Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-12 / 87. szám

1956. április 12 csütörtök NÉPLAP 3 &zaMei~cSza hu ári Hírek a tavaszi munkáról IFJÚSÁG JAN HAK Hűség a néphez, hűség a prirthox! I 35 tagú munkacsapatban tsz t agsága, de a fiatalok 19 , dolgozik a demecseri Úttörő ' i Termelőszövetkezet fiatal­sága. A tavaszi növények j talajelőkészítésében hatha- I tós eredményeket érnek el. IA boronálást a Diszisták fogatos munkacsapata vég- |zi. A kukorica vetését a j fiatalok vállalták. Négyze- i tesen vetik, mint a multév- ' ben is. 17 mázsás holdan- : kénti átlagtermésre számít a mázsás májusi morzsolt ku­korica termesztést vállal­tak. A sürgető munkák mel­lett kulturális igényeik ki­elégítésére is sor kerül. — A napokban alakítottak egy népi zenekart, s szorgalma­san tanulják a fiatalok a zene művészetét. Fodor András Demecser. 'i Szórják a műtrágyát a gyulaianyai Állami Gazdaságban Fiatalok a bő kukoricatermésért! A párt Központi Vezetősége 1955. júniusi határo­zata kimondja, hogy az életszínvonal további emelke­déséhez elengedhetetlenül szükséges az állattenyésztés nagyobb arányú fejlesztése, hozamának növelése. Állat­tenyésztésünk fejlesztésének alapja a szilárd takar­mánybázis. A kukoricának a szilárd takarmány bázis biztosításában elsőrendű szerepe van. Dolgozó népünk életszínvonala állandó emelkedésének biztosítása érde­kében egyre inkább több élelmiszert, húst, zsírt, tejet és egyéb állati terméket kell biztosítani. Ehhez elen­gedhetetlenül fontos és szükséges, hogy minél több ku­koricát termelj ink. Ismerve a kukorica nagy jelentősé­gét, pártunk Központi Vezetősége júniusi határozata külön is foglalkozik a kukorica termesztés fejlesztésé­vel. A határozat nemcsak a kukorica terület növekedé­sét. de a termésátlag emelkedését is előírja. A kukorica terméshozamát növelni tudjuk nem­csak a terület nevelésével, hanem, ha alkalmazzuk azo­kat a tudományos új módszereket, melyet a Szovjet­unióban és hazunkban már eddig is kikisérleteztek és bebizonyították, annak előnyét. Fontos szerepet szánt pártunk a határozat meg­valósításában az ifjúságnak. A D '„ zó Ifjúság Szövet­sége II. kongresszusán a DISZ az egész magyar ifjúság nevében védnökséget vállalt 1956-ban 100.000 kh. kuko­rica négyzetes vetése és ápolása felett. Most rajtunk a ser fiatalokon, hogy becsülettel tel­jesítsük vállalásunkat. Megyénk ifjúságára, különösen a' termelőszövetkezetek és állami gazdaságok DISZ- szervezeteinek fiataljaira nagy feladat hárul a DISZ II; kongresszusa által meghatározott feladatok végre­hajtásában. A szocialista szektorokban megyénkben közel 7.000 kh. kukoricát kell négyzetesen elvetni a fiataloknak. Megyénk ifjúsága helyesléssel fogadta a DISZ II. kongresszusának e vállalását, bizonyítja ezt az a tény is, hogy eddig megyénkben 19 ifjúsági munkacsapat ~226 fővel 549 111, négyzetes kukorica vetése es ápolása felett vállalt védnökséget. Különösen jó eredményt ért el ezen a téren Nyíregyháza járás, ahol leginkább tuda­tosítva van a fiatalok között a DISZ II. kongresszusá­nak vállalása. , A nyírteleki állami gazdaságban három ifjúsági munkacsapat 60 kh-on négyzetesen fogja elvetni a ku­koricát s az elbírt 10 mázsa májusi morzsolt kukorica termésátlaggal szemben 14 mázsát fognak termelni, vagy a nagycserkesz! Üj Élet TSZ ifjúsági munkacsa­pata 100 hold felett vállalt védnökséget. S vállalták, uogv a -termelőszövetkezet által előirányzott tervvel szemben 2 mázsával többet fognak termelni holdan­ként. A nyírteleki Szabad Nép TSZ fiataljainak mun­kacsapata 50 holdon vállalt védnökséget. A tiszadobi Táncsics TSZ ifjúsági munkacsapatai 152 holdon négy­zeteseit vetnek, az előírt 21 mázsa termésátlag helyett 2$„jnázsát akarnak eléírni. A gávai Dózsa TSZ ifjúsági munkacsapata a tsz kukorica vetéstervét mind a 40 holdon négyzetesen ve­tik1 el, így a te 'melószövetkezet 100 százalékig négyze­tesen veti kukoricáját, s a fiatalok vállalták, hogy a 24 mázsával szemben 28 mázsát fognak termelni. Ah­hoz, hogy megyénkben a diszisták 7000 kh. felett véd­nökséget vállaljanak az szükséges, hogy még szélesebb körben ismertessék a nárt Központi Vezetőségének ha­tározatát a DISZ II. Kongresszusának a 109.000 hold kukorica felett vállalt védnökségét. Termelőszövetkeze­teinkben, állami gazdaságainkban alakuljanak ifjúsági munkacsapatok és indítsanak harcot a kukorica négy­zetes vetéséért, ápolásáért, magasabb terméshozamának eléréséért. Segítsék a DISZ kezdeményezését gazdasági vezetőink, szakembereink, ismertessék a fiatalok szé­les tömegeivel a kukorica termesztés élenjáró módsze­rét. Sajátítsák él fiataljaink a nagyüzemi terjesztésnek legjobb, legtermékenyebb eljárásait. A kukorica ma már nálunk ее”1 elvan munkaigénye« nővén v. mint egy évtizeddel ezelőtt volt. Мег van a lehetőségünk arra, hogy négvzetesen vessük, géppel kapáltuk és takarítjuk be. Vessük minél nagyobb területen négyzetesen a ku­koricát. hogy a nagyobb termésátlagot biztosító gépi munkákat nagyobb területeken alkalmazhassuk. Ifjúsági munkacsapataink alkalmazzák bátran és eredményesen Ja nagy termést biztosító agrotechnikai eljárásokat. Járjanak élen a munka minden frontján, a munka helyes Imegszervezésében éppúgy, mint a gépi múnka bevezetésénél és alkalmazásánál. A kongresszus által vállalt védnökség maradék­talan teljesítésében minden falusi diszistának, különö­sen a szocialista szektorokban dolgozó fiataloknak nagy szerepe van. Nem. szabad megfeledkezni arról, hogy e vállalás teljesítése is nagymértékben elősegíti mező­gazdaságunk terméseredményének fokozását és ezzel pgész dolgozó népünk jólétének emelkedését. Mokánszki József DISZ Megyei VB. felelős szervező. Uj hajnal kürtje harsog, ki tudna veszteg állni? Fújják, zengik a marsot a munka katonái. Erősebb hadsereg sosem volt még e földön; mitől rettenne meg? Bátran előre törjön! Az idő malma zakatol., nekünk őröl, nekünk; A szenvedéssel tele kor sápadt holdja letűnt. Gyümölccsel megrakott dús ág a jelen: tiszta, szép győzelmünk harsány himnuszát dübörgi már a gép. A gyárak gyors motorja bőg, kerék fut, szíj suhint — a természet erőit ők legyőzik sorra mind. S megindulnak a traktorok, nekivágnak a síknak s a íütyörésző gépsorok új barázdát hasítanak; Tavaszi napfény zeng, lobog, kitárulnak a rétek, a föld sugárzik és dobog, zsendül benne az élet; A munkás szíve hittel és örömmel van tele: gyár és mező, madár és ég s az egész világmindenség együtt ujjong vele! Képes Géza fordítása. j A Gyulatanyai Állami I Gazdaság búzatábláin kéz- 1 zel szórják a műtrágyát a fiatal lányok. Miért nem í géppel végzik ezt a mun­kát? Nem könnyebb volna 1 és kifizetőbb? De igen. S i mégis, így végzik. A lá­nyok azonban tudják, mi i az előnye az így végzett munkának. Ma még olyan a föld, mint a túlkőtt ke­, nyértészta. A gép a gyenge­hajtású búzaszálakat le­nyomja. Arra is gondolni kell, hogy a talajban mély nyomot hagy, ami aratásnál törést idézhető elő az arató­gépben. No és arról sem kell megfeledkezni, hogy a műtrágyaszóró gépet nem lehet úgy beállítani, hegy 50 kilót szórjon ki holdan­ként. Bodnár György Gyulatanya. Segítünk, segítünk, segítünk... Megyénk fiataljaiban nem I küldenek. Jószívvel adják, hagyott alább az árvízsuj-; Több helyen műsoros este- totta lakosság megsegíté-; két rendeznek. A szamos- sére irányuló törekvés. — | kéri fiatalok ököritófülpösi Nap-nap után adják postá- 1 szereplésükből befolyó jó­ra összerakott filléreikből; védelmüket azonnal elküld- a sok kicsiből sokra menő. kérsemjéni fiata]ok összeget. De nemcsak pénz-! J zel segítenek. Csomagokat, 1 eSY báli rendezvény bevéte- iskolai felszereléseket stb. lével segítettek. lijfohérlói úttörők 3000 Távirat rövidségű értesí­tést kaptunk Űjfehértóról, Varga Jutka VIII. osztályos tanuló írta. Ennyi az egész: „örömmel jelentjük, hogy az újfehértói úttörő csapa­forintnál többet elküldték... tok és DISZ-szervezetek. 3076 forintot gyűjtöttek és küldtek el az árvízkárosul­tak számlájára. Forintjaink­kal sok örömet akarunk sze­rezni .” liwgyezer forintot gyűjtőnek... A baktaiórántházi fiata­lok a felnőttekkel karöltve szervezték meg a gyűjtést. A DlSZ-szervezet kultúrcso- pcrtja több községben (Pusz­tadobos. Nyírkércs) előadást tartott. A földművesszö­vetkezeti dolgozók 1400 fo­rintot gyűjtöttek. A köz­ségben eddig 11 ezer forint gyűlt össze. Szarvas Ernő „Mi tudtuk.) hogy szép életünk less...u í baktalóráutházi Úttörő Termelősxövetkese1; pataijainak életéről 1951 egyik őszi esté-l jón későn men­tem haza. Anyám az asztal­nál ült, kisírt szemmel. Alig várta, hogy hazamenjek. — Na fiam, eddig volt] mit enni — mondta szepeg-] ve. — De ezután nem tu-\ dóm. mit adok eléd, ha\ megéhezel... Mi történhetett itt? Csáki nem apámmal történt vala-i mi baj — cikázott át gon-! dolataim közt. Érzésem nem; csalt. — Belépett, belépett a téeszcsébe — sóhajtott; anyám kis szünet után. Odaugrottam hozzá, á'-'■ öleltem, s hirtelen megeső-] holtam. Értetlenül nézte] örömömet. Csalódottan meg-] csóválta a fejét. — Mi lesz belőled fiam,] ha te is így gondolkozol? ■ Hosszú idő telt el, míg] megnyugodhatott. S ez nem-' csak az ő számára volt ne-i héz. hanem a mienkre is. Apáméit a termelőszövetke-] zet fejlesztésén dolgoztak,] mi meg a téesz DISZ-szcr vezeténel; megalakításán, J Sikerült is, ez év novem­ber 18-án. A nehezén tú'\ voltunk, de a későbbiek] sem voltak egyszerűek. Meg kellett teremteni a fia­talokkal való foglalkozás előfeltételeit, szórakozási le­hetőségeit. A régi urasági dohány- csomozó ablakai betörten ásítottak az udvarra Ha ki­néztünk rajta, láthattuk a bombapusztitotla üszkös ge­rendák végeit. Eszembe juj lőtt a múlt. Az Üttörő Ter­melőszövetkezet portája hajdan gróf Dégenfeld Pali „őkegyelmessége“ tulajdona volt. Görnyedthátú cselédek rakosgatták, simitgatták а i szabolcsi aranysárga levele-] két ebben a csomósában.] Ebből csináltunk ml LISZ-] helyiséget. Csörgő verejtékükkel te­remtették elő a kegyelmes úr I számára a kártyaasztalokra j guruló pénzdarabokat. Apám is bérese volt, én meg l:ise-> gitő béres. Gyermek voltam] még ekkor, de jól emlék-] szem az intéző káromkodó-] sára, aki sokszor szidta \ apámékat. Én ügyes fiú voltam, így] kiérdemeltem, hogy később j igazi béres legyek. Nem is béres, hanem kocsis. .A.fzt\ mondja a főintéző úr: — Hallod te bugrls! Hol-1 neu jelentkezel Halásznál, I a főlovásznál. De n?g ne! szökj, mert a nyakad kite­kerem. Kicsit örültem neki, jerfi-l nek éreztem magam. Töb-- bet kereshetek, segrel: apá­mon, aki 10 tagú családra] dolgozott. Másnap iiajnrl-] ban mentem is, hogy inep-l nézzem a lovakat, üst volt,! hűvös a homok, nem győz­tem kapkodni mezítlábas lá­bamat. Ügyeskedtem, első voltam az istállóban. Ki trágyáztam, adtam a lovak­nak. Megérkeztek a- többiek, s nem győztek elegei di­csérni, milyen fürge va­gyok. Megjött a lovászmes­ter is. Mezítlábas Vbom.at látva, rám szólt: — Csak nem így akarod hajtani őket? — Hát hogy hajtsam9 — Húzzál csizmát. — Csizmát? — tűnődtem el. Honnan húzzak, mikor nincs? De hazamentem, hát­ha csoda történik, valahon­nan odateremtődik egy szép, sárga csizma. De biz nem volt olyan egy sem, csak az apámé. Az is lyukastalpú. Pedig csak vasárnapokon húzta fel. Gondoltam egyet. Elcsentem. Fel is húztam, de anyám észrevette, Lehu- zatta vélem, s ideadta az ő régi, magassarkú cipőjét.! így lettem kocsis. Gondo-\ tataimból Molnár Jóska; DISZ-titkárunk ébresztett, zökkentett ki. — Öregem, olyan kultúr-', termet csinálunk ebből,] hogy irigyelni fogják a köz-] ségi diszisták is. Igaza volt. A régi csomó- ] sóból a fiatalok keze nyo­mán a szórakozás, a kultúra > vára lett. Mintha szárnya-1 kát kaptunk volna, úgy j megindultunk az új úton.] Megalakítottuk a kultúrcso-l portot, és szakmai előadás­sorozatokat . rendeztünk' Megszerveztük, az ifjúsági munkacsapatokat. Kidolgoz-, luk a munkatervet, s e sze-i rint dolgozunk. A DISZ-, munkacsapat vezetője Ke- rezsi Pista javaslatára va­sárnapi rohammunkákat szervezünk. A. termelőszö­vetkezet vezetősége és a ; dolgozók örülnek ennek a \ kezdeményezésnek. így ke- I résünket is teljesítik. A 2 1 ebből szerzett munkaegysé­get pénzben fizetik ki és ezt a termelőszövetkezet DISZ-szervezetének gazda­sági megerősítésére fordít­juk. Szép eredményeket érünk el az elméleti oktatásokkal is. Petőfi iskolán tanulunk, korábban pedig, inig a ta­vaszi munkák meg nem kezdődtek, szerda délutáno-1 kon előre megszervezett vi­tákat rendeztünk. Szombat esteken legnépesebb a kul­túrterem. Ekkor foglalkoz­nak a szakkörök. Legjobban működik a biológiai szak­kör. Tervünk van arra is, hogy bölcsödé vezetésével termelöszövet kezeli fia talt bízunk meg. Ezt Iskolára küldjük. Szép az életünk, s az anyám- legkellemesebb meg­lepetésére, van mit elém ad­ni, ha megéhezem. Néha, eszébe juttatom azt az es­tét. Ilyenkor elpirul, s azt] mondja: — Ha ezt előre így tud-, tam volna!.;. BÜDSZFATI C YÖBGYj

Next

/
Thumbnails
Contents