Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)

1956-04-25 / 98. szám

1936. április 25, szerda NÉPLAP NEMZETKÖZI SZEMLE Közzétették a Szovjetunió ötödik ötéves terve A londoni látogatás teljesítésének eredményeit Moszkvában közzétették a Szovjet- Statisztikai Hivatalának a Szovjetunió Nem véle tlen, hogy ez a meghívás, amelynek most Bulganyin és Hruscsov Londonban eleget tesz, ta­valy nyáron Géniben szü­letett. Noha mostanában ritkábban emlékezünk Genfire és szülöttére, a „genfi szellemre“, helyte­len nem látni, hogy a kor­mányfők között létrejött személyes érintkezés min­den hidegháborús manő­ver ellenére sem maradt puszta kísérlet. hanem ko­moly jelen ;őségű állomás a nemzetközi feszültség enyhítéséért vívott harc­ban. A szovjet diplomácia Genf óta gazdagon aratja a sikereken s ezzel párhu­zamosan niind nyilvánva­lóbbá válik, hogy a kato­nai tömbalakítás nyugati politikája a kisebb meg­rázkódtatásoktól a mé- lyebbhatású válságok fe­lé halad. Hol van már Nyugat-Európában a ko­rábbi évek feltétlen hite abban, hogy az atlanti szövetség a mindenható gyógyír az összes baj or­voslására, hogy az Egye­sült Államok a Nyugat egyetlen elhivatott vezető­je, hol a dicsekvés, hogy a NATO összetartó cement­je szilárdul. Ez a nem kisjelentőségű változás olyan önmagukban is roppant horderejű esemé­nyekből tevődik össze, mint a gyarmatvilág éb­redése, a semlegesség! gondolat térhódítása Euró­pa számottevő részében is s amely eseményeket csak gyorsította a szovjet diolo- mácia módszereinek alko­tó felülvizsgálata. Angliában igen mély ha­tást keltet .ek a fenntebb említett változások. Ko­moly visszhangja támadt az SZKP >:X. kongresszu- (Folytatás a 2. oldalról.) 60Ö.Ö00 farr|ier — köztük 400.000 kisfarmer — aki 1950—55-ig tönkrement és farmját hitelezőinek adta át — mivel nem volt képes adósságát letörleszteni. Ha­sonló folyamat játszódik le a többi tőkés országban is. Ez világosat}. mutatja, hogy a gépesítés fokozása más következményekkel jár a tőkés országok mezőgazda­sági dolgozóira, mint a szo­cialista országokban. Ott: elnyomorodás, munkanélkü­liség, válság. — Itt: megsza­badulás a I nehéz fizikai munkától, jólétet, a munka­idő csökkentését, a kulturá­lis élet színvonalának eme­lését jelenti1. ' П. A népi demokratikus or­szágokban a fokozatosan ki. alakuló szocialista termelési 'viszonyok a legfőbb hajtóerői Я technika, |a gépesítés fej­lődésének. I A szocialista iparosítás létrehozta a szo­cialista, nagyüzemi mező­gazdáság anyagi-termelési bázisát: a [ mezőgazdasági gépek sokaságát. Állami gazdaságainkat, gépállo­másainkat nagytömegű gép­pel, elsősorban traktorok­kal, fontos munkagépekkel, vegyipari termékekkel, mű- : trágyával, permetező és vé­dekező szerekkel, kisgépek- ,kel stb. láttiik el országunk­ban is. Vannak már olyan 'gépeink, amelyeknek csak hírét hallottuk a feJszaba- ; dulás előtt. (Kombájn, ül­tető és betakarító gépek.j Állami gazdaságainkban és termelőszövetkezeteinkben a főbb munkafolyamatok gé­pesítésében jelentős előre­haladást értünk el. Példán! sának s ha lehet egyálta­lán rangsort felállítani abban, hogy’ a kongresszu­son elhangzottakból mi ra­gadta meg legjobban Ang­lia vezető köreit, akkor talán azt mondhatjuk, ez a békés egymás mellett élésre szólító felhívás volt, ezen belül is az új jelszó: ne fegyverkezzünk, hanem kereskedjünk! Anglia hagyományait, s jelenlegi gazdasági helyze­tét ismeive ez természe­tesnek is tűnik. Anglia már régebben bombázza az amerikai kereskedelmi ti­lalmi politika merev pán- célíalát s nem lehet vélet­lennek tekinteni, hogy a londoni lövedékek eppen a XX. kongresszus után ütötték az első komoly rést ezen a páncélfalon, a Kínának most eladott, ed­dig tilalmi listán szere­pelt traktorokkal. Azt sem lehet mellékes körülmény­nek tekinteni, hogy noha Anglia már régen elvesz­tette vezető szerepét a nyugati világban, arról mind a mai napig sem, mondott le, hogy ezt a he­gemóniát legalább Nyugat- Európában megtartsa s ha most a szovjet külpolitika hatására Párizs felől új szellők kezdenek fujdo. gálni, London nem enged­heti meg magának, hogy nyakig gombolkozzék, tel­jesen megmerevedjék ed­digi állásaiban. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy belül, az ország belső éle­tében is hatnak a feszítő erők. Elegendő megemlí­teni, hogy' az angol politi­kai élet jelentékeny té­nyezője a munkás- és szakszervezeti mozgalom milyen követelésekkel lé­pett és lép fel az utóbbi időben, mennyire aktív te­a múlt évben a szántást 95, a gabonaaratást 68, a kapá­lást 35 százalékban géppel végezték szocialista gazdasá­gaink az egész országban. Azonban a növényápolási és különösen a betakarítási munkák gépesítésében mesz- sze elmaradtunk a lehető­ségektől. A KV 1955. júniusi határozata óta ugyan ér­tünk el ezeken a területe­ken is eredményeket, de ezek még nem kielégítőek. A terméshozamok 3 szá­zalékos emelése érdekében különösen fontos, hogy már ebben az évben is fokozzuk a gabonafélék, a kukorica, a napraforgó, a burgonya és a szálastakarmányok komp­lex gépesítését. E növénye­ket az ország szántóterüle­tének több mint háromne­gyed részén termesztjük. A komplex gépesítés hatása tehát nagy mértekben meg­mutatkozna. Nem kétséges, hogy hamarosan nyilvános­ságra kerülő második ötéves tervünk irányelvei — az SZKP XX. kongresszusá­nak tanulságait felhasznál­va — sokezer traktorról, növényápoló gépről, arató- és betakarító kombájnról adnak majd távlati képet, hogy a mezőgazdaság szá­mára 1960-ig kitűzendő sok­kal nagyobb feladatokat, • a I szocialista mezőgazdaság (túlsúlyának megvalósítását ia fejlett technika, a mező­gazdaság nagyfokú gépesí­tése alapján hajtsuk végre. III. Szabolcs-Szatmárban je­lenleg az aratás-cséplés 1 gépesítése megfelelő ütem­ben halad — amint (erről a tél folyamán el- I készített tervek szólnak. vékenységet fejt ki a há­borús politika ellen a bé­ke, s ami ennél több, a békés egymás mellett élés érdekében. Az angol mun­kásmozgalom, noha még unió Állami Tervbizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsa Központi 1951—1955-ös ötödik ötéves terve teljesí­tésének eredményeiről szóló közleményét; nem szabadult meg a jobboldali trade-unionista vezetéstől, már rég túl van azon, hogy követeléseit csupán a magasabb mun­kabérre és egyéb kizárólag szakszervezeti követelé­sekre korlátozza s nagy súllyal érvényesíti szavát a nemzetközi politika fon­tos kérdéseiben. Helytelen lenne, ha a lá­togatásnak csupán a kül­ső színeit látnok és nem súlyának megfelelően ér- tékelnők a számban talán kevesebb, de horderejűk­ben annál fontosabb ta­nácskozásokat, amelyeken minden valószínűség sze­rint a ma legégetőbb prob­lémáit vitatják meg. S éppen ebből kiindulva, no­ha a londoni út nagyon jelentős, mégsem lehet ki­ragadni az események láncolatából, jelen esetben nem lehet elválasztani a következő eseménytől, Guy Mellet francia mi­niszterelnök és Pineau к ülügyminiszter moszkvai látogatásától. A fasizmus felett aratott második világháborús győzelemnek egyik döntő tényezője volt az anti­fasiszta koalíció együtt­működése, a szovjet, ame­rikai, angol, francia fegy­verbarátság. A szovjet ve­zetők számos alkalommal mutattak rá arra, hogy ha ez az együttműködés gyü­mölcsöző lehetett a hábo­rú éveiben, milyen mész, szemenő kilátásokkal ke­csegtethet a békés kor­szakban. Hruscsov elvtárs beszéde Birminghamben London (TASZSZ) Mint már jelentettük, Bul­ganyin és Hruscsov elvtársak hétfőn látogatást tettek Birminghamben. Gibson birminghami főpolgármester villásreggelijén N. Sz. Hruscsov beszéde során többek között a következőket mondotta: Baráti látogatásra érkez­tünk, Sir Anthony Edennek, Nagy-Britannia tisztelt mi­niszterelnökének meghívá­sára, amiért köszönetét mondunk neki. Mi tárgya­lásokat folytatunk az an­gol államférfiakkal. A tár- Igyalások hangja barátságos, néha azonban elég élesen ( és nyíltan beszélünk; az a imély meggyőződésünk, hogy megbeszéléseink pozitív eredménnyel járnak majd. Teljes megegyezés azonban ' egyszerre nem lehetséges, minthogy' könnyebb a kap­csolatokat elrontani, mint­sem a rendes kerékvágásba i terelni. Mindamellett azt ' hiszem, hogy sok akadályt ' kiküszöbölünk és megte- . remtjük a kedvező alapot olyan kapcsolatokhoz, ame­lyek a továbbiakban barát­sággá fejlődnek népeink között. Fel szeretném használni az alkalmat, hogy jelen vannak az önök városának vezetői es az üzleti körök i képviselői és meg szeret­ném mondani önöknek, hogy a baráti kapcsolatok megteremtésének alapja a j kereskedelem. Mi ki akar­juk fejleszteni a kereske- i delmi kapcsolatokat a ; Szovjetunió és Nagy-Bri- I tannia között és más or- I szágokkal is. Azt mondják nekünk; i most is vannak kereskedel- I mi kapcsolataink. Engedjék ímeg azonban, hogy felte­gyem a kérdést': milyen I alapon folyik ez a kereske­delem. Nézzünk egy példát. ■ Ha önök rákot vesznek tő- j lünk és csak heringet ad- ' nak nekünk, ebből nem lesz ' igazi kereskedelem. Igaz, a i mi rákjaink jók és az önök I heringje sem rossz. De itél- 1 jenek maguk, vajon ez az igazi kereskedelem? Számos ' hasonló példát lehetne I idézni. Még ezt a kereske­delmet is hátrányosan meg- ' különböztető feltételek mel- I lett ajánlják nekünk. De a I hátrányos megkülönbözte- j tés a Szovjetunióval szem- I ben sérti önérzetünket, sér- í ti országunk méltóságát, és I mi megfelelően válaszolunk [ erre. Érthető, hogy az ilyen i kereskedelem nem segítheti i elő a jó kapcsolatok meg­teremtését az országok kö­: ZÖlt. A kereskedelem fejleszté- ( se az alap a bizalmatlan­ság kiküszöböléséhez és or­I szágaink kölcsönös meg- I értéséhez szükséges ked­vező feltételek megteremté- : séhez, ami nélkül pedig I nem lehet sikert elérni a le­szerelés kérdésének megol­I dúsában. Egyes politikusok így be­szélnek, de egyszerre csak háború lesz, vajon nem ve­szélyes — úgymond — stra­tégiai cikkekkel keresked­ni? De mi az, hogy straté­giai cikkek? Nézet dolga, mi a felelet erre a kérdés­' re. Ha nem akarnak, ne ad­janak el nekünk ágyúkat, irepülőgépeket, hadihajókat, I annál kevésbé, mert a tech­nika mai fejlődése mellett ezek gyorsan elavulnak. ■ Ttt van a repülés fejlődé­se. Tévednek önök, ha azt I hiszik, hogy a Szovjetunió ■ elmaradt önök mögött a I repülésügy fejlesztésében. ; Ma megmutatták nekünk a legújabb konstrukciójú j négymotoros angol utasszál- : lító repülőgépet. Jó repülő­gép. Mint mondották ne­I künk. 90 embert tud szállí­tani. Tupoljev akadémikus, a mi ismert repülőgép-ter- ( vezőnk olyan repülőgépet készít, amely 170 embert szállít majd. Ez is négymo­toros gép lesz. Londonból Birminghambe .egy négy­motoros gépen repültünk, amelyen 47 ember fér el. Ez ’ is jó repülőgép, sebessege óránkint 500 kilométer. A i „TU-104“ lökhajtásos szov- ! jet utasszállító repülőgép kétmotoros, 50 embert szál­lít és sebessége meghaladja a 800 kilométert. Indokolatlan az a hiede­lem is. hogy elmaradtunk a technika más ágainak fej­lődésében. Tény az, hogy' a Szovjetunióban robbantot­tak először repülőgépről le­ldobott hidrogénbombát. Azt i hiszem, a rakétafegyver fej- I lödése terén sem marad­tunk el. Miért mondom el ezeket? Nem azért, hogy bárkit is megfélemlítsek. Mi a fegy­verzet csökkentését, az. atom- és a hidrogénfegyver eltiltását kívántuk és kí­vánjuk ma is. E kérdéssel ; kapcsolatban konstruktív javaslatokat terjesztettünk I kukoricánál használt gépek- (kel, a betakarítás pedig át- j alakított gabonakombájn I segítségével. A cukorrépa betakarítása is jelentős (munkaerőt igényel. Második ■I ötéves tervünkben bizonyá- ' ra gyártanak majd elegendő (répakombájnt is. ■ ’Főnóvényelnk teljes gé­pesítése abból a szempont­■ ból is jelentős, hogy az (egyes munkák a legmegfe­lelőbb időpontban, rövid idő alatt végezhetők el. Ezzel j további termésfokozás és (minőségjavítás érhető el. Tagadhatatlan, hogy me- i zőgazdaságunk fokozottabb (igényekkel lép fel szocialis- i ta iparunkkal szemben a I gépesítés terén mind meny- ( nyiségi, mind minőségi te- ikintetben. Munkásosztá­lyunk számára ez azt jelen, j ti, hogy egyrészt a több és ijobb mezőgazdasági ter- j ménnyel saját életszínvona- I lát is emeli, az ipar számá- I ra pedig több és jobb nyers­anyag termelése válik lehe- I tővé. A dolgozó parasztság \ közvetlenül érdekelt a me- jzőgazdasági termelésben, I hiszen termékeiből elsősor- jban maga részesedik. De a j mezőgazdaság dolgozóira ; más feladat is hárul. A gé- ( рек kezelése, kihasználása ' elsősorban termelőszövetke- ; zeteinkben még nem éri el j azt a fokot, amit a lehetősé­gek után elvárhatunk. En­nek egyik oka az igásállat­I állomány túlméretezett vol- ; ta. A tél óta történt ugyan i némi változás, de ez még I nem elegendő. A túlzott ló- (tartás például a gépe’.; mel- I lőzcsén kívül a tehénállo- I roány és a tejtermelés nőve. I lését is gátolja — eltekintve 'attól, hogy lényegesen na­A kukoricatermesztés gé­pesítésénél a gépi négyzetes vetés és kapálás terén nagy lépést teszünk előre az idén. Például 21 gépállomásun. kon 61 négyzetbevető gép áll jelenleg rendelkezésre a tavalyi 8 géppel szemben. A kukorica betakarításának gépesítése azonban kezdet­leges állapotban van. A ter­més tápértékének megóvá­sa és a következő növény számára a jó talajelőkészí- tés érdekében halaszthatat­lan feladatunk a gépi be­takarítás fokozása átalakí­tott gépekkel is. amig új gyátrmányaink nem fedezik ilyen szükségleteinket. A silózó kombájn sorozatgyár­tása rövid időn belül meg­indulhat. A burgonyatermelés komplex gépesítése különö­sen megyénkben sürgető feladat, hiszen az orszá­gos átlagnál jóval na­gyobb területen termeljük ezt a népélelmezésten és az iparban egyaránt fontos nö­vényt. Ennek minden felté­tele megvan, hiszen ültető, töltögető és betakarító gép (már rendelkezésünkre áll. A burgonya komplex gepe- I sítését sürgeti az a körül­mény is. hogy utána a rozs- í nak kell gyorsan előkészí­teni a talajt. Másrészt pe- , dig a kézi felszedéssel já- [ ró nagy kézimunkaerőszük- I séglet nem fedezhető a sok : kézimunkaerőt feltétlenül I megkívánó dohány- és gyü- ! mölcstermelő tájainkon, i Ezek a gazdálkodási ágak I ugyanis csak kevéssé és ne- I hezebben gépesíthetők. A napraforgó teljes gépe- [ sítése nem okoz különösebb j nehézségeket. A vetés és I növényápolás elvégezhető a ' gyobb költségráfordítást (elsősorban takarmányt) kí­ván a ló, mint a gép, vagy : a tehén. Tanulság tehát az, I hogy a gépesítés íejlődésé- ; vei párhuzamosan arányo- I san kell az állati igaerőt I csökkenteni. Ezt kívánja a (gazdaságosság elve és igé­nyünk a jobb boldogulásra. IV. ! A mezőgazdaság gépesí- (tése — az említett hiányos- ; ságok ellenére — hatalmas (tényező volt eddig is s a jö- I vőben pedig még inkább az I lesz a termésátlagok növe- i lésében és egyidejűleg a mezőgazdaság szocialista átszervezésében. Korszerű mezőgazdasági technikánk és a falu villamosításának nagyszerű eredményei, to­vábbi terveink nagymérték- i ben elősegítik a termelő- I szövetkezeti mozgalmat. Az állandóan fejlődő és növek­vő új technika, a mezőgaz­dasági gépek és az azokkal járó termelési módszerek nem tudnak kellően érvé­nyesülni szűk parcellákon. Ezek egyesítése szükségsze­rűen lép fel a gépesített, I nagyüzemi gazdálkodásban ! soha sem tapasztalt nagy előnyök kiaknázására. Megyénk dolgozó paraszt. I sága a káros jobboldali né- I zetek felszámolása óta egy- ■ re nagyobb tömegekben lép I a jólét felé vezető útra, mert nap, mint nap meg- : győződik róla, hogy a gépe- ( sített nagyüzem életviszo- I nyait megkönnyíti, megja- I vítja úgy ahogy azt nagy (tanítónk, Lenin elvtárs elő­dre látta. Zajtai Antal, elő. Ha most mégis beszé­lek erről, csupán azért. I hogy felhívjam a figyelmet arra, semmiféle kereskedel­I mi korlátozás nem akadá­lyozott és nem is akadályoz- ; hat bennünket a technika j fejlesztésében. Mi ebből a következtetés? Kereskedni kell. Csak a kereskedelem ! széleskörű fejlesztésének ‘ segítségével simíthatjuk el az országaink közötti kap­csolatokban mutatkozó zök- : kenőket. Nekünk és önöknek egy­aránt előnyös a kereskede- I lem fejlesztése. Azt mond­hatják, hogy ez nem önök- I tői, az üzleti körök képvi­selőitől függ, sok függ a kormánytól. A kormány pe­■ dig ezt mondja: mi szövet- . séges viszonyban vagyunk más államokkal és kényte­lenek vagyunk korlátozáso­kat alkalmazni a Szovjet­unióval való kereskedel­münkben. Ilyen formán egy 1 láncolat jön létre. Ezt a láncolatot azonban megkell szakítani. Hogv hogyan, azt I gondolják ki önök. 1 Engedjék meg. hogy is­mételten köszönetét mond­1 jak vendégszeretetükért. Mi tovább folytatjuk tárgyalá­sainkat Nagy-Britannia kor­mányával. Nem tudunk egyszerre minden kérdést megoldani, de arra törek­szünk, hogy lefektessük a kedvező alapokat. Őszintén ■ óhajtjuk, hogy országaink sohase harcoljanak egy­más ellen. Mi nem akarunk ! háborút senki ellen sem. Szilárdan kívánjuk a Szovjetunió és Nagy-Eri- tannia baráti kapcsolatai- I nak erősödését. Sikereket I kívánunk önöknek, boldog­ságot és virágzó életet kí- (vánunk az angol népnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents