Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-03 / 80. szám

Üttág. proletárjai egyesüljetek! NÉPLAP A7 MDPSZÄiOLCS-^ATMÄRMECYE^ BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 80. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. április 3, kedd Késlekedésre nincs idő! A felhőtllen kék ég, a napok óta tartó meleg nap­sütés, a langyos szellő kifakasztotta a fák rügyeit, kezdi előcsalogatni a rovarokat. A szerte áradó kelle­mes földszag csalhatatlan jele annak, hogy immár me­gyénk minden táján megmunkálásra áhítozik a föld. Most, amikor a késedelem behozása miatt minden perc drága, megyénk valamennyi mezőgazdasági dől- gozója számara megszívlelendő a Minisztertanács és a SzOT együttes felhívása az állami szektorokhoz. E sze­rint az. állami, kísérleti, tan- és célgazdaságok, az erdő­gazdaságok, valamint a gépállomások igazgatói inko- kolt esetben a helyi viszonyoknak megfelelően, május l~lg vasárnap és munkaszüneti napokon is rendeljék cl a mezőgazdasági munkák végzését. A Miniszterta­nács és a Termelőszövetkezeti Tanács Elnöksége ha­sonló felhívással fordult a termelőszövetkezetekhez és a termelőszövetkezeti csoportokhoz: a közgyűlés, vagy a vezetőség határozata alapján május 1-ig a tavaszi munkák meggyorsítása végett munkaszüneti napokon is végezzék a mezőgazdasági munkákat. Az elmúlt heti eredmények tanúsítják, hogy me­gyénkben nemcsak a homokon, hanem a kötött föl­deken is nagy területeken pirkadt már meg a talaj és sok helyütt megindult a harc bőségesebb kenyerünk biztosításáért. A vencsellői, nyírteleki és az ófehértói gépállomások például már 10—12 nappal ezelőtt — egyéb tavaszi munkák mellett — megkezdték a szán- lást-vetést. Utánuk rövidesen megindultak a többi gép­állomások még az olyan mélyfekvésű kötött talajú járásokban is, mint a csengeri, a fehérgyarmati, a ti- szalöki és a vásárosnaményi. Azóta több ezer holdat szántottak fel és vetettek be a megye traktorosai. Csak íz elmúlt vasárnap, egyetlen napon több, mint 500 holdat szántottak gépállomási traktorosaink. Traktoro­saink zöme tehát megértette a Minisztertanács felhí­vásának jelentőségét. Megértették, hogy ápriljs 4.-ét akkor ünnepelhetik méltóan dolgozóink, ha ki-ki a neki jutó munkaterületen becsülettel megállja a helyét, ha éjjel-nappal mennek a gépek, ha vasárnapi műszakkal harcolnak a késedelem behozásáért. Állami gazdaságaink dolgozói, termelőszövetkeze­teink tagjai és egyénileg dolgozó parasztjaink legöntu- datosabbjai felismerték, hogy a munka élvonalában van most a helyük. Az ősziek ápolása: a felfagyott ve­tések lehengerezése, a fej- és felültrágyázás, a tavaszi szántás, a búza, borsó, mák, takarmánykeverékek ve­tése, metszés, permetezés, melegágyak készítése, do­hány elvetése, csíráztatott burgonya kiültetése stb. igen sokrétű feladat. Egyikkel sem lehet késle­kedni, úgyszólván valamennyi tavaszi munka egyszerre zudult a nyakunkba. Nincs helye már semmiféje vára­kozó álláspontnak, vagy halogató szemlélődésnek! Megengedhetetlen és bűnös az olyan „Ej, ráérünk arra még” patópálos hangulat, amilyen például a Tyukodi Gépállomás két traktorosánál volt tapasztalható a múlt hét derekát^ a csengerújfalusi Béke TSZ-ben. A gép­állomás 3 traktort indított útba, hogy a termelőszövet­ke kérésére kezdjék meg a munkát. Egy traktoros meg is érkezett gépével együtt és szorgalmasan a ve­téshez fogott. A másik két traktoros, Kindi és Kocsis — azonban gépek nélkül érkeztek meg, mondván, hogy ráérnek még, úgy sem lehet a földre rámenni. Ezt csak úgy mondták, anélkül, hogy meggyőződtek volna a valóságos helyzetről — amint ezt a tsz. párt­taggyűlésén megállapították. Egyes gépállomásokon szervezési hibák is gátol­ják a munkák általános beindítását, például a tisza- eszlári Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe 3 traktort küldött a Tiszavasvári Gépállomás, de még nem volt olyan alkalmas a talaj, hogy mind a három gépnek jutott volna terület. Ugyanakkor ebben a községben az egyik új termelőszövetkezetben szükség lett volna gépre, de oda nem adtait traktort. Mindennek az az oka, hogy a gépállomás vezetői, elsősorban mezőgazdá­szai, nem ismerik eléggé területük problémáit. Ideje véget vetni a várakozó álláspontnak a kis- várdai járásban is, ahol nagyon vontatottan halad, a tavaszi munka. Tanácsainknak, mezőgazdasági állandó bizottságainknak, karöltve a termelési bizottságokkal, az a legfontosabb feladatuk most, hogy otthagyva az íróasztali munkát, menjenek ki a földekre és a ta­pasztaltak alapján mozgósítsák községük dolgozó pa­rasztságát a bátor cselekvésre. Dögén például a maga­sabb fekvésű határrészeken szembeszökő az ősziek fel­fagyása: a föld felhámlott, a gyökerek kilátszanak. A hengerezés, még sem folyik a határban. Л nagykállói járásban sem érződik most úgy a termelési bizottságok segítsége, mint más években. E néhány példa is tükrözi, hogy nem áltajános megyénkben az idő jó kihasználására való törekvés. Még járási szerveinknél is vannak tétovázó hangok, s közben a további késlekedés még nagyobb bajokkal járhat. Meg kell érteni minden vezetőnek és meg kell értetni minden mezőgazdasági dolgozóval: az idő sür­get. Kezdjenek mindenütt a szántás-vetéshez. Folyjon teljes erővel minden tavaszi munka, Községfejlesztési tervek Kótajban A napkori községi tanács­ülésen jóváhagyták a köz- ségfejlesztési tervet. Ebben többek között a kultúrott­hon és a Kossuth-mozi kö-j zös helyiségének rendbeho­zatala, a fiatalok DlSZ-he- lyiségének újjáépítése sze­repel. Megyénk tsz-mozgalmának március havi eredménye: 1364 csalód 1970 tag és 4091.5 hold 9 új les alakult Március hónapban össze­sen 1.364 család 1.970 tag­jával és 4.091.5 hold föld­del gyarapodtak megyénk tefmelőszövetkezetei. 205 család 7 holdon felüli föld­del lépett a közös útra. — Ezalatt az idő alatt 9 ter­melőszövetkezet és termelő­szövetkezeti csoport alakult: az aporligeti béke, az urai Március 15, a szabolcsve- reemarti Petőfi, a szakolyi Április 4, a vencsellői Áp­rilis 4, a nagyhalászi Har­cos; Nagygécen, Dögén és Nagyecseden I. típusú ter­melőszövetkezeti csoport alakult. ’Március utolsó hetében az előzőkhöz viszonyítva csökkent a belépők száma. A nyíregyházi járásban például 20 család, 42 tagja 8 hold földdel választotta a nagyüzemi gazdálkodás út­Eddig közel húszezer holdat fejtrágyáztak megyénkben A legutóbbi főagronómu- si jelentés szerint Szabolcs- Szatmárban 19.500 holdon végezték el termelőszövet­kezeteink és egyénileg dol­gozó parasztjaink a fejirá- gyázást, a 3 százalékos ter­méstöbblet elérésének egyik legfontosabb teendőjét. Ál­talában ez a munka már befejezéshez közeledik. Nyír­egyháza területén már be­fejeződött. A város határában 1700 hold őszi kalászost fej­trágyáztak meg. A megye többi részéből is sorra érkeznek a jelentések a fej trágyázás befejezésé­ről. Legutóbb a nagykállói Rákosi TSZ fejezte be 971 hold őszi kalászos fejtrá­gyázását. A termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasz­tok a pétisó szűke miatt fel­használtak egyéb módszere­ket is a nitrogén pótlására. Elsősorban az apró érett is­tállótrágyát, komposztot. Termelőszövetkezeteink pél­dául eddig 1200 holdat trá­gyáztak felül ilyen módon. A nyírteleki Vörös Csil­lag például 18, a Szabad Nép 15, az újfehértói ' Achim András TSZ 25 Mit jelent a 3 százalék ? Ha megyénkben 3 százalékkal több ku­koricát termelünk az idén, mint tavaly, ez 529 vagon többletet jelent májusi morzsoltra átszámítva. Ez vi­szont 8.809 mázsa hús- ée zeírtöbbletet eredménye®. Április 4. tiszteletére „Vállalatunk dolgozói felszabadulási műszakban dolgoznak — írja Hepp Ist­ván, a Finommechanikai Gépjavító Vál­lalat igazgatója. — A negyedéves tervtel­jesítés során kimagasló eredményt értek el Kurucz Zoltán autóvillamossági sze­relő 180 százalékos átlagteljesítménnyel, a Miló gumijavító brigád 210 százalékos, a Reich és Bruzsenyák brigádok 150—160 százalékos átlagteljesítménnyel.” ját. A kisvárdai járásban 14 család 22 taggal és 24 hold földdel lépett a ter­melőszövetkezeti tagok so­rába. Mindez arra vall, hogy a nagyobb ütemben megindult tavaszi munkák­ra irányul a főfigyelem. — Ebből azonban nem követ­kezik az, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalomról megfeledkezhetnénk. A ter­melőszövetkezet tagjainak és a népnevelőknek á ha­tárban a munka frontján is van alkalmuk arra, hogy beszélgessenek az egyénileg dolgozó parasztokkal a munka szüneteiben, vagy munkábainenet. munkából hazajövet alkalmával. Ha ezeket a kínálkozó alkal­makat helyesen használjuk ki a dolgozó parasztok fel­világosítására, az eredmény nem fog elmaradni. holdat szórt felül érett istállótrágyával. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok összesen 2300 hol­don alkalmazták ezt a mód­szert. Ahol nehéz a gép, ott megy a fogat... A gépálomások mezőgaz­dászai, a traktorosok és a termelőszövetkezetiek álta­lában éberen figyelik a ha­tárt. Nemcsak naponta, ha­nem szinte óráról-órára vizsgálj ák: megpirkadt-e már a talaj? Ha igen, azon­nal kezdik a munkát. Sok esetben az őszi szántás el- munkálására még nehéz a traktor, ilyenkor a termelő­szövetkezet fogatai kezdik meg a munkát. Sürgős a vetés, ezért a gépállomás traktorai és a termelőszövetkezet fogatai együtt indulnak harcba, hogy a késedel­met behozzák. A gyürei Béke TSZ-ben a traktorok mellett 5, a csá­szárszállási Új Alkotmány­ban az 5 traktor mellett 6 fogat, a nagykállói Vörös Zászlóban 3 fogat dolgozik a gépek mellett. A kisvárdai járás példát vehet' a csengeritöl Több helyütt nagy még a huza-vona a szántás-vetés teljes lendülettel való bein­dítása körül. Még az olyan — nagyrészben homokos határú járásban is, mint a kisvárdai — csak vontatot­tan, szórványosan halad a kinti munka. Arra hivat­koznak, hogy „vizes még a föld, várni kell“. (Ez semmi esetre sem nevezhető helyes álláspontnak.) Л csengeri járás az egyik legmélyebben fék­A nyíregyházi járásban 380 A homokos határú járá­sokban általában nagy az érdeklődés a csillagfürt ve­tése iránt. A termelőszö­vetkezetek közül már töb­ben elvetették ezt a korai növényt. A nyirmadai Dózsa 15, a nyirbogdányi Dózsa vő része megyénknek s még hozzá erősen kötött talajok és sok vizet be­fogadó lápos földek vál­takoznak rajta. Mégis nagy lendülettel kezd­ték meg a szántást-ve­> tést. Március 27-ig 108 holdat vetettek be tavaszi búzával, 110 holdon vetettek vörös­herét többek között. A kisvárdai járás tehát pél­dát vehetne a csengeri jé- i ástól. hold ttillagförtöt vetettek H 25, a nyirbogdányi Par­tizán pedig 35 hold esil- lagfürtöt vetett el jő magágyba. A nyíregyházi járóiban március 27-ig összesen 380 hold csillagfürt került a> földbe,

Next

/
Thumbnails
Contents