Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-27 / 100. szám
1956, április 27, péntek N Ё P L А P Megkezdődött a rizsvetés a Keleti Főcsatorna mentén Négyzetes vetéssel a uagy kukoricatermésért! Hazánk legészakibb vidékén, a Keleti Főcsatorna torkolatánál április 26-án a tiszáeszlári Vörös Csillag, a Keleti Fény, a Győzelem, a tiszavasvári Munka és az Új Élet Termeljcszövetkezet- ben egyaránt megkezdődött a rizsvetés. A termelőszövetkezetek összesen több mint 300 holdon termelnek Méltóan névnapjukra Ha valaki végigmegy Gyulaházától a Nyírmadára vezető kövesújon — láthatja, hogy a nyírkarászi Május 1 TSZ méltóan készül névnapjára. Az igaz, hogy a mi készülődésünk nem egy-két napos. Megalakulásunk óta azon vagyunk, hogy minden esztendőben még boldogabban ünnepelhessük a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepét, amely a mi nevünk, jelképünk és törekvésünk irányítója lett. A fejlődés meg is látszik év- ről-évre a mi szövetkezetünkben. Tavaly például még csak 75 ) tagunk volt. Ma már 150 ember harcol együtt a jobbért. Akármelyik tábla földre megyünk, mindenütt kiválik a szomszédos apró darab földek közül. Nemcsak nagyobb dacaik hanem azazzal, hogy Egy kisgyülés tanulságai Nyírmadán is, mint a megye sok más községében serényen folyik a tavaszi munka. Az i llami gazdaság, a gépállomás, a tsz. és a község egyénileg dolgozó parasztjai harcba indultak a párt- és kormányhatározatban megjelilt termelési feladatok meg valósításáért, a mezőgazdasági termelés 3 százalékos emelésének biztosításáért. Mozgalmas, színes kép tárul elénk a községben. Minden jó időt kihasználva végzik a tavaszi szántást-vetést, egyik táblában vetik a burgonyát, 4- ez különösen jól terem Nyírmadán, — a másik táblában a kpkorica alá készítik a magágyat. A kezdet jó, s ha továbbra is így dolgoznak, meg lesz az eredménye az egész ország, a község, a tsz. és az egyénileg dolgozó parasztok szamára. . Ezeknek a feladatoknak Jobb megoldásához, a tervek teljesítéséhez konkrét segtíséget nyújt a községi pártbizottság, i gépállomás, a helyi tanács. Ezt szolgálta az a kisgyűlés is, melyet április 19-én szerveztek Szőnyi András középparaszt lakásán, a Petőfi utcában. Ebben az utcában laknak a község legszorgalmasabb a termelésben és az állampolgári kötelezettségek teljesítésében példamutató egyénileg dolgozó parasztok, — főleg középparasztoll. rizst az idén. A Tiszavasvári Gépállomás 4 vetőgéppel és 6 talajművelő géppel segíti őket, hogy ígéretüket valóra válthassák és május 1-re befejezhessék a vetést. A gépállomás vízszivattyúit is beépítették már a csatorna partjaiba, hogy mire a rizsvetés végetér, megkezdhessék az első árasztást. zal is, hogy gondosabban van ápolva, művelve. A nyírmadai kövesút mellett fejeződött be a napokban 100 hold gyümölcsös telepítése. Most már azt szeretnénk, hogy jövőre 132 hold legyen. Lesz is-! 32 hold termő gyümölcsösünkben befejeztük a metszést, permetezést. Most telepítünk 6 hold szőlőt. A szántóföldön is serényen halad a munka. Már régen túlvagyunk a cukorrépa és a napraforgó vetésén is. A múlt héten szállítottunk el 12 vagon minőségi fémzárolt vetőburgonyát a megye más termelőszövetkezetei részére. Ezzel jövőre sem akarunk szégyent vallani. Belinszky Erzsébet tsz-tag, Nyírkárász. Meghívták a kisgyűlésre az utca élenjáró parasztjait, a tsz. elnökét, párttitkárát, a brigádvezetőjét, a gépállomás igazgatóját, főagronó. musát, a tanács elnökét és helyettesét. A kisgyűlésen a vártnál többen jöttek össze, úgy, hogy az eredetileg házba tervezett kisgyűlést az udvaron kellett megtartani, — bár nem a legjobb idő volt. A kisgyúlés előadója Kovács elvtárs volt, a gépállomás igazgatója. Rövid előadásában ismertette a mezőgazdasági termelés legfontosabb problémáit, helyes összehasonlítást tett Tsz-ben Termésátlagok Egyéni parasz^P55-bcn 1 kh-en toknál búza 11 mázsa 10.3 mázsa rozs 12.2 „ 7.5 „ burgonya 67 67 kukorica 12.5 11.2 ., napraforgó 6.2 4 Kovács elvtárs részlete- i sen elemezte a SZKP XX. kongresszusának anyagaI alapján a szovjet mezőgaz- j daság eredményeit és a ha-1 todik 5 éves tervnek a mezőgazdaságra vonatkozó legfontosabb részeit. Párhuzamot vont a mi helyzetünkre, a község ilyenirányú problémáira. Különös súllyal emelte ki a szemeslermények termesztésének fontossá- i gát és a szarvasmarha tenyésztés jelentőségét. Ismertette azt, hogy a szovjet ipar milyen óriási segítséget nyújt ahhoz, hogy a szovjet mezőgazdaság meg tudja oldani a hatodik 5 A tiszavasvári Munka TSZ 17-én kezdte msg egy négyzetbevet ő géppel a kukorica vetését. A brigád tagjai jól ismerik a gép működését és saját feladataikat. Az a tervük, hogy a gép 100 hold normáját közel a kétszeresére emelik. 170 holdat vetnek el négyzetesen. A kukorica vetésének egyébként is elérkezett az ideje, mert a talaj hőfoka megfelelő és közeledik rohamosan május 1-e, a határidő. A Munka TSZ-ben a múlt évben is 80 holdat vetettek négyzetesen. A kapálását ilyen módon hosz- szában-keresztben géppel végezhették. Sohasem verte fel a gaz ezt a földet a tenyészidő alatt. Volt is termés, amilyen azelőtt ritkaságszámba ment. Szemesen 20 mázsa volt az átlag-: termés. Emellett jóval kevesebb volt a kukorica előállítási költsége is. Ez ■ a jó eredmény késztette a termelőszövetkezet tagjait arra, hogy az idén több, mint kétszeresére emelték a gépi négyzetes vetés területét. A Munka TSZ ezzel a közleménnyel párosversenytársa a tiszadobi Táncsics TSZ-nek is üzeni: ki vet több négyzetes kua helyi tsz. és az egyénileg dolgozó parasztok tavalyi termésátlagai között. A számok meggyőzően igazolták ebben a községben is a nagyüzemi gazdálkodás fölényét a kisparcellás gazdasággal szemben. Ezt a jelenlévők is valamennyien elismerték. Rámutatott arra is, hogy a termésátlagok elérésében milyen szerepe volt a gépállomás egyre javuló munkájának. Amellett ismertette Kovács elvtárs, hogy mibe került néhány legfontosabb termelvény önköltsége a tsz-nek és az egyéni parasztoknak. éves terv előirányzatát, azt, hogy a terméshozamokat 70 százalékkal kell emelni. A mi viszonyaink ismertetése során a KV 1955. júniusi határozata alapján foglalkozott a terméshozamok emelésének problémáival. De nemcsak ehy- nyire szorítkozott, hanem elmondta azt is, hogy milyen módszerrel lehet a 1 párt- és kormányhatározatban megjelölt termelési feladatokat teljesíteni a tsz-ben és az egyénileg dolgozó parasztoknál. Elmondta azt is, hogy a feladatok jobb megoldásához a gépállomás milyen szak és gépi segítséget adott edd'g koricát, kinek lesz nagyobb átlagtermése és kinek lesz olcsóbb 1 mázsa kukorica előállítása? Egyben szeretnénk hallani az ottani vetési eredményekről. Róka László főagronómus. I Kisvárai dicsérő tábla Kertész Imre, Enyedi János, Bácskái János, ifjú Czapp Jánosné dolgozó parasztok egész évi tojás- és baromfi kötelezettségüknek eleget tettek. özvegy Molnár Jánosné tojás- és barom- i fitervét egész évre, ser- < téstervét előre teljésí- * tette. Kormos László- Iné tojáson és baromfin kívül az augusztusra beütemezett sertést és vágómarhát beadta. Id. Kertész István egészévi tojás-, baromfi-, sertés- és vágómarhabeadási kötelezettségét lerótta. Idős Hódos Józsefné tojásból, baromfiból és sertésből eleget tett egész évi kötelezettségének. Kisvárdai dolgozó parasztok, kövessétek ezen élenjárók példáját! HOVÁN JÓZSEF PÁL tudósító. és milyet fog ezután. Röviden érintette az állattenyésztés problémáit, ezenbelül is a szarvasmarhaállomány számszerű növelésének, a tejtermelés fokozásának jelentőségét, a takarmánybázis megteremtésének feladatait, módszereit. A . rövid — de értékes —■ vitaindító előadás után élénk, közvetlen beszélgetés, vitatkozás indult' meg a jelenlévők között. Elsőnek Veress eivtárs, a tsz. elnöke szólt hozzá. Veress elvtárs elmondta, hogy a tsz. túl akarja teljesíteni a párthatározatban megjelölt termelési feladatokat, hogy ebben az évben 6—7 százalékkal akarják a terméshozamokat emelni. Ismertette, hogy mit tett ennek érdekében eddig a tsz. és milyen elgondolásaik vannak. Az őszi kalászosokat pétisóval fejtrágyázták, holdanként 50 kilót szórtak ki. Problémájuk van az őszi árpával, mert nagyrésze kifagyott a rendkívül száraz, kemény tél követhez! ében. Elmondott egy éricaes megfigyelést, ezen véleményem szerint érdemes elgondolkozni és a szakembereknek jó’ lenne tanulmányozni. Tudniillik arról van szó, hogy az árpavetést vizsgál- gaiva észrevették, hogy egyes csíkokban nem fagyott ki, ott, ahol a vontató- gumikereke el- hengerezte a földet. Feltette a kérdést: a jövőben nem lenne-e érdemes esetleg vetés í A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló Vállalat dolgozóinak üdvözlete külföldi munkásokhoz , A Nyíregyházi Dohánybeváltó és Fermentáló k Vállalat dolgozói régebb idő óta kapcsolatot tarta- j > nak külföldi országok munkásaival. A munka ün> пере közeledtével is többen küldtek üzenetet külföldi dolgzóknak. özv. Hildák' Andrásné az Albán 1 » Népköztársaságba, Mikulka Jánosné Franciaország- у ; ba, özv. Kecskés Józsefné pedig Latin-Amerikába > , küldött levelet. A levélírók beszámolnak mostani / * szép életükről, munkakörülményeikről, a munka i i ünnepére való előkészületekről, békeharcukról, < i végül üdvözletüket küldik a külföldi dolgozóknak. < Özv. Hudák Andrásné az Albán Népköztársaság ) > dolgozóihoz írott levelében beszámol arról, hogy az у j üzem, amelyben dolgozik, a szocialista építés nagy- >: ! szerű alkotása, ahol nagy gondot fordítanak a dől- ) r gozók egészségvédelmére, szociális és kulturális ) J szükségleteinek kielégítésére. Majd ezeket írja: i — Most, amikor közeledik május elseje, a vi* lág dolgozóinak nagy harcos ünnepe, minden erőnk- У í kel küzdünk a béke további fenntartásáért. Ebből у > az alkalomból meleg szeretettel köszöntelek benne- > ? leket és kívánok sok sikert munkátokhoz a békéért ) f és a jobb élet megteremtéséért vívott harcotokban, у Minden akadályon át teljesítjük ígéretünket! Levél a Tiszalöki Erőmű egy építőjétől Д/ em szoktam levelet L ’ írni, de ahogy beszélgettünk a munkatársaimmal, kívánkozott, hogy elmondjuk mi is a megye dolgozóinak: minden akadályon át teljesítjük ígéretünket, amelyet május elsejének, a mi ünnepünknek tiszteletére tettünk. Igaz, hogy nagy akadály van előttünk: a Tisza vízállása igen magas. Any- nyira magas, hogy a földéé kövezést munkából csaknem kiszorított bennünket. De ígéretünkhöz híven a kiszabott munkát elvégezzük, s teljesítményünket a vállalt 145 százalékon tartjuk. Sőt! Túl- után közvetlenül hengerelni az árpát? Meg kellene vizsgálni! A kisgyűlés erre nem adott választ. Veress elvtárs arról is beszélt, hogy a tsz. burgonyáját részben géppel, zömében kézzel, fészkes trágyával vetik. A kukoricatermelést úgy akarják fokozni, hogy valamennyit négyzetesen, géppel vetik és az idén legalább négyszer fogják megkapálni, illetve annyiszor, ahányszor azt a kukorica megkívánja. A kukoricát kelés után szintén fejtrágyázni fogják és elvégzik a pótbeporzást is. Nagy gondot fordítanak az állatállomány számszerű növelésére, elsősorban a szarvasmarhatenyésztés színvonalának emelésére, a tejtermelés fokozására. Elmondta, hogy tavaly milyen problémáik voltak a szarvasmarhatenyésztéssel, pl. a legjobb takarmányt a lovakkal etették fel, a tehenek csak a gyengébb minőségű takarmányt kapják, abból is keveset. Most csak annyi lovat hagynak meg a tsz- ben, amennyi feltétlenül szükséges. Már eddig 3 pár lovat adtak el. Jelenleg 9 darab szarvasmarhájuk van, év végére 24 darabra emelik a létszámot. — A szarvasmarhának egész évre biztosítják a zöld futószalagot, új lucernát vetnek a meglévőhöz, télire jő minőségű silót készítenek. (Folytatjuk. szárnyaljuk! Erre igen sok okunk megvan. Nem világot rengető dől * gok,' csupán csak gondol * kozni kell a munka köz * ben. Agyoncsépelt mondás már a „munkafegyelem“. Pedig hát anélkül nem megy semmi, ezt én mon * dóm, Tánczos Ferenc, a> Tánczos-brigád vezetője. A mi brigádunkban nemcsak szó a munkafegye * ' lem. Olyan munkamód * szert dolgoztunk ki, amely igen jól bevált: párban dolgoznak a brigád tagjai. Mindenki választ magának párt, de ez úgy történik, hogy egy gyengébben dolgozóhoz jó munkás kerül. Minden pár az új feladatból egyenlően megkapja a részét. Nagy szégyen utolsó párnak ma * radni! Verseny ez brigádon belül, de még milyen verseny! Azok a brigádok^ akik átvették munkamódszerünket, szintén szép', eredményt érnek el, a többiek mögöttünk maradnak. Sípos János és Kole- szár András brigádjai ta-- núsíthatják ezt legjobban. Munkaközben jönnek a gondolatok, hogyan lehetne jobban csinálni azt, amit csinálunk, könnyebben és gyorsabban? Ha a gondolat megvan, nem töprengünk a bevezetésén, így született meg az egyik újításom, amellyel az addig használt partburkolási módszert változtattam meg. A víz erősen megrongálta a kész kőburkolatot. Újításom csupán ennyi: lapja helyett él re állítgattam a terméskövet, s zúzottkövet ehhez a munkához nem használtam. Egyszerűbb is lett a munka, s ma már így készítjük valahányon. Ezt nem mossa el semmilyen ár. Most is van újításom, ha sikerül, megírom. Remélem, ezzel a pár sorral is használtam azoknak a munkatársaknak a megyénkben, akik fejet hajtanak a nehézségek elölt. Mi nem hajtjuk le a fejünket! Bátran ígérünk és azt végre is hajtjuk. TÁNCZOS FERENC.
