Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-13 / 88. szám

NÉPE A P 1956. április 13, péntek 4000 forintos bevétel az árvízkárosultaknak Ifjúsági est volt Mátészalkán Egy csokor mezei virág májusban, vagy június ele­jén olyan kedves, mint a tavasz első napjaiban a vi­rágszirmokat bontogató cse­resznyefa. Rózsaszín szir­main a dús, termést ígérő nyár illatát érzi az ember. Ilyen tavaszi mezei virág­illat lett honos a mátészal­kai Zalka Máté művelődés­ház színpadán vasárnap né­hány órára. Ifjúsági est volt, gazdag műsorral. Az árvízkárosul­tak megsegítésére rendez­ték. Mintha a segíteniakn- rás adott volna erőt a fiatal kultúrcsoportoknak, olyan szépen, megkapóan és ked­vesen szerepeltek az úttö­rők, a parasztfiatalok, a diá­kok, az utasellátó zenekara. Magyar népdalokat, szov­jet, román népdalokat és mozgalmi énekeket, népi láncokat, táncjátékokat, he­lyi gyűjtésű darabokat mu­tattak be. A nagyecsedi úttörő ének­kar és zenekar két mozgal­mi dalt (Kovács vagyok, és Fel vörösök. proletárok) adott elő. A mátészalkai Zalka Máté iskola énekkara román és magyar népdalokkal szere­pelt. A Mátészalkai Állami [Gazdaság, a Sztálin téri és a Zalka Máté [iskola népi táncokkal szórakoztatta a közönséget. A győrteleki együttes a kucsmás csataga- tót mutatta be. Nagy ér­deme ennek a táncnak, [hogy a helyi gyűjtéseket I ügyesen beledolgozták, s I ezzel ízesebbé, színesebk é i tudták tenni. A vállaji fúvószenekar nemrégiben alakult. Néhány hónappal ezelőtt nem is­merték tagjai a kottát, hal­lásból tanultak. Szorgalmas erőfeszítésük azonban arra vezetett, hogy a Kossuth- indulóval, s egy helyi gyűj­tésű dallal is felléphettek. Meg kell említeni a váll éji úttörőcsapat „Vidám est“ című dal- és táncjátékát. Egy fonóest keretén belül játszódik le. Ügyesen szere­peltek a kis úttörők. Szinte elénk varázsolták azokat a falvakat, amelyekben még manapság is élnek az ilyen ízes és kedves népszokások. 4000 forintnál több volt az est bevétele, amit az ár­vízkárosultaknak elküldték, és a műsorral is meg voltak elégedve a vendégek. (M. J.) Adjanak több segítséget a Nyírntadai Gépállomás szakemberei a rajai gyümölcs­termelési szakcsoportnak A vajai gyümölcsterme- lési szakcsoportnak 52 hold gyümölcsöse van. Ebben az évben a gépállomással szeretnék megszántatni a gyümölcsös talaját, s a tápanyagutánpótlás érde­kében a terület felét csil­lagfürttel akarják bevetni és zöldtrágyaként alászán­tani. Iglódi elvtárs, a gépállo­más vezető mezőgazdásza többször megígérte, hogy elmegy a szakcsoport gyű­léseire és gyakorlati ta­nácsokat ad, de eddig még nem látogatta meg őket. Ha a gépállomás szakemberei segítséget ad­nának, akkor a szakcso­port az eddigieknél is jobb eredményeket érne el. SZIKSZAI PÉTER vb.-elnök. 4 Szovjetunióban is niegüitueplik Zalka Máté fxiiletésének 60. évfordulóját Április 23-án lesz Zalka , Máté születésének 60. év-. I fordulója. A Lityeraturnaja I Gazetta április 7-1 számá- iban közli, hogy az évforduló ; alkalmából a szovjet írók | szövetségének titkársága a megemlékezés előkészítésé­re Borisz Polevoj alelnök- letével bizottságot alakított. A bizottság első ülésén el­határozta. hogy Moszkvá­ban Zalka Máté emlékestet tartanak és kiállítást ren­deznek a szabadsághős író 'műveiből. Ezenkívül em­léktáblát helyeznek el azon a moszkvai házon, amely­ben Zalka Máté lakott. A Tiszaszalkai Gépállomás megkezdte a gépi négyzetes vetést Április 11-én, szerdán tiszaszalkai Búzaka’ász TSZ- ben 12 hold napraforgót ve­tettek el négyzetesen. A ve­tés irányítója Koncz István mezőgazdász. A TVD 6-os drótvezeilésü négyzetbevető gép vezetője Nagy András Zetoros. Már az első próba­nap teljesítménye is szép. A következő napokon való­színűleg fokozódik a napi teljesítmény. A napraforgó a [után a kukorica négyzete« vetése következik. A gulácsi Kossutli-ban 12-én, csütörtökön kezdték meg 20 hold burgonya ülte­tését. Irányító mezőgazdász Péntek József, a gép veze­tője Szilágyi József zetnros. A gépállomás körzetében a szántás-vetés már a be­regi részen is teljes erővel folyik. — (A jelentés» tele­fonon adta Bugyi lános igazgató.) Vegyszeres gyomirtás a tiszadobi Táncsics TSZ-ben végeznek. Ezért 232 hold őszi kalászos gyomirtására kötöttek szerződést a nö­vényvédő állomással. Nem sajnálják a költséget, mert az elmúlt évben igen szép eredménye volt a vegysze­res gyomirtásnak. Róka László főmezőgazdász, Tiszalök. Аж ófehértói MADSZ segítsége Az ófehértói MNDSZ áp- rils 8-án műsoros estet ren­dezett, amelynek bestéié­ből 867 forintot adott az árvízkárosultaknak. Az őszi mélyszántás cl- munkálásával, г tápanyag­utánpótlással, az idejében végzett vetésekkel rakja le az alapját a terméshozam emelésének a Táncsics TSZ tagsága. Eddig több, mint 1001 ! hold őszi szántás simítózá- [ [ sát, 60 hold őszibúza fej- [ trágyázását és 74 holdnak a ' felültrágyázását, 135 hold terület istállótrágyázását. Befejezték 40 hold tava­szi búza vetését és tavaszi, árpából is elvetettek 50 hol­dat március 30-ig. 40 holdon végezték el ed­dig a tavaszi szántást. A tsz. vezetősége és tagsága elhatározták, hogy a jó eredmény elérése érdeké­ben vegyszeres gyomirtást Levél Kecskés Mihályhoz VAJARA Kedves miháey bátyám^ Igaz, nem vagyunk vérbeli rokonok és személyesen sem ismerjük egymást, — mégis igy szólítom. Megmon­dom, miért. Azért, mert sok jót hallottam Mihály bá­tyámról a vajai földművesszövetkezet egyik dolgozójától a minap. S az ilyen becsületes talpig embert szeretem és tiszteletben tartom. Mihály bátyám pedig különösen rá­szolgál. Hogy szavaimat egymásba ne öltsem, többek közt elmondta a földművesszövetkezet dolgozója, hogy Mi­hály bátyámat szintén felkeresték, az árvízkárosultak megsegítése végett. Kevés szó után a következő választ kapták: „Jó, hogy jöttetek, gyermekeim. Épp át akar­tam adni a Vágóállatforgalmi Vállalatnak egy kis bor­jút. Azonban inkább az ári ízkárosultaké legyen.“ S ez­zel alákanyarintotta a nevét a felajánlási ívnek. Tájé­kozódásom szerint a „kisborjú“ csaknem eléri a 80 kilót és testvérek közt is megér 700 forintot. Tudom, jól jött volna Mihály bátyámnak az a pár darab százas, amif kapott volna érte. Mégis lemondott róla az árvízkáro­sultak javára. ~ A J ihály bátyám évek hosszú soráig cselédeskedett az Orosz-tanyán. Biztosan eszébe jutott, amikor az árvízkárosultak megsegítéséről esett néhány szó. hogy aranyat ér a megkérosultnak a vigasztaló sző. s még többet a kézzelfogható segítség. Arról szintén tájé­koztatott közös ismerősünk, hogy körülbelül hat hold juttatott földön gazdálkodik, Mihály bátyám. Még hozzá ügy, hogy jó módban éf.,a családjával. Szép példát mutat Mihály bátyám. De nem igy a falu dolgozói, akik 2500 forintot (ebből a földműóesszo- vetkezeli dolgozók 1079 forintot) 3175 kiló burgonyát. 220 kiló rozsot, 195 kiló búzát, 97 kiló kukoricát és 90 kiló babot ajánlottak fel ottlétemig. Ezzel már nem le­het dicsekedni! Ügy látszik, Vaján nem ragadós a jő példa. Természetesen erről elsősorban a község vezetői tehetnek. Egymásközt elmondják, hogy sok olyan dolgo­zónak kellene laknia Vaján, mint Kecskés Mihály bá­tyám, de ez a szó nem jut túl a tanács és a föld­művesszövetkezet irodája küszöbén. ismerem a vajaiak jórészét, s ezért ne is mente­* gesse őket Mihály bátyám-. Többségük jómódú tsz-tag és egyénileg dolgozó paraszt, Nem' mennek a szomszédba egy darab kenyérért. Azonban az árvizet csak hírből hallották. Ne is ismerjék meg soha. Ha ta­lálkoznánk, elmondanám, hogy mit éltem át községünk aprajával-nagyjával az 1948. évi árvíz idején. Bizony sok gondot, rettegést és álmatlan éjszakákat okozott számunkra a Tisza. Sok fáradságos év munkája, vált semmivé pár perc alatt a szennyes áradattól. Pedig erőnket felülmúlóan küzdöttünk az ár ellen. Hej, dz jól­esett akkor nekünk a baráti kéz, a segítség! A dunai árvízkárosultak most szintén rászorulnak minden szerető és érző szív támogatására. Mihály bá­tyám meg is adta a tőle telhetőt. Köszönet érte. Kívánom, hogy példáját az egész falu kövesse. VARGA GYULA. ŐSZINTÉN SZÓLVA kéretlenül to­lakodtam be a balkányi Kossuth TSZ te­rületére. Jobban mondVa abban a hitben voltam, hogy az állami gazdaság valame­lyik üzemegységébe tévedtem. Előzőleg megnéztem az állami gazdaság központi területét — szintén kísérő nélkül. S ahogy most messziről a határ ellenkező részéről haladtam a tanyaközpont felé, ugyanúgy szemléltem, értékeltem a hara­goszöld rozsvetéseket, a szelídebb búza­táblákat, a megtárcsázott őszi szántáso­kat és a friss tavaszi hantokat, mintha az állami gazdasághoz tartozott volna. Nem találtam különbséget. Messziről lát­szottak az épületek. A dohánypajták mö­gött hosszú melegágysor húzódott. A fe­hér molinó-vászon visszaverte a nap­fényt. Kissé távolabb a prizmák között a burgonyaválogatók serege tarkállott. Egy elhagyott kalmárrosta, az egyik bú­zatáblán szétszórt üres műtrágyás zsá­kok s a fiatal gyümölcsös állapota már némi gyanút ébresztett bennem. Elhatá­roztam: végére járok a dolognak. így kerültem be a tanyába, a Kossuth TSZ központjába. Vajon az állami gazdaság példamu­tatásának. segítségadásának van itt ha­tása? Vagy a tsz közösségének összeková- csoltsága, a szervezeti .szakmai irányí­tás hozta magával azt. hogy szinte meg­tévesztően hasonlítanak egymáshoz? EZEKRE A KÉRDÉSEKRE nem az irodában, hanem kint a földeken lehet választ kapni. Az iroda most arra jó — mint mondják, — hogy este, munka után összegezzék a szerzett munkaegységeket. A tavalyi zárszámadáskor csak 33 fo­rintra rúgott egy munkaegység értéke. (A tervben is e körül mozgott.) Az idén 54 forintra tervezték. Tavaly, meg azelőtt gabona, de még tengeri is volt vetve a fiatal négy éves gyümölcsösbe. A tarlóját marha iárta. A magas vetemény elölte, a jószág с/г út két eLdaLcút pusztította a iákat — meséli Likter And­rás. De az idén csak megtárcsázzuk az őszi szántást, s bevetjük a fák közét cu­kor- és görögdinnyével. Itt van ez a málna — mutat a frissen nyitott so­rokra — tavaly ötezer forintért vették meg a lábán a termést. Nem tudtuk, mi­csoda érték ez. Az idén már tízezret ígért érte egy kószáló kereskedő. Nekünk még kapálni sem kellett volna. Azt is vál­lalta. De nem adjuk. Nyolcvanhatan va­gyunk az 580 holdhoz. Megbírunk vele. A 12 hold dinnye mellett lesz még 2 hold zöldségesünk is. Itt paprikát, paradicso­mot, káposztát termelünk. Ezt is a .szö­vetkezet értékesíti. Ezzel aztán évközben is pénz áll a házhoz. A 25 hold beülteté­séhez már kél a dohány a melegágyak­ban. A dinnyét gyepkockákban neveljük elő. Igaz, a gyümölcsösünk szebb is . le­hetne. El volt hanyagolva. De á meggyes az idén már terem. Ad-e az állami gazdaság segítségei? Hát „tapogatunk”.- Na persze nem úgy gondolóm ... . Állandóan szemmel tartjuk, mit csinálnak az út másik ol­dalán. Szétnézünk a határban, az állat­tenyésztésben, s mindig csurran-cseppen valami jó tapasztalat, am’t felhaszná­lunk. A GAZDASÁG nem hozza ide ké­szen a segítséget, mi pedig nem tornáén esetben törjük magunkat érte — veszi át a dolog bontogatá-át Móricz István. — Mindig láttuk például, hogy7 a szomszéd­ban az őszi keverék, különösen a rozsos­bükköny nagyon jól sikerült. Mi is sze­rettünk volna olyat. De ahelyett, hogy megkérdeztük volna a keverék összeté­telét, inkább vitatkoztunk: fele vagy háromnegyede legyen-e a bükköny. Per­sze rosszul csináltuk. Nem jó a saját ká­runkon tanulni. Nem jó önfejűnek lenni. Az igaz, tavaly a gazdaság patronált bennünket és kértünk egy-két alkalom­mal tőlük segítséget. Nem is anyagit, csak olyan jószomszédit. Nem adták meg. Azért van az, hogy csak úgy „tapo­gatunk” egyet s mást. Nagy Imre kihelyezett agronómus régi szakember. Ö sokat segíthetne, mert csak a mi tsz-ünkhöz van beosztva. Saj­nos, ebben a fontos kezdeti munkaidő­ben is csak 3—1 naponként látjuk, s akkor is a traktorosokkal törődik, de mint mezőgazdász, keveset segít nekünk. Lenne csak annyi trágyánk, mint az állami gazdaságnak van. Sokra mennénk ■ vele — mondja Juhász elvtárs, növény­termesztési brigádvezető. — Csak szét kell nézni a területen. Az őszi szántás­nak több mint felét meg! árcsáztuk. Az [összes kalászos fejtrágyázását elvégeztük. Közel 100 hold a tavaszi szántásunk. — Elvetettük a csibehurt, a csillagfürtöt, a csíráztatott burgonyát. A gazdaság sem jár előrébb. EZ MIND IGAZ — veti közbe Molnár Mihály. Az is igaz, hogy nincs trá­gyánk. És az is igaz Juhász elviárs, hogy éppen emiatt nem vethetjük a kukori­cát, napraforgót géppel, mert legalább a fészekbe akarunk egy kis trágyát dobni, ha vetésre kerül a sor. Miért nincs trá­gyánk? Hát azért is, hogy öt év alatt a 12 kanca után csak két csikót neveltünk fel. A szarvasmarhánál sem sokkal kü­lönb a helyzet. A sertésállománnyal meg tudjátok, hogy állunk a beltenyésztés miatt. Leromlott. Hat éve lesz lassan, hogy a csoport­ban vagyok, de az állatállományt csak tavaly őszre sikerült rendbehozni. Kell az állat, mert trágya kell, tej kell, meg zsía, meg pénz. De nem olyan állattartás kell, mint eddig. ÉN MÁR ELMONDTAM nektek egy­szer — veszi át a szót Móricz István, hogy mit láttam április 4-én Ukrajná­ban. Az ember úgy érezte magát a te­hénistállóban, mintha tiszta rendes szo­bában lett volna. A tehenek meg olya­nok voltak, mint a kipulitprozott búto­rok. A fehé[r hússertés malacok pedig olyan zsengék, szinte eltörtek volna, mint a-meghajlított kövér babhüvely. - Meg a gépek, a szélmotor, a takarmány­előkészítés.! u Hej, gyerekek — mondja elgondol­kodva Móricz István — 59 éves vagyok,, de nem nyugszom addig, míg nálunk el nem jutunk addig ... Móricz Zsigmond unokaöccse elhallga­tott. Talán a nagy íróra gondolt, aki a tanácsköztársaság ideje alatt olyan bá­tor szószólója volt a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteknek. Talán az jutott ismét eszébe, hogy nem ismert rá Csap­ra, pedig a múlt világháború ideje alatt jól az emlékezetébe véste, de azóta igen megváltozott... Minden megváltozott. * A BALKÁNYI Kossuth TSZ ered­ményei szépek a növénytermesztés te­rén. Az állattenyésztés szintén kezd ki­alakulni. Ök is beállítják az EgerszegiJ féle talajjavítási kísérletet, akárcsak az állami gazdaság. Sok mindenben követik a gazdaság jó példáját.-Büszkék lehelnek a Balkányi Állami. Gazdaság szomszéd­ságára. A gazdaság tavaly több mint hat­szorosan teljesítette növénytermesztési tervét. A gyümölcstermesztése országos­hírű. Az állattenyésztésben is élenjár. Ilyen szomszédtól nem szégyen jó taná­csot, segítséget kérni. A Balkányi Állami Gazdaság pedig járjon élen nemcsak a termelésben, hanem a jószomszédi vi­szony elmélyítésében is. (Я. A.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents