Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-10 / 85. szám

Uttág. egyetülietek! N ÉPLAP ■i ii Ь iHl la ■ AZ MDP SZABOLCS-SZATMÄRMECVEi BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIII. évfolyam, 85. szám ARA 50 FILLÉR 1956. április 10, kedd A kisrózsikák szíve Üj idők, új tanulságok. Rövid egy évtizedes közelmúltunk sok, eladdig ismeretlen dologra tanított mindnyájunkat, új érzéseket, termékeny gondolatokat szült. Megtanultuk többek között, hogy az élet nem egymás ellen való harc, amint ezt a reakció, kapitalis­ta gazdasági rend hangoztatta, hanem harc ugyan * de egymásért, a jobbért, a szebbért. Megtanultunk és tanulunk to­vábbra is közösségben, közösségi életet élni. S hogy jól tanulunk, bizonyság erre a rengeteg más eredmény mellett az árvízkárosultaknak nyújtott önzetlen segítség. Kevés ember akadhat, aki ne ol­vashatná büszkén, hogy közel 50 millió forint gyűlt az árvízsújtotta lakosoknak. Újfajta büszkeség ez, mely a számok el­olvasásakor eltölti az embert, régen azt mondták volna erre: az adakozás öröme. De nem az. Nem könyöradomány már az összege miatt sem ez a 46 millió forint, amely a ba,nkszámlákra befolyt, hanem egy magáratalált nép testvéri összetarto­zásának leghűbb kifejezője. Számtalan felhívást vetettek papírra szervek, vállalatok, s még többet az egyének: dolgozók, édesanyák, gyerekek. Közös ügy, mindnyájunk ügye bajbaju­tottaké, nem lehet tőlünk idegen, mint ahogy egy Ujjunk sem a másiktól. A sok­sok felhívásból íme egy: „Kedves Üttörő pajtások! Hallottá­tok, hogy hazánkban sok kis úttörő paj­tásnak elpusztította az otthonát a dunai árvíz. Én tudom, hogy hajlék nélkül tu­dásukat nehezen tudják fejleszteni. Én megkérem pajtásaimat, hogy a takarék­betét-könyvünkben lévő forintjainkból adjunk ezeknek a pajtásoknak. Én öt fo­rintot tudok adni. Igyekezzünk, hogy kárt szenvedett pajtásainknak minél előbb felépüljön a meleg otthona. KISS RÚZSIKA úttörő. Turricse.“ Külön újságot is lehetne nyomatni, csupán a felhívások szövegével, mert megmozdult úgyszólván mindenki. De ezek a legkisebb levelek, a kisrózsikák, úttörő pajtások szép kaligrafikus betűi azok, amelyek legjobban gondolkodásra késztettek. Nincs ezek között a sorok kö­zött egyetlen üres szentimentális frázis sem, vagy szópuffogtatás. Meggondoltak ezek a mondatok: „hallottátok, hogy ha­zánkban sok kis úttörő pajtásnak el­pusztította 1 otthonát a dunai árvíz“. Mennyi öntudatot, céltudatos gondolko­dásmódot fejez ki a következő mondat is: „Én tudom, hogy hajlék nélkül tudá­sukat nehezen fejleszthetik.“ Nem egy, hanem mindannyi levél ilyen komoly hangon szól, s mégis lángolva dobog a betűk mögött a kis pajtások szíve. Más ez a szívdobbanás is, mint régen. Nem pillanatnyi hevület szólítja a ma gyer­mekeit, s nem mutatós könyöradományok szüleinek segítségnyújtásukból. Üj idők, új gondolatok, új tettek. Az árvízkárosultak részére egyre gyűlnek, folynak az összegek a bankok számláira. A gyermekek példaadása na­gyobb ösztönzést ad s komolyabban el­gondolkodtatja a felnőtteket; főként azoknak szól, akik még nem tanulták meg a legszebb tanulságot: ebben az or­szágban egyetlen dolgozó társunk sincsen egyedül, s a bajban több millió segítőkéz nyújt baráti jobbot. Ha még nem segítettél, segíts te is! A. mai számban Az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának felhívása a szovjet mezőgaz­daság dolgozóihoz (2. oldal) Barátok közptt (2. oldal) Tájékoztató’’közlemény Bulganyin és Hruscsov angliai útjáról (3. oldal) Sport (4. oldal) 145 ül tcrmclöszövcfficzcfl tag Az idő ismét tavaszra nyitott s dolgozó parasztsá­gunk nagy lelkesedéssel, akarattal kezdte el a földe­ken a termelő munkát. — Ugyanakkor egyre nő azok­nak a dolgozó parasztok­nak a száma, akik a nagy­üzemi gazdálkodás útjára lépnek. A legutóbbi hat nap alatt a csengcri járás termelőszö­vetkezetei erősödtek a leg­eredményesebben. Itt 13 család 20 tagja nyert felvé­telt és 30 hold földdel gya­rapodott a közös szántó. A Vasárnap 18 erőgép 75 normálhold munkát végzett Új fehértón Az Üjfehértói gépállomá­son vasárnap, 8-án békemű­szakot tartottak. A műsza­kon 18 erőgép dolgozott, 75 normálhold szántást végez­tek. A legjobb eredménye­ket érték el az alábbiak: Makhándi Ferenc trak­toros a Vörös Csillag TSZ- ben 10 normálholdat telje­sített, idős Varga János kál- mánházi Október 7 TSZ- ben 9 normálholdat, K. Kiss János kálmánházi Ezüstka­lászos TSZ-ben 8 nomál- holdat teljesített. Szűcs Miklós Petőfi TSZ-ben 7 normálholdat, Maczig Mi­hály Dózsa TSZ-ben 6 nor­málholdat teljesített. Sokan voltak még, akik ilyen jó eredményt értek el. Diószegi Lajos ÁMG ig., Űjfehértó. nyíregyházi járásban 13 család 18 tagja választotta a közös gazdálkodást. Az elmúlt héten 102 csa­lád 145 tagjával és 151 hold­dal növekedett megyénkben a termelőszövetkezeti moz­galom. Ez az eredmény azonban korántsem tükrözi a még egyénileg dolgozó parasztság érdeklődését a fejlettebb nagyüzemi gaz­dálkodás iránt. Az kell te­hát, hogy a következő na­pokban még fokozottabb mértékben érvényesüljön a jószándékú és türelmes fel­világosító szó, jóval több egyéni dolgozó parasztot 'segítsen hozzá sorsának jobbraf ordításához. Nem tétlenkednek a Kemecsei Állami Gazdaságban A Kemecsei Állami Gaz­daság dolgozói nehezen vár­ták a tavaszt. A gazdaság területének 80 százaléka 50 mássa étkezési burgonya as árvískáresulíaknak Nemrégiben tartotta kül­döttgyűlését a Nyírbátor és Vidéke Körzeti Földműves­szövetkezet. A beszámoló alapján világossá vált, hogy fennállása óta mily hatal­masat fejlődött az fmsz. Míg 1946-ban 2 bolttal ren­delkezett itt a földműves­szövetkezet, addig ma 32 üzemegysége van. Az elmúlt évben 1,300 000 forint volt a tiszta jövedelme. A földművesszövetkezet a jövedelemből jelentős össze­get fizet ki tagságának visz- szatérítés címén, de elég ereje van arra is, hogy ko­moly segítséget nyújtson az árvízsújtotta lakosság szá­mára. A küldöttgyűlés úgy határozott, hogy — a tagság pénzbeli adománya mellett — 50 mázsa étkezési bur­gonyát küld az árvízkáro­sultak segítségére. Nagy József Nyírbátor. Több lesz a termés a gépi vetés után A tunyogmatolcsi Sza­badság Hajnala Termelő­szövetkezet a Fehérgyarma­ti Gépállomás segítségéve] szombaton géppel ültetett el 10 hold burgonyát. Ugyanezen a napon elvetett még a tsz. 10 hold naprafor­gót is szintén géppel és négyzetesen. * A nyírbátori Vörös Csil­lag TSZ 8 hold burgonyát ültetett el szombaton a helybeli gépállomás gépé­vel. mélyfekvésű, s így a kita­vaszodás sokkal később kö­szöntött be, mint a lanká- sabb helyeken. Jó munka­szervezés kérdése csupán, hogy a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok között mun­kalehetőséget biztosítsanak. A szakvezetők ezt meg is valósították. A szántófölde­ken az árokrendszer javí­tása, új csatornák létesí­tése befejeződött. Közel 1000 méteres összekötő utat meg­építettek. Ignéczi András munkacsapata jelzőkarók­kal, kitűző eszközökkel fel­szerelve úgy dolgozott, mint egy mérnök gárda. A gazdaság dolgozói a gyümölcsöst is rendbetet- ték. Megmetszettek 8500 termőfaegységű almafát, s megkezdték a szőlő nyitá­sát. Elkészítettek 30 meleg­ágyat, a zöldségesben. A szakemberek naponta kétszer is vizsgálták a ta­laj állapotát s az első adan­dó alkalommal, megkezdték a tavaszi munkákat a szán­tóföldeken. Eddig elvégez­ték 10 hold tavaszi búza, 20 hold borsó, 10 hold csil­lagfürt vetését, 80 hold tár­csázást. 110 hold fogasolást és 10 hold vetőszántást. Makkai János ÜB elnök, Kemecsei Állami Gazdaság. Május 1 tiszteletére Pócspetri egyénileg gaz­dálkodó parasztjai május 1. méltó megünneplésére pá- resversenyre hívják a kislé- tai egyénileg termelőket. Mi, Pócspetri dolgozó pa­rasztjai 4 százalékkal akar­juk növelni terméshoza­mainkat, s ezért a követ­kező feltételekkel párosver­senyre hívjuk Kisléta dol­gozó parasztjait: őszi szántásainkat ta­vasszal, a vízgazdálkodás érdekében nem szántjuk fel, hanem simítózás, fega- sclás után egyéb talajlazí- '.ással készítjük elő a mág­lyát. A tavaszi szántáso- at — a homokon — ápri- 28-ig befejezzük. A fej trágyázott és meg­erősödött őszi vetéseket április 20-ig megfogasoljuk. s az acatolást elvégezzük. 20 százalékát fészektrágyáz­va, 30 százalékát óvári 5-ös fajta heterózis maggal vet­jük. Ezt munkát április 30-ig befejezzük. Minőségi vetőburgonyát cseréltünk és 35 százalékát fészektrágyázással ültetjük el április 25-ig. Április 15-ig elvetjük a tavaszi takarmánygabonát, a szerződött csillagfürtöt és megfogasoljuk a lucerna táb­lákat. Április 25-re befe­jezzük a napraforgó veté­sét. A terület 40 százalékát f észektrágy ázzuk. A szőlő nyitását április 15-ig, a metszést 20-lg vé­gezzük el. A dohányt május 10-ig elültetjük. A gyümölcstermesztés te­rén vállaljuk — egész évre, — hogy a szakmai utasítá­sok pontos végrehajtásával 90 százalékos piacképes és 70 százalékos exportalmát termelünk. Az állattenyésztésben pe­dig a tejhozam növelésével elérjük, hogy 5 százalékkal több tejet adunk át a tej­ipari vállalatnak, mint az elmúlt évben Május 5-ig az egész sertésállományt vé­dőoltásban részesítjük, s be­vezetjük a kétévenkénti öt­szöri fiaztatást. A munkák végzésének első elbírálását május 10-re javasoljuk. Pócspetri dolgozó paraszt­jai nevében: Széphegyi András községi mezőgazdász. Mendler János egyénileg termelő. A gyenge ősziárpa vetésekről Ismert dolog — Westsik Vilmos tm dományos kutató is felhívta rá a figyel­met, — hogy a téli száraz, hótakaró nél­küli hideg megviseli az őszi kalászoso­kat. Az idei január-februári időjárás is okozott kárt az őszi vetésekben. A rozs­vetésekben a fagykártétel nem számotte­vő. A rozsnak a gyökérzete, lombozata egyaránt károsodás nélkül telelt át. A búzának helyenként a lombozata fagyott le részlegesen- A teljes kifagyás egyál­talán nem jelentős. A fejtrágyázás a bokrosodás, a gyors tápanyagfelvétel biztosításával az okozott károkat telje­sen pótolja. A koratavaszi felfagyás kár­tételét pedig a hengerezéssel szüntethet­jük meg. Kivételesen találkozhatunk na­gyobb kártétellel az úgynevezett püfők földek őszi búzájánál. Az őszi árpa általában érzékenyebb. Kevésbé telel olyan jól, mint a rozs, vagy a búza. Az árpának különösen a lombozata sínyli meg a telet. Ha buja a vetés mikor rákerül a hótakaró, akkor ez sanyargatja meg. A hótakaró nélküli kemény hideg szintén megritkíthatja. A tavaszra megritkult ősai árpa rendsze­rint kiheveri a téli károsodást, meg ab­ban az esetben is, ha felületes ránézésre igen gyengének, leperzseltnek látszik. Első teendő ebben az esetben is a péti­sózás, hogy a legyengült növényeket új gyökerek képzésére serkentsük. Ha nem volt módunkban az árpavetést fejtrá­gyázni, akkor is várnunk kell. Nem sza­bad mindaddig kiszántani, míg teljesen meg nem győződtünk a kártétel mérté­kéről. Vámunk kell vele április második feléig, vagy egy-egy vetés-gyeptéglát meleg helyen elő kell hajtatni. Kukoricát vessünk a kifagyott ápra helyére, ha meg­győződtünk arról, hogy a pusztulás leg­alább 50 százalékos. A tavaszi kapások alá való szántások alkalmával rendsze­rint nem szoktuk — a kiszáradás miatt nincs is értelme — a talaj ülepedését megvárni. Igaz, a tudományos gyakor­latban nem végeznek tavaszi vetőszán­tást kukorica alá, de ilyen esetben szük­séges. S mivel a kukoricát legalább 12 fokos talajhőmérséklet esetén vetjük, van időnk a gyenge őszi árpa és búza ki­szántása felett dönteni. Abban az eset­ben, ha a nagyfokú kifagyást a kukorica vetési ideje előtt megállapíthatjuk, leg­jobb a területet úgy kezelni, mint az őszi szántást. Ilyenkor simítózzuk, vagy fo- gasoljuk, hogy a tél folyamán felraktá­rozódott nedvességet megőrizzük, s ha nem nagyon ülepedett a talaj, akkor a vetőszántást is helyettesítsük kultiváto- rozással. A kifagyott vetések helyébe azért célszerű kukoricát vetni, mert a legtöbb abraktakarmány s nagymennyiségű siló alapanyagot ad az idejében levágott, jól tárolt kukoricaszár takarmányértéke szárazon megfelel a közepes széna érté­kének;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents