Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-13 / 88. szám
1256. április 13. péntek N Ё P L Л P N. Ä. Bulgcmyin elvtárs nyilatkozata a Timesnak: Minden crönkhcl azon leszünk, .« ^в1И1ЖНИИВЯИВМИЯИ1вИМРЩ.«11!^ИЯ!М1М4иШ1ИЛ1 < ! ■ * Magyar parlamenti küMüttség meghívása a Román Népköztársaságba Ireíij látogatásunk a feszültség enyhítését szolgálta oulganyin válaszait. KÉRDÉS: Mi az angliai utazás célja? VÁLASZ: N. Sz. Hruscsov és ci> Nagy-Britannia kormányának meghívására látogatunk cl Angliába. Angliai tartózkodásunk alatt szándékunkban áll megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek mindenekelőtt érdeklik országainkat. Anélkül, hogy találgatásokba bocsátkoznánk az angol kormánnyal folytatandó tárgyalásaink várható eredményeit illetően, elmondhatjuk, hogy a különböző országok vezető államfértiair nak személyes érintkezése a kölcsönös megértés megteremtésének hatékony eszköze a nehéz és vitás kérdésekben. Emlékeztetni lehet példul arra, milyen jótékony szerepet tölt be a vezető államférfiak személyes érintkezése az osztrák kérdés megoldásában, a Szovjetunió cs Jugoszlávia baráti kapcsolatainak helyreállításában. a. Szovjetunió és számos ázsiai ország baráti viszonyának fejlesztésében és sok más esetben. A tárgyalások — a legjobb dolog, amit a tapasztalatok ma és az egyes nemzetközi kérdések rendezésére ajánlanak. KÉRDÉS: Tehet-e szolgálatot ez az utazás a nemzetközi feszültség enyhítése ügyének? VÁLASZ: és a magunk részéről minden erőnkkel azon leszünk, hogy angliai látogatásunk a nemzetközi feszültség enyhítését szolgálja. A Szovjetunió kormánya és népei abból indulnak ki, hogy a ragyhatalmaknak kapcsolataikban közös érdekeiket kell szem elölt tartaniok, s hogy legfőbb gondjuk az, hogy megakadályozzanak egy újabb háborút és normális, jó viszonyt teremtsenek az összes országok között. Ha a feszültség enyhítésére irányuló megfelelő vi- szontíörekvéssel találkozunk, akkor az utazás kétségkívül pozitív eredményeket hoz. KÉRDÉS: Külföldön azt a Reméljük ezt : véleményt lehet hallani, Ihogy ellentmondás van egyfelől az indiai, burmai és afganisztáni utazás során í tett nyilatkozatok, másfe- I lől az Anglia iránti barátságra vonatkozó jelenlegi kijelentések között. Nem volna-e szíves kifejteni véleményét erről a kérdésről? i’AT.ASZ: A Szovjetunió arra, törekszik, hogy tovább javítsa viszonyát Angliával, Franciaországgal, az Egyesült Államokkal és minden más országgal, azt tartja ugyanis, hogy a népek közötti jó viszony és barátság a világ békéjének megőrzésére és megszilárdítására vezet. A béke megszilárdításában pedig a szovjet embereknél nem kevésbé érdekeltek az angolok, a franciák, az amerikaiak, valamennyi ország népei. A Szovjetunió külpolitikájának változatlan elve a barátság politikája és a nagyobb megértés megteremtésének politikája minden ország, így Anglia irányában is. A szovjet nép mindig megbecsülést érzett az angol nép iránt, és őszintén baráti kapcsolatokat akar vele fenntartani. Csak az igazság ellen vétve lehetne azt állítani, hogy a szovjet államférfiak indiai, burmai és afganisztáni látogatása idején tett nvilatkozafok a Szovjetunió és Anglia baráti viszonyának megteremtése ellen irányultak. KÉRDÉS: Külföldön azt a véleményt lehet hallani, hogy az angliai utazás célja — éket verne Anglia és az Egyesült Államok közé. Nem volna-e szíves kifejteni véleményét erről a kérdésről? VÁLASZ: Amikor a Szovjetunió jó, baráti viszonyt akar megteremteni valamelyik országgal, nincs szüksége arra, hogy az illető ország elvesse valamilyen más országhoz fűzó'dő barátságát. Országunk barátkozni akar Anglia barátaival is, és nincs szükségünk arra, hogy megfosz- szuk Angliát barátaitól. A szovjet kormány baráti kapcsolatokat akar létesíteni Angliával, akárcsak Franciaországai, az Egyesült Államokkal és más országokkal. A szovjet kormány, mivel nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében minden országgal baráti kapcsolatokat építsen ki, mint ismeretes. mindent megtesz, hogy megjavítsa a szovjetamerikai viszonyt is. Ezt akarja a szovjet és az amerikai nép is és nincs olyan ok, amelyet ne lehetne kiküszöbölni a Szovjetunió és az Egyesült Államok jószomszédi kapcsolatainak megteremtése céljából. KÉRDÉS: Mik az angol— szovjet kereskedelem kibővítésének lehetőségei és várható-e, hogy az angliai látogatás elő fogja ezt segíteni? Kölcsönösen .előnyös volna-e mindkét ország számára a kereskedelem kibővítése? VÁLASZ: A kereskedelem jobb az elhidegülésnél, még inkább az országok közötti ellenségeskedésnél. A Szovjetunió és Anglia közötti nagyszabású kereskedelem nagyon ösztönözné más területeken is az együttműködés fejlesztését. Ami a két ország közötti kereskedelem kibővítésének lehetőségeit illeti, ezek igen kedvezőek. A szovjet kormány kész az egyenlőség és a kölcsönös előny alapján az angol—szovjet kereskedelem jelentős kibővítésére, mind a jelenleg szokásosan exportált árufajtákat, mind az új árufajtákat illetőén. Ha kiküszöbölik ennek a kereskedelemnek az akadályozóit, azokat a különféle korlátozásokat, amelyeket nem mi vezettünk be, és amelyek a múltból ittmaradt furcsa anakronizmusok — ennek kölcsönös előnyei eléggé érezhetőek lennének. A kereskedelem kibővítése kétségtelenül nemcsak a két ország népei jólétének emelkedését segítené elő, hanem a politikai látóhatár kidc- rülését is. KÉRDÉS: Edeh miniszterelnök a látogatás célját a következőképpen határozta meg: „Megvitatni a vitás kérdéseket, megpróbálni a közös nyelv megtalálását.” Úgy vélj-e ön, hogy a közös nyelvet meg lehet találni? ! VÁLASZ: Ami bennünket i illet, a szovjet kormány sze- í vetné a két felet érdeklő ^kérdésekbenelérni a kölcsönös megértést, valamint a [ nézetek és az álláspontok i közeledését. megteremteni i az országaink közötti biza- , lom légkörét s ezzel előse- i gíteni a Szovjetunió és i Nagy-Britannia ^iszonyának i további javulását, ami hoz- i zájárulna Európában és a világ más részein a béke megszilárdulásához. A találkozó ilyen eredményéhez [ megvannak az elégséges alapok és minden attól függ, ; megvan-e a kellő készség a 'két félben, hogy a megvita- í tásra kerülő kérdésekben kölcsönösen megtalálja az álláspontok közeledésének és összeegyeztetésének útját. A megegyezés elérése bizonyos nehézségek kiküszöbölését jelenti és a nehézségeket mi sohasem tekintettük leküzdhetetlen akadályoknak. ha a tárgyalások alapjává mindkét fél ■ az államok békés egymás mellett élésének elveit te- í szi és figyelembe veszi a minden nép békéjének és biztonságának szavatolásá- ! val kapcsolatos kölcsönös I érdekeket. 1 KÉRDÉS: Melyek azok a i x5 kérdések, amelyeket a I brit vezetőkkel meg kell vitatni? VÄLASZ: A felek azokat a kérdéseket vitatják meg, [amelyeket a találkozó részvevői. kívánnak előterjeszteni. Előre csak azt lehet mondani, hogy nem vizsgálják meg azokat a kérdéseket, amelyek közvetlenül vagy közvetve kárt okoznának a szovjet és az angol [ államférfiak megbeszélésén részt nem vevő valamelyik országnak. Elsősorban olyan kérdések megvitatására gondolunk, amelyek az országaink közötti kereskedelem fejlesztését, a Szovjetunió és Anglia együttműködésének kibővítését illetik, valamint néhány más nemzetközi problémát, amelyeknek rendezése elősegítené a nemzetközi feszültség további enyhülését és az általános béke megszilárdítását. Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke április 11-én fogadta Popescut, a Román Népköztársaság budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökének meghívását, hogy a magyar országgyűlés küldöttsége látogasson el a Román Népköztársaságba. Rónai Sándor elvtárs közölte, hogy a meghívásnak örömmel eleget teszünk. Finn parlamenti küldöttség látogat hazánkba O. L. M. Hjelt, a Firm Köztársaság budapesti ügyvivője április 12-én felkereste Rónai Sándor elvtársat, az országgyűlés elnökét és átadta a finn parlament elnökének levelét. A finn parlament elnöke levelében közölte, hogy a Finn Köztársaság parlamentje örömmel fogadja a I hozzá intézett meghívást és küldöttséget küld Magyar-; i országra. Angol energetíkuaok látogatnak el a Szovjetunióba A Press Association jelentése szerint Lord Citrine, az angol villamossági hatóság elnöke bejelentette, hogy vezetésével április 16-án tizennyolc tagú angol energetikus küldöttség utazik Moszkvába. A küldöttséget G. M. Malenkov, a Szovjetunió Minisztertaná- csának elnökhelyettese, a villamoserőművek minisz- tere hívta meg a Szovjetunióba. ’ 1 Hazaérkezett a magyar küldöttség a Béke-Világtanács iHésszekáról együtt kell működni mind-, azokkal a csoportokkal,: irányzatokkal, személyisé-; gekkel, akik a béke melletti vannak, akik a leszerelést I A Béke-Világtanács stockholmi rendkívüli ülésszakán [részt vett magyar küldő.t- ! ség csütörtökön délben I visszaérkezett Budapestre. Andics Erzsébet, a küldöttség vezetője a visszaérkezéskor a ferihegyi repülőtéren a stockholmi ülésszak jelentőségéről többi között a következőket mondotta : A Béke-Világtanács ülése a leszerelés kérdésével foglalkozott. Azzal a kérdéssel, amely napjainkban leginkább foglalkoztatja a világ népeit. Noha az ülés I összetétele rendkívül széles, | sokrétű volt, valamennyien [megegyeztek abban, hogy j a leszerelés megkezdése I és hathatós lefolytatása nem utópia, mint az sokan állították és néhol még ma is állítják. A leszerelés nemcsak kívánatos, nemcsak szükséges, hanem teljes mértékben meg is valósítható. — Az ülés sokat foglalkozott a megváltozott nemzetközi helyzettel is, és minden eddiginél határozottabban állította a békemoz- 'galmak elé a feladatot: kívánják, akik a háború ellen küzdenek. — Ennek megfelelően az a feladat, hogy változtassunk munkamódszereinken, ezek a munkamódszerek legyenek rugalmasabbak, legyünk türelmesebbek, dolgozzunk meggyőzőbben. Ezeket a kérdéseket, a. stockholmi határozatokat kell széles körben tudató sítani a magyar békebizottságoknak. — A magyar delegáoió' meg van győződve arról,' hogy a stockholmi határozatok, útmutatások meg- szívlelése, megvalósítása a nemzetközi mozgaloméin és a magyar békemozgalomban, is eddh r Atott lendületnek, lelkesedésnek és sikereknek lesz a forrása — mondotta befejezésül Andics Erzsébet. KÉPEK AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL Az odesszai „Januári fel- kelés”-gyárban megkezdték az autóra szerelhető. Dieselelektromos meghajtású emelődaruk sorozatgyártását. A Kazalt SZSZK-ban lévő „Kurzsunkulszkij" gabonatermelő szarhoz 3. számú traktorosbrigádja újabb szúzföldet vesz. művelés alá. (Foto J. Nyemov) A Times című angol lap felkérte N. A. Bulgan-jint, a Szovjetül ió Minisztertanácsának elnökét, válaszoljon néhány kérdésre N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin közelgő angliai utazásával kapcsolatban. Az alábbiakban közöljük a Times kérdéseit és N. A. A „TU— 104” lökhajtásos repülőgép, amely a Moszkva—London légiutat leszállás nélkül három és fél óra alatt tette meg. (Foto' M. Pctrov)
