Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)

1956-03-22 / 70. szám

NÉPLAP 105*. március J8Ä. csütörtök A ierntiésliozain növeléséért! Befejezték az észtek Sejtrágyázását a nyírtétéin Szabad Kép TSZ-ben MeBifltainazték a nyíregyházi 33. sz. Bfltíkezíekeéési Vállalat kfrálá éotgizáit Az 1955. évben baleset­mentes közlekedésért az Autófelügyelet hat dolgozót oklevéllel és 500 forinttal jutalmazott. Az őszi csúcs- forgalomban elért kiváló eredményükért többek kö­zött Hékman György igaz­gató, Szabó Ferenc forgalmi osztályvezető, Harsányi Ti­bor mérnök, Fenyvesi Jó­zsefivé menetirányító, Vitéz József vezénylő tiszt, Szo- váti Ferenc műhelyfőhök, Sütő Sándor. Kerekes Ist­ván mátészalkai és Kovács István lcisvárdai autószere­lők kaptak jutalmat a Köz­lekedés és Postaügyi Mi­nisztériumtól. Az autóközlekedési vál­lalat dolgozói április 4-c tiszteletére felajánlást tet­tek a karambolmentes köz­lekedés, a járat kimaradás megszüntetése, az üzem­anyag megtakarítása és t 200.000 kilométeres mozga­lom érdekében. Orosz Zoltán, a Néplap levelezője A Magyar-Szovjet Barátsági Hónap eseményei bőt A nyírteleki Szabad Nép .Muri János tapasztalt do- TermelŐGZövetkezet tagjai hánytermelők befejezték 16 ,, , dchányrr.elegágy eikészité­mar nem is napokban, ha- gét /napo£bB/n az elké. nem ■ órákban számolták azt Szült melegágyakba meg­az időt, amelyik elválasz- íotta őket a tavaszi mun­kák megkezdésétől. A kora reggeli órákat választotta ki a 20 tagból álló műtrá- gy aszóró brigád, amikor a | fagy még nem engedett fel í és nem volt nagy a sár. A i tsz. DISZ-fiataljai reggel 51 órakor már talpon voltak, hogy minden alkalmas per­cet kihasználjanak. E se­rény igyekezetnek meg lett az eredménye: , március 2t-re befejeződött 150 hold őszi kalászos fejtrágyázása. A DISZ-tagok közül külö­nösen élen járt a munká­ban Tóth Imre, ifjú Nagy Pál, Takács György és Pur János. A tsz. dohánytermelő munkacsapata még a tél fői;'»mán előkészítette a melegágyakhoz szükséges magházföldet. Most pedig idős Nagy Pál, Poltz Mi­hály. Buzsik Ferenc és idős kezdik a dohánymag veté­sét. Az eddig elért munkasi­kereket azzal folytatják to­vább a tsz-ben, hegy április 4-ig elvetnek 8 hold 'akar mányborsót, 5 hold tavaszi búzát és 40 hold tavaszi árpát. A tavaszi árpát — a talaj jofc’p kihasználása ér­dekében — lóherével vetik felül. Gondos gazda tanácsai Kezdjük meg a karai kerti Maivak vetését Az MSZT szervezetek gazdag programot készítet­tek a Magyar-Szovjet Barát­sági Hónapra, ennek nagy­részét már megvalósították. Rendezvényeiken a dolgo­zók ezrei, tízezrei vettek részt, ismerték meg köze­lebbről a szovjet dolgozók életét, munkáját. Egyedül a bakialórántházi járásban 65 előadás hangzott el a Szov­jetunióról. Több mint 30 helyen tartottak eddig él­ménybeszámolót a Szovjet­unióban járt küldöttségek tagjai. Hertelendi Sándomé j nyíregyházi pedagógus a j nyíregyházi homokkisérleti gazdaságban és a tanító-, képző iskolában számolt be a Szovjetunióban szer­zett tapasztalatairól. Legkö­zelebb a tiszavasvári terme­lőszövetkezetekben tart él­mény beszámolót, ahol is­merteti majd a gorbácsi és a nagylucskai kolhozokban látottakat is. . Kisvárdán mintegy negy­ven helyen népszerűsítő plakátokat helyeztek el a községben. Több mint 70 Szovjetuniót ismertető ván­dor kiállítás járja a me­gyét, A nagy kallói járásban és Nyíregyházán a kárpát- ukrajnai küldöttség Sza- bolcs-Szafmár megyei útjá­ról készített fényképfelvétel kiállítást mutatják be. A nyíregyházi megyei kórház­ban orvos napot rendeztek, amelyen „mint vezető kór­ház szerepéről és feladatai­ról. valamint az egészség­ügy szovjet minta szerinti területi szervezéséről1 foly­tattak megbeszélést. Nagy sikerrel zárult a ba­rátsági. hónap keretében, megrendezett diákhét is. amelyet a megye valameny- nyi középiskolájában meg­tartottak. Ezen a héten sok műsorral egybekötött barát­sági estet tartottak. Több helyen házi versenyt rer-, deztek orosz nyelvből. A kisvárdai tanítónőképp diákjai albumot készítettek, amit Leningrad egyik kö­zépiskolájába küldenek el. mondása szerint a mákot már a hóra elvethetjük s csak akkor kapunk jó ter­mést. Természetesen kora­tavaszi vetéseinknél nem tesszük ezt meg szószerint. Hanem amilyen korán csak lehet, végezzük el a korai veteményezést. Miért kell ezt így tennünk? Egysze­rűen azért, mert ezáltal biztosíthatjuk növényeink­nek a megfelelő tenyésztési feltételeket. A mákot, borsót azért kell korán vetni, hogy meg­, >1 cg;«i*i//,ük a Minisztertanács és a SZOT Elnökség rándorzászlaját“ Nyírbátori levelesok a levelezésről A Szabolcs-Szatmár me­gyei Malomipari Egyesülés 1955. IV; negyedében vég­zet munkája alapján másod­szor nyerte el az élüzem cí­met és 1955. második fél­évének eredményei alapján elnyerte a Minisztertanács és a SZOT Elnökség ván­dorzászlaját. Az Egyesülés d "gozói az elmúlt napok­ban tartották meg ünnepsé­güket Nyíregyházán a Hely­őrség Tiszti Klubjában. — Ezt a napot az Egyesü­lés dolgozói tették ünneppé a jó munkájukkal. — mon­dotta köszöntő beszédében dr. Petőházi Sándor begyűj­tési miniszter helyettes. A dolgozók, s. a j vendégek mintegy 200-an nagy érdek­lődéssel hallgatták meg a miniszterhelyettes elvtárs beszédét. Szilágyi Menyhért elvtárs SZMT elnök, Ta­kács Ferenc elvtárs a Vá­rosi Pártbizottság PTC ve­zetője, valamint dr. Molnár Jenő elvtárs a Megyei Ta­nács elnökhelyettese a dol­gozók jó munkáját elismerő és további sikerek kivívá­sára lelkesítő beszédet mon­dott. Az V, sz. Iskola úttörői piros szekfű csokorral kö- sri-ctÖtték a Minisztertanács és a SZOT Elnökség ván­dorzászlajának büszke tu­lajdonosait. A zászlót Bres- tyánszki Antal elvtárs, a I lomipari Egyesülés igaz­gatója vette át a Borsod- Abauj-Zemnlén mepvei Ma­lomipari Eovesülés igazga­tójától. „Megőrizzük a Mi­nisztertanács és a SZOT El­nökség vándorzászlaját'1 •— ígérte Brestyánszki elvtára a dolgozók nevében. Az ünnepsé«*»« 10 dolgo- 2ó kaoott kitüntetést és mintegy 6ö-an kaptak pénz­jutalmat. Színvonalas kuL túrműsor és műsora követ­te ,z ünnepséget. .’édjük a termést az idő nelegedésével mind jobban •záporodé kártevő rovarok­tól. — Mindenki tudja, — 'aki valamit is ért lozzá —, hogy a későn ve­tett mák nem sokat ér, mert a máktokbarkó, a ,,mák-kukac” a tok belse­jében összerágja a termést. 3 így pedig nem termelünk mást csak mákkórót! Vi­szont, ha már most elvet-i |ük a mákot — és a többi! koraiak magvait, —- akkor! a kukacnak „kinő a foga alól” és nem tud kárt okoz­ni a termésben. Ugyanez a helyzet a borsónál is. Álta­lános tapasztalat, hogy a háziasszony és a gazda leg­nagyobb bosszúságára, már a gyenge borsóhüvelybe befúrja magát a borsózsi­zsik és tönkreteszi, megfúr- kálja a szemeket. Ez a kártétel szintén a kései ve­téséit idején terjed él na­gyon. A borsónál ugyanis különösen vigyázni kell ar­ra» hogy jó, egészséges ve­tőmagot Vessünk el, mert a zsizsik aa „ablakos” borsó­szemekben telel át s ha ezeket elvetjük, akkor kész a baj. De ha korán vétjük a borsót, mire a bogár le­rakná tojásait, a csövek már megkeményednek. Sárgarépának, petrezse­lyemnek, csillagfürtnek, hagymának sem árt a ko­ratavaszi hideg. Ezeknek is megkezdhetjük a vetését, így korábban kapunk friss zöldséget, a csillagtürt után pedig hamarabb vethetünk másodnövényeket. hogy nagy probléma előtt állnak az érettségizők: hová menjenek dolgozni? Jó len­ne, ha ezzel is foglalkozna az ifjúsági melléklet. Csesz- lai elvtársnő megígérte, hogy, rövjdesen megír já egy-két érettségiző vélemé­nyét a tovább tanulásról, illetve a termelőmunkában való elhelyezkedés kérdésé­ről. Szeretnénk azt is ol-. vasni: hogyan segítenek a fiatalok a tanácsoknak, i vagy hogyan dolgozzák fel a XX. pártkongresszus1 anyagát. — Eddig még nem olvastam a lapban ilyen cikket, s én sem írtam még, hogy a szünidőben segítet­tünk a tanácsnak: a község­fejlesztési terveket és a háromszázalékos termésát­lag emelés célját beszéltük meg a község dolgozó pa­rasztjaival. Nem írtam ar­ról sem, — de a jövőben írni fogok — hogy hogyan tanulmányozzuk, osztályfő­nöki órán a XX. kongresz- szus anyagát. Sok hasznos javaslatot mondottak el a nyírbátori levelezik. Az értekezleten olyan levelezők is resztvet­tek, akik eddig kevés leve­let írtak a szerkesztőség­nek, mint például Tóth Béla nyírbátori és Czakó Zsófia penészleki levelező. A Néplap szerkesztősége, reméljük, ezzel is közelebb került levelezőihez, ami a jobb munka alapja. K. T. „Ätkos örökség" eredményeket érnek el az úttörő csapatok, DlSZ-szer- vezetek, de az nincs benne, hogy hogyan, milyen mód­szerrel dől sóztak. Megígé­rem, hogy erről a kérdésről eddigi tapasztalataim alap­ján rövidesen írni fogok. Bodnár István a nyírbá­tori faipari Ktsz-ből szokott levelet írni, főleg sporttu­dósításokat. Az a vélemé­nye, hogy a lap keveset foglalkozik a vidéki sport­tal. — Fontosnak tartom, hogy a levelező sokoldalú problémákkal foglalkozzon. — Ez a véleménye Ignácz Sándor nyírgelsei levelezőr nek. — Olvasom az újság­ban, hogy egyik községben begyűjtési verseny indult, a másikban már teljesítették a beadást az első negyed- övre. És azon gondolkoz- jtam, hogy én miért nem ; írtam meg, hogy Gehe tej- i bői és sertésből teljesítette i féfés i beadási kötelezettsé­gét és április 4-íc barom­fiból és tojásból is teljesíti. Meg aztán a tanács mun- j Icáján kívül mással nem (nagyon szoktam fog’alkoz- j ni, pedig volna mit írni, i például a népművelési 'munkáról is. A ísz-ban kul- i túrcsoport, az iskolában j énekkórus alakult. A jövő- ’ ben beszámolok ezeknek a csoportoknak munkájáról. I Csesz] ai Erzsébet gim­Az újítási javaslatok úgyi sorakoznak Veres László j újítási megbízott asztalán,! mint könyvállványon aj könyvek. Nincs olyan nap. hogy aj kisvárdai Vulkán formázol,; öntői, lakatosai és műszaki J dolgozói ne adnának be va­lami értékes minőségjavító; újítási Javaslatot. Ügy esett, hogy a jó múlt-; torában (5—6 hónapja) Ka'a Adám és Koncz Árpád át­adott az akkori újítási meg­bízottnak, Becskerekinek egy javaslatot, az öntőtége­lyek ' salakfogójára vonatko- kozólag. És uram bocsa’... ez a kis javaslatocska még a jelenben is ott sorakozik az említett levelek közöt1, a régi újítási megbízott mu­lasztásából, és a jelenlegi óvatosságából. — Nem érdemes itt törni az embernek a fejét — int lemondóan Koncz Árpád, a szakma kiváló dolgozója, aki 10 éve dolgozik a vas­öntödében. , Több újítását már elfogadták a legtöbb­ször két-három hetes utána­járás, sürgetés, fellebbezés és fenyegetés után. Kérdés, hogy a többi do1 I tiszavasvári Kossuth Termelőszövetkezet kulturális életéről go/.o újításait is ilyen rend­kívüli ütemben vitelezik-e ki, mint a Katáékét, vagy csak ezek az elvtársak peches emberek? — Én sem adok bő több újítást — mondja el bána­tát Somogyi művezető. — Minek? A magarr fajtáét csak leteszik, ha a „feje,"!:11 közül valaki bead egy ki­sebb jelentőségű újítást. a::l rögtön kézbeveszik. Pedig most is lenne, vagy kettő... És mit mond mindezekre az újítási megbízott” — Én nem tehetek sokat. Ez az „átkozott örökség" az oka mindennek. Az elő­döm rámhagyta a sok zava­ros ügyet, máról holnapra nem bírom tisztázni. Most intézem •& négy századik újí­tást és már 900-On faJil futott be. Az üzemi bizottság ós a pártszervezet vezetősége úgy látszik, jelentéictejen­nek tartják, hogy ilyen ügyekkel is gyakorta fog­lalkozzanak. Pedig a dol­gozók nagy újítási kedve —• ilyen körülmények között — hamarosan elmegy. Töb­bet várnak az Ü. B-től, a pártszervezettől és a mü­Mcg egy-ket hete is hi­deg, zitvankós téli id* volt. Az emberek sietve, össze­húzott nyakkal igyekeznek' haza. A Kossuth Term elő- j szövetkezet helyiségében ‘ azonban nem törődnek ej hideggel. Durúzscl a. tűz a j jó kályhákban, körülötte j nevetés, kacagás, izgalom. A knl túr csoport tagjai > gyülekeznek a próbára.' Számtalan a kérdés a színda­rabot betanító IJankó Lász­lóié tanítónő’és Tóth Márta táncot tanító nevelő jelé. — Hogy lesz? — Mint. lesz? Si­kerül-e? — Lesz-e közön­ség? Az MTU iskola nö- ven i ékéivel közösen ren­dezi.le az előadást, heves a fiatal férfi a tsz-ben, s a lányoknak iáncospír kell. A zenészek is megérkeznek, az izgalom tetőfokára hág, kezdődik a próba. Száll a zene. belevegyül az erőtel­jes férfihang: „Ne haragudj édesanyám, utánad is járt az apám...“ Kiérkezett az előadás napja, március 11. A kultúrterem zsúfolásig megtelik, jönnek a többi tss-ekből az érdeklődők né­zelődni, szórakozni, tanulni j Tíz tagúi renderőffárje van,' nem lesz hiba. Bál is lesz, a rendzavarokat nem szí­vesen látják ilyen helyen, felgördül a függöny. XVin- ginder János elnök megnyi­tó beszéde után. peregnek a mű sorszámok. Szín darabok, szavalatok, énekszámok váltják egymást. A terem­ben a csend a fokmérője a közönség érdeklődésének. Tapsorkán kiséri a legör­dülő függönyt. A szereplők boldogok, vidámak, jól sike­rült az előadás, érdemes volt fáradozni. A műsor után elrendezik a székeket, megszólal a zene, s ki-ki a párjával táncol kivilágos virradatig. Legboldogabb azonban a két nevelő, akik fárdtságot ■nem ismerve foglalkoztak a tsz. fiatalokkal, ök is jól érzik magukat a fiatalok között. akik szeretettel ve­szik őket körül. Érzik, egyik legszebb feladat az iskolá­ból kikerült fiatalok neve­lése. Nem is hagyják abba ezt a munkát, terveznek, beszélgetnek. Közben mellé­jük surran az egyik szerep­lő s mondja: — Tanító néni. ugye május elsejére méh szebbet tanulunk? VARGA GÁBORNt­szaki vezetőktől, igazságos elbírálást, helyes mérlege­lést és gyors intézkedést kérnek minden újítási ügy­ben, amely jelenleg még intézésre vár, hogy no hó­napok teljenek el, míg sor kerül a 900 újítási javas­latra. o q A Néplap szerkesztősége j Nyírbátorban beszélgetett h legutóbb a járás levelezői- ■ vei és tudósítóival. ,Az| alábbiakban az ott elhang-1; zott véleményekről, javas-): latokról közlünk részlete- j kei, | — Olvastam a Néplap- j ban számtalanszor — mond-» ta Varga László nyírderzsi > levelező, — hogy mi történik j más községekben, hogyan | dolgosnak a diszisták. — [ Nálunk a DISZ tagkönyv- kiosztó taggyűlésen a szer­vezet taglétszáma 34-ről 57-re emelkedett. A Vörös Csillag TSZ-ben DISZ-bri- gád alakult. Mindezeket I nem írtam meg a szerkesz­tőségnek és most látom, hogy rosszul tettem. — Én bíráló levelet írtam a Néplápnak, s így lettem [ ; tudósító, — mondja Kovács j Endre, a nyírbátori járási) ; tanács dolgozója. — I’er- j ! sze, akiket megbíráltam, ; eleinte haragudtak és nem [ jó szemmel nézték tényke-í désem. Azóta megváltozott f a helyzet. Gyakran, ha kint j vagyok vidéken, megkér- j nek, hegy írjam meg ered- í menyüket, vagy panasa«*- kat a Néplapnak. J6 a kapcsolatom a szarkesztő- ! seggel és sok segítséget ka- ! pok a munkatársaktól. Ne- j künk levelezőknek érezni j kell, hogy a sajtó szemei, í vágyónk és kötelességünk | értesíteni a lapot minden ; lényeges eseményről, i Gazda László, a nyírbátori j úttörő csapat vezetője cl-: mondotta, hogy eddig csak I arról írt a lapnak; milyen j munkát végeznek az úttö­rőit. — Gyakran olvashat- ■ i juk az újságban, hogy jó1

Next

/
Thumbnails
Contents