Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-01 / 79. szám
N Ё I’ L A I’ 1956. április 1, vasárnap ^wdaLom /HiuMizel * JCritUui '.WHBU'W '■ AZ ÁLLANDÓ SZÍNHÁZRÓL ' IRODALMI MOZAIKOK ív. A múlt vasárnapi számunkban a színjátszócso- portok feladatáról beszéltünk, most néhány mondattal a színház szerepére szeretnénk utalni. Sajnos, a József Attila művelődés háza munkáját csak egészen rövid időre visszamenőleg — 1955 közepétől tudtuk megvizsgálni. Színház híján a József Attlia művelődési ház tölti be bizonyos mértékig a városi színház szerepét. Természetesen a „bizonyos mértekig * . * megállapítást erősen hangsúlyozni kel), mert hiszen a művelődési háznak sajátos feladatköre van, a színház szerepét nem tudja betölteni teljesen. Aránylag jónak mondható a József Attila műsorbeosztása azzal a megjegyzéssel. hogy még sok a túl könnyű műfajú előadás. Mintegy 30 százalékát adja az összes rendezvényeknek. Ugyanennyi a hangversenyszerú előadás is. A kizárólagosan színházi rendezvény 40 százalékát jelenti az egész műsornak. Ez a szám az utolsó negyedévben annyiban változott, hogy 33—33 százalék mindegyik. Ez a legutóbbi idők adata. Egyes jelzések, újságcikkek rámutatnak arra, hogy a rendelkezésünkre nem álló előző műsor merőben más volt. A Népművelés c.folyóirat megjegyzi: össztánc össztánc után következett. Tehát egyszerű táncoshely volt csak a megvizsgált idő előtt a József Attila művelődésház, azzal a tarkítással, hogy a kabaréműsor még sokkal több volt, mint most, A közelmúlt kabaréműsorait pesti művészek adták. E műsorok nagyrésze Pesten ilyen összeválogatásban sohasem szerepelt, mert a lent járó művészek nagy részének zenés szórakoztató helyeken van szerződése. Lehet, hogy zenés szórakozó helyeken e műsorok kielégítőek, de színházszerű előadásban nem jelenthetnek maradéktalan produkciót. Ügy gondoljuk, hogy e műsorok nagy részének inkább a Kossuth-étteremben lett volna helye, nem pedig a művelődés házában. Pillanatnyilag a helyzet mégis úgy áll Nyíregyházán, hogy ha valamiféle kabarét hirdetnek, formálisan tülekednek a jegyért. Ugyanakkor prózai előadásoknál és hangversenyeknél ritka a telt ház. Ennek az az oka, hogy rendszertelenek a színházi előadások és nívójuk is alacsony. Valószínű, hogy ha állandó színházunk lenne, az érdeklődés visszafordulna a színház felé. Hogyan .képzelhető el Nyíregyházán az állandó színház megtelepedése? Természetesen megyei jellegű színházra számíthatunk. Ez annyit jelent, hogy a színház hetenként kb. három előadást tart a városban és a másik hármat, vagy négyet (mert vasárnap két előadás van) a megyében. E megyei jellegű színház hatása nemcsak abban mutatkozna meg, hogy községünket a komoly kul- •úra felé fordítja, hanem óban is, hogy a kulturá- I s fejlődés c területével lést tudunk tartani, mert a születő új színmüvek há- lünk is bemutatásra kerülhetnek. A színháznak évente 9—10 bemutatója lehet. Tehát Nyíregyházára egy előadásból kb. 10—12 esne. Ez any- nyit jelent, hogy teltház esetén 5-6000 ember néz meg egy-egy darabot. Természetes, ez igen nagy feladatot jelent a közönségszervezés számára is. Elképzelhetetlen a színház legalább 2500—3000 állandó bérlet nélkül. A . városból mintegy 3000 állandó színházlátogató lenne. Ez sokkal szélesebb, mint a Józset Attila művelődési ház közönsége, mert hisz a jellemző az, hogy megvan a hangversenyek külön közönsége, 3-400 ember (a hangverseny rendezés továbbra is a művelődési ház dolga lesz) megvan a prózai színházi előadások külön közönsége, szintén 3-400 ember, és mintegy 1500 arc váltakozhat a vidám műsorok, kabarék előadásán. Tehát a színház egy szélesebb, komoly kultúra terjesztője, hordozója lesz. Azontúl, hogy Nyíregyháza „iskola város“, diákjai szintén megszeretik a színházat. Ha állandó színházunk lenne, az új, magasabb szocialista kultúráért folytatott harc bázisa lenne az. Tevékeny részt vállalna a világnézeti nevelésben és a közízlés formálásában. Egy ilyen színház műsoránál azt tapasztaljuk, hogy tíz bemutatóból kb. 3, esetleg 4 zenés darab, a többi próza, dráma és vígjáték. Arányosan osztódik itt a klasszikus és az új mű is, egyaránt kedvelheti meg a közönség ezt is, azt is. A színháznak a színjátszó csoportokra is nagy hatása van. Nemcsak azzal, bogy közvetlenül megtekintenek egy-egy előadást a színjátAprilis 4-re készülnek a kultúrmunkások Vállalataink nemcsak munkaversennyel készülnek hazánk felszabadulása 11. évfordulójának megünneplésére, hanem kulturális műsorokkal is. Az autóközlekedési vállalatnál Bodnár elvtárs elmondta, hogy vállalatuk egész napos programmal ünnepel. Változatos műsorukban sportverseny is szerepel. Az osztályok között ping-pong és sakk versenyt rendeznek, majd labdarúgó mérkőzés következik a forgalom és a műszak dolgozói között. Este 7 órakor kezdődik a kulturális műsor. A műsorban magyar és orosz néni táncok, népi játékok, monológok, stb. kerülnek bemutatásra. A műsor után közös vacsora lesz, majd reggelig vidám zeneszóval, Jói szerepelt a Bartók-versenyen zeneiskolánk Március 28—29-én volt meg a debreceni, a nyíregyházi, a karcagi, a szolnoki állami zeneiskola közös Bartók-versenye a debreceni állami zeneművészeti; szakiskolában. A négy ze- ‘ neiskola legjobb zongora-, hegedű-, cselló- és fúvóstanszak növendékei versengtek az első díjért és a további jó helyezésekért. Az első díjat nyert növendékek a 29-én tartott nyilvános szók és így tanulnak, hanem azzal is, hogy a színészek részt vesznek a színjátszók: nevelésében. Többször írtunk arról, hogy színjátszói csoportjainknál a legna-j gyobb bajt a rendezőhiány jelenti. A színészek itt tudnának legtöbbet segíteni. Patronálásukkal ugrásszerű változást hozhatnának falusi és városi színjátszásunkba. A színház letelepítése elképzelhető már a színházépület építkezésének befejezése előtt is. Már ez év szeptemberétől városunkban állandósítani lehetne a színtársulatot. A József Attila művelődési ház nézőtere kb. megegyezik a készülő színház nézőterének nagyságával. A színpad' nagysága jelenthet problémát. Ügy gondoljuk, hogy városunk színházszerető közönsége megelégedne egyelőre a táj-díszletekkel. S ezt a József Attila színpadán ugyanúgy lel lehet ál-; lítani, mint a megye -más; művelődési házaiban, A bérletezést, a díszlétezést is meg lehet oldani. Ügy gondoljuk, hogy a városi tanács nem zárkózik el néhány lakás biztosításától, ez sem lehet akadálya a színház telepítésének. A tavaly alapított színházak azt bizonyítják, hogy ha a feltételeket biztosítja a város, a minisztérium lehetővé teszi a színtársulat megszervezését, hiszen Eger kisebb város, mint Nyíregyháza, Kaposvár sem nagyobb, mint a mi városunk. És itt már működnek az állandó színházak. Nyíregyháza kulturális életének feltétlenül szüksége van színházra. S ezt a város, a megye vezetőinek is szívügyüknek kell tekinteni. H. SZABO JÓZSEF. tánccal ünnepelnek a vállalat dolgozói. A Háziipari Szövetkezet április 5-én tartja a felszabadulási ünnepséget. A vállalat kultúrcsoportja már régen készül a nagy nemzeti ünnepünkre. Műsorukon vidám jelenetek, népi táncok és szavalatok szerepelnek. Az előadás után éjfélig tartó tánc lesz. Amadéi Józsefné, a kenyérgyár kultúrfelelőse, lelkes munkájukért különösen Fábián István, Soltész György, Nagy László és Botos Ignác elvtársakat dicséri. Több jelenet, népi tánc, rigmus, szavalat szórakoztatja majd az üzem dolgozóit. Különösen nagy érdeklődéssel várják a dolgozók Tóth István énekszámait. A műsor után itt is díszhangversenyen is felléptek és eljátszották díjnyertes darabjaikat. Nagyszámú növendéksereg és sok' zenepedagógus jelent meg az izgalmas versenyen. A debreceni szakiskola és az érdekelt zeneiskolák egy- egy szaktanára képezte a zsűrit, s pontozással döntöt- lék el a teljesítmények eredményét. Nem volt köny- nyű dolguk, mert sok jó és tehetséges növendéket halJCit Az ifjú költő elhatározta. hogy alkotóházba гюпи1. — Be kell fejeznem a szüzföldek hőseiről szóló elbeszélő költeményemet! — kiabált hevesen gesztikulálva. — Ilyen körülmények között képtelenség dolgozni! Alkotó légkörre. dolgozószobára van szükségem! Megkapta a beutalót. Az alkotók házába megérkezve, a költő körülnézett tágas, világos, csendes szobájában és elégedetlenül megjegyezte: — Miért nincs a falon egyetlen kép sem? Szeretem, ha festmény van a szobámban. A képek ihletnek. Egy fiatal író, kinek vaskos regénye nemrégen látott napvilágot, ellátoga- . tolt nagybátyjához Pjatyi■ gorszkba. A pirosarcú, csillogószemü öreg meg- halottan csókolta meg unokaöccsét: — Olvastam, olvastam a könyved, öcskös. Dtre- kas munka, csak az a baj, hogy nagyon hosszú. Az olvasó elfárad, mire a. végére ér. „Eh, mit ért ehhez az öreg!" — gondolta a fiatal iró bosszankodva. — Bácsiként, holnap vezess el engem Lermontov párbajának színhelyére — kérte az iró este az öre- , get. — Jól van, öcsém, elmegyünk — és hamiskásan hunyorgatott. tánccal fejezik be az ünnepséget. A megyei bíróságon dr. Kallas Géza elvtárssal beszélgettünk. Elmondotta, hogy műsorukban a következők szerepelnek: Részlet Karinthy ..Budapesti tavasz“ * c. művéből. Zelk Zoltán: Egy vöröskatona sírjánál c. verse, ezenfelül jelenetek és énekszámok. Az állami áruház. kultur- munkásai jelenetekkel, népi táncokkal készülnek április 4. megünneplésére. A MÁV kultúrcsoportja Pálos Miklós: Akik megértették egymást és Soós Magda: Testvérek c. jelenetével, Devecseri Gábor: Április 4. c. versével, a tánccsoport a mikepércsi csárdással és az ajaki leány tánccal készül a nagy ünnepségre. Raji Páter. lottak. Л nyíregyházi zeneiskola a várakozásnak híven kitett magáért: Zongorából а IV. .a) osztályú kategóriában első díjat nyert, azonkívül magasabb osztályokból ■ egy másodiJC'és két harmadik díjat, illetve helyezést ért el. Hegedűből a VII. zeneiskolai osztályból egv második díjat, fuvolából pedig két különböző osztályból első-első díjat hoztak el. húz Még aznap egy Ajvázov- festményt akasztottak író-: asztala fölé. A költő körüljárta-az alkotóházat: ezt az ízléssel és szeretettel berendezett! pompás palotát. Az alkotóház mögött egy szerény, fehérre meszelt kis épület húzódott meg. Felháborító! — ki'&ítottl a költő. — Ez a vityilló\ az egész kilátást elrontja!} Erre nem gondol a vezető-] ség? — Nem vityilló ez, fiatalember — jegyezte, meg az őszszakállú gondnok, — hanem emlékmű. Ebben az igénytelen, apróablakos házban maga Alekszej Makszimovips Gorkij élt és alkotott. Bizony! сЛ i'öüidebb úton Másnap egy kanyargó, ösvényen elindultak az er-' döbe. A fiatal író eleinte! mindent érdekesnek talált:] a fákat, a virágos tiszta-'] sokat, a csörgedező patakot, a csicsergő madarakat. Egy idő múlva azonban elfáradt. A sima úton is botladozott. Ügy érezte, soha nem lesz vége az ösvénynek. Végre megérkeztek. — Ez itt a szent ncly! — mondtft.. meghatpttan, az- öreg. "" . A fiatal iró azonban ügyet sem vetett szavaira. Már nem 'érdekelte a íisíy. Csak egy gondolat foglal-] koztatta: most végre'lepi-, henhet... Néhány nap múlva я| fiatal író találkozott egy\ ismerősével, aki azt fnnó-| csalta, hogy menjenek el együtt Lermontov párba •• jának színhelyére. — Nem megyek, nagyon] messzi van, fáj a lábam— i vonakodott az író. — Mit beszélsz7 Messzi? Hiszen itt van egy ugrás- nyira! Hosszas rábeszélés után a. fiatal író mégis rászánta magát. Most egészen más úton mentek, s csakugyan alig néhány perc múlva megérkeztek. A fiatal író boldog volt, még jegyzetet is készített a kirándulásról. Hazatérve megkérdezte: — Bácsiként, úgy-e régen nem jártál a párbaj színhelyén és elfelzjldted az utat, azért gyalogoltunk odáig jó félnapon át? — Nem, fiam, jól tudtam én, hol az a hely ■— válaszolt az öreg ravasz mosolygással, — csak azt akartam, hogy elo'vásd a könyvedet.., Mondják, hogy ez a fiatal író most kitűnő elbeszéléseket ír. (Megjelentek a. Lity. Gazeta számában. — V. Gyagjljev tollából.)! Tavaszi rügyek Jelképes ez a cím. Nem a most beköszöntő tavaszról, hanem egy nagyszerű új,' még most kibontakozóban lévő kulturális eseményről írunk. A József Attila művelő-' dési házban az április 4-i műsort próbálják. S a pró-', bak nyújtják ezt a meglepe-' lést. Április 4-én bemutat-, kpzik a nyíregyházi köz-' ponti táncegyüttes tíz táncosa. Hogy milyenek ezek a táncosok? Méltóak a „köz-; ponti“ névhez. Igaz majdnem valamennyiük néptánctanítással foglalkozik már,] tehát „nem fiatalok“, nemi kezdők. A tánc amellyel be-' mutatkoznak, kidolgozott,! nagyszerű munka. Könnye-' dén, bravúrosan táncolják a 1 Tyukodi párost. Munkájuk' megyénk kultúráját gazdaJ gítja. A másik teremben a ze-; hekar próbál. Mögötte felsorakozott a szövetkezett bizottság énekkara. Ilyen sem volt még Nyíregyházán. Kórus és zenekar együtt. A József Atilla szimfonikus zenekara már ismert. Sok kedves órát' szerzett a nézőknek, pe most kórussal együtt mefe-' lepetést igér. A nagyteremben próbált a. népiegyüttes énekkara és] népizenekara együtt. Ez is komoly ígéret. Ezért kell azt mondani,! hogy az április 4-i ünnepség .kulturális műsora más lesz,! mint az eddigiek. Nívósább-i nak . ígérkezik, s reméljük,! hogy ha a népi együttes] már teljes erejével dolgoz-; pi 'fog,' bemutatkozik sajátos művészetével — e köz-! ponti ünnepségek még ren-J rezent atívabbak, még, inéi-! tóbbak lesznek nagy ünhe-i peinkhez. !\«» * v emberek válogatott] munkái Bartók Béla válogatott írásai. A cyííjfém/ny ;? niiiffv magyar zene- •••'■érző lees-zebb. leaférdóke- több írú.-;iít. cikkeit, kritikáit fouüal.ia. ina érában és icren érdekeden .egészíti ki a&t a. képet, amelyet a maervar zenekéd'íeJ«» közön oécr •?. különböző múvéV ró levétek ala-D-.ián Bartókról kialakítóit masában. Különös értéke a válogatásnak. hosrv a cikkék eerv rróse külföldi s®a»k- lapokban jelent meer o, iff’-' többnyire ismeretlenek még-’ pl- vasóközönerórünk előtt. j Л tanú laná nyokat Bartók] 1921 -bői sz árina zó önéletriiiiz * a| vezeti be. ezt követik a. nén-[ zenélő], а таач népek 'zenéiéről írott cikkei ró e!őadámi. me orra ya dóak a, Icortárei ziéiné -i ezekről írt kritikái ró nézetei.< rendkívül érdfkeftek ró eUve-j nek különböző vita ci’Ati;-Лея polémiái. Vasvári Pál válogatott írásai. A ki>tet. Vasári Pál tösteaM-' filozófiai, történetírói ró nolitu-' kai irás-ait közki. Az öazeáUí- tús az olvasó fő ficrveJanét ля eddiff kiadiUlan loóz iratokra/ irányi Un. c&ak kevés olymv irií.'t tartalmaz, amely már та1 lakói nyomtatásban mecieleruk A Zrínyi életrajz előadásmód1 ja azt mutatja, hoev Vasvárit küzdött az erejét ró feükéstült- ségét meghaladó feladattal', .de müvét átfűti a lelkes hazaffee- retet é;5 zearnókéásr elleni iezó gyűlölet. Tanulmáai yainak e kladá-sával új emléket áUítunki megyénk szülöttének, a demokratikus szabaddá geez médt ifjú vértanújának, az 1848-пч márciusi ifjúsásr esrvik leekiválébb
