előrej brigádja egy term'ófaegységen 40 kiló al­mát termel, melynek 60 százaléka exportáru lesz. A leszállítási batáridőket pon­tosan betartiják, a kísérleti permetezéseket időben el­végzik. A versenyben 20 DISZ fiatal!és 6 DISZ-en kívüli, fiatal vesz részt. TISZAVASVÄRI termőfaegységenkénti átla­gát 90 kilóra emeli, és 75 százalék export minőséget ér el. BALKÄNY 100 mázsa teimőfaegysé- genkénti átlagot akar el­érni a Balkányi Állami Gazdaság Ifjúsági brigádja. S ezt az árut 75 százalékos export minőségben szállít­A Tiszayasvári Állami Gazdaság fiataljai is részt kérnek a versenyben. G. Dapp István zöldség és Po- lonkai Zoltán gyümölcster­melési brigádja vállalták, hogy a gazdaság termelési tervét (paprikából 1500 má­zsa, paradicsomból 500 má­zsa, uborkából 1770 mázsa, dinnyéből 500 mázsa, almá­ból pedig 1500 mázsa az ex­port terv) 15 százalékkal túlteljesítik. • A versenyben 65 fiatal vesz részt. NYÍRMADA A Nyírmadai ÁG. Nyúlás nevű ifjúsági brigádja a 47 vagonos almatervét 50 va­gonra kívánja teljesíteni. A Győzelem munkacsapat pe­dig 130 kiló! termőfaegysé- genkénti átlagot és 65 szá­zalékos exportminőséget vállalt. A Kossuth brigád Mcg j utal ni az iá к a ni ákgubógyűjlésben kitűnt úttörőket és úttörőcsapatokat Megyénk az elmúlt év­ben. — mint mindig — or­szágos első lett a mákgubó­gyűjtésben. Ehhez az első­séghez igen sok segítséget adtak az iskolák úttörő­csapatai. Több vagon mák­gubót gyűjtöttek be. Országos központunk me­gyénk területén hat úttörő pajtást és hat úttörő csa­patot jutalmazott meg ér­tékes ajándéktárgyakkal. Az ajándéktárgyakat a pajtások átvették. Eperjesi János tiszaber- celi pajtás kerékpárt, Deb­receni Ilona tarpai és Tol­nai Valéria nyírbogdányi i ják el. S meg kell emlite- I nünk, hogy a szállítási ha­■ táridőt is lerövidítik, 5 nap- • pal előbb fejezik be a ter- I vezettnél. 14 diszista és 16 DISZ-en kívüli fiatal az i országos versenybe is be­kapcsolódott. * ■ Nagy feladatra vállalkoz­tak állami gazdaságban dol­gozó fiataljaink. VersenyváL lalásuk teljesítését figyeli a megye fiatalsága és dolgo­zói. Mi bízunk bennük, hogy ígéretüket valóra is váltják, s a gyakorlati életben is ele­get tesznek annak. Ismer­jük a fiatalok munkaked­vét, lendületét, az elmúlt években sok-sok büszkesé­! get szereztek nekünk. Re- I méljük, ebben az évben is i megtartjuk az országos ván­dorzászlót, amely jelenleg a Balkányí Állami Gazdaság birtokában van. Molnár János igazgató Az apagyi úttörő-bolt vezetője pajtások kosztüm-anyagot, Szálkái István és ifj. No-; vák József sényői pajtások' egy öltöny ruhaszövetet, ] illetve egy értékes töltő­tollat kaptak. A tiszaberceli úttörőcsa­pat futballabdát és pum­pát, a nagj’halásziak, ib- rányiak és a tarpaiak röp-. labdát, a nyirbogdányiak pedig sakkfelszerclést kap­tak. A pajtások ígéretet tet­tek, hogy ez évben újra versenyeznek az országos elsőségért. Dorogi Mihály. Csöngetnek az apagyi I általános iskolában. Szünet. ! A gyerekek kitódulnak az j udvarra. Csoportokban ját­szadoznak és beszélgetnek. Koklár Marika Vili, osztá­lyos tanuló az egyik tante- j rembe siet. — Miért nem mégy ját- j szánt ? ■— Rendbe kell hoznom a ’ kis boltunkat, — válaszol, | — hogy mire jönnek a ve- | vőim, tudjam, mi hol van. I Tetszik tudni, játszani job­ban ráérnek, mint a kiszol­gálásra várni. Beszélgetés közben szor­galmasan rakosgatja az is­kolai felszereléseket. Tóth elvtárs mellé áll s ahol hi­bát talál kiigazítja. Marika az úttörő bolt ve- [ zetője. A bolt már négy éve \ működik. Csak iskolai fel- ; szerelések értékesítésével s foglalkoznak a helyi föld- i műve sszövetkezet megbízása- I ; bői. Tóth elvtárs felügyele- \ tével rendelik meg az áru- i cikkeket a nagykereskedeL ■ mi vállalattól. Marika veszi | át az árut, elrendezi s egye- I dűl szolgálja ki kis vásár- j lóit. Ez évben már 13 ezer j forint értékű árut kapott és | több, mint 10 ezer forintot I forgalmazott. A legutóbbi 1 leitar alkalmával majdnem 3 ezer forint értékű áru­készlete volt. Mindig hiány nélkül számol el. Ha Mari­ka ki vesz egy tollhegyet, vagy ceruzát, rögtön kifizeti az árát. Bizony ebből tanul­hatnának a felnőtt boltkeze- lök is. — És hogy történik a pénzfeladás? — összeszámolom a napi forgalmat — válaszol, — kiállítom a csekket és fel­adom a postán. Igaz, előbb átnézetem a tanítóbácsival, nehogy hiba legyen benne. — Megtörtént már. — egészíti ki Tóth elvtárs. — hogy majdnem 3 ezer forin­tot adott fel Marika. Még eddig a pénz feladásnál sem követett el hibát. De jönnek is már a vásár­lók. Kondás Erzsiké lép a szekrényekhez és válogat a tolltartókban. Marika ügye­sen kínálja kis vevőjét, Ve­gye ezt, — vegye azt és Er­zsiké gyorsan bevásárol. Igyekeznie kell, mert háta mögött türelmetlenül vár­nak a többiek. Nem sokára csöngetnek és egyiknek tollhegyre, a másiknak ce­ruzára van szüksége. Nem kell sokat várakozniuk. Ma­; rika sürög-Jqrog és minden­kinek teljesül a kívánsága. 1 Milyen a bizonyítványa I ennek a Marikának? — Kitűnő tanuló vagyok, ’ — mondja önérzetesen. — Minden évben kitűnő tanulót bízunk meg a bolt ! vezetésével, — szól közbe j Tóth elvtárs. — Különben az általános gimnáziumba jelentkeztem. ! — folytatja Marika. — I Édesapámnak-az a kivánsá- | да. hogy nyíregyházi iskola- i ba járjak. M a riká val megegyezünk. , hogy beszél szüleivel és nem az általános gimná­ziumba. hanem a Kereske­delmi Technikumba kéri a felvételét. Mint mondja, megszerette a kereskedelmi I pályát. Azonban azért nem akart közgazdasági iskolába í menni, mert, elődjei közül ■ egyet sem helyezett el a he- I lyi földmíívesszövetkézet. I Elég helytelenül tette! Se- i giteni kell az úttörőbolt ve. I zetőit, hogy az iskolából ki- | kerülve elhelyezkedhesse- I nek. Ilyen becsületes, a ke- j reskedelinet szerető fiata­lokra van szüksége a föld- müvesszövetkezeti mozga­lomnak. VARGA GYULA

Next

/
Thumbnails
Contents