Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-22 / 70. szám
NÉPLAP 105*. március J8Ä. csütörtök A ierntiésliozain növeléséért! Befejezték az észtek Sejtrágyázását a nyírtétéin Szabad Kép TSZ-ben MeBifltainazték a nyíregyházi 33. sz. Bfltíkezíekeéési Vállalat kfrálá éotgizáit Az 1955. évben balesetmentes közlekedésért az Autófelügyelet hat dolgozót oklevéllel és 500 forinttal jutalmazott. Az őszi csúcs- forgalomban elért kiváló eredményükért többek között Hékman György igazgató, Szabó Ferenc forgalmi osztályvezető, Harsányi Tibor mérnök, Fenyvesi Józsefivé menetirányító, Vitéz József vezénylő tiszt, Szo- váti Ferenc műhelyfőhök, Sütő Sándor. Kerekes István mátészalkai és Kovács István lcisvárdai autószerelők kaptak jutalmat a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumtól. Az autóközlekedési vállalat dolgozói április 4-c tiszteletére felajánlást tettek a karambolmentes közlekedés, a járat kimaradás megszüntetése, az üzemanyag megtakarítása és t 200.000 kilométeres mozgalom érdekében. Orosz Zoltán, a Néplap levelezője A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap eseményei bőt A nyírteleki Szabad Nép .Muri János tapasztalt do- TermelŐGZövetkezet tagjai hánytermelők befejezték 16 ,, , dchányrr.elegágy eikészitémar nem is napokban, ha- gét /napo£bB/n az elké. nem ■ órákban számolták azt Szült melegágyakba megaz időt, amelyik elválasz- íotta őket a tavaszi munkák megkezdésétől. A kora reggeli órákat választotta ki a 20 tagból álló műtrá- gy aszóró brigád, amikor a | fagy még nem engedett fel í és nem volt nagy a sár. A i tsz. DISZ-fiataljai reggel 51 órakor már talpon voltak, hogy minden alkalmas percet kihasználjanak. E serény igyekezetnek meg lett az eredménye: , március 2t-re befejeződött 150 hold őszi kalászos fejtrágyázása. A DISZ-tagok közül különösen élen járt a munkában Tóth Imre, ifjú Nagy Pál, Takács György és Pur János. A tsz. dohánytermelő munkacsapata még a tél fői;'»mán előkészítette a melegágyakhoz szükséges magházföldet. Most pedig idős Nagy Pál, Poltz Mihály. Buzsik Ferenc és idős kezdik a dohánymag vetését. Az eddig elért munkasikereket azzal folytatják tovább a tsz-ben, hegy április 4-ig elvetnek 8 hold 'akar mányborsót, 5 hold tavaszi búzát és 40 hold tavaszi árpát. A tavaszi árpát — a talaj jofc’p kihasználása érdekében — lóherével vetik felül. Gondos gazda tanácsai Kezdjük meg a karai kerti Maivak vetését Az MSZT szervezetek gazdag programot készítettek a Magyar-Szovjet Barátsági Hónapra, ennek nagyrészét már megvalósították. Rendezvényeiken a dolgozók ezrei, tízezrei vettek részt, ismerték meg közelebbről a szovjet dolgozók életét, munkáját. Egyedül a bakialórántházi járásban 65 előadás hangzott el a Szovjetunióról. Több mint 30 helyen tartottak eddig élménybeszámolót a Szovjetunióban járt küldöttségek tagjai. Hertelendi Sándomé j nyíregyházi pedagógus a j nyíregyházi homokkisérleti gazdaságban és a tanító-, képző iskolában számolt be a Szovjetunióban szerzett tapasztalatairól. Legközelebb a tiszavasvári termelőszövetkezetekben tart élmény beszámolót, ahol ismerteti majd a gorbácsi és a nagylucskai kolhozokban látottakat is. . Kisvárdán mintegy negyven helyen népszerűsítő plakátokat helyeztek el a községben. Több mint 70 Szovjetuniót ismertető vándor kiállítás járja a megyét, A nagy kallói járásban és Nyíregyházán a kárpát- ukrajnai küldöttség Sza- bolcs-Szafmár megyei útjáról készített fényképfelvétel kiállítást mutatják be. A nyíregyházi megyei kórházban orvos napot rendeztek, amelyen „mint vezető kórház szerepéről és feladatairól. valamint az egészségügy szovjet minta szerinti területi szervezéséről1 folytattak megbeszélést. Nagy sikerrel zárult a barátsági. hónap keretében, megrendezett diákhét is. amelyet a megye valameny- nyi középiskolájában megtartottak. Ezen a héten sok műsorral egybekötött barátsági estet tartottak. Több helyen házi versenyt rer-, deztek orosz nyelvből. A kisvárdai tanítónőképp diákjai albumot készítettek, amit Leningrad egyik középiskolájába küldenek el. mondása szerint a mákot már a hóra elvethetjük s csak akkor kapunk jó termést. Természetesen koratavaszi vetéseinknél nem tesszük ezt meg szószerint. Hanem amilyen korán csak lehet, végezzük el a korai veteményezést. Miért kell ezt így tennünk? Egyszerűen azért, mert ezáltal biztosíthatjuk növényeinknek a megfelelő tenyésztési feltételeket. A mákot, borsót azért kell korán vetni, hogy meg, >1 cg;«i*i//,ük a Minisztertanács és a SZOT Elnökség rándorzászlaját“ Nyírbátori levelesok a levelezésről A Szabolcs-Szatmár megyei Malomipari Egyesülés 1955. IV; negyedében végzet munkája alapján másodszor nyerte el az élüzem címet és 1955. második félévének eredményei alapján elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Elnökség vándorzászlaját. Az Egyesülés d "gozói az elmúlt napokban tartották meg ünnepségüket Nyíregyházán a Helyőrség Tiszti Klubjában. — Ezt a napot az Egyesülés dolgozói tették ünneppé a jó munkájukkal. — mondotta köszöntő beszédében dr. Petőházi Sándor begyűjtési miniszter helyettes. A dolgozók, s. a j vendégek mintegy 200-an nagy érdeklődéssel hallgatták meg a miniszterhelyettes elvtárs beszédét. Szilágyi Menyhért elvtárs SZMT elnök, Takács Ferenc elvtárs a Városi Pártbizottság PTC vezetője, valamint dr. Molnár Jenő elvtárs a Megyei Tanács elnökhelyettese a dolgozók jó munkáját elismerő és további sikerek kivívására lelkesítő beszédet mondott. Az V, sz. Iskola úttörői piros szekfű csokorral kö- sri-ctÖtték a Minisztertanács és a SZOT Elnökség vándorzászlajának büszke tulajdonosait. A zászlót Bres- tyánszki Antal elvtárs, a I lomipari Egyesülés igazgatója vette át a Borsod- Abauj-Zemnlén mepvei Malomipari Eovesülés igazgatójától. „Megőrizzük a Minisztertanács és a SZOT Elnökség vándorzászlaját'1 •— ígérte Brestyánszki elvtára a dolgozók nevében. Az ünnepsé«*»« 10 dolgo- 2ó kaoott kitüntetést és mintegy 6ö-an kaptak pénzjutalmat. Színvonalas kuL túrműsor és műsora követte ,z ünnepséget. .’édjük a termést az idő nelegedésével mind jobban •záporodé kártevő rovaroktól. — Mindenki tudja, — 'aki valamit is ért lozzá —, hogy a későn vetett mák nem sokat ér, mert a máktokbarkó, a ,,mák-kukac” a tok belsejében összerágja a termést. 3 így pedig nem termelünk mást csak mákkórót! Viszont, ha már most elvet-i |ük a mákot — és a többi! koraiak magvait, —- akkor! a kukacnak „kinő a foga alól” és nem tud kárt okozni a termésben. Ugyanez a helyzet a borsónál is. Általános tapasztalat, hogy a háziasszony és a gazda legnagyobb bosszúságára, már a gyenge borsóhüvelybe befúrja magát a borsózsizsik és tönkreteszi, megfúr- kálja a szemeket. Ez a kártétel szintén a kései vetéséit idején terjed él nagyon. A borsónál ugyanis különösen vigyázni kell arra» hogy jó, egészséges vetőmagot Vessünk el, mert a zsizsik aa „ablakos” borsószemekben telel át s ha ezeket elvetjük, akkor kész a baj. De ha korán vétjük a borsót, mire a bogár lerakná tojásait, a csövek már megkeményednek. Sárgarépának, petrezselyemnek, csillagfürtnek, hagymának sem árt a koratavaszi hideg. Ezeknek is megkezdhetjük a vetését, így korábban kapunk friss zöldséget, a csillagtürt után pedig hamarabb vethetünk másodnövényeket. hogy nagy probléma előtt állnak az érettségizők: hová menjenek dolgozni? Jó lenne, ha ezzel is foglalkozna az ifjúsági melléklet. Csesz- lai elvtársnő megígérte, hogy, rövjdesen megír já egy-két érettségiző véleményét a tovább tanulásról, illetve a termelőmunkában való elhelyezkedés kérdéséről. Szeretnénk azt is ol-. vasni: hogyan segítenek a fiatalok a tanácsoknak, i vagy hogyan dolgozzák fel a XX. pártkongresszus1 anyagát. — Eddig még nem olvastam a lapban ilyen cikket, s én sem írtam még, hogy a szünidőben segítettünk a tanácsnak: a községfejlesztési terveket és a háromszázalékos termésátlag emelés célját beszéltük meg a község dolgozó parasztjaival. Nem írtam arról sem, — de a jövőben írni fogok — hogy hogyan tanulmányozzuk, osztályfőnöki órán a XX. kongresz- szus anyagát. Sok hasznos javaslatot mondottak el a nyírbátori levelezik. Az értekezleten olyan levelezők is resztvettek, akik eddig kevés levelet írtak a szerkesztőségnek, mint például Tóth Béla nyírbátori és Czakó Zsófia penészleki levelező. A Néplap szerkesztősége, reméljük, ezzel is közelebb került levelezőihez, ami a jobb munka alapja. K. T. „Ätkos örökség" eredményeket érnek el az úttörő csapatok, DlSZ-szer- vezetek, de az nincs benne, hogy hogyan, milyen módszerrel dől sóztak. Megígérem, hogy erről a kérdésről eddigi tapasztalataim alapján rövidesen írni fogok. Bodnár István a nyírbátori faipari Ktsz-ből szokott levelet írni, főleg sporttudósításokat. Az a véleménye, hogy a lap keveset foglalkozik a vidéki sporttal. — Fontosnak tartom, hogy a levelező sokoldalú problémákkal foglalkozzon. — Ez a véleménye Ignácz Sándor nyírgelsei levelezőr nek. — Olvasom az újságban, hogy egyik községben begyűjtési verseny indult, a másikban már teljesítették a beadást az első negyed- övre. És azon gondolkoz- jtam, hogy én miért nem ; írtam meg, hogy Gehe tej- i bői és sertésből teljesítette i féfés i beadási kötelezettségét és április 4-íc baromfiból és tojásból is teljesíti. Meg aztán a tanács mun- j Icáján kívül mással nem (nagyon szoktam fog’alkoz- j ni, pedig volna mit írni, i például a népművelési 'munkáról is. A ísz-ban kul- i túrcsoport, az iskolában j énekkórus alakult. A jövő- ’ ben beszámolok ezeknek a csoportoknak munkájáról. I Csesz] ai Erzsébet gimAz újítási javaslatok úgyi sorakoznak Veres László j újítási megbízott asztalán,! mint könyvállványon aj könyvek. Nincs olyan nap. hogy aj kisvárdai Vulkán formázol,; öntői, lakatosai és műszaki J dolgozói ne adnának be valami értékes minőségjavító; újítási Javaslatot. Ügy esett, hogy a jó múlt-; torában (5—6 hónapja) Ka'a Adám és Koncz Árpád átadott az akkori újítási megbízottnak, Becskerekinek egy javaslatot, az öntőtégelyek ' salakfogójára vonatko- kozólag. És uram bocsa’... ez a kis javaslatocska még a jelenben is ott sorakozik az említett levelek közöt1, a régi újítási megbízott mulasztásából, és a jelenlegi óvatosságából. — Nem érdemes itt törni az embernek a fejét — int lemondóan Koncz Árpád, a szakma kiváló dolgozója, aki 10 éve dolgozik a vasöntödében. , Több újítását már elfogadták a legtöbbször két-három hetes utánajárás, sürgetés, fellebbezés és fenyegetés után. Kérdés, hogy a többi do1 I tiszavasvári Kossuth Termelőszövetkezet kulturális életéről go/.o újításait is ilyen rendkívüli ütemben vitelezik-e ki, mint a Katáékét, vagy csak ezek az elvtársak peches emberek? — Én sem adok bő több újítást — mondja el bánatát Somogyi művezető. — Minek? A magarr fajtáét csak leteszik, ha a „feje,"!:11 közül valaki bead egy kisebb jelentőségű újítást. a::l rögtön kézbeveszik. Pedig most is lenne, vagy kettő... És mit mond mindezekre az újítási megbízott” — Én nem tehetek sokat. Ez az „átkozott örökség" az oka mindennek. Az elődöm rámhagyta a sok zavaros ügyet, máról holnapra nem bírom tisztázni. Most intézem •& négy századik újítást és már 900-On faJil futott be. Az üzemi bizottság ós a pártszervezet vezetősége úgy látszik, jelentéictejennek tartják, hogy ilyen ügyekkel is gyakorta foglalkozzanak. Pedig a dolgozók nagy újítási kedve —• ilyen körülmények között — hamarosan elmegy. Többet várnak az Ü. B-től, a pártszervezettől és a müMcg egy-ket hete is hideg, zitvankós téli id* volt. Az emberek sietve, összehúzott nyakkal igyekeznek' haza. A Kossuth Term elő- j szövetkezet helyiségében ‘ azonban nem törődnek ej hideggel. Durúzscl a. tűz a j jó kályhákban, körülötte j nevetés, kacagás, izgalom. A knl túr csoport tagjai > gyülekeznek a próbára.' Számtalan a kérdés a színdarabot betanító IJankó Lászlóié tanítónő’és Tóth Márta táncot tanító nevelő jelé. — Hogy lesz? — Mint. lesz? Sikerül-e? — Lesz-e közönség? Az MTU iskola nö- ven i ékéivel közösen rendezi.le az előadást, heves a fiatal férfi a tsz-ben, s a lányoknak iáncospír kell. A zenészek is megérkeznek, az izgalom tetőfokára hág, kezdődik a próba. Száll a zene. belevegyül az erőteljes férfihang: „Ne haragudj édesanyám, utánad is járt az apám...“ Kiérkezett az előadás napja, március 11. A kultúrterem zsúfolásig megtelik, jönnek a többi tss-ekből az érdeklődők nézelődni, szórakozni, tanulni j Tíz tagúi renderőffárje van,' nem lesz hiba. Bál is lesz, a rendzavarokat nem szívesen látják ilyen helyen, felgördül a függöny. XVin- ginder János elnök megnyitó beszéde után. peregnek a mű sorszámok. Szín darabok, szavalatok, énekszámok váltják egymást. A teremben a csend a fokmérője a közönség érdeklődésének. Tapsorkán kiséri a legördülő függönyt. A szereplők boldogok, vidámak, jól sikerült az előadás, érdemes volt fáradozni. A műsor után elrendezik a székeket, megszólal a zene, s ki-ki a párjával táncol kivilágos virradatig. Legboldogabb azonban a két nevelő, akik fárdtságot ■nem ismerve foglalkoztak a tsz. fiatalokkal, ök is jól érzik magukat a fiatalok között. akik szeretettel veszik őket körül. Érzik, egyik legszebb feladat az iskolából kikerült fiatalok nevelése. Nem is hagyják abba ezt a munkát, terveznek, beszélgetnek. Közben melléjük surran az egyik szereplő s mondja: — Tanító néni. ugye május elsejére méh szebbet tanulunk? VARGA GÁBORNtszaki vezetőktől, igazságos elbírálást, helyes mérlegelést és gyors intézkedést kérnek minden újítási ügyben, amely jelenleg még intézésre vár, hogy no hónapok teljenek el, míg sor kerül a 900 újítási javaslatra. o q A Néplap szerkesztősége j Nyírbátorban beszélgetett h legutóbb a járás levelezői- ■ vei és tudósítóival. ,Az| alábbiakban az ott elhang-1; zott véleményekről, javas-): latokról közlünk részlete- j kei, | — Olvastam a Néplap- j ban számtalanszor — mond-» ta Varga László nyírderzsi > levelező, — hogy mi történik j más községekben, hogyan | dolgosnak a diszisták. — [ Nálunk a DISZ tagkönyv- kiosztó taggyűlésen a szervezet taglétszáma 34-ről 57-re emelkedett. A Vörös Csillag TSZ-ben DISZ-bri- gád alakult. Mindezeket I nem írtam meg a szerkesztőségnek és most látom, hogy rosszul tettem. — Én bíráló levelet írtam a Néplápnak, s így lettem [ ; tudósító, — mondja Kovács j Endre, a nyírbátori járási) ; tanács dolgozója. — I’er- j ! sze, akiket megbíráltam, ; eleinte haragudtak és nem [ jó szemmel nézték tényke-í désem. Azóta megváltozott f a helyzet. Gyakran, ha kint j vagyok vidéken, megkér- j nek, hegy írjam meg ered- í menyüket, vagy panasa«*- kat a Néplapnak. J6 a kapcsolatom a szarkesztő- ! seggel és sok segítséget ka- ! pok a munkatársaktól. Ne- j künk levelezőknek érezni j kell, hogy a sajtó szemei, í vágyónk és kötelességünk | értesíteni a lapot minden ; lényeges eseményről, i Gazda László, a nyírbátori j úttörő csapat vezetője cl-: mondotta, hogy eddig csak I arról írt a lapnak; milyen j munkát végeznek az úttörőit. — Gyakran olvashat- ■ i juk az újságban, hogy jó1
