Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-01 / 79. szám

1956. április

vasárnap

NÉPLAP

1

Vállalati ötéves terv javaslatok kidolgozása üzemekben

Hidas István elvtárs nyilatkozata az Egyesített Atomkutató Intézet megalakításáról

Árleszállítás Csehszlovákiában

(Folytatás a 2J oldalról.) ] kezdődhetett meg a szocia-, 1 izmus építése. A szovjet; hadsereg szétzúzta a népei* lenes, németbéirenc állam-; apparátusokat, hatalmi szerveiket. A dolgozó nép a demokratikus szabadságjo-. gok teljes birtokába került. ■ Az ellenforradalom, a rés- I tauráció hívei gyengék és: kevesen voltak, jobbára el-i menekültek a fasisztákkal.' A külföldi intervenciót pedig lehetetlenbe tette a í Szovjetunió jelenléte. Ilyen I körülmények között a kom-\ munista párt bátran tá- ; maszkcdhatott arra a lenini: tételre, hogy ,.egyes orszá- gokban elkerülhetők a pol-' gárháború, az osztályharc legélesebb formái.“ A föld-; reform és számtalan de-; mckratikus -vívmány mel- j lett már az első években . sikerült több s socialista vívmányt kiharcc Ini, például a nagybankok é;> a bányák államosítását, j

A földreform eredményeinek megvédésében és a tőke ellen indított általános támadásban jelentős része volt a munkas-paraszt szövetségnek, és nem utolsó sorban annak is, hogy az országgyűlésben és a kormányban is ott voltak a kommunisták. A párt nagyrészt szószólója volt a munkásság és a szegény parasztság követeléseinek. vezetője volt megmozdulásainak,| másrészt módjában volt e követeléseket „felülről”, tehát a kormány, a payla-' ment útján is támogatni.

Lényegében; hasonló kö- , rülmények között tért át a szocializmus építésére min-: den más európai népi demokratikus ország.. Természetesen sajátosságokat minden egyes forradalmi fejlődés esetében tapasztalhattunk, éppen azért, mert nem alakultak egyenlően az osztály-erőviszonyok,' és nem utolsó sorban különböztek az országok a gazdaság fejlettségében is. — Csehszlovákiában például könnyebb feladatot' jelentett a szocialista iparosítás, hiszen már a tőkés időkben I is eléggé fejlett iparral ren■ delkezett. Bulgáriában há- scnló okok könnyítik meg a. j mezőgazdaság szocialista átI szervezését.

; Más országok — például . Jugoszlávia — szocialista

■ építését meghatározta az a I körülmény, hogy a dol- ! gozó nép aktív harcot ví- i vott a német megszállók ' ellen. Ez a harc magán vi- ; selt.e a tőke elleni küzdelem •egyes ismérveit is, mert a 'jugoszláv . tőkések. jelentős

A parlamenti üt

Nem reformizmus

tevekenysege- nek újabb bizonyítéka,

Az intézet létrehozásában részvevő országok egymás iránti barátságának ‘ kifejezője az. a tény, hogy füg-, getlenül attól, hogy az egyes | tagállamok milyen összeg-1 gél járóinak hozzá az inté- • zet fenntartásához, az intézet munkájában való részvétel tekintetében teljesen- egyenjogúak.

Kérdés: Milyen mértékben segíti az Egyesített Atomkutató Intézet létrehozása a tudományos együttműködést?

Válasz: A tanácskozáson részt vett országok képviselői hangsúlyozták a^t. a meggyőződésüket, hogy az Egyesített Atomkutató Intézet létrehozása újabb nagy lehetőséget teremt, a Szovjetunió és a népi demokráciák tudományos tevékenységének összehangolására. különösen a fizikai tudományok terén. ■

Az intézet létesítésében részvevő minden ország képviselője célszerűnek és szükségesnek tartotta azt, hogy az Egyesített Atomkutató Intézet ne csak kutató! tevékenységet fejtsen ki, ) hanem segíse elő e terüle-j ten az egyes országok kö^; zötti tudományos együttműködést is. l

Kérdés: Mely intéznieélért eredményeink lehetővé teszik az Egyesített Atömkutató Intézet munkájába való eredményes bekapcsolódásunkat.

Kérdés: Az atomfizikusok együttműködése milyen perspektívát tár hazánkban az atomenergia békés felhasználása elé?

Válasz: Az Egyesített Atomkutató Intézet — mint már hangsúlyoztam — olyan kísérleti bázisra épül, amely a maga nemében páratlana világon. A nagy .gyorsító berendezésekkel végezhető kísérletek jelentősen gazdagítani fogják az atommag felépítéséről alkotott ismereteinket. Az atommagot alkotó részecskék és az azokat ’ összetartó erők pontosabb tudományos megismertetése alapján lehetővé váljk az atommag energiáját hasznosító technika továbbfejlesztése és kiszélesítése is. Ezáltal ,

az. intézet munkája minden bizonnyal elősegíti az atomenergia békés célokra való felhasználását hazánkban is.

Kérdés: Milyen lehetőség van a nemzetek közötti

nyeink kapcsolódnak be az együttműködés további ki-i

Egyesített Atomkutató In-' tézet munkájába?

Válasz: Az Egyesített Atomkutató Intézet létreho- zása különböző tudományágaknak biztosít kutatási' lehetőségeket. Ismeretes, hogy az atomkutatások, skálája igen széles.' Az Egyeálá tett Atomkutató Intézet, munkájában való részvétel elsősorban kísérleti fizikusaink, de mérnökeink, vegyészeink, elméleti fizikusaink és matematikusaink szempontjából is nagyjelentőségű. A központi fizikai kutató intézetben, a debreceni fizikai kutató intézetfjen és másutt

szélesítésére?

Válasz: Az Egyesített Atömkutató Intézet megalakításáról szóló okmányt 11 ország képviselője írta alá. Mint ismeretes, a tanácskozás már csatlakozásra hívta fél. a Vietnami Demokratikus- .Köztársaság kormányát. A részvevők ezenkívül biztosítani kívánják más , olyan államok részére is az intézet munkájába való bekapcsolódás Jehető- séfét, ’ amelyek készek az egyezmény szellemében való együttműködésre.

adta a Maműködik ;

akadémikus !

680 millió

1 szinkrociklo-'

10—26.-a kö- Egye^ített Atomlétrehozása ’t, rendkívül

István elvtárs, küldöttség veze ője a követ-j kező válaszokat £dtn „ gyár Távirati Iroda munka-1 társának kérdéseire:

Kérdés: Milyen jelentőséget tulajdonit miniszterelnökhelyettes elvtárs a 11 ország tudományos együttműködésének?

Válasz: Az a | tanácskozás, amely a szovjet kormány kezdeményezésé|re Moszkvá. ban március zött az kutató Intézet tárgyában lefol; nagy jelentőségű.

A részvevő j delegációi a v ságának több,

11 ország ilág lakos- mint cgy- harmadát képviselték.

Az egyes delegációkban részt vettek az [ illető ország • legjobb fizikusai, így pl. a Nobel- és Sztálin-díjas Herz '■ professzor', Peng és Soltan I professzorok, ó többszörös; Sztálin-díjas Vekszler, Bio- ■ hincev, Meoscsérjakov aka- j démikusok és 1 még sokan , mások. A tanácskozáson; i észt vett delegációkra mély i benyomást tették azok az j eredmények, amelyeket a szovjet tudomány és a szov-j jet tudósok értek el az' atomenergia békés célokra való felhasználása terén. A i j észvevők körében rendkívüli érdeklődéit váltott ki a Szovjetunió Tudományos Akadémiája atomfizikai intézetének és elektronfizikái; laboratóriumának a meglá-, 1 ogatása. Ezek az intézetek' a- világon egyedülálló tudó- ! mányos felszereléssel rendelkeznek. I tt Mescserjakov vezetésével a elektron voltos ton és befejezés előtt áll a' Vekszler professzor irányi-) fásával tervezett és kivite-'

Ismeretes, hpgy a közelmúltban Moszkvában 11 állam képviselőinek tanácskozásai nyomár), megalakult az Egyesített i Atomkutató . Intézet. A tanácskozáson j részt vett hazánk küídöttsé-| ge is. Az intézet megalaku- 1 lásával kapcsolatban Hidas' a magyar i

lezett tizmilliárd elektronvoltos szinkrofazotron.

Rövid időn belül Magyarország és az Egyesített Atömkutató Intézet létesítésében részvevő minden ország tudományos dolgozói előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy ezeknek az intézeteknek kutatólaboratóriumaiban tudományos munkát végezhessenek.

Számunkra az Egyesített Atomkutató Intézetben való részvétel jelentősége abban van, hogy

tudósaink olyan berendezéseket használhatnak kísérleteikben, amilyeneket mi soha nem tudnánk létesíteni.

A mai kísérleti fizika, különösen a kísérleti atem- magfizika ugyanis nem fejleszthető tovább viszonylag egyszerű eszközökkel, a legkorszerűbb berendezések igénybevétele nélkül. Ezért az Egyesített Atomkutató Intézet munkájában való részvételünk hatása a magyar tudományra beláthatatlan jelentőséggel bír. Lehetőségünk van arra, hogy tudósaink olyan színvonalú tudományos munkát végezhessenek, amilyenre egyelőre a fejlett nyugati országok tudósainak sincs módjuk. Míg a Genf mellett épülő Európai Atomkutató Központ — a Cern-labofa- tórium. — csak a kezdet kezdetén áll és a tervek szerint csak gyorsítóberendezésekkel fog' rendelkezni, addig .az Egyesített Atomkutató Intézet már most a legmodernebb felszereléssel kezdi meg munkáját és folyamatos továbbfejlesztésében nagyteljesítményű kísérleti atomreaktorral és más jelentős tudományos eszközzel fog bővülni.

Az Egyesített Atomkuta- tó Intézet létrehozása és különösen annak lehetősége, hogy abban más országok is beléphetnek,

a Szovjetunió békepolitikájának. a nemzetközi feszültség enyhítésére

A második ötéves terv gondos kidolgozása szükségessé teszi a dolgozók tevékeny közreműködését a tervező munkában. A Minisztertanács ezért vállalati ötéves tervjavaslatok Kidolgozását rendelte el. A határozat értelmében má-us 15-ig a következő 22 vállalat készíti el öntevékenyen második ötéves tervjavaslatát: A Rákosi Mátyás Művek szerszámgépgyára, a Klement Gottwald Villamossági Gyár, a Georghiu- Dej Hajógyár, az Egyesült Izzó Villamossági Gyár, az EMAG, a Lenin Kohászati Művek, a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, az Ajkai Erőmű, az Inotai Alumíniumkohó, a Hungária Vegyiművek, a Péti Nitrogénművek, a Kőbányai Gyógyszeráragyár, a 31. számú Építőipari Tröszt erőműépítkezései, a Buóa- pesti Porcelángyár, a Lábatlan! Cement- és Mész- mű, a Hazai Fésűsfonó, a Csepeli Papírgyár, a Kecskeméti Konzervgyár, a Kőbányai Sörgyár, a Felsőnyomási Allartii Gazdaság, a Mezőfalvi Állami Gazdaság és a Hajdúszoboszlói Egyetemi Tangazdaság,

A Minisztertanács határozata szerint .a terv kidolgozását a vállalatok igazgatói irányítják, akik a pártszervezetekre és a szakszervezetekre támaszkodva, tervezőbrigádok és szakcsoportok alakításával minél több dolgozót vonnak be a tervező munkába. A kidolgozott javaslatokat az Országos Tervhivatal, s az illetékes minisztérium képviselőinek jelenlétében üzemi gyűléseken tárgyalják meg.

A határozat kimondja, hogy a tervező munka irányítói használják fel a dolgozóknak mindazokat a kezdeményezéseit és javaslatait. amelyek előmozdítják a saját erőforrások kihasználását, a termelés lehető leggazdaságosabb bővítését, a munkaerő, az anyagok, a beruházási eszközök fokozott megtakarítását, a termelőberendezések jobb kihasználását, a műszaki színvonal emelését, új korszerű gyártmányok bevezetését és a termékek minőségénél! megjavítását, a munka termelékenységének nagyarányú emelkedését, az önköltség következetes csökkentését és a vállalati nyereség megfelelő növelését.

A Minisztertanács határozata szerint a felsorolt 22 nagy vállalat tervező munkájában szerzett tapasztalatok felhasználásával a minisztériumok a felügyeletük alá tartozó vállalatok zömében -— legalább 320 vállalatnál — megszervezik a vállalati ötéves tervek hasonló módon történő kidolgozását.

A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága és a csehszlovák kormány. elhatározta több mint 22.000 árufajta kiskereskedelmi árának leszállítását 1956. április 1-ével. Az általános árleszállítás évi két- milliárd. százmillió korona megtakarítást jelent a fogyasztóknak.

Ez az általános' árleszállítás 1953 óta, rpár az ötödik.

A mostani árleszállítások keretében az élelmiszerek árát átlag 10—40 százalékkal csökkentették. A többi között olcsóbb léit a búzaliszt, a növényi zsiradék, a készétel, a bor, a kávé, á csokoládé, a tojás, a hal stb.

Az ipari termékek közül az árleszállítás elsősorban a textilárukat érinti. A textilanyagok ára általában 10—25 százalékkal lett olJ esőbb. A lábbelik ára 10—i 17 százalékkal csökkent. Lcj szállították a bőr és plasz-< tikárul:, a háztartási cikkek, különféle elektromos háztartási gépek, konyhai felszerelések, sportcikkekj karórák, fényképezőgépek; gyógyszerek, orvosi műszerek, gyermekkocsik és ke-i rékpárok árát.

része vagy külföldön élt a ' gyarmati függőség ellen megszállás idején, vagy pe- ; folytatott. Ebben a küzde- dig szövetkezett a megszül- ; lemben ellenségként falaitokkal. A partizánharc te- * kozott a hazai burzsoázia hát egyrészt polgárháború jelentő« részével is, amely .is volt. : Csang-Kai-sek .. és a möA földkerekség legriépe- götté álló amerikai impe- sebb állama, Kína megint; rializmust támogatta. A új színnel gazdagította . a ■ munkáshatalom birtokában szocialista építés elméletét. ; pedig most már lehetőség kí- Kína proletariátusa és kom-; nálkozi к arra, hogy a párt munista pártja abban aj átneVelje á nemzeti bur- harcban nőtt naggyá, ame- • zseáziát. amely kezdettől lyet a feudalizmus, a fél- i támogatta a forradalmat.

А XX. kongesszus a tő- . kés országok kommunista ■ pártjai elé tárta a lehetősé- i geket, amelyet megragadva, . a parlament is kiharcolhat- )ja a szocialista forradalom. I vívmányait.

! Milyen indokok alapján i jutott a kongresszus erre a I megállapításra? Elsősorban azt tette .mérlegre, hogy a : szocializmus tábora szilárd, I erős és egyre csak' erősö- ; dik, a kapitalizmus pedig , ennek arányában gyengül.

A szocializmus puszta léte nagy vonzóerőt jelent a világ proletariátusa számára. A tőkés országokban .— különösen Franciaországban és Olaszországban — hatalmas erőt képviselnek a kómmu- nistá pártok, s. reális lehetőségük van alihoz, hogy

' megnyerjék politikáj uknak ! a nép túlnyomó többségét, í ahhoz, hogy tömörítsék a I munkásosztályt, a dolgozó ‘ parasztságot, áz éytelmisé- ; get és az összes hazafias i erőket a hazaáruló bur- ' zsoázia megbuktatásra.

Természetesen nemcsak a világméretű erőviszonyoktól ' függ a szocializmus meg- I teremtésének ilyen vagy ; olyan útja, és nem is első- ’ sorban ezektől. A legfonto■ sabb az, hegy milyen a helyzet egy adott országban, milyen a munkásosztály szervezettsége, öntuda■ ta. megvalósítható-e egységes fellépése, milyen a kommunista párt ereje, a parlamentet a. népakarat eszközévé lehet-e tenni, s a reakció erői mennyire beifolyá’solják;_a helyzet toak'.ii ■

lását, milyen katonai, rend-; fokon állnak. Olaszország-, őri hatalomra támaszkodik pan például feladat a föld-. a tőkésosztály. osztás. Franciaországban el-'

A kongresszus tanácsko- végezték ezt a korábbi for-; zása nemcsak a parlamenti radalmak. A szocialista át-; út lehetőségét tárta a tőkés ; alakulás feltételei egyik or- országok proletariátusa elé, szagban korábban, másutt) hanem azt is leszögezte, későbben érlelődnek meg.; hogy a jövőben még váltó-;Már Marx is felhívta a fi- zatcsabbak lesznek a szó-; gyeimet arra, hogy a hata-) cializmusra való áttérés út- lom kivívásánál számolni, jai. Ez is teljesen helyén- kell az egyes országok in-) való, hiszen a tőkés orszá-! tézményeivel, szokásaival,: gok más és más fejlődési; hagyományaival.

Számialán járható út áll a tőkés világ proletariátusa előtt. És köztük a békés út is reális lehetőség. Egyes nyugati szociáldemokrata vezetők ma úgy érvelnek, hogy a XX. kongresszus ■ őket igazolja, akik elejétől i fogva oly babonás tisztelet- - tel tekintettek a parlamentre.

Hadd cáfolja még őket a történelem. Nem egyszer voltak már uralmon szociáldemokrata pártok Angliában, Franciaországban és másutt is. Ebből azonban nem született szocializmus. A népakarat eszközévé tette-e a parlamentet az an- gol_ munkáspárt? , Nem. _ —

'Gcndolt-e valaha a francia I szocialista párt arra, hogy: köztulajdonba kell venni a temelőeszközöket? Nem: Ezek a pártok nem törekszenek munkáshatalomra., Megelégszenek a tőkések) asztaláról lehulló morzsákkal, s nem gondolnak arra

* ; hogy a munkásoké, a dől-' gózó népé lehetne mindaz, . amit a tőkés az évtizedes,' j évszázados kizsákmányolás • nyomán a magáénak vall.

Nem erről a „parlamenti: ! útról” van tehát szó. A re-; jformizmus sem segíti elő a' i szocialista fejlődést. A for- ) vadalom viszont forradalom jakkor is, ha békés körül-j menyek között valósul m-y.