Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-22 / 70. szám

Világ, ppoletanaí egyesültetek! y 1956. március 22, csütörtök XIII. évfolyam, 70. szám AZ MDP SZABOLCS -SZATMÁRHÉCYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÁRA 50 FILLÉR \ mai számban : Gondos gazda tanácsai (2. oldal) Szabolcs-Szatmári Ifjúság (3—4. oldal) Nemzetközi értekezlet nyílt meg Moszkvában a „Keleti Atomkutató Intézet” megalakításának kérdése ügyében (5. oldal) Hírek (6. oldal) V _________________________ Ráfizetés nélküli állattenyésztést az állatni gazdaságokban A Minisztertanács fontos határozatokul hozott az árvízkárok helyreállításáról Pártunk Központi Vezetősége 1955. június 8.-i, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mező- gazdasági termelés fellendítésének feladatairól szóló határozata az állami gazdaságoknak hármas feladatot adott: népgazdaságunk megbízható árutermelő bázi­sává kell válniok, mezőgazdaságunk fejlesztéséhez ki­váló minőségű tenyészállatokat, nemesített vetőmag­vakat kell adniok és egész tevékenységükben a kor­szerű, gépesített szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyakorlati példájául kell szolgálniok. Megyénk állami gazdaságai szép eredményeket ér­tek el különösen a növénytermesztés területén. De meg kell állapítanunk, hogy a negyvenmillió forint jövede­lemhez az állami gazdaságok állattenyésztése egyálta­lán nem járult hozzá. Az igazgatóság területén lévő gazdaságokban az állattenyésztés ráfizetéses. Nem mentheti a gazdaságok vezetőit, hogy a főtermelési ág a gyümölcstermesztés és erre fordítják a figyelmet. Nem menthetik a különféle talajadottságok sem, mert a homoki gazdaságok, mint a balkányi, nyírmadai és nyírtassi, magasabb eredményt értek el a legjobb kö­tött talajon gazdálkodó mátészalkai, nagyecsedi gazda­ságoknál. Kárpáti Árpád, a Kemecsei Állami Gazda­ság üzemegység vezetője öntevékenyen mindent meg­tesz az önköltség csökkentése érdekében. Ebben a gaz­daságban sem követnek el földrengető dolgokat. Pél­dául Tóth Antal, a gazdaság egyik fejőgulyása nem különleges takarmányozással, hanem az állatok lelkiis­meretes gondozásával érte el a tehenészek közül a legmagasabb tejtermelést, s termelési tervét 115 száza­lékban teljesíti. A Nyírmadai Állami Gazdaság sőregondozói 55.9 százalékra szorították le a hizlalás önköltségét. A fen­tiekhez hasonló eredményekkel, kezdeményezésekkel lehet találkozni, de ez még nem általános. Az állattenyésztésben 100 forint munkabér hozama másfélszerese a növénytermesztésének s mégis igen magas az önköltség. A magas termelési költséghez nagyban hozzájárult a növénytermesztés, elsősorban a takarmánynövények termesztése. Egészen megszokták már a gazdaságok vezetői, hogy az állattenyésztés mérlege ráfizetéses. Keveset törődtek például azzal, hogy a növénytermelés milyen minőségű takarmányo­kat ad át az állattenyésztésnek, — elsőosztályuként. A takarmányoknak viszont csak 10—20 százalékát értéke­síthették az állatok. Az állami gazdaságok még mindig húzódoznak az okszerű vetésforgó, a takarmányos vetésforgó rendsze­rek kialakításától. Még mindig nem alakították ki az állattenyésztő, takarmánytermesztő gárdát. Nagy ezen a téren a fluktuáció. Nem alkalmazzák kellőképpen az eredményes ta­karmányozási, fejési, borjúnevelési módszereket. Mos­toha gyermek az állattenyésztés. Nem mindegy az, hogy hússal, tejjel, zsírral, tenyészállatokkal, gyapjúval az állami gazdaságokban hogyan látják el a népgazda­ságot. Nem engedhető meg, hogy 6.06 forintért termel­jünk meg egy liter tejet, vagy 75.42 forintba kerüljön a növendékek egy kilós súlygyarapodása, mint a Magyi Állami Gazdaságban. Ugyanakkor a kemecsei gazda­ságban 2.65 forintért állítanak elő egy liter tejet, s a nyírmadaiban 13.57 forintba kerül a növendékek súly- gyarapodása kilónként. Most, a tavaszi munkák küszöbén, a leggyengébb takarmányozási időszakban arra van szükség, hogy még fokozottabban osszuk be készletünket. Fő feladat — a későbbi tavaszodás miatt is —■ a tavaszi növény- termesztési munkák szervezése, végrehajtása. De ebben a kritikus időszakban nem csökkenhet az állattenyész­tésről való gondoskodás sem. Minden állami gazdaság igazgatója hasson oda, hogy az 1956-os gazdasági év­ben feltétlenül ráfizetés nélkül állítsák elő a termék­hozamokat az állattenyésztésben. Nagy hozzájárulás lesz ez dolgozó népünk jobb és olcsóbb ellátásához, népgazdaságunk szilárdításához. A Minisztertanács már­cius 21-1 ülésén megtárgyal­ta az árvízvédelem helyze­tét és a helyreállítással kap­csolatos feladatokat. Megállapította a Minisz­tertanács, hogy a dunai ár­víz elleni küzdelemben és az elöntött területeken végzett mentési munkála­tokban kiemelkedően hősies munkát végeztek a néphad­sereg katonái s velük együtt becsülettel helyt álltak a belügyi szervek, a közleke­dési és építőipari dolgozók, valamint a vízügyi szervek, fizikai és műszaki dolgo­zók. Mellettük a helyi ta­nácsok és a helyi lakosság is derekasan és eredménye­sen dolgozott az árvíz elleni védekezésben. Helytállásuk következtében, s annak eredményeképp, hogy a központi szervek hatalmas anyagi és technikai erőt mozgósítottak a veszélyez­tetett területek védelmére, az árvíz kártételét sikerült aránylag szűkebb területre korlátozni. A Duna egy­millió holdnyi árteréből a minden eddigit meghaladó szintű árvíz összesen 130.000 kát. holdat öntött el, és sikerült megvédeni a súlyo­san fenyegető árvíz ellen a Szigetköz területét épp úgy, mint a különösen veszé­lyeztetett dunavecsei sza­kaszt. A Minisztertanács — fi­gyelembe véve, hogy a Duna szintje az utóbbi napokban nagy mértékben csökkent és a kiöntött ár­víz számos helyen már visszafelé folyik — legsür­gősebb feladatként a kiön­tött árvíz levezetését, az áttört gátak helyreállítását és megerősítését, valamint a helyreállítási munkálatok megkezdését, s egyidejűleg a belvizek fokozott ütemű levezetését jelölte meg. A Minisztertanács különösen nyomatékosan utasította az összes állami szerveket, s egyidejűleg felhívja az érin­tett lakosságot és társadal­mi szerveket, hogy a Duna apadása és az árvíz vissza­vonulása ellenére teljes mértékben maradjanak ké­szenlétben és ugyanolyan erővel folytassák a károk helyreállításának, s a vi­zek levezetésének a munká­ját, mint ahogyan az árvíz elleni védekezésben dolgoz­tak. Az árvédelmi töltése­ket a lehető leggyorsahban helyre kel’ állítani, r“h°9V az ártéri területek védtele­nek legyenek esetleges zöld­árral szemben. Kimondotta a Miniszter­tanács. hngv az áryízsuj- totta területeken a karokat legkésőbb ! 953. végére helyre kell áll'tani és en­nek érdekében fontos hatá­rozatokat hozott a mező°az- r>asá/h toT-me’és megindítá­sa. az árvrzokrzta épület­károk helyreá’litása és az árvízkárosultak részére biz­tosítandó kedvezmények te­kintetében. A Minisztertanács a ta­vaszi szántás-vetés sürgős tóttá az illetékes mezőgaz­dasági szerveket, hogy a tavaszi szántáshoz szüksé­ges gépeket, üzemanyago­kat haladéktalanul szállít­sák ki és a gépállomások az árvízkárosult lakosság ré­szére nagyobb károsodás esetére ingyen, kisebb ká­rosodás esetén pedig egy­éves kamatmentes hitelre végezzék a tavaszi munká­latokat. Ezért a gépi mun­kák élvégzésére a Minisz­tertanács 25 millió forint hitelt bocsátott a földműve­lésügyi miniszter rendelke­zésére. A gabonavetések fej trágyázására pedig 50 vagon műtrágyát utalt ki, amit a kárt szenvedett ter­melőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig egyéves kamatmentes hitelre kannak. A vetőmagszükséglet ellá­tására a központi készletből 710 vagon vetőmag kiadá­sát engedélyezte a Minisz­tertanács, amiből a ter­melőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig kamatmentes kölcsön­ként részesülnek. Egyidejű­leg utasította a földműve­lésügyi minisztert, hogy az árvízsújtotta lakosság állat- állománya részére 350 va­gon szálas- és 120 vagon abraktakarmányt adjon se­gítségül. A takarmányt az árvíz miatt takarmánnyal nem rendelkező termelő- szövetkezetek és egyénileg gazdálkodók ingyen kap­ják. Az árvíz által megron­gált, vagy rombadöntött épületek helyreállítására, illetve újjáépítésére ingye­nes műszaki segítség nyúj­tását, hosszúlejáratú hitel­és pénzsegély folyósítását határozta el a Miniszterta­nács. Az árvízkárosultak az építőanyagok költségei mellett az építkezésen dol­gozó szakmunkások munka­díjára is hosszúlejáratú hi­telt vehetnek igénybe. Az egyes személyeknek nyújt­ható kölcsön mértékét, az ingyenes segély és a hosszú- lejáratú bankhitel arányát — a károsultak anyagi helyzetének és a rendelke­zésre álló saját építőanya­gának figyelembevételével — műszaki felmérés alap­ján a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottsága határoz­za meg. Kimondotta a Miniszter- tanács, hogy az újjáépített házakat általában téglából kell építeni és az alapozás­hoz főként követ kell hasz­nálni. A szükség esetén vályogból történő építkezé­seknél is feltétlenül kellő magasságú kő- vagy tég a- lábazatot kell építeni. Az árvízsújtotta lakos­ság adó- és beadási kötele­zettségeivel, valamint bizto­sítási díjtartozásaival kap' csolatban elhatározta a Mi­nisztertanács, hogy a 100 százalékos kárt szenvedett! lakosság 1956. évi adóját és biztosítási díjtartozását tö­rölni, a részleges kárt szen­vedettek adóját és biztosí­tási díját pedig a kár mér­téke szerint. — mérsékelni kell. Az adókedvezmény iránti kérelmet a községi tanács végrehajtó bizottsá­gához kell benyújtani és a bejelentett károk alapján külön bizottság állapítja meg az adókedvezmény mértékét. Elhatározta a Miniszter- tanács, hogy az árvízkárt szenvedett termelőket, ká­rosodásuk mértékéhez ké­pest, beadási kedvezmény­ben kell részesíteni, s köte­lezte a begyűjtési minisz­tert, hogy a nyújtandó ked­vezmény mértékére sürgő­sen tegyen javaslatot. A Minisztertanács lehe­tővé kívánja tenni, hogy az állami vállalatok és költ­ségvetési szervek pénzössze­geket is felajánlhassanak az árvízkárok helyreállítá­sának fedezésére, ezért en­gedélyezte, hogy az állami vállalatok a megtervezett önköltséghez képest eléren­dő további önköltségcsök­kentésből, a költségvetési szervek pedig személyi, do­logi és adminisztrációs kiadásaik megtakarításaiból meghatározott összegű fel­ajánlásokat tegyenek az árvízkárosullak javára. A Minisztertanács fel­hívja az árvízsújtotta terü­letek lakosságát és a társa­dalmi szerveket, hogy a helyreállítási munkában és a mezőgazdasági munkák­ban ugyanolyan odaadás­sal és erőfeszítéssel vegyék ki részüket, mint ahogy ez árvíz elleni védekezés ide­jén dolgoztak, hogy az or­szágunkat ért súlyos .és nagyarányú kárt minél gyorsabban helyrehozhas­suk. Április 4-re készül megyénk parasztsága Az április 4-e tiszteleté­re indult begyűjtési ver­senyben megyénkben 152 község, 145 tsz. és 8183 ter­melő van versenyben. A mátészalkai járásban 1307, a nyíregyházi járás­ban 1237, a csengeri járás­ban 1141 termelő csatlako­zott a versenyhez. Pátyo- don Farkas József áb. elnök 42 termelőt szervezett a párosversenyre. Porcsalmán 81 termelő tett vállalást áp­rilis 4-re. Tiszavasváriban több mint ezer dolgozó pa­raszt vállalta, hogy beadási kötelezettségének nagy ré­szét április 4-re teljesíti; Nagy vetélkedés folyik az első helyért. Az a község, amelyik országos viszony­latban első lesz a begyűj­tésben — 30.000. a második 25.000, a harmadik 15.900 forintot kap a község fej­lesztésére. — Megyei vi­szonylatban első 6000, má­sodik 5000, a harmadik 4000 forint községfejlesztési pré­miumban részesül. Beke Béla megyei begyűjtési hivatal. * A tyukodi gépállomáson április 4-e tiszteletére 7 brigád, 40 traktoros lépett egymással párosversenyre. Cél: a trágyaszállítás és a talajmunkák jóminőségben való elvégzése. A trágya­szállításban az első helyet Erdős András foglalta el, aki tervét 158.8 százalékban teljesítette. Második Jócsik Gyula, harmadik Kiss Gá­bor. Talajmunkákban Dé­nes Béla, Kelemen Antal és Kiss Mihály tűntek ki. A brigádok közül Kiss Zsig- mond és Szilágyi Miklós brigádja kerültek az élre. 200 munkaegységes mozgalom A zsurki MNDSZ-szerve- zet vezetősége arról számol be levelében, hogyan ké­szülnek az asszonyok a ta­vaszi mezőgazdasági mun­kákra a tsz-ben. „TSZ-ünk- ben — írják — 200 munka­egységes mozgalom bonta­kozott ki. Az állammal szembeni kötelezettségeink nagyrészét teljesítettük március 15-re. Sertésbeadási kötelezettségünk 80, szarvas- marha kötelezettségünk 50 százalékát beadtuk. Asszo­nyaink hozzájárultak a gyümölcsfák ápolásához is.' Sokat segített a fametszés, fakaparás, valamint a fa­oltásban Dallos Mártonná, Halász Andrásné és Zöldi Ilona. Mészáros elviárs jeisniése a tiborszállási PeiőSi TSSE"b61 Friss hantokat simogat a szél a tiborszállási határ­ban. Tegnap a Petőfi TSZ területén 3 hold tavaszi szántást végeztünk el, s ma már vetőgép halad a traktor nyomában. Meg­kezdtük a tavaszi búza ve­tését. Befejeztük 36 hold őszi kalászosról a víz levezeté­sét. A tsz. minden tagja1 talpon volt. Szivattyú se­gítségével, árkol ássál si­került a legveszélyesebb helyeket vízmentesíteni. 80 négyzetméter dohány- melegágyat elkészítettünk, s megkezdjük a dohány- mag vetését

Next

/
Thumbnails
Contents