Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-25 / 98. szám

NÉPLAP 1956. április 25, szerda Újjáválasztották a szakszervezetek megyei tanácsát Vasárnap a kora dél­előtti órákban ültek össze a szakszervezetek küldöt­tei, hogy meghallgassák a megyei tanács elnökségé­nek beszámolóját az eddig elvégzett munkáról és új­jáválasszák a szakszerve­zetek megyei tanácsát. Az elnökség beszámolóját Szi­lágyi Menyhért elvtárs, az SZMT elnöke tartotta. A beszámolóban helye­sen értékelte az elmúlt két esztendő munkáját. Megál­lapította, hogy az elmúlt időszak alatt komoly fej­lődés tapasztalható a szak­szervezetek megyei taná­csának munkamódszerében, eredményesen segítette a területi bizottságok és az alapszervezetek munkáját. Bírálta a gazdasági veze­tőket, akik nem tartják be államunk törvényeit, ön- kényeskednek, kiskirályos- kodnak. Megállapította azt is a beszámoló, hogy a sza'kszervezeti bizottságok- ’«iak jelentős szerepe van abban, hogy az elmúlt év utolsó negyedében 27 él­üzemet avattunk a megyé­ben és hárman nyerték el a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászla­ját. A kiváló munkások száma egy év alatt mint­egy háromszorosára nőtt. Bírálta a beszámoló az építőipari vállalatok mun­káját és a területi bizott­ság munkamódszerét, Meg­állapította, hogy az építő­ipari dolgozók szakszerve­zete területi bizottságának elnöke és munkatársai nem nyújtanak kellő segítséget a szakszervezeti bizottsá­goknak, nem ismerik problémáikat, s ezért nem is tudnak megfelelően se­gíteni. Laza a munkafe­gyelem az építőiparban, a gépkihasználás foka ala­re. Vállalatunk rendszere­sen teljesíti tervét, viszont ebben az esztendőben a nyereség! terv teljesítésével elmaradtunk. Kétségtelen, hogy ez súlyos hiba, és mindent megteszünk, hogy a továbbiakban változtas­sunk ezen. Legnagyobb hl- "ba az volt most, hogy bár hónapról-hónapra elmarad­tunk a nyereségi terv tel­jesítésével, még sem ele­meztük annak okát. Pedig a gépesítés és a technika fejlesztése terén nagyon el vagyunk maradva és ha segítségül hívjuk a dolgo­zókat, akkor talán időben, komoly változást érhet­tünk volna el. Hovánszki János elvtárs: El szeretném mondani a Nyírlugosi Állami Gazda- ságbann szerzett tapasz­talataimat. — A me­zőgazdasági munkások kö­zött végzett munkának megvannak a maga sajá­tosságai. Nagyon fontos ná­lunk a társadalmi aktíva­hálózat kiépítése, a bizal­miak jó munkája. És itt javaslatot szeretnék tenni arra, hogy a törvényt, amely az üzemi bizottságok tagjait védi a gazdasági vezetők önkényeskedései­től, terjesszék ki a bizal­miakra is. Sok olyan eset fordul elő, hogy a bizalmi nem meri bírálni a gazda­sági vezető munkáját, mi­vel fél a megtorlástól, az elbocsájtástól. Éppen ezért még azt kérem a területi egyeztető bizottságtól, hogy sokkal harcosabban kép­viselje a mezőgazdasági dolgozók érdekeit, legyén következetesebb egy-egy eset felülvizsgálásakor. (A hozzászólásokat la­punk holnapi számában folytatjuk.) csony, és nem folyik meg­felelő önképzés ezen a te­rületen. Megállapította az elnökség beszámolója, hogy igen sok területen tapasz­talható ésszerűtlen ..taka­rékosság'’ a munkavédelmi beruházások terén. A nagy­halászi kendergyárban az elmúlt évben 200 ezer fo­rintot takarított, meg az üzem vezetősége a mun­kavédelmi beruházásokból. Az ilyen és ehhez hasonló „takarékosság” káros és megengedhetetlen, mivel a dolgozókat rövidítik meg vele a gazdasági vezetők. A beszámoló további ré­szében szó volt a kultúr- munkáról, amely még sok kívánni valót hagy maga után. Néhány üzemi kul- túrcsoport eredményes mun­kájától eltekintve nem megfelelően foglalkoznak a kultúrmunkával a szak­szervezetek. A megyei ta­nács népművelési osztálya nem segíti, sőt több eset­ben akadályozza a közös munkát, pedig ez feltétlen szükséges volna, hogy ered­ményesebbé tegyék ezen a területen a munkát. A beszámoló a tényleges helyzetnek megfelelően tár­ta fel a szakszervezet me­gyei tanácsának munkáját. Hiányzott azonban a be­számolóból néhány olyan fontos problémának a tár­gyalása, mint a sport- és a nevelő munka. A hozzászól ások Szarvas Ernő elvtárs: Az Útfenntartó Vállalat az utolsó három esztendő­ben mintegy 85 millió fo­rintnyi tervét hajtott vég­Szervezettebbé vált a gyűjtés, nagyobb az eredmény A baktalórántházi járáá- | ban is megindult az árvíz-i károsultak javára szóló i gyűjtést, de tanácsaink nem I fordítottak kellő gondot a gyűjtés megszervezésére, a ' természetbeli adományok átvételére és szállítására. Ezért a kezdeti időben ered­ményeink meglehetősen el­maradtak a többi járásoké mellett; Most, hogy az utób­bi időben szervezetté vált munkánk, eredményünk megtöbbszöröződött. Eddig közel 90 ezer forint gyűlt be készpénzben. 315 mázsa burgonya, 27 mázsa rozs. 13 mázsa búza, s egyéb termények mellett 10 darab sertés, 7 borjú, szá­mos baromfi, tojás és más természetbeli adomány. A tanács dolgozói 3.000 forin­tot ' adtak. Példamutatóan viselkedett többek között idős Deme Mihály négy hol­das őri dolgozó paraszt, aki borjút juttatott a vízkáro­sultaknak. Séra Sándor. a járási tanács vb. elnöke Példaadó állatfelvásárlók A kisvárdai állatforgalmi kirendeltségi dolgozók jő munkát végeztek az árvíz­károsultak javára indult gyűjtésben. Különösen Zup- ka János és Háda Zoltán dopbrádi felvásárlókat il­leti dicséret. A kirendeltség dolgozói 14 ezer forint ér­tékű állatot gyűjtöttek és szállítottak el az árvízkáro­sultaknak. A gyűjtéshez legnagyobb mértékben a nyírkarászi Május 1. Ter­melőszövetkezet járult hoz­zá: négy darab marhával, amelyek értéke több, mint négy és félezer forint. A gyűjtés tovább folyik. Porcsalma dolgozó parasztjai 130 százalékra teljesítették az első negyedévi begyűjtési tervet A jó tervfelbontás, a be­gyűjtési feladatok megbe­szélése a dolgozó parasztok­kal szép eredményt hozott az első negyedévi begyűj­tésben. Begyűjtési felada­tainkat átlag 130 százalék­ra teljesítettük. Például vágómarhából 143, tejből 150, baromfiból 143 száza­lékra teljesítettük a tervet. A többi termékféleségből is 100 százalék fölött van a teljesítés. A beadási kötelezettség teljesítésében idős Zséder József, Jacina János, Ko­zák András és Nagy Elek járnak az élen. Tervteljesí­tésünknek homályos pont­ja, hogy vannak olyanok, mint például Szász Ká­roly, Erdős Jenő és Petro- hai Gábor, akik még nem teljesítették beadási köte­lezettségüket. Juhász László Porcsalma. Az SZKP kongresszusának útmutatásai A gépesítés jelentősége a mexőgaxdaságban „A középparasztság a kommunista társadalomban csak akkor lesz igazán a mi oldalunkon, ha gazdasági életviszo­nyait mégkönnyitjük és megjavítjuk. Ha holnap 100.000 elsőrendű traktort adhat­nánk s azokat benzinnel és traktorveze­I. 37 esztendővel ezelőtt 1919-ben, a VIII. pártkong­resszus idején szinte áb­rándnak tűnt a mezőgazda­ság gépesítését jelentő 100.000 traktor . elkészítése — olyan nagy feladatot je­lentett ez akkor a Szovjet­unió ismeretes viszonyai között. Lenin elvtárs azon­ban a marxizmus tovább­fejlesztésével megvilágí­totta a jövőbe vezető utat, amelyen a szovjet nép hő­siesen leküzdve a nehézsé­geket, diadalmasan törhe­tett előre. A pusztító hábo­rús éveket leszámítva 20 esztendő alatt a világ egyik legfejlettebb ipari országá­vá fejlődött. Mezőgazdasá­gában is korszerű, új tech­nikát fejlesztett ki. Az atomerő békés felhasználá­sában pedig mege’őzte a legfejlettebb tőkés országo­kat. Lenin elvtársnak a VIII. pártkongresszuson elmon­dott és fent idézett szavai már 15 esztendő múltán, az 1934. januárban megtartott XVII. pártkongresszus ide­iére megvalósultak. Abban, hogy erre az időpontra a szocializmus győzött a Szov­jetunió mezőgazdaságában is, igen nagy szerepe volt a szocialista iparosítás elsőd­legességének, amely között a torgyár révén gyorsan el­látta az országos hálózattá kiépített gép- és traktor­állomásokat, gépekkel. Ez a gépi-technikai bázis tette lehetővé, hogy az ezer baj­jal küszködő, szétszórt pa­rasztok sovány gebéikről le- szallva, átülhettek a jólé­tet teremtő traktorra és ez­zel örökre megszabadultak a kulákigától. A gép- és traktorállomá­sok gyors fejlesztése telte lehetővé a kolhozmozgalom nagyarányú kibontakozását, a mezőgazdaság teljes kol­lektivizálásának befejezését és gazdasági megszilárdítá­sát a későbbiek folyamán. A negyedik ötéves terv vé­gére például a szovjet me­zőgazdaság 1,375.000 trak­tort kapott a sokmillió egyéb gép mellett. A hato­dik ötéves tervben ped'.g még sokkal nagyobb arány­ban látják el a ko’hozokat és szovhozokat gépekkel. Öt év alatt összesen 1.650.000 traktor kerül a mezőgazda­ságba. Ez a szám 275.000- rel több, niint az első négy ötéves tervben g váltott traktorok száma. Sűrű sor­ba áUítva 6000 kilómétól hosszú sort kapnánk, mely Budapesttől India közepéig érne. Az SZKP XX. kong- többek I resszusának határozata sze- sztálingrádi trak- ‘ rint a különféle gépek mil­Szorgos munka a rohodi Új Életben A rohodi Új Élet Ter- melőszövetkezet igen isok testvérével együtt 1955. év őszén alakult. A tsz. fej- ! lődésén meglátszik a tagok, a vezetők gondossága, a ta­nácsszervek segítése. Már megmutatkozik a segíteni- akarás, az okos javaslatok eredménye. 49 család 403 1 hold földön gazdálkodik az j Üj Életben. A nagy parcel- I Iák kialakítása után első teendőjük volt az ősziek vetése. Büszkélkedhetnek is az őszi keverékkel és a rozs- zsal, mert ritkítja párját a rohodi határban. A búza ' gyengébben telelt, de a fej- ) trágya azt is helyrehozza. Ugyancsak az elmúlt ősz folyamán telepítettek 15 hold gyümölcsöst. Nagy szá­zaléka Jonathán,’ a többi Starking fajta. A szépen duzzadó rügyek, a kibúvó levélkék a gondosan vég­zett munkát dicsérik. Megalakulás után nemso­kára istálló építéséhez kezd­tek. Ma már a falak belül­ről rendbe vannak téve. Az utolsó simításokat végzik és utána beköthetik a jószá­gokat. Az idén 15 darab te­henet vásárol a tsz. /örökmozgó nép ez. Nem ” tudnak tétlenkedni., Az istálló rendbetételénél öten-hatan szorgoskodnak. Nem messze tőlük a tanya­központ másik jelentős épü­letének, egy hatalmas do­hánypajtának a vázát állít­ják fel. Ha ez elkészül, még egy másikat is felépítenek. Szépnek ígérkezik a do­hánypalánta. Szükség van a szárítóra. A határban a kialakuló központtól távolabb két gép is zúg: a gépállomás trakto­rai. Miután kiszállították a közel. 6.000 mázsa istálló- és tőzegtrágyát, 'megkezdték á szántást. S ahogy a gép ha­lad, úgy nyomul a friss hantokon a burgonyaülte-! tők serege. A Gülbaba. krumplit kézzel ültetik,' mert az egyenetlen, de a. szabályos alakú Aranyalmát' már burgonyaültető géppel! helyezik a földbe. A kapa-! val ültetőktől távolabb 1 húzza maga után a Zetor a különleges gépet. Igen meg­csodálták a falubéliek, mi­1 kor vasárnap délután meg-, érkezett az ültetőgép és. azonnal munkába állt. Aj hétfői napon folytatták a gépi ültetést s 15 holdon vé­gezték el a munkát. A búr-) gonya 80 százalékát ültetik: el ezzel a módszerrel. Nemi félnek a géptől, de a saját! munkájukat sem sajnálják,) hogy minél szebb eredmé-i nyékét érjenek el. Célul! tűzték ki: .olyan eredménye-! két mutatunk fel a tsz.! megalakulásának évfordu-! lójára, hogy a község dol-l gozóinak zömét megnyerjük! a szövetkezeti útra való rá-i térésre. Ezt a jó brigádszer-: vezet kialakításával, a mun-' kacsapatok tagjainak áll^n- dósitásával el is érik. 17 eladatuk még, hogy az: — idén újabb üzemágak j kai tegyék jövedelmezőbbé' a termelést. Ne maradjon: terv például a méhes l?e-i állítása, ’ hanem igyekezze­nek minél előbb megvalósí­tani. Ha még fokozottabb: gondossággal, szélesebb Iá-; tókörrel erősítik a kollektí­va gazdaságát, akkor ha­mar vonzóvá válik az Új! Élét a’rohodi egyéniek’’szá­mára. tökkel elláthatnánk (Önök nagyon jól tudják, hogy ez egyelőre csak ábránd), akkor a középparaszt azt mondaná: „Én a kommunia (vagyis a kommunizmus)! mellett vagyok." — (Lenin) hóival látják el a mezőgaz­daságot. Ez lehetővé teszi ! azt. hogy még többféle mun­kafolyamatot gépesítsenek.! A fontosabb .növények ter- melésének komplex gépesíté­se már befejeződött. A kalá­szosok termelésének teljes gépesítése például igen nagy jelentőségű az aratás tarta­mának lerövidítése, a szem­veszteség további csökken­tése szempontjából. Az em­ber ezáltal megszabadult az egyik legnehezebb fizikai munkától is. A főnövények és munka­folyamatok komplex gépe­sítése után most már az egész mezőgazdaság komp­lex gépesítésére és automa­tizálására térnek át — bele­értve az állattenyésztést is. Mindezzel a munka terme­lékenységének további nagyarányú emelését és a gazdaságosság követelmé­nyeit egyaránt szolgálják. A függesztett talajművelő gé­pek fokozottabb alkalmazá­sára való áttérés például lehetővé teszi, hogy a trak­torosok munkagépkezelő nélkül dolgozhassanak. Ez­által sok százezer ember más munkára mehet. De az egyszerűbb gépszerkezet folytán csökken a gép elő­állításához szükséges fém felhasználása és az üzem­anyagfogyasztás is. Egyben pedig lépés az automatizá­lás felé. „A kommunizmus egyenlő szovjethatalóm plusz az egész ország villa­mosítása." A XX. kongresz- szus e lenini tanítástól ve­zérelve a szovjet .mezőgaz­daság további nagyfokú vil­lamosítására tett intézkedé­seket. A mezőgazdaság gé­pesítésének a villamosítás ugyanis a legfontosabb fel­tétele. Nemcsak országos erőművek létesítéséről van itt szó, hanem a falusi vil­lanytelepek kiterjedt háló­zatáról. A Szovjetunióban a vil­lanyenergiát már régen használják állógépek meg­hajtására, a takarmányelő­készítésnél, a gazdaságok vízellátásánál. Évek óta fo­lyik a villanytraktorok so­rozatgyártása is. Már van­nak teljesen . villamosított gépállomások. Jelenleg szé­les körben kísérletezrek a villamoskombájnokkal. A nagyfokú gépesítés tette le­hetővé azt is, hogy hatalmas területű szűzföldet törjenek fel és hasznosítsanak, ami a szovjet dolgozók életszín­vonalának további nagy­arányú növekedését ered­ményezi. A hatodik ötéves terv során a mezőgazdasági termelésnek 70 százalékkal való növelésében a gépesí­tés magasabb foka a többi tényezőkkel együtt nagjT szerepet játszik. Ezzel szem­ben a kapitalista országok­ban a mezőgazdasági gé­pek munkanélküliséget, le­szállított, munkabért és a mezőgazdasági dolgozók, kisemberek helyzetének ál­talános romlását eredmé­nyezi. Ismeretes az a lenini fel­ismerés, amely szerint a legfejlettebb tőkés orszá-< gokban a rothadási tendert-; cia nem zárja ki a technikai! haladást. Azonban a techni­ka fejlődése nem egyenle­tes. 1953-ban például a tő­kés országok traktorpark-, jának 7Í%-a' az USA-ra esett, a többi pedig együtt-! véve csupán 29 százalékkal rendelkezett. Ez az adat ie igazolja, hogy ma a tőkés világrendszeren belül foko­zódnak az ellentétek is köz­tük. De egy országon belül is növeli a kapitalizmus alapvető ellentmondását a termelés társadalmi jellege és a kisajátítás magánjel­lege közti ellentmondást. Ennek tünetei: a mezőgaz-* dasági üzemek állandóan! nagyobbodnak, a termelési koncentrálódik, a kisterme^ lök tömegesen mennek' tönkre. Az US А-ban példáu 1 1954. április 10-től 1955. áp-j rilis 30-ig az el nem adott mezőgazdasági termékek ér­téké 1,2 milliárd dollárral nőtt. Az ■ USA kormányig hogy az árzuhanást megaka­dályozza, bevezette a fő gaz­dasági növények vetésterv^ létének ellenőrzését és azok­nak a farmereknek jutalma­zását. akik ugaron hagyják földjeiket. Ez éppen ellei- tété annak a folyamatnak, ami a Szovjetunióban törté­nik: ott mennél több szűk­földet feltörni. Itt: mennél több földet .parlagon hagy­ni. (Pedig a többmiliió amerikai munkanélküli szí­vesen megvásárolná az ugarföldek termését, Íja rendszeres és -jó- keresethez jutna.) Az USA-ban a mun­kanélküliek száma a gépesí­téssel fokozódik. Ezek szá­mát gyarapította az a (Folytatása a 3. ollalon)\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents