Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-22 / 70. szám
Világ, ppoletanaí egyesültetek! y 1956. március 22, csütörtök XIII. évfolyam, 70. szám AZ MDP SZABOLCS -SZATMÁRHÉCYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ÁRA 50 FILLÉR \ mai számban : Gondos gazda tanácsai (2. oldal) Szabolcs-Szatmári Ifjúság (3—4. oldal) Nemzetközi értekezlet nyílt meg Moszkvában a „Keleti Atomkutató Intézet” megalakításának kérdése ügyében (5. oldal) Hírek (6. oldal) V _________________________ Ráfizetés nélküli állattenyésztést az állatni gazdaságokban A Minisztertanács fontos határozatokul hozott az árvízkárok helyreállításáról Pártunk Központi Vezetősége 1955. június 8.-i, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mező- gazdasági termelés fellendítésének feladatairól szóló határozata az állami gazdaságoknak hármas feladatot adott: népgazdaságunk megbízható árutermelő bázisává kell válniok, mezőgazdaságunk fejlesztéséhez kiváló minőségű tenyészállatokat, nemesített vetőmagvakat kell adniok és egész tevékenységükben a korszerű, gépesített szocialista nagyüzemi gazdálkodás gyakorlati példájául kell szolgálniok. Megyénk állami gazdaságai szép eredményeket értek el különösen a növénytermesztés területén. De meg kell állapítanunk, hogy a negyvenmillió forint jövedelemhez az állami gazdaságok állattenyésztése egyáltalán nem járult hozzá. Az igazgatóság területén lévő gazdaságokban az állattenyésztés ráfizetéses. Nem mentheti a gazdaságok vezetőit, hogy a főtermelési ág a gyümölcstermesztés és erre fordítják a figyelmet. Nem menthetik a különféle talajadottságok sem, mert a homoki gazdaságok, mint a balkányi, nyírmadai és nyírtassi, magasabb eredményt értek el a legjobb kötött talajon gazdálkodó mátészalkai, nagyecsedi gazdaságoknál. Kárpáti Árpád, a Kemecsei Állami Gazdaság üzemegység vezetője öntevékenyen mindent megtesz az önköltség csökkentése érdekében. Ebben a gazdaságban sem követnek el földrengető dolgokat. Például Tóth Antal, a gazdaság egyik fejőgulyása nem különleges takarmányozással, hanem az állatok lelkiismeretes gondozásával érte el a tehenészek közül a legmagasabb tejtermelést, s termelési tervét 115 százalékban teljesíti. A Nyírmadai Állami Gazdaság sőregondozói 55.9 százalékra szorították le a hizlalás önköltségét. A fentiekhez hasonló eredményekkel, kezdeményezésekkel lehet találkozni, de ez még nem általános. Az állattenyésztésben 100 forint munkabér hozama másfélszerese a növénytermesztésének s mégis igen magas az önköltség. A magas termelési költséghez nagyban hozzájárult a növénytermesztés, elsősorban a takarmánynövények termesztése. Egészen megszokták már a gazdaságok vezetői, hogy az állattenyésztés mérlege ráfizetéses. Keveset törődtek például azzal, hogy a növénytermelés milyen minőségű takarmányokat ad át az állattenyésztésnek, — elsőosztályuként. A takarmányoknak viszont csak 10—20 százalékát értékesíthették az állatok. Az állami gazdaságok még mindig húzódoznak az okszerű vetésforgó, a takarmányos vetésforgó rendszerek kialakításától. Még mindig nem alakították ki az állattenyésztő, takarmánytermesztő gárdát. Nagy ezen a téren a fluktuáció. Nem alkalmazzák kellőképpen az eredményes takarmányozási, fejési, borjúnevelési módszereket. Mostoha gyermek az állattenyésztés. Nem mindegy az, hogy hússal, tejjel, zsírral, tenyészállatokkal, gyapjúval az állami gazdaságokban hogyan látják el a népgazdaságot. Nem engedhető meg, hogy 6.06 forintért termeljünk meg egy liter tejet, vagy 75.42 forintba kerüljön a növendékek egy kilós súlygyarapodása, mint a Magyi Állami Gazdaságban. Ugyanakkor a kemecsei gazdaságban 2.65 forintért állítanak elő egy liter tejet, s a nyírmadaiban 13.57 forintba kerül a növendékek súly- gyarapodása kilónként. Most, a tavaszi munkák küszöbén, a leggyengébb takarmányozási időszakban arra van szükség, hogy még fokozottabban osszuk be készletünket. Fő feladat — a későbbi tavaszodás miatt is —■ a tavaszi növény- termesztési munkák szervezése, végrehajtása. De ebben a kritikus időszakban nem csökkenhet az állattenyésztésről való gondoskodás sem. Minden állami gazdaság igazgatója hasson oda, hogy az 1956-os gazdasági évben feltétlenül ráfizetés nélkül állítsák elő a termékhozamokat az állattenyésztésben. Nagy hozzájárulás lesz ez dolgozó népünk jobb és olcsóbb ellátásához, népgazdaságunk szilárdításához. A Minisztertanács március 21-1 ülésén megtárgyalta az árvízvédelem helyzetét és a helyreállítással kapcsolatos feladatokat. Megállapította a Minisztertanács, hogy a dunai árvíz elleni küzdelemben és az elöntött területeken végzett mentési munkálatokban kiemelkedően hősies munkát végeztek a néphadsereg katonái s velük együtt becsülettel helyt álltak a belügyi szervek, a közlekedési és építőipari dolgozók, valamint a vízügyi szervek, fizikai és műszaki dolgozók. Mellettük a helyi tanácsok és a helyi lakosság is derekasan és eredményesen dolgozott az árvíz elleni védekezésben. Helytállásuk következtében, s annak eredményeképp, hogy a központi szervek hatalmas anyagi és technikai erőt mozgósítottak a veszélyeztetett területek védelmére, az árvíz kártételét sikerült aránylag szűkebb területre korlátozni. A Duna egymillió holdnyi árteréből a minden eddigit meghaladó szintű árvíz összesen 130.000 kát. holdat öntött el, és sikerült megvédeni a súlyosan fenyegető árvíz ellen a Szigetköz területét épp úgy, mint a különösen veszélyeztetett dunavecsei szakaszt. A Minisztertanács — figyelembe véve, hogy a Duna szintje az utóbbi napokban nagy mértékben csökkent és a kiöntött árvíz számos helyen már visszafelé folyik — legsürgősebb feladatként a kiöntött árvíz levezetését, az áttört gátak helyreállítását és megerősítését, valamint a helyreállítási munkálatok megkezdését, s egyidejűleg a belvizek fokozott ütemű levezetését jelölte meg. A Minisztertanács különösen nyomatékosan utasította az összes állami szerveket, s egyidejűleg felhívja az érintett lakosságot és társadalmi szerveket, hogy a Duna apadása és az árvíz visszavonulása ellenére teljes mértékben maradjanak készenlétben és ugyanolyan erővel folytassák a károk helyreállításának, s a vizek levezetésének a munkáját, mint ahogyan az árvíz elleni védekezésben dolgoztak. Az árvédelmi töltéseket a lehető leggyorsahban helyre kel’ állítani, r“h°9V az ártéri területek védtelenek legyenek esetleges zöldárral szemben. Kimondotta a Minisztertanács. hngv az áryízsuj- totta területeken a karokat legkésőbb ! 953. végére helyre kell áll'tani és ennek érdekében fontos határozatokat hozott a mező°az- r>asá/h toT-me’és megindítása. az árvrzokrzta épületkárok helyreá’litása és az árvízkárosultak részére biztosítandó kedvezmények tekintetében. A Minisztertanács a tavaszi szántás-vetés sürgős tóttá az illetékes mezőgazdasági szerveket, hogy a tavaszi szántáshoz szükséges gépeket, üzemanyagokat haladéktalanul szállítsák ki és a gépállomások az árvízkárosult lakosság részére nagyobb károsodás esetére ingyen, kisebb károsodás esetén pedig egyéves kamatmentes hitelre végezzék a tavaszi munkálatokat. Ezért a gépi munkák élvégzésére a Minisztertanács 25 millió forint hitelt bocsátott a földművelésügyi miniszter rendelkezésére. A gabonavetések fej trágyázására pedig 50 vagon műtrágyát utalt ki, amit a kárt szenvedett termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig egyéves kamatmentes hitelre kannak. A vetőmagszükséglet ellátására a központi készletből 710 vagon vetőmag kiadását engedélyezte a Minisztertanács, amiből a termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig kamatmentes kölcsönként részesülnek. Egyidejűleg utasította a földművelésügyi minisztert, hogy az árvízsújtotta lakosság állat- állománya részére 350 vagon szálas- és 120 vagon abraktakarmányt adjon segítségül. A takarmányt az árvíz miatt takarmánnyal nem rendelkező termelő- szövetkezetek és egyénileg gazdálkodók ingyen kapják. Az árvíz által megrongált, vagy rombadöntött épületek helyreállítására, illetve újjáépítésére ingyenes műszaki segítség nyújtását, hosszúlejáratú hitelés pénzsegély folyósítását határozta el a Minisztertanács. Az árvízkárosultak az építőanyagok költségei mellett az építkezésen dolgozó szakmunkások munkadíjára is hosszúlejáratú hitelt vehetnek igénybe. Az egyes személyeknek nyújtható kölcsön mértékét, az ingyenes segély és a hosszú- lejáratú bankhitel arányát — a károsultak anyagi helyzetének és a rendelkezésre álló saját építőanyagának figyelembevételével — műszaki felmérés alapján a helyi tanácsok végrehajtó bizottsága határozza meg. Kimondotta a Miniszter- tanács, hogy az újjáépített házakat általában téglából kell építeni és az alapozáshoz főként követ kell használni. A szükség esetén vályogból történő építkezéseknél is feltétlenül kellő magasságú kő- vagy tég a- lábazatot kell építeni. Az árvízsújtotta lakosság adó- és beadási kötelezettségeivel, valamint biztosítási díjtartozásaival kap' csolatban elhatározta a Minisztertanács, hogy a 100 százalékos kárt szenvedett! lakosság 1956. évi adóját és biztosítási díjtartozását törölni, a részleges kárt szenvedettek adóját és biztosítási díját pedig a kár mértéke szerint. — mérsékelni kell. Az adókedvezmény iránti kérelmet a községi tanács végrehajtó bizottságához kell benyújtani és a bejelentett károk alapján külön bizottság állapítja meg az adókedvezmény mértékét. Elhatározta a Miniszter- tanács, hogy az árvízkárt szenvedett termelőket, károsodásuk mértékéhez képest, beadási kedvezményben kell részesíteni, s kötelezte a begyűjtési minisztert, hogy a nyújtandó kedvezmény mértékére sürgősen tegyen javaslatot. A Minisztertanács lehetővé kívánja tenni, hogy az állami vállalatok és költségvetési szervek pénzösszegeket is felajánlhassanak az árvízkárok helyreállításának fedezésére, ezért engedélyezte, hogy az állami vállalatok a megtervezett önköltséghez képest elérendő további önköltségcsökkentésből, a költségvetési szervek pedig személyi, dologi és adminisztrációs kiadásaik megtakarításaiból meghatározott összegű felajánlásokat tegyenek az árvízkárosullak javára. A Minisztertanács felhívja az árvízsújtotta területek lakosságát és a társadalmi szerveket, hogy a helyreállítási munkában és a mezőgazdasági munkákban ugyanolyan odaadással és erőfeszítéssel vegyék ki részüket, mint ahogy ez árvíz elleni védekezés idején dolgoztak, hogy az országunkat ért súlyos .és nagyarányú kárt minél gyorsabban helyrehozhassuk. Április 4-re készül megyénk parasztsága Az április 4-e tiszteletére indult begyűjtési versenyben megyénkben 152 község, 145 tsz. és 8183 termelő van versenyben. A mátészalkai járásban 1307, a nyíregyházi járásban 1237, a csengeri járásban 1141 termelő csatlakozott a versenyhez. Pátyo- don Farkas József áb. elnök 42 termelőt szervezett a párosversenyre. Porcsalmán 81 termelő tett vállalást április 4-re. Tiszavasváriban több mint ezer dolgozó paraszt vállalta, hogy beadási kötelezettségének nagy részét április 4-re teljesíti; Nagy vetélkedés folyik az első helyért. Az a község, amelyik országos viszonylatban első lesz a begyűjtésben — 30.000. a második 25.000, a harmadik 15.900 forintot kap a község fejlesztésére. — Megyei viszonylatban első 6000, második 5000, a harmadik 4000 forint községfejlesztési prémiumban részesül. Beke Béla megyei begyűjtési hivatal. * A tyukodi gépállomáson április 4-e tiszteletére 7 brigád, 40 traktoros lépett egymással párosversenyre. Cél: a trágyaszállítás és a talajmunkák jóminőségben való elvégzése. A trágyaszállításban az első helyet Erdős András foglalta el, aki tervét 158.8 százalékban teljesítette. Második Jócsik Gyula, harmadik Kiss Gábor. Talajmunkákban Dénes Béla, Kelemen Antal és Kiss Mihály tűntek ki. A brigádok közül Kiss Zsig- mond és Szilágyi Miklós brigádja kerültek az élre. 200 munkaegységes mozgalom A zsurki MNDSZ-szerve- zet vezetősége arról számol be levelében, hogyan készülnek az asszonyok a tavaszi mezőgazdasági munkákra a tsz-ben. „TSZ-ünk- ben — írják — 200 munkaegységes mozgalom bontakozott ki. Az állammal szembeni kötelezettségeink nagyrészét teljesítettük március 15-re. Sertésbeadási kötelezettségünk 80, szarvas- marha kötelezettségünk 50 százalékát beadtuk. Asszonyaink hozzájárultak a gyümölcsfák ápolásához is.' Sokat segített a fametszés, fakaparás, valamint a faoltásban Dallos Mártonná, Halász Andrásné és Zöldi Ilona. Mészáros elviárs jeisniése a tiborszállási PeiőSi TSSE"b61 Friss hantokat simogat a szél a tiborszállási határban. Tegnap a Petőfi TSZ területén 3 hold tavaszi szántást végeztünk el, s ma már vetőgép halad a traktor nyomában. Megkezdtük a tavaszi búza vetését. Befejeztük 36 hold őszi kalászosról a víz levezetését. A tsz. minden tagja1 talpon volt. Szivattyú segítségével, árkol ássál sikerült a legveszélyesebb helyeket vízmentesíteni. 80 négyzetméter dohány- melegágyat elkészítettünk, s megkezdjük a dohány- mag vetését
