Néplap, 1956. április (13. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-25 / 98. szám
Vila# fiS^teta^aí eyeful felek f NÉPLAP ■AZ MDP SZÄBOLCS-SZATMÄRMECYE} BIZOTTSÁGÁNAK. LAPJA XIII. évfolyam, 98. szám ÁRA 50 FILLÉR 1956. április 25, szerda Hogyan tegyük termővé a fagykárt szenvedett szőlőnket? Megywzerte folyik a «nőlő metszése. Sok helyen azt tapasztalják a termelők, hogy fagyosak a vesszők, fagyosak a rügyek. Az elmúlt tél igen szeszélyesen járta be a szőlőket. Amikor a metszéséhez fogunk, alaposan meg kell gondolni, melyik lesz a legjobb eljárás. A Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságának szőlője fajtákban és fekvésben ép- pon olyan változatos, mint a legtöbb Szabolcs megyei község szőlőterülete. A tangazdaságban szerzett tapasztalatok éppen ezért legtöbbször felhasználhatok más szőlőgazdaságokban is a megye területén. Ezért szeretnék most néhány tapasztalattal a szőlőtermelőknek segítségére lenni. A helyes munka érdekében először a fagykár mértékét kell megállapítani. A termőszőlő átvizsgálása azt mutatja, hogy mint pl. a Mustos fehér, Ezerjó, Kadarka, többet szenvedett a Jfagytól, mint az Oporto, ölaszrizling vagy a Chasselas félék. A fagykár azonban nem kizárólag a fajták szerint különböző, hanem a fekvés, a tőkék helye szerint is. A magasabb oldalakon — hacsak a szél a szőlőről a fedést, havat el nem hordta — kevesebb a fagykár, mint a mélyebb, nedvesebb területeken. Ezeket a szempontokat figyelembe véve — mielőtt a metszéshez fognánk — be kell járni a szőlőt; több helyről, a laposokból és a magasabb részekről is vesz- szőt kell szedni és megállapítani, hogy mennyi a fagyos rügy. Ezután az a kérdés, hogy melyik a legjobb metszési mód? A szőlő általában 4—6 rügyből hozna legjobb termést, ezek épsége azonban bizonytalan. Ilyenkor helyes, ha tőkénként hagyunk egy-egy hosszabb vesszőt, úgynevezett szálvesszőt, mert ennek ha az alsó rügyei fagyosak is, a felső rügyei még hozhatnak termést. Hagyjunk egy-kettővel több csapot a szokásosnál, tehát a 3—4 csap b-lyett 5—6-ot, hogy elegendő termőhajtásunk legyen akkor is, ha nem hajt ki minden rügy. Tehát 50—60 százalékos fagyás esetén egy- kettővel, ha még nagyobb a fagykár, kettő-hárommal több csapot hagyunk. Ne felejtsük el, hogy a tőke fejéből, a vesszők tövéből még több hajtás törhet elő, mint amennyi rügy most látszik. Ezért ha túl sok lesz a hajtás, az első kötözés idején a feleslegeseket le kell törni. A tőkefejből előtörő hajtásokra fedetlen szőlőben is számíthatunk. A tangazdaság tapasztalatai azt mutatják, hogy a gondosan befedett szőlő nem szenvedhet olyan kárt, hogy kielégítő közepes termést ne várhatnánk ebben az évben is. A jó termés érdekében egyik döntő kérdés most a fagykár elbírálása és ennek alapján az adott helyzethez alkalmazott jó metszés. Persze a metszés csak a kezdet, nem maradhat el a szőlő egész évi gondos ápolása. Radnóczi Ferenc Fajainkból írják Zalatnay Károly Napkorról hírt ad a termelőszövetkezet munkájáról: „A tsz tagsága teljes erejével dolgozik azon, hogy a szokatlan tél miatti elmaradást minél előbb pótolja“ — írja Zalatnay elvtárs. „12 melegágyban kikeltek a dohánypalánták, 350 mázsa burgonyát kiválogattak, 50 holdon befejezték a fejtrágyázást és 5 holdat előkészítettek a cukorrépa-vetésre. Készülődés május Lre A baktalórántházi járás ter-J melőszövetkezetei befejezték a tavaszi kalászosok vetését, melyek 70 százalékát keresztsoro- san tették földbe. El van vetve a burgonya is, mégpedig felerészben fészkesen. Csupán egykét termelőszövetkezetben nem teljesítették még a cukorrépa vetési tervet. A téeszek mintegy 15—20 százalékkal növelik a kukorica vetési területét, s alkalmazzák a négyzetes vetési módot. E munkákban élenjárnak a laskodi Vorosilov, a nyírmadai Dózsa, a baktalórántházi Úttörő és a rohedi Űj Élet Termelőszövetkezet dolgozói, akik már vetik a kukoricát A nyírtéti Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai versenyre hívták a járás valamennyi termelőszövetkezetét. A verseny legfőbb pontja: április 28-ra be kell fejezni a vetést. A napraforgót fészek-trágyázással, a kukorica 50 százalékát pedig négyzetesen vetik el. Eddig már elvé-< gezték az őszi kalászosok ápolási munkáit, a tervezett istállótrágyázást, a gyümölcsös ápolását, s az tezést. téli és tavaszi első perrnemájus elseés sertésMi újság a nyíregyházi Jósa András múzeumban? A nyíregyházi Jósa András Múzeumban nyílt meg az qjaki népviseleti kiállítás, amelyen a Tiszántúl legszebb női népviseleti ruháit mutatják be két teremben. Különösen szépek és megragadok az ajaki leány ünneplőruhák. Ennek az az érdekessége, hogy ajaki szokás szerint a hónap valamennyi vasárnapján más, és más ünneplőruha a „divat’1 — s így a kiállítás is bemutatja az első, második, harmadik és negyedik vasárnapi ruhát. Láthatjuk a menyasszonyi viseletét is. Helyesen tette a múzeum, hogy bemutatja megyénk olyan községének viseletét, ahol még ma is elevenen él a hagyomány. Másik érdekes eseménye \a múzeumnak, hogy János- sy Dénes, e. Nemzeti Múzeum muzeológusa most végzi a szabolcsi ősállatle- letek meghatározását. Ezek az ősállatleletek a Tiszából kerültek elő soktízezer év távolságából, a löszréteg alatti kékagyagból. Az egyik legérdekesebb lelet a rövid- szarvú bölényfej, amely ilyen épségben csak egy helyen van még Magyarországon: a tiszafüredi múzeumban. A leletek között mamutállkapocs, jávorszarvas agancs, őstulok, hosszú- szarvú bölényfej, orrszarvú állkapocs és koponyamaradvány, mamutnyakcsigolya van még többek között. Ezek az állatok — az őstulkot kivéve — mintegy 25.000 évvet ezelőtt már kihaltak Európában. Pillanat felvétel Vasárnap reggel van, 5 óra. Álmosan kászálódok le Fényeslitkén a vonatról, Bosszankodom magamra, amiért nem maradtam ágyban, s helyette ilyen hajnali kirándulásra adtam a fejem. Már mindegy. Elindulok .., — Szervusz barátom! — csendül meg mögöttem egy ismerősnek tetsző hang: Megfordulok, hát Molnár Bélával, a fényeslitkei Fürst Sándor TSZ mezőgazdászával, régi kollégámmal állok szemközt. — Haragszom rád! — mondja. — Füled botját sem hajtod felénk, pedig már sokszor megígérted, hogy szétnézel nálunk és írsz is valamit. Mit tehet ilyenkor az ember? Neki van igaza. De mentem, ami menthető s elpanaszolom a régi nótát, hogy kedves öregem ti sokan vagytok, mi meg kevesen, még akkor se győznénk, ha a gondolatainknak szárnya lenne, SJ és így tovább. — De gyönyörűek a gyümölcsfáink — vágja el a mosakodási áradatot. — Nem fáj a szíved, amikor virágzik az almafa? ... Addig beszélt, míg megígértem, hogy almavirágzáskor szétnézek a tsz- ben. Ö újabb, de nem valami határozott reménnyel indult az iroda felé, én Pedig egy újabb bizonyta- ' lan ígérettel irányt vettem ' a falum felé, — torony- ' egyenest. Éppen valami szerkesz- 1 tőségi helikopter félén gon- 1 dolkodtam, mikor a tsz. [ gazdasági udvara mellett j elhaladva négy hatalmas 1 fenyőfa alatt egy burgonyaprizma körül embereket vettem észre, akik kapával, ’villával bontogatták 1 a halmot. 1 Nem, nem arra gondol-1 tam, hogy a tsz. krumplija i dézsmálják, inkább egy | lehetetlen kép suhant át az agyamon. A Fürst Sándoi TSZ tagjai ilyenkor dolgoznak és ez lehetséges? Reggel ötkor? Vasárnap amikor a tsz. gazdaság- egy éven át a csáki szál májához volt hasonló? De mégis ez az igazság, mert közelebb menve meg ismerem Mártha Károlyt r titkárt, Molnár Gyula bácsit, meg az asszonyok is, vagy öten. Mint köny- nyű zsargonban mondani szokás a nehézfejűekrői. nálam is „leesett a tantusz’ mikor felsorolták, hogy nem úgy van ám mim Csákvári idejében. Az új elnök nem teketóriázik. Keménykezű, de igazságot, s ezért szeretik és tekintélye is van. Ha pedig ez az igazság, akkor én leírom hogy hadd okosodjunk belőle, í •— a „Az 1955—56 évben előirányzott vetéstervünket a tavaszi növényféleségekből teljesítettük. — írja Fórizs Jenő, a rozsályi Vörös Csillag TSZ mezőgazdásza. — Megkezdtük a talajelőkészítést a kukoricának, napraforgónak. A tagság örömmel dolgozik, Csorna István traktoros, a tsz. párttitkára, Bak József és Adám János fogatosok kora reggeltől késő estig dolgoznak.“ * Ifj. Bakos Mihály nyírlu- gosi egyénileg dolgozó paraszt írja: „A kedvezőtlen időjárás ellenére 1 hold csillagfürtöt elvetettem, 800 öl dohányom is földbe került. Fejtrágyáztam és ez meglátszik a palánták fejlődésén: szépek.“ & „Termelőszövetkezetünk nagy igyekezettel fogott hozzá a tavaszi munkákhoz“ — adja hírül levelében Kántor Miklósné vb titkár Szabolcs községből. — „Befejezték a tavaszi szántást, s ezzel egyidőben végzik a vetést is. Már elvetették a tavaszi árpát, zabot, cukorrépát, burgonyát, napraforgót. Ezekkel a munkákkal egyidőben 20 hold területet gyümölcsösitettek be és 5 holdat készítettek elő szőlőtelepítéshez.“ Nyírbogát község dolgozó parasztjai jéig teljesíteni akarják a tej, tojás, hús beadási kötelezettségüket. — Május elsején zenére ébrednek a község lakói. Felvonulnak a sportpályára, az ünnepség színhelyére. Üttörőműsor, délután sport- és kultúrműsor gondoskodik a szórakozásról. Este szabadtéri filmvetítés, és utcabál lesz. A földművesszövetkezet lacikonyhákat és italhelyiségeket állít fel. Az ÉM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalata színes képekkel vesz részt a felvonuláson: táncruhás fiatalok, piros rózsás női dolgozók, és négy díszített gépkocsi halad majd a sorban az ünnepi menetben. Az első gépkocsi a nyíregyházi lakások modelljeit fogja vinni, a következőn a,mai és a múltbeli munkásszállások lesznek kicsinyben megépítve. A harmadik a munkáé: a, múltban és most. A negyedik modern daruskocsi, zászlók és képek, színek és vidám dal — így vonul * majd az építőipari vállalat. Tissadadai pettyek A Béke Termelőszövetkezetnek mind jobban táguló fejlődő tanyája az állomással szemben van. A hosszú, nagy épületek pompásak. De mennyivel szebb lenne, ha a tanyában takaros sorokban ültetett fiatal facsemeték is lombosodná- nak. Növekvő árnyékuk alatt embereknek, állatoknak, épületeknek kellemesebb lenne a nyári hőség s nem tombolhatna mindenen keresztül olyan neki- szabadultan a téli orkán. Az a rengeteg farönk, melyek a fűrésztelep környékén búsulnak, soha nem fakasztanak már rügyet... A Vasút utca legszélső háza. A ház véginél a kertben, járom csikorog. Ügy kell azt, felszántani mindenütt, ahol lehet. Az asszony fogja az eke szarvát, embere a két feszülő izmú tehenet vezeti. Mi lesz a felpuhított földben? Termés. De lesz-e a gyümölcsfákon?! A söndörödött tavalyi száraz levelek üresen lengedeznek a megavasodott vékony fehér szálakon s a belőlük kibújt hernyósereg melegíti magát az ágak he* gyén. Ha a gazda nem néz idejében a fákra, hogy megsemmisítse a pusztítókat,; hasztalan várja a gyümölcsérés idejét. Lány, aki „legény“ a talpán... azt se Kovács Piros, se Kajdi Rózsi, se más, hogy egy lánynak a házkörüli munka lehet csak az életcélja. Igenis, van más értelme és célja is az életnek. Nekem például az, hogy tsz-tag legyek, és hogy ott dolgozhassam. Azóta 5 és fél hónap telt el, s Molnár Vera nem bánta meg, hogy nem hallgatott a barátnői szájbigy- gyesztő beszédeire. Alighogy belépett a kál- lósemjéni Új Élet TSZ-be, a múlt év novemberében, máris beosztották a gyümölcsösbe, másik négy lánnyal, s azóta is ott dolgozik napról-napra. Néhány hét múlva pedig már ő lett a lánybrigád vezetője. Munkáját a brigádjával kitűnően látja el, s a tsz vezetősége csak elismeréssel beszél róluk. A tél folyamán az összes gyümölcsfákat megtisztították, s nagy részük volt abban, hogy a metszést időben elvégezhette a tsz. Jelenleg a Molnár Vera brigádja a szőlőt nyitja, s itt sem marad el a lendület, munkakedv és sokszor teljesítmény dolgában sem, a férfiaktól. Naponta általában egy munkaegységet keresnek fejenként. A jó munkája nyomán egy másik elismerében is részesült Molnár Vera. DISZ vezetőségi tag lett, ezenfelül bevették a tsz kultúrbrigádjába, amely a tél folyamán több előadással szórakoztatta a falu lakosságát. Molnár Vera mostanában már csak nevetve gondol a belépése előtti vitákra, és rosszalló pillantásokra, s kézlegyintéssel intézi el a múltat. Megvillannak hófehér fogai, s a napsugár is nevetve csókolja végig dús, szőke haját, amint egyetlen mondatban sűríti össze jelenlegi életét: — „Itt jó a csoportban, mert szeretnek és megbecsülnek, s bebizonyíthatom, hogy ha nem is „legény“, de „lány“ vagyok a talpamon!“. -.; SEMSEY ANDRAS — Belépnél a tsz-be? Az Új Élet-be? — hallotta Molnár Vera egyre a barátnői hangját, amint egy borongás novemberi estén elköszönt tőlük és hazafelé igyekezett. Nem tudta volna megmagyarázni, hogy miért, de egy kicsit ő is furcsán érezte magát. О már elhatározta ezt régebben, hogy belép a tsz-be, de eddig senkinek nem mondta, most említette a lányok előtt néhány szóval, de csak úgy, mintha valami másodrendű, mellékes dologról lenne szó. Azok pedig azonnal készen voltak a válasszal, a rosszallásukat kifejező kérdésükkel. — Hát belépnél? ...Belépnél az Új Életbe?... Molnár Vera dacosan ütötte fel a fejét, s az utcai lámpák fénye sárgán villant meg szemében. — Igenis, be! Belépek, és megmutatom, hogy a 19 évemmel kivívom magamnak a közösben is a megbecsülést, és a magam kezével keresem meg a kenyerem! Ne gondolja
