Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

'1 N Ё P L A I* 1956. április 12, csütörtök SZABOLCS-SZATMÁRt IFJÚSÁG tUi<lilli'(4'4iiiiiiiiiiiiiiiui<>iiiiiiiiii4ii<iiiHi4iiii4<iiiiiHi!iiiiii4t HiniiiniiiHíiiiiui HM III It IMI ttiiininiH’inininirnHniniiiniliiii Legyen a koinszomoJvezető kiiltúrmiinkás, KI TUDJA?... mókamester, sportoló is N. GUSZEV, a jaroslavli városi komszomol bizottság titkára cikkéből. Egy időben a Jaroszlavli Autógyár komszomol szer­vezetében teljes passzivitás uralkodott. Gennagyij Lo­banov, a komszomol bizott­ság titkára nem szeretett az ifjúság között dolgozni. An­nak idején, amikor Lobano- vot titkárnak jelölték, töb­bet vártak tőle. Művelt em­ber, mérnök. Bizonyos idő elteltével azonban a fiatal munkások kerülni kezdték. Lobanov zárkózott, kiis­merhetetlen. A műhelyek­ben jóformán alig látják, nem szokott elbeszélgetni a fiatal munkásokkal, nem is­meri az igényeiket, a han­gulatukat. Lobanov furcsán viselkedett az ifjúság mu­latságain, műsoros estjein. Unalmat árasztva magakö­rül, céltalanul járkál a te­remben. Ö maga soha nem táncolt, nem énekelt, sem­miféle szórakozásban nem vett részt. Időnként, ami­kor javában állt a mulat­ság, szemmel láthatóan vég­képp elúnva magát, odave­tette a bizottság valamelyik tagjának: „Ügyelj minden- te, én megyek“. A titkár tá­vozása után a fiatalok való­sággal megkönnyebbültek. Az ifjúság, a komszomol- aktíva visszariadt a „szá­raz“ titkártól, már nem vártak a komszomol bizott­ságtól érdekes és tartalmas kezdeményezéseket, hasznos tanácsokat, segítséget. A fiatal autógyári munkások a Komszomol ügyei iránt fokozatosan lelohadt. Egyre kedvetlenebből dolgoztak a komszomol bizottság tagjai és az aktivisták is. A fiúk és a lányok kötelességsze- rűen eljártak a politikai kö­rök foglalkozásaira, bágyadt unalomba fulladtak a mű­soros estek és a kirándulá­sok. Munka után rendsze­rint mindenki sietett haza. . -.. Eltelt egy félév. A gyár komszomol bizottságá­nál sok minden megválto­zott. A bizottság mindig üresen álló, csöndes helyi­ségből, az ifjúság igazi ve­zérkarává változott. A szo­bában sok fiú és lány, szo­ros gyűrűben veszi körül az új titkárt, Anatolij Oszipo- I vöt és helyettesét, Genna- gyij Savint. A legkülönbö­zőbb problémákkal fordul­nál! hozzájuk. Az új kom­szomol bizottság tagjai fi­gyelmesen meghallgatják az ifjúság kívánságait. Szíve­sen lemennek a műhelyek­be és itt, a munkahelyükön elbeszélgetnek az emberek­kel, érdeklődnek az iránt, hogyan élnek, mire van szükségük. A fiatal autó­gyári munkások egyszer azt a kívánságukat fejezték ki, hogy szeretnének előadáso­kat hallani Csajkovszkijról, Beethovenről és szovjet ze­neszerzőkről. A komszomol bizottság tagjai megállapod­tak a filharmónia vezetősé­gével, hogy minden pénte­ken hangversenyt rendez­nek. így kezdődtek meg az autógyárban a „komszomo- lista péntekek“, amelyeken több mint 600 fiatal mun­kás hallgatja a zenéről szóló előadásokat. Olyan komszomol vezetők mellett, mint Anatolij Oszi- pov és Gennagyij Savin, nem lehet unatkozni. Jó- kedvűek, ötletesek, minden­kivel szemben egyszerűen és barátságosan viselked­nek. A fiatalság rokonszen­vez velük, különösen sokan 1. Vonat összeütközések alkalmával feltéve, hogy két mozdony megy egy­másnak) a vonat melyik része szenved több kárt? Az eleje, a közepe, vagy a vége? (Miért?) 2. Ha tengerjáró dunai hajóink a tengerre futnak, ott is annyira merülnek mint a Dunán? 3. Miért ritka a jégeső az egyenlítői és a sarki vidékeken? Szim&tuw?” z X A moszkvai Komszomol szervezet értekezlete mint- leányt Kom­Moszkva, (TASZSZ) Áp­rilis 10-én megnyílt a Kom­szomol moszkvai városi ér­tekezlete. A moszkvai szer­vezet az ország egyik leg­nagyobb szervezete: egy 700.000 ifjút és egyesít soraiban. Mihail Davidov a szomol Moszkvai Városi Bi­zottságának titkára beszá­molójában a moszkvai Komszomolisták alkotó ak­tivitásának számos példáját sorolta fel. A moszkvai Komszomol- szervezetek nagy segítséget nyújtottak a szibériai és kazahsztáni szűzföldek fel­törési programjának meg­valósításában. Több mint 22.000 moszkvai fiatal uta­zott e helyekre a Komszo­mol megbízásából. Az ifjúság aktív részt vál­lal a műszaki haladásért vívott harcban is. Az ifjak és leányok bővítik ismere­teiket. Számos fővárosi építkezésen mintegy 100.000 ifjúmunkás. dolgozik. Az egyik legnagyobb építkezés az a sportstadion, ahol 1957- ben a Világifjúsági Talál­kozó versenyeit tartják. A stadion építkezésén dolgozó ifjúmunkások elhatározták, hogy 1956. július 1-re be­fejezik az építkezést. .4 z udvaron, a folyosón párosával, vagy ki- sebb-nagyobb csoportokban sétálgatnak a lányok. Orosz szótárral, füzettel, könyvvel a kezükben. Egy kicsit iz­gulnak, különösen azok, akik régen feleltek, kevés osztályzatuk van, vagy a megszokottnál gyengébben, szerepeltek a közelmúltban. Nyelvtanórára készülnek. Nem könnyű az orosz nyelv­tan. Az ablaknál négyen-öten állnak, egyikük vázlatosan elmondja az egyszerű mon­datok fajtáit, példát is em­lít, így könnyebben megra­gad. Csengetnek. Az udvar elnéptelenedik, mint madár­költözés idején az erdő. A folyosó is elhalkul, csak az órára igyekvő tanárok ko­pogása haitik. A negyedik á-ban csend fogadja Szita Mária tanár­nőt, és a látogatókat. Egye­nes oszlopokban állnak a kék köpenyes lányok. — Szagyityesz — hajtja meg a fejét a nevelő. Leül­nek. Ismét csönd, mint az első felelő felszólítása előtt szokott. A fényes padokon becsukódnak a könyvek, fü­zetek. Egyenesen ülnek, elő­re néznek, mintha Zrínyi Ilona, fényképét figyelnék erőteljesen. Pedig megszok­ták már, nap-nap után lát­ják ... — Mit tud az egyszerű mondatokról — tekintete végigfut az osztáiyozónapló névsorán, majd a. padokon — Bacsóka? Azt mondják, minden kezdet nehéz. Ezegyszer épp az ellenkezőjéről győződhet­tek meg a látogatók is, a\ tanulók is. Bacsóka szépen, nyugodtan felelt. Határo­zottan, magabiztosan felso­rolta az egyszerű mondat formáit. Példákon keresztül bemutatta, milyen az egye­nes és milyen a közvetett kiegészítő mondat... Bol­dogan vitte füzetét aláírat­ni. Kellemes délutánja lesz. ötöst kapott. Alábbhagy a feszélyezett hangulat, feloldódnak a szí­vek, gyorsabban vált az agy. Tizenöt-húsz kéz röppen a levegőbe, úgy megy az óra, mintha sínen gurítanák. Egymás után perdülnek ki az érettségi előtt álló lányok a táblához, írják a monda­tokot, elemzik. Apró részle­teire szedik a mondatot, minden alkotóját oroszul ismertetik. A hátsó padban ülő látogató, a fiatal diszls- ta oroszszakos tanár, Faze­kas Sándor minden hangot megfigyel, nyomon követi a mondatszerkesztéseket, a mondatrészek egyeztetését. A Zrínyi iskola növendékei, főleg a IV/á kitesz magáért. Szeretik az orosz nyelvet, szívesen tanulják. Hogyne szeretnék, amikor olyan költőkről tanulnak, mint Szimonov! Az óra második részében a városunkban is nemrég ellátogatott nagy költő, — ahogy ők, mond­ják: vjelikij pact — mun­kásságával ismerkednek meg vázlatosan. De ismerték már addig, hiszen kórusban sorolják müveit, a Zsgyi minyá-tí a Dnyi nocsi-t, és a többit. Nem eredetiben olvasták ugyan, de erre is sor kerül. Saját nyelvén megismerhetik a szovjet iro­dalmat, ha szorgalmasan tanulnak továbbra is. Amit az atomról tudni kell Korszakunkat büszkén nevezzük az atomfizika kor­szakának. Ezért szükséges, hogy bizonyos tájékozódást szerezzü ezen a téren. Ez azért is szükséges, hogy ne kerüljünk a nyugati rádió és sajtó által célszerűen szított atompánik alá. Meg­félemlíteni csak olyan em­bereket lehet, akik nem is­merik a való tényeket. Egy­két külföldi sajtóból vett idézettel szeretnénk alátá­masztani a fentieket. íme néhány közlemény: „Tokió... — Az atom­bomba robbanást követő héten ezrével pusztultak el olyan emberek, akiket kö­zönséges tűszúrás ért, mint­hogy ez a kis sérülés ele­gendő volt, hogy szerveze­tüket teljesen elrákosítsa s azonnali halált okozzon.” „San Francisco... — Hi­rosimában a bombarobba­nás közelében tartózkodó fiatal és érintetlen lánykák közül sokan terhesekké vál­tak. Y. X. professzor úr megvizsgálta őket, úgy nyi­latkozott. hogy az atom­bomlás hatására ..generátio sponanea” tüneménye ál­lott be náluk.” „New-York .,, —■ Sok olyan egyén, aki az Új- Mexikói bombakísérletnél megüvegesedett kavicsokból ékszert készíttetett, magta­lanná vált a viseléstől.” Ez a híradás látszik még a legvalószínűbbnek, mint­hogy a rádióaktív sugárzás­nak kitett egyének valóban magtalanná válhatnak. Tény azonban, hogy az első bom­bakísérletek után csak igen kevés , radioaktívvá lett anyagot találtak. „Santa-Fé ... — Z... pro­fesszor, aki atomrombolási kísérletekkel foglalkozott észrevette, hogy balkarja egyszerre csak elpárolgott az önkényes atombomlás bekövetkezése miatt.” „Nagasaki ... — A vá­rost megszálló amerikai csa­patok estére kelve igen nyugi alanító tünemények­nek voltak szemtanúi: a felrobbantott hídfők kőhal­mazain kísérteties lidérccsa- patokat láttak járkálni. •— Megfigyelték mint gyerme­kek árnyai távoztak volt is­kolájuk romhalmazából. Továbbá a fantasztikus lények feje tetején hajzat helyett valami fehér p he villogott. Több tudóst meg­kérdeztek a dologban és az volt a véleményük, hogy az atombomba csak a testet porlasztja szét, a lelkel nem, az egyben marad.” Természetesen ezek a köz­lemények csak a tudatlan emberek félrevezetésére és atompánik keltésére alkal­mas koholmányok. Van még egy legenda, amely nagyon sok hívőre talál: az „atom­fekély” legendája. Sxélvetheti-e a földet ax atombomba ? ellenére sűrűn lakott váro­sok ellen nagyon komoly pusztító fegyver az atom­bomba, különösen az atom­bombánál is hatásosabb hidrogénbomba. Az atom­bomba és hidrogénbomba háborús alkalmazásainak le­hetőségeivel a következő cikkekben akarunk foglal­kozni. A nyugati rádió igyeke­zett kihasználni az „atom­fekély” legendáját, amely nagymértékben megülte a köztudat jelentős részét. — 1946. februárjában egy ko­misz rádiótréfa elegendő­nek bizonyult a közrémület felkeltésére. A rádiótréfa szerint egy rosszul sikerült szibériai atomkísérlet meg­indította az egész földre ki­terjedő bomlási folyamatot. A bomlás Európán keresz­tül Páris felé közelít. Sok hallgató annyira megijedj hegy elhagyva otthonát, el­menekült. A híradást kö­vető napon megkérdeztek több szakembert a kérdés­re vonatkozóan. Paul Langevin francia fi­zikus a következőkben vá­laszolt erre a kérdésre: , Egy cigarettázó egyén vi­gyázatlansága idézhető elő erdőégést, de az atombom­bától elindített aryagátvá’- tozás nem terjedhet tovább akaratunk ellenére és nem robbanthatja fel a földgo­lyót. A legnagyobb határo­zottsággal adhatunk tagadó választ az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre.” A világ első a tomerőműve Most nagy szükség van. szorgalmukra. Érettségi előtt állnak. Nagy dolog) De a pályaválasztás még na« gyobb. Igaz, többé-kevésbé kialdrt kult már bennük, ki m.i-i lyen pályára vágyik, mihez, van adottsága és hajlamai Az óra végén, amikor erre', terelődik a szó, 23 kéz len-i dűl magasba. Mindannyian tanárok sze-i vetnének lenni. Oda jelent-^ keztek. (Ez bizony kicsit\ sok.) De jelentkeztek orvosi' szakra is. Lesz egy gyógy-«\ szerészük is, két kislány távirdász mesterséget vá-\ laszt, ugyancsak kettő védő-« nőnek készül. — No, és ki megy vissza termelőmunkába? Nagy kérdés, valóban az« Pillanatnyi csend, körül«« néznek. A második padban\ feláll egy kislány. Szerény, mint a mezei pipacs. Nagy Piroska visszamegy Tisza- lökre. — Vajon miért csak ő? Halkan beszél, de min«\ denki jól hallja. — Szüleim öregek, segí-i, leni kell rajtuk. Megaztán.4 szeretem a falumat. Nagy Piroska oda vágyik!, vissza, ahonnan küldték,'« hogy tanuljon és tudásával’, faluját segítse. Ez a vissza-^ vágyás tudatalatti nála, ősz« tönszerű. Eszébe sem jutott,\ hogy Tiszaiak arculatában^ az ottani dolgozó parasztold jellemének. lelkületénekj műveltségének alakításában) nagyobb szerepet vállaljon^ Visszamegy, mert segíteni akar szülein, s mert szereti a falusi életet. De ne feledjük, ebben ая örökös visszavágyásbam meghúzódik valami más isJ amit még most nem tud, pontosan megfogalmazni' magában, s szerénységében) talán fél is bevallani —« még önmagának is —, hogy ,fZü4 lei szegényparaszti portá« ján túlterjed majd tényke-í dése. Igen, az ilyen nagy-), Piroskák sokat tehetnek és; tesznek a kultúrforradaloml győzelemre vezetésében fa-) lun. Jó lenne ha a Zrínyi Gimnázium több Nagy\ Piroskával dicsekedhetne) Bizonyosan érzi, tudja ez aä egyszerű kislány, hogy ól választott legnehezebb, de; egyikét a legszebb pályák-1 nak! MISKA JÁNOS.] Ax atombomba lehetőségeinek határa Az egész folyamatot egy egyszerű hasor lattal lehet sz mléltetni. A gyermekek építőkockájukat egy aszta­lon élükre állítva úgy, hogyha az egyik elborul, a másik elbukását vonja ma­ga után, így az elsőnek az eldőlte a folyamatot továb­bítja és a kcckák mindegyi­ke elesik. Ezt látva, senki sem gondol arra, hegy el­pusztulhat az egész asztal, mivel legfeljebb csak az asztal felületét karcolhatja meg. így az atombomba is csak a fö’d fe'ületén teh:t egy kis karcolást. Mindezek Szerencsére az atomener­gia nemcsak tömegpusztí­tásra alkalmas, komoly ki­látásaink vannak ez ener­giának ipari felhasználá­sára. A Szovjetunióban 1954. június 27. óta műkö­dik a világ első atomerő­műve. Tehát az atomerőmű ma már valóság. Ez; 5000 Kw teljesítményű, de 100—150 ezer Kw-as egységek épí­tése is megkezdődött. Ezzel és az atomerő fel használá­saival a közlekedésben, or­vostudományban, mezőgaz­daságban a következő cik­kekben akarunk foglalkoz­ni. Reméljük, hegy a jövő­ben az atomenergiát nem háborús célokra, hanem bé­kés módon fogják felhasz­nálni. (Folytatjuk.) Kedves jövedelmüket küldték eS a pusztadobos! úttörők A pusztadobosi úttörők az őszi munkák idején a helyi termelőszövetkezetben dol­goztak. A munkaegységek­ből fakadó jövedelmüket, amely megközelíti 800 fo­rintot fejalánlották az elemi csapást szenvedők részére. Kedves volt ez az összeg, hiszen szorgalmas munká­jukkal keuesték. De kedve­sebbek azok, akik bajbaju­tottak. Az örömtől csillogott a szemük és nagyon boldo­gok voltak, mert ők is se­gíthetnek. Jónás András Pusztadobos Mellékletünkben rejt vénypályázatot , indítunk. Tudományos vonatkozású, iro- ' dalmi, történelmi stb. kérdésekkel kap­csolatban. Egyik számban a kérdéseket : közöljük, a következőben pedig azok nc- ' vél, akik helyesen megfejtették. S emel- j lett a helyes válasz szövegét is. Л pályá­zatot havonként értékeljük, s a legtöbb pontszámot elérő fiatalokat értékes . könyvjutalomban részesítjük. megfordulnak a bizottsá gon, ünnepélyek, rendezve, nyék előtt. Idejönnek tana csőt kérni. Anatolij Oszipoi szépen harmonikázik, < szerkeszti a „Tüskét“, ; gyár szatirikus lapját. Go nagyíj pedig jól táncol é- énekel, két díszoklevelet i: kapott már kulturális niun. kajáért. Oszipovics és Savin kitér, jedt aktívahálózatra tá­maszkodik. Mivel jól isme­rik az embereket, állan­dóan új erőket toborozna) a műhelyek fiataljaiból.' A; új komszomol bizottság lel­kesen fogott a munkához é: a gyár fiatalsága szemme! láthatóan megélénkült. Jó az, amikor az ifjúság vezetője együtt énekel г fiúkkal és lányokkal ai énekkarban, vagy velük ját­szik a színpadon. Ezáltá közelebb kerül a fiatalok­hoz. Gyakran előfodu. azonban, hogy a komszomo- listák olyan titkárt válasz­tanak, aki azelőtt sem i kulturális munkában nem vett részt, sem nem spor­tolt. De ez nem baj. Az г fontos, hogy az ilyen funk­cionárius maga is érdeklőd­jék az iránt, amit az ifjú­ság kedvel és tevékenyen résztvegyen mindenben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents