Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-13 / 88. szám
Világ egyemlietekf AZ MD P SZABOLCS-SZATMÁRMECYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA | ХШ. évfolyam, 88. szám ^ЦД 5<> FILLÉR 1956. április 13, péntek Vasárnap is szántanak Szervezettebb gyűjtést az árvízkárosultaknak! Alkalmazzuk a kukoricotermesztés fejlett módszereit! n. Tapasztalataim a kukorica gépi négyzetes vetéséről Irta: SÓGOR JANOS mezőgazdász. Megyénk társadalmi és egyéb szervei, felnőttek és úttörők egységesen vállalták és végzik az adományok gyűjtését az árvízkárosultak javára. A szervezett gyűjtésben elöljárnak az iskolások, akiknek eredménye messze felülmúlja az egyéb szervek, csoportok gyűjtési eredményét. Vannak kiemelkedő eredmények, különösen a földművesszövetkezeti dolgozók körében, akik lelkesen tették magukévá az országos felhívást. Megyénk mégsem áll e téren a jobbak között. A természetbeli adományokkal elég jó helyen, pénzbeli adományokkal azonban eddig a legrosszabb helyen vagyunk a megyék között. Nem vezethető ez vissza arra, mintha megyénk dolgozói nem oly szívesen adják a maguk forintjait, mint más területen hazánknak, hanem annak bizonysága, hogy a gyűjtés nem eléggé szervezett. így történhet meg az, mint Apa- gyon, hogy a dolgozó parasztok csak: nehézségek árán tudják atadni felajánД fényeslitkei körzeti földmövesszövetkezet segíti ax áníxkároeulíahat A fényeslitkei földművesszövetkezet választott vezetősége és a szövetkezeti dolgozók közös értekezletre jöttek össze az egyik estén. Az árvízkárosultak megsegítését beszélték meg. P. Mártha Gábor elmondta: pár napja az árvízsújtotta vidéken járt és látta, milyen nagy pusztítást végzett a Duna. Tsz-ünk 10 q burgonyával, egy ekével és egy ekekapával segíti az árvízkárosult tsz-eket. A lott állataikat, vagy terményeiket. Pál Sándor tízgyermekes apagyi lakos egy zsák burgonyát ád a vízkárosultaknak, de a megbízottat sem találta, s így burgonyáját az átvevő hellyel szembeni házban helyezte el. Nem ő az egyedüli. Változtatni kell ezen! Vegyenek példát Apagyon is a számtalan helyes megnyilvánulásról. A tiszavasvári Petőfi TSZ MNDSZ-szerve- zete rendezményének teljes összegét az árvízkárosultaknak fizette be, s ezenkívül gyűjtött 13 mázsa burgonyát, 4 mázsa búzát, egy mázsa babot, egy mazsa kukoricát, lisztet, szalonnát, s mintegy ezer forint készpénzt. Szervezettebb gyűjtést az árvízkárosultaknak! * A szamostatárfalvi Ady Termelőszövetkezet tagsága együttesen 5000 forintot ajánlott az árvízkárosultaknak. * 7800 forintot adtak postára a Nyíregyházi Vendéglátóipari Vállalat dolgozói az árvízkárosultak számára magam részéről pedig 100 forintot adok — mondotta Mártha Gábor. Tamás Pál komorói tsz- elnök elmondotta, hogy tsz-ük vetőburgonyát, búzát és árpát küld a bajbajutottaknak. — Részemről 50 kiló burgonyát és 30 kiló búzát adok — fejezte be hozzászólását Tamás Pál. Mártha Balázs egyénileg dolgozó paraszt 50 kiló burgonyát, Olajos Ernőné 10 kiló szemes kukoricát, Balogh József pedig 30 forintot adott. A szövetkezeti dolgozók havi fizetésük 5 százalékát ajánlották fel. Egyesek még meg is told- ták. Pl. Szabó Andrásné 30 kg. búzával és Gyüre Gedeon 50 kg. burgonyával; (V. Gy.) I Csehszlovák vendégünk látogatása a megye községeiben Harmadik napja tartózkodik megyénkben Jozef Jetmár elvtárs, a csehszlovák népművelésügyi minisztérium küldötte, aki a szabolcsiak népművelésházának működését és a művészeti csoportok mun- ; kaját tanulmányozza. Kedden a nyíregyházi József Attila városi népművelésházat tekintette meg, ahol a szimfonikus zenekar és a szövetkezeti bizottság énekkari próbáján vett részt ,tanulmányozta a képzőművészeti szakkör foglalkozását és a fotószakkör munkáját, ahol éppen prágai felvételeket hívtak elő a szakköri tagok. A központi városi együttes tánccsoportja rög- : tönzött műsorral üdvözölte a testvéri csehszlovák nép küldöttét. Bemutatta a tyukodi párost és a ványai csárdást. i Szerdán délelőtt Nagycserkeszre és a Bundás : bokorba látogatott el Jozef Jetmár elvtárs. Nagycserkeszen az épülő kultúrház terveit tekintette meg. Főleg aziránt érdeklődött, hogy a községi tanács hogyan oldja meg a társadalmi munkával biztosított építőanyagokból a népművelésháza építését. — Nagycserkesz községben, ahol szlovák nyelvtanítás ; is folyik, az iskolások szlovák népdalokat énekeltek a vendégnek. A Bundás bokorban is kedves meglepetésben volt része Jetmár elvtársnak. Találkozott az Adami-család legidősebb tagjával, Adami Istvánnal, aki már feledésbe merült szlovák táncokat, a hapszot és a furfangos hapszot járta el Jetmár elvtársnak. A szerda délutánt Nyírbátorban, a szerda estét Nyírlugoson töltötte Jetmár elvtárs. Nyírbátorban a járási népművelési házba látogatott el, Nyírlugoson ! az állami gazdaság népi együttesének vendége volt. ; A népi együttes táncosai Jetmár * elvtárs kívánságára eljárták a hortobágyi pásztortáncot, az üveges leánytáncot és eljátszották az országos hírűvé vált ; aranyfonál mesejátékot. a nyírmadai traktorosok A Nyírmadai Gépállomás dolgozói a járási pártértc- kezlet tiszteletére április 15-én ünnepi műszakot tartanak. Ezzel is elő akarják segíteni a tavaszi munkák gyors befejezését. Tavaszi tervüket május 31 helyett május 1-re akarják teljesíteni. A múlt évben 420 hold kukoricát vetettünk géppel négyzetesen a nyírteleki és a tyukodi gépállomás körzetében. A nyírteleki Szabad Nép TSZ-ben 1954-ben a régi módszerrel vetve 7 mázsa termett májusi mor- zsoltban számítva. A következő évben a gépi négyzetes vetés és gépi kapálás következtében 17 mázsa termett szemesen. Több hasonló példát lehetne még felsorolni, de ez is igazolja a gépi négyzetes vetés és gépi művelés nagy szerepét, a többtcrmelésben. Pártunk határozatai helyes utat mutatnak tehát, amikor a négyzetes vetés fokozását Mit mondanak a számok? Nézzük meg a nyírteleki Szabad Nép TSZ-nél, mit mutatnak a számok? (A kukoricatermelés számai az egész évi ráfordítást mutatják.) Egy munkaegység értéke 40 forint, Mindkét művelésnél 17 mázsa átlagtermést félté-; telezve 1 mázsa kukorica termelési költsége és munka-! nap ráfordítása a következő: Terület kh. Vetőmag kg. Felhaszm munkanap Felhaszn; munkaeevs 1 kh. terület költs, Összes költs, forintban Négyzetes vetés, műv. géppel 47 4.7 q 541 677 642 32.259 U. a. fogattal 47 9.4 q 780 981 793 37.328 Megtakarítás: 4.7 q 239 304 151 5.069 Д Д Р ís> g* Is- ál Is Is irf ■hS -as? й.3 йЯ 2 6 3 . 5 • Я С й'2 СЧ -Л) P чвр ofc (gt; tífa Gépi művelésnél 799 32.259 Fog. művelésnél 799 37.328 Ha csak a gépi kapálást vizsgáljuk meg, az eredmény még szembetűnőbb. Pl. egy pár lófogat napi üzemköltsége 80 forint, teljesítménye 2.5 kh, a lóvezető és kapatartó munkaegysége 2 munkaegység, 1 munkaegység értéke 40 forint. A 2.5 kh fogatos kapálás 160 forintba kerül. A 2.5 kh. kapálás géppel 55 forintba kerül, 1 kapálásnál a megtakarítás 105 forint. Л megtakarított 239 munkanap egy részét a cukorrépa kapálására fordítottuk. Ez 20 mázsa terméstöbblesürgetik. A gépállomások ehhez a gépi és a szakmai segítséget is biztosítják. A drótvezérlésű négyzetbevető géppel időben, gyorsan, kevés munkaerővel egyenletes tenyészterületet, vetőmagmegtakarítást, egyenlő mélységben való vetést, ke- resztben-hosszában való művelést tudunk biztosítani. A fogatos gépivetésnél a terület 70 százalékát, a gépi négyzetes vetésnél 92 százalékát géppel művelhetjük, így jelentékeny kézierőt takaríthatunk meg és más növénykultúrák ápolására állíthatjuk be. 40.37 Ft 0.84 0.8 46.74 Ft 1.00 1.2 tet eredményezett kh-ként, összesen 300 mázsát. Ez prémiummal együtt (nem számítva a melaszt és a szeletet) 16.800 forint és 6 mázsa cukortöbbletet eredményezett. Az összes gépi munka 4888 forintba került. Látható: mit jelentett a Szabad Nép TSZ-nek a gépi vetés és gépi művelés. Ehhez még hozzátehetem, hogy a jutalékon kívül 42 db hízóval többet tudunk adni a népgazdaságnak, mint azelőtt. De a tejtermelés is fokozódott. Ezenkívül rendelkezünk elegendő tartalékkal is. A mezőgazdászokra váró feladatok FALUSI Bak ősi György demecseri traktoros teljesítette tavaszi tervét H Í R A D Ó R jékeiek nem érzik a lovak hiányát A Demecseri Gépállomás ifjúsági brigádja Nyírbog- dányban a Dózsa és a Partizán TSZ földjén dolgozik. Tavaszi tervük 900 normálhold. Április 10-ig a brigád ennek 47 százalékát teljesítette. A brigád legutóbbi értekezletén idős Tóth Miklós, Linzenbold András és Ba- kosi György elégedetlenségüket fejezték ki az eddigi teljesítményekkel szemben. Főképpen Miskolci István munkáját kifogásolták. Most újból számbavették a hátralévő tervfeladatot és újabb tervet készítettek a munka meggyorsítására. Május 10-re — 3 héttel a határidő előtt — teljesíteni akarják a brigád tervet. Ennek minden feltétele megvan, hiszen 1—1 dekádban a 6 erőgépre összesen csak 159 normálhold, egy erőgépre pedig 26.5 normálhold esik. Egy napra tehát egy erőgépre csupán 2.65 normálhold munka jut. Ez nem nagy feladat. Ha mindenki lelkiismeretesen dolgozik, még előbb is teljesíthetik a tervet. Idős Tóth Miklós és Linzenbold András például azt vállalták, hogy napi 5 normálhold munkát végeznek el. Bakos! György DISZ- tag április 8-án teljesítette tavaszi tervét; R—20—22 gépével 193 normálholdat szántott fel. Üjabban azt vállalta, hogy május 31-ig 180 százalékra teljesíti tavaszi tervét. A jékei Szabad Föld TSZ 10 hold kifagyott őszi árpa helyett kukoricát vet. Ezt a többi kukoricával és a napraforgóval együtt négyzetesen vetik el. 5 hold gyümölcsösük mellé megkezdték 3 hold új gyümölcsös telepítését. A fejőstehenek számát tavaly május 1 óta 6 darabra emelték. Továbbfejlesztése a Jelenlegi 8 darab növendékállományból fokozatosan Mátészalkán is nagy az igyekezet Hallottam hírét, hegy a csengeri járásban milyen serényen fogtak a tavaszi munkákhoz. Mátészalkán is nagy lénriülettel kezdtek hozzá a dolgozó parasztok a vetéshez. Az elsők között Vadon Károly és Lengyel történik. A 20 lóból már eladtak 13 darabot. Egy ezután kerül értékesítésre. A lovak Irányát nem érzik meg az igásmunkáknál, mert a gépállomástól 2 erőgépet igényellek, amelyek március 28 óta szakadatlanul dolgoznak, szántanak, talajelőkészítést végeznek és vetnek. Keresi János mezőgazdász. József vetette el a tavaszi búzát és az árpát. Ma már talpon van az egész határ. Mindenütt szántanak, vetnek. Vass János, a községi tanács dolgozója, Ahhoz, hogy a megkezdett úton sikeresen haladjunk tovább, nekünk mezőgazdászoknak nagy feladataink vannak. Rajtunk múlik, hogy a kukoricatermelés ügyét győzelemre vigyük: 1. Minden rendelkezésünkre álló eszközzel biztosítani kell a kukoricaterület jó előkészítését. (Simítózás, fogasolás, tárcsázás, vagy kultivátorozás, szükségszerint vetés előtt is.) 2. Megfelelően válogatott vetőmag, csiraképssség pontos megállapítása. 3. A négyzetbevetőgép kijavításának, beállításának ellenőrzése. A tartozékok kiegészítése. (Karók, kitűző lánc, feszítő állomások stb.) 4. Az állandó brigád jó begyakorlása, felállítása. 5. Ahol lehet, a napraforgót is négyzetesen vessék. Gépállomásainkon a gépek már felkészülve várják a vetés megindulását. Addig nézzen szét minden ag- ronómus a portáján és végezze el az utolsó simításokat is. Végezetül még néhány szót termelőszövetkezeteink, vezetőségeihez. A múlt év tapasztalatai azt is megmutatták, hogy még nem minden tsz-ben ismerték fel a négyzetes kukoricavetés gépesítésének jelentőségét és az ebből eredő előnyöket. Megtörtént például a nyíregyházi Kossuth TSZ-ben, hogy a géppel négyzetesen vetett kukoricát kiadták a tagoknak háztáji föld céljára, akik azt beültették babbal és tökkel. Ugyanakkor a közösben fogatos géppel vetettek és sokkal több munkaráfordítással művelték. A csengeri járásban az egyik tsz. brigádvezetője tökmagot szórt a négyzetes gép vetőcsoroszlyájába, arra számolva, hogy azt úgy s csalc egy irányba fogják művelni. Agronómusaink felelősek a tsz-ekben a termelés fokozásáért. Ezért győzzék meg a tsz. vezetőit a hasonló jelenségek hátrányairól. Legyen ez az esztendő újabb sikerek forrása termelőszövetkezeteink megerősödésének szilárd alapja.
