Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

1956. április 12, csütörtök N E P L A P ’m Rövid külföldi hírek N. A. Bulganyin válaszolt a Times néhánv kérdésére (MTI) A Reuter arról, hogy kétoldalú katonai ményt kötött val. hírt ad hogy fernen királya -------i egyez- Szaud-Arábiá­Moszkva, (TASZSZ). N. válaszolt a Times című an- Bulganyin közelgő angliai A. Bulganyin, a Szovjetunió [ goi lap néhány kérdésére) utazásával kapcsolatban. Minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov és N. A. Róma, (MTI). A Reuter! jelenti, hogy! külügyminísz­hírügynökség Martino olasz tér közölte аг olasz szená­tus külügyi bizottsága előtt, hogy a kormány értekezlet­re hívta össze Rómába kö­zépkeleti kép’ Az értekezleten megvitat­ják a középkeleti térségben kialakult nSelőit. helyzetet. Berlin, Ulbricht, elnökhelyettet .adta az angol munkáspárt három parlamenti képvise­lőiből álló küldöttségét. Hosszabb beszélgetés során egyetértenek abban, hogy a békét fenyegejtö legnagyobb veszélyt a nyugatnémet mi- litarizmus újjáélesztése je­lenti. Egyetértenek abban is, hogy mindent meg kell tenni a leszerelési javasla­tok támogatása és a béke .fenntartása érdekében. Az angol és la német műn. kásosztály közös érdeke rendes és barati kapcsolato­kat követel az angol mun­kásmozgalom I és a Német Demokratikus Köztársaság munkásosztályának szerve­zetei között. Az égjük kép ró sei ó fel­tette a kérdést, vajon tá­mogatnák-e a? angol mun­kásmozgalom vezető funk­(ÁpN). Walter a N|DK miniszter-1 hétfőn fo- ■ icnáriusainak beutazását a Német Demokratikus Köz­társaságba, a szocialista épí­tőmunka ta céljából. Walter Ulbiicht válaszá­ban kijelentette, hogy öröm­mel üdvözölnek munkáspárt sainak és küldöttségemé nulmányozása az angol funkcionáriu- szakszervezeti r látogatását. Arra a kérdésre, hogy az NDK miniszterelnökhelyet­tese ellátogatnk-e Angliában ha ilyen meghívást kapnak, Walter Ülbribht igennel felelt. A beszélgetés baráti lég­körben folyt lie. London, (MTI). A BBC kairói jelentése szerint Dag Hammarskjöld ENSZ-főtit- kár kedden délután Burns tábornoknak, az ENSZ pa- iesztinai fegyverszüneti bi­zottsága vezetőjének kísére­tében Tel Avijvból Kairóba érkezett, ahonnan előrelát­hatólag csak hétfőn utazik vissza Izraelb^. Hammarskjqld Tel-Aviv- ban megbeszélést folytatott az izraeli külügyminiszté­rium vezető tisztviselőivel. J bakonyi hegyek déli u lejtőjén, egy kiálló szikláról spkeqer évvel ez­előtt egy köbaltás vadember néz a Sárrété^ át Székesfe­hérvár irányába, majd meg­fordul és összeszűkült szem­mel kutatja a rengetegében zaj okát. Várvölgy ős- keletkezstt Családja békéjét őrzi ott) a Bakpny vizmosta átjárójának deli kapu join át. amióta az északi átjáró völgy első lett. ezredévek nehéz feladatot. vállalt, mi­gazdája és őre ö is, mint a későbbi alatt annyian, kor az észak kapujának vé­delmére vállalkozott. Pár évezred múlik és a kőkorszak emberét a bronz­kor dolgos, harcos népei váltják fel. Melindul a nap­Londonban megkezdődtök a szovjel-angol tanácskozások az indokínai kérdésről London, (MTI).'A. A.’Gro- miko, a Szovjetunió és Lord Reading Nagy-Britannia képviselője szerdán délután megkezdte tanácskozásait az indokínai kérdésről. Első megbeszélésük másfél órát tartott — jelenti az AFP. Bolgár oktatásügyi küldöttség érkezett hazánkba A magyar-bolgár kultu­rális egyezmény alapján Sz. Sztojkov, a bolgár közokta­tásügyi minisztérium osz­tályvezetőjének vezetésével ség érkezett hazánkba. Égj’ hónapos magyarországi tar­tózkodásuk alatt tanulmá­nyozzák a magyar techni­kumi és szakmai oktatást. szerdán oktatásügyi küldött­Amerikai tervek a középkeleti fegyveres beavatkozásra New York (TASSZ) Az Associated Press jelentése szerint a New Streek című folyóirat közli, hogy „az Egyesült Államok engedélyt kért a görög kormánytól ezer főből álló tengerész gyalogság elhelyezésére Kréta szigetén, hogy felké­szülhessen minden esetleges rendkívüli helyzetre a Kö­zép-Keleten.“ I iVégy napin tart a II. Békekölcsön nyolcadik sorsolása A II. Békekölcsön soron- I következő nyolcadik húzá­sát Hódmezővásárhelyen, a Petőfi művelődési ház nagy­termében bonyolítják le. A sorsolás április 19-én kez­dődik. Az első három na­pon, 19-én, 20-án és 21-én délután fél 4-től fél 7 óráig, a sorsolás utolsó napján, 22- én pedig délelőtt fél 10-töl I12 óráig húzzák ki a kötvé­nyeket. Ezúttal 117.200 egész kötvényt sorsolnak ki 47,844.800 forint értékű nye- i reménnyel és 128.000 egész kötvényt névértékben 25.548.000 forint értékben. Összesen tehát 245.200 egész kötvény tulajdonosa része­sül 73,392.800 forint nyere- I ményben és törlesztésben. Marokkó történetének Irta: P. GYEMCSENKO — Rövidítés — Tövises utat járt a ma­rokkói nép, míg elérkezett függetlenségéhez. Igazságos harcban kivívott győzelmé­nek napja volt március 2-a, amikor Párizsban alá­írták a francia-marokkói közös nyilatkozatot, amely­ben Franciaország ünnepé­lyesen elismerte Marokkó függetlenségét. A francia kormány ilyen­formán végre sikeresen ren­dezte a marokkói problé­mát. Marokkóban a felszaba­dító mozgalom győzelme példátlan politikai aktivi­tást, a nép szellemi erőinek felébredését váltotta ki. De még nagj’ nehézségek áll­nak a marokkói állam fej­lődésének útjában. Az or­szág mindmáig két részre van szakítva. Marokkó füg­getlensége csak úgy lehet teljes — jelentette ki Mo­hammed ben Jusszef szul­tán, — ha megtörténik és elismerést nyer az ország egyesítése.’’ A marokkón kormány szuverénitását csorbító fon­tos tényező az is. hogj’ az országban amerikai kato­I nai támaszpontok és kato- I naiegységek vannak. Az 1 amerikai parancsnokság je­lenleg öt nagy légitámasz­ponttal rendelkezik Marok­kóban, Rabatban pedig amerikai légihadosztály pa­rancsnoksága van elhe­lyezve. I Ezeket a támaszpontokat í az 1950. évi francia-ameri­kai egyezmény alapján lé- I tesítették. Az egyezményt I a marokkói nép háta mö- I gött kötötték meg. Az ame­rikai imperialista körök most szolgai szerződésekkel és egyezményekkel próbál­ják guzsbakötni Marokkót. Mansfield szenátor például azt a tervet vetette fel, hogy Marokkót, sőt Tuniszt is vonják be az északatlanti tömbbe: így az amerikai parancsnokság megtarthat­ja a marokkói támaszpon­tokat, s még jobban meg­erősítheti pz Egyesült Ál­lamok befolyását. Marokkóban a legélesebb elutasításra találnak az eféle tervek. Az ország po­litikai körei kitartóan kö­vetelik az amerikai csapa­tok kivonását és a támasz­az- ezerarcú város új lapja pontok megszüntetését. — Állal el Fasszi, az Isztiklal párt (az egyik kormányon lévő párt) elnöke például kijelentette, hogy „Marok­kó, amely nem vett részt az amerikai katonai támasz­pontok * létesítésére vonat­kozó megegyezéssel végző­dött francia-amerikai tár­gyalásokban, nem ismeri el ezt az egyezményt”. Az amerikai katonai támasz­pontok megszüntetését kö­veteli a Marokkói Kommu­nista Párt és az ország sok neves politikai személyi­sége. Nem könnyű feladat áll a I marokkói nép előtt: ki kell vívnia az egész ország egyesítését, le kell győznie országa gazdasági és kultu­rális elmaradottságát, ame- ’yet a hosszú gyarmati kor­szaktól kapott örökbe. Ml csak örülhetünk a ma- I rokkói nép győzelmének és a legjobbakat kívánhatjuk nemzeti megújhodásának. Reméljük, hogy országúink között a barátság és együtt­működés kapcsolatai fejlőd­nek ki. ami megfelel az egyetemes béke érdekeinek. Gyászjelentés P. Л, Jugyin elhunyta alkalmából MOSZKVA, (TASZSZ) Az SZKP Központi Bi­zottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa mély­fájdalommal tudatja, hogy 1956. április 10-én vá­ratlanul ehúnyt Pável Alexandrovics Jugyin élv­társ, a Szovjetunió építőanyagipari minisztere, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának küldötte, a Szovjetunió építkezéseinek és építőanyagiparának égjük kiváló szervezője. Pável Alexandrovics Jugyin, « Szovjetunió április 10-én elhunyt építőanyagipari minisztere munkásságának méltatása MOSZKVA (TASZSZ) Pá­vel Alexandrovics Jugyin 1902-ben Tulánban született. 11 éves korában mint a tu- lai fegyvergyár gépkezelője, majd mint vasúti munkás kezdte meg munkáséletét. 1929-Ьгп a főiskola elvégzé­se után a koksz kémiai üzem építéséhez került. Egy­szerű mérnökből itt az épít­kezés vezetőjévé vált. P. A. Jugyin 1930-ban belépett a kommunista pártba. Az első ötéves terv éveiben kivette részét az ukrajnai és moszk­vai nagy ipari vállalatok építéséből. P. A. Jugyint 1939-ben helyettes fűtő­anyagipari népbiztossá, majd hamarosan az építő­anyagipari népbiztos első helyettesévé nevezték ki. A Nagy Honvédő Háború éveiben nagy munkát vég­zett a védelmi ipari üzemek építése, a háborút követő években pedig a lerombolt déli vaskohászati üzemek helyreállítása és az uráli és szibériai nehézipari vállala­tok építése terén. P. A. Jugyint 1946-ban nehézipari üzemépítési mtj niszterré, 1950-ben pedig a Szovjetunió építőanyagipari miniszterévé nevezték ki. A Szovjetunió Kommunist, ta Pártjának XIX. és XX., kongresszusán P. A. Jugyint. az SZKP Központi Bizottsá-I gának póttagjává választot-l ták. Szmolenszk város dől-, gozói küldöttként delegálták P. A. Jugyint a Szovjetunió Legfelső Tanácsába. A szovjet kormány nagy­ra értékelte P. A. Jugyin állami szolgálatait és hat-, szór tüntette ki Lenin-rend- del és a Munka Vörös Zász­ló-rendjével. P. A. Jugyin határtalan odaadásával a kommunista párt és a szovjet nép érde­kei iránt, elvhűségével és szerénységével, az emberek iránti figyelmes, baráti ma-, gatarlásával szeretetet és; mély megbecsülést érdemeit ki. Különös hirdetés Az alábbi hirdetés a Neue Zürcher Zeitung című sváj­ci lapban jelent meg: ..Eladó több házból, nagy­kiterjedésű termőföldből és gyárakból álló, Lengyelor­szág területén Krakkóban, Varsóban és más helyisé­gekben fekvő rendkívüli ér­tékű vagyon. Jelenleg az egész vagyon állami tulaj­donban van. Erre való te­kintettel csak a jövendő változások után lehetne a vagyont tulajdonba venni. Érdeklődni lehet: Zürich I. Neue Zürcher Zeitung Hirdetőiroda., postafiók Sí 20.029.“ A külföldi lapokban sok furcsaságra akad atz ember, de ilyen csodabogarat rit­kán lehet olvasni; A hirde-í tés szerzői azoknak a nyu-l gáti köröknek a szellemében! gondolkodnak, akik bíznak abban, hogy változások kö-j vetkeznek be Len.gyelor-1 szagban és a többi népi de-« mokratikus országban. — Ezért a pénzért a földgolyót is dobra verhetnék: nem. lenne kisebb a sikerük; (Lity. Gazeta.} jainkig és folytatódó küz­delem e fontos átjáró birto­káért. Ismét ugrik a tör­ténelem óramutatója pár­ezer évet — néhány másod­perc csupán a föli életé­ben — és római légiók fegyverzaja visszhangzik a völgyet határoló sziklafa­lakról. A római kultúrát a népvándorlás gzrmán longobárd népei, majd a magyar nép követik. IV. Béla, Mátyás király emlé­keit őrzi már a tölgy, mi­kor a XV. században fel­épül a Kont-család birtokai­nak védője, a vár, hogy a XVIII. század elejéig a kör­nyék birtokosai — hatal­maskodó főurak — jószágait vigyázza hol a török, hol c német ellen. De leggyakrab­ban az egymással torzsai- : kodó főurak birtokai vedel-1 méb.en vérzett Itt el annyit derék, vitéz, s ezért— mint i mindennek, ami nem a népj érdekeit szolgálj-’ — a vár­nak is el kellett pusztulnia. A polgárosodás évszáza- x 1 dalban komoly kis­iparos településsé fejlődött, de az első vi’ágháb'rú, a gyáripar fejlődése és a gaz­dasági válság ismét elsor­vasztották Várpalotát. A fél évszázados bányászat is csak igen lassan fejlődött. A történelem vérziva 1 ara mégegyszer rázúdult a Vár­völgyre. 1945. március 21-én 8S szovjet harcos élete árán a béke költözött a rommá bombázott község falai kö­zé. Üj élet pezsdült a romo­kon. amelyet a 3 éves terv nagyrészt eltűnteiéit, az első ötéves terv pedig óriási táv­latokat nyitott az 1951-ben Pétét és Inotái bekebelező, és várossá fejlődött telepü­lés életében. Új, korszerű bányaüzemek létesültek. Helyreállították és kibőví­tették a háború során meg­rongálódott Péti Nitrogén­müveket. üzembehelyezték nehéziapirunk büszkeségeit, az inotai November 7 Erő­művet és a méreteiben is nagyszerű inotai a'umi- niumkohót, alumíniumipa­runk egysk legfontosabb üzemét. Új lakótelepeken közel ezer korszerű . lakás, sok üzemi kulturális és köz­épület épült és még több épül az új ötéves terv évei­ben. A belső vár megmaradt része ma már csak a történelmi múlt emlékét és az új Várpalota építő nek j cementjének szagát őrzi, mert falai körül 3 emeletes modern lakóházak hirdetik az új kor diadalát. A város — föld alatt és föld felett — napról-napra változik újabb és újabb ar­cát mutatja s mi, építők, akik magunk is részesei vagyunk annak az erőnek, amely a várpalotai meden­ce mélyében évmilliók óta szunnyadó szolgáló szelle­met — a szénenergiát — felébresztette, most bámul­juk a szellem varázslatos átalakító erejét és minden •nap újra ismerkedünk a szén szelleme parancsára napról-napra növekvő, cso­dálatos város újabb, szebb, lenyűgözőbb képével. Este 10 óra. Sziréna hív műszakváltásra a bányák-, ba. A szüntelenül zümmögő csillék, a drótkötélpályákon megállás nélkül szállítják Pét és Inota üzemeihez az éltető táplálékot, a szenet) hogy fontos gyógyszer le-: gyen betegségedre, vagy búzamezőket éltető inűtrá-', gya, hogy nagyobb legyen^ a gyermekeid részére szelt| kenyér, hogy alumíniumot: olvasszon ezüstszárnyú re-l pülőgépekhez, vagy fényt} gyújtson a Te háznépedneki is otthonotokban. Ismerd meg és szeresd hát Te is az érted is szüntelenül dol­gozó, újjászületett, naggyá lett Várpalotát, az ezerarcú várost. NADZON BÉLÁI építésvezető, Várpalota.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents