Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-27 / 100. szám
1 NÉPLAP 1956. április 27, péntek Újjáválasztották a szak szervezetek megyei tanácsát (3) A tanácskozásokon a következő hozzászólások hangzottak még el: Kocsány Gyula elvtárs: — Az MDP megyei végrehajtó bizottsága nevében üdvözlöm a tanácskozás tagjait. Én elsősorban azokról a dolgokról szeretnék beszélni, ami véleményem szerint kimaradt a beszámolóból: ez pedig a nevelés és az osztályharc kérdése. Л XX. kongresszus jó hatása érzik a beszámolón. Önkritikusan tárta fel a hibákat és rámutatott arra az útra, amelyen járnunk kell. Amikor arról beszélt Szilágyi elvtárs, hogy milyen eredményeket ért el megyénk ipari munkássága, akkor véleményem szerint beszélni kellett volna arról is. hogy milyen az összetétele és ennek megfelelően elemezni munkáját. Hiszen a Vulkán, a dohányfermentáló munkásai nem a ■nagyüzemben edződtek, érlelődtek, nemrégen még falun éltek, és természetesen ingadozásukat is magukkal vitték az üzembe. Ugyancsak beszélni kellett volna a párt és a szakszervezetek viszonyáról. A munkafegyelem nem önmagáért való dolog, nevelés kérdése ez is. Üzemeink dolgozóinak 27 százaléka husvét hétfőn igazolatlanul hiányzott, és ezen a téren sokat tehettek volna párt és szakszervezeteink. Meg kell keresni az ellenség kezét ebben, azokat a felbujtókat, akik a munkafegyelem lazítására szándékosan törekszenek. A XX. kongreszus beszámolóiban szó volt a szociáldemokráciával kötendő egységről. De ne felejtsük azt el, hogy ez olyan elemeknek is — mint a jobboldali szociáldemokrácia — táptalajt ad arra, hogy káros nézetekkel, elméletekkel, a munkásegység ellen lépjenek fel. A Nyirbogdá- nyi Kőolajipari Vállalatnál például az igazgató munkafegyelmet tart, és a kongresszus után azt mondják a jobboldali szociáldemokraták, hogy majd „megrend- szabályozzák,‘ őt. Igaza van abban is a beszámolónak, hogy a párt megyei bizottsága nem foglalkozik, nem segíti eléggé — Nem láttátok Kálmán Jóskát? — kérdezi Kurucz Gyula igazgató. — Most jött haza a juhokkal. — feleli egy hang a kultúrterem sötét végéből. — Akkor nemsoká itt lesz. — mondja egész halkan az igazgató, és gondolatban tovább folytatja a szereplők összeszámolását. Nagydoboson a művelődési otthonban a Darázsfészek próbájára gyülekeznek a fiatalok. Az igazgató pedig, mint jó rendező már egy kicsit türelmetlenkedik, mert ahogy nyúlnak a napok, egyre későbben kezdődnek a próbák. Nemcsoda hisz a parasztember életét úgy is mondhatnánk, irányítja a nap kelte, nyugta. Mégis, fél nyolc után pár perccel már mind a 27 fiatal együtt van. És megkezdődik a próba. Szabó Pál, Hajdú Klára című regényéből született e kedves, fordulatos, a falu mai életével foglalkozó színmű. A próbát hallgatva, még egyszer és még sokszer mindig újra és újra megállapíthatjuk, hogy különösen a szerelmi párbeszédeknél: ez a darab költőien szép. a szakszervezet munkáját. Az ipari, valamint a párt és tömegszervezeti osztály azon vitatkozik, hogy hova tartozik a szakszervezet, melyikük segítse, és ez azt hozza magával, hogy egyikük sem nyújt elég segítséget munkájukhoz. Ezen rövidesen változtatni kell. Nem értek egészen egyet Gajdos elvtárssal, amikor a technika fejlesztését leszűkíti az újításokra. Ennél sokkal többet jelent a technika fejlesztése és minden vállalatnak, minden dolgozónak segítenie kell benne. A mi megyénkben az építőipar tradíciókra tekinthet vissza, és meg kell állapítanunk azt, hogy a régi fejlődéshez viszonyítva lassan halad előre. Jogos talán a javaslata a hűségjutalomra is. De ne felejtsük el azt sem, hogy megyénkben úgy ismerik az Építőipari Vállalatot, mint „600 forintos“ vállalatot, a gépkihasználás pedig az elmúlt évben mindössze 2'1 százalékos volt. Ez nagyon kevés. Meg kell keresnünk a kettő között az összefüggést. Egyszóval, ne szűkítsük le az újításra a technika fejlesztését, javítsuk meg a technológiai fegyelmet, a műszinttervek színvonalát, a gépkihasználást. Szégyen az az építőiparunkra, hogy sok kiváló dolgozó hagyta ott a vállalatot, és elment kisiparosnak. Erre figyeljenek fel a párt és szakszervezetek és segítsenek ezen a téren. Azt javasolom, hogy a határozati javaslat tervezetet is tegyük konkrétabbá. Fokozzuk az igényt a pártszervezetekkel szemben, és igényeljék vállalataink jobban a járási pártbizottságok segítségét. Knapcsek Imre elvtárs: — Nálunk, a 6. sz. Mélyépítő Vállalatnál a gépek nagy segítséget adnak munkánkhoz, de a baj ott van, hogy nem becsülik meg eléggé azokat. Nincs jól megszervezve a gépimunka, ezért sok a felesleges állási idő. Hibának tartom azt is, hogy a minisztérium nem törődik eléggé azzal, hogy szakképzett kezelők irányítsák a gépeket. A Darázsfészek próbáján A SZÍNPADON FOLYIK A PRÓBA Szegediné (Asztalos Irén), a gépállomás igazgatója, a nagyszerű, alkotómunkában részvevő asszony, példája lesz a falu asszonyainak, mintahogy Hajdú Klári (Ruszkovics Mária) példája lehet a bátor, okos falusi lányoknak. E darab úgyszólván minden egyes szereplőjével egy olyan típust állít elénk, amelyet vagy követni lehet, vagy „más kárán tanulni“ módszerrel tanulni lehet tőle. Ezért igen dicsérendő dolog, hogy a nagydobosiak a Sári bíró és a Bujócska után ezt tűzték műsorra. Nagydobos nem nagy község, de ha kulturális életet nézzük, megállapíthatjuk, hogy nem is kicsi. Hiszen négy kultúrcsoporl működik. A most próbáló a községi DISZ-szervezet csoportja. Nékik tánccsoportjuk is van. A Petőfi Termelőszövetkezet fiataljai szintén alakítottak a színjátszó csoport mellé tánccsoportot is. A közelmúltban a termelőszövetkezet színjátszói adták elő igen nagy sikerrel a Sári bírót. I Az idény elején pedig a sportkör színjátszói a Bujócska előadásával kedveskedtek a szórakozni vágyó falusi dolgozóknak. Ezer felül az MNDSZ kultúrcso- portját kell megemlíteni, akik a Lányok lázadása című egyfelvonásos színdarabbal szerepeitek a legutóbbi időben. E négy kul- túrcsoport közül talán a legszervezettebb a termelőszövetkezet DlSZ-cgyüttes 1 . Legalább is így beszélnek most a próbán részvevő fiatalok, akik néha-néha oda- odapillanfanak azok felé, akik hangosabb beszédükkel, vagy éppen nevetésükkel meg-megzavarják a próbát. Mert bizony még akadnak ilyenek is. A SZÍNJÁTSZÓK már csaknem valamennyien tudják a szöveget. Még itt- ott a mozgással, a mozdulatokkal van baj. Ez abból ered, hogy' keveset próbáltak a színpadon. Sokfelé, így itt is, van egy rossz Szokás, mégpedig az, hogy addig nem igen mennek színpadra a színjátszók, míg töCégényi Zoltán elvtárs: — Mi a Vulkán Vasöntödében az elmúlt év utolsó negyedében és ebben az esztendőben is teljesítettük tervünket. Nagy része volt ebben a szakszervezet segítségének is azzal, hogy felélesztette a munkaversenyt, új erőre kaptak a termelési értekezletek. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nálunk minden szép és jó. Van még mit tennünk az új gyártmányok bevezetésével, a kultúrmun- kában és a munkafegyelem terén is. Most 105 százalékra állunk tervünk teljesítésével, és mindössze 17 igazolatlan hiányzás volt az üzemben a tavalyi 2OÖ-aí szemben. Azon igyekszünk hogy még több, és jobb eredményt tudjunk elérni. Fabók Zeitén elvtárs: — A SZOT Elnökségének üdvözletét szeretném elsősorban is tolmácsolni a tanácskozás résztvevőinek. Véleményem szerint is jó, önkritikus volt a beszámoló és nagy fejlődést mutat ez a régiekkel szemben, amikor is bő lére eresztett, dicsekvő előadásokat hallottunk az ilyen választmányi ülésen. Kocsány elvtárs már említette, hogy nem eléggé foglalkozott a párt megyei bizottsága a szakszervezettel. Én ezen túl- menve azt szeretném elmondani, hogy éppen a megye mezőgazdasági jellege teszi kétszeresen fontossá a Kulturális hírek gatója részesültek e kitün- j tetősben. Ж Kiss Béláné közli Tunyog- matolcsról, hogy a tsz kul- I túrcsoportja nagy sikerrel : adta elő a közelmúltban a ! Farkas című színdarabot, ugyanakkor népitáncokkal is szórakoztatták a falu dol- j gozóit. E levél arról is be- ' számol, hogy a tsz DISZ- ; szervezetének nagy a tekin- I télye, a közelmúltban 10 ' egyénileg dolgozó fiatal is kérte felvételét e szervezetI be. A Moziüzemi Vállalat az elmúlt negyedévi tervét 114.4 százalékra teljesítette. Ez a lendület nem tört meg. Áprilisi tervét 26-ával, tehát négy nappal a határidő előtt befejezte. (Pintér István.) Ж Április 4-én a népművelés néhány munkását a népművelési miniszter a Szocialista Kultúrárért jelvénnyel tűntetett ki. Szakács Ferenc tiszalöki gimnázium igazgató, Sardi Béla a megyei könyvtár vezetője, Sztojka Zsigmond a nagykállói járási népművelési ház igaz! szakszervezetekkel való fog- ! lalkozást. A munka terme- I lékenysége, a termelés segí- I tése és a munkaverseny mellett igen fontos az emberekkel való foglalkozás. A munkavédelem, a munkásellátás, ami nélkül nincs jó szakszervezeti munka. Szeretnék szólni arról is, hogy a XX. kongresszus után a kispolgári körökben olyan követelésekkel lépnek fel, mintha a Szovjetunióban az ő kongresszusuk lett volna. Erélyesen, és határozottan fel kell lépnünk minden ilyen hang ellen, és ki kell jelentenünk azt, hogy egy jottányit sem engedünk elveinkből. Nagy a feladata ezen a téren a szakszervezeteknek. Nevelnie kell az embereket, hiszen a szakszervezetek a kommunizmus iskolái. Megfontoltan, jól kell munka * hoz látnunk. Nagyok a feladataink, de nem megold- hatatlanok. Még néhány hozzászólás után Szilágyi elvtárs válaszában megállapította, hogy hasznos és értékes volt a tanácskozás és jó útmutatást adott az újonnan megválasztandó elnökség munkájához. Ezután a mandátumvizsgáló bizottság jelentésében megállapította, hogy a választmány határozatképes és meg lehet ejteni a választásokat. A jelölő bizottság javaslata alapján a választmány újjáválasztotta a szakszervezetek megyei tanácsát, amit a tanácskozás egyhangúlag jóváhagyott. kéletesen nem tudják a szöveget. Jó ez azért, mert nem zavarja a papír a mozgásban a színjátszót. Viszont rossz azért, mert így a mozgás megtanulására, beidegződésére kevés idő jut. Hiszen az idővel versenyt kell futni, mert sajnos, egyrészt a fiatalok is kevés időt szabnak maguknak a betanuláshoz, másrészt ilyenkor már a közelgő nyár és a nagy munkaidő is sürgeti az előadásokat. NAGYDOBOSON PEZSGŐ KULTURÁLIS ÉLET van. Megérdemlik, hogy a Darászfészck előadása is sikert hozzon. Megérdemlik, hogy a Darázsfészekkel a környező községekbe is ellátogathassanak. Fontos lenne ez azért is, mert még mindig sok helyen nagy' az idegenkedés, a mai tárgyú daraboktól. Ez az előgdás bizonyság lenne amellett, hogy' mai életünkről is vannak jó színdarabok, sőt a színjátszók tolmácsolni tudják ezeket a darabokat is. VERSENYBEN az exportminőségű almáért A Nyirmadai Állami Gazdaságban export-brigád alakult néhány héttel ezelőtt. Tagjai a gazdaság legjobb kertészei, akik elhatározták, hogy 80 százalékos paizstetűmentes exportalmát termelnek az idén. — Vállalásunk nem puszta szóbeszéd — mondta Román Mihály, a gazdaság főkertészének helyettese. —A brigád tagjai igen komoly hozzáértéssel dolgoznak. A nyírlövői üzemegységben holdanként 140 mázsás átlagtermésre számítanak a brigád tagjai. Hogy a minőség ellen se legyen kifogás, idejében elvégezték a téli higítású mészkénlé permetezést, s megszervez.- ték a figyelőszolgálatot, hogy a kártevők megjelenésével egyidőben véget vethessenek a fertőzésnek. A figyelő szolgálat munkája nyomán már másodszor permetezik gyümölcsösösüket. A Jonathan alma legnagyobb ellenségét, a lisztharmat spóráit Mavepon és Sulfarol nevű permetező anyagok keverékével irtják. Az exportalma termelésének alapvető tényezője, a fák közeinek állandó tisztántartása és porhanyítása is. Az export-brigád tagjai a nagyvarsányi üzemegységben keresztben, hosszában megszántották a Tisza mentén elterülő 75 hold gyümölcsöst. Ezzel elpusztították a fák alatt meghúzódó kártevőket, s megmentették a talajnedvesség tartalmát az elpárolgástól, S ezzel elősegítették a virágzás utáni fejlődést. (Ujlak.v Vilmos felvételei) Uj gimnázium nyílik A folyó tanévben a VII. sz. Építőipari Technikum bezárja kapuit. A nyíregyházi Vasvári Pál utca 16. szám alatti iskolában általános gimnázium kezdi meg működését, ötévi szünet után a Vasvári Pál gimnázium újra fogadja a tanul- nivágyó munkás és paraszt fiatalokat. Az 1956—51-es tanévben három párhuzamos első osztály nyílik meg — közli Csorba József igazgató.
