Néplap, 1956. március (13. évfolyam, 52-77. szám)
1956-03-18 / 67. szám
\«pí;a i» 1956. irtárvitw 18. vueúroan Új erő a kukoricatermés fokozásának szolgálatában tapasztalatcsere a négyzetes vetésről a Nyírteleki Gépállomáson Március 14-én megyénk gépállomásainak és termelőszövetkezeteinek vezetői, pártszervezeti titkárai, mezőgazdászai, főgépészei és más dolgozói — mintegy 140 fő — gyűlt össze a Nyírteleki Gépállomáson a négyzetes vetés tanulmányozása céljából. A tapasztalatcsere-nap azzal kezdődött, hogy Áldott István, a gépállomások megyei vezetője üdvözölte a megjelenteket és vázolta a nap programját. Majd Soós Ede, a Nyírteleki Gépállomás igazgatója számolt be a gépállomás múlt évi tapasztalatairól a négyzetes vetéssel kapcsolatban. Soós elvtárs bevezetőjében elmondta, hogy a gépállomás körzetében tavaly 213 holdon vetettek négyzetesen kukoricát cs napraforgót. A termelőszövetkezetek azóta még jobban meggyőződtek a négyzetes vetés előnyeiről Ezt bizonyítja az, hogy az idén S00 holdra kötöttek szerződést. — Az a meggyőződésem, hogy ezt túlteljesítjük — mondotta Soós .elvtárs. A kukoricatermelés gépesítése ugyanis szerfölött indokolt. Tudvalévő, hogy a kenyér- gabona után a kukorica termőterülete foglalja el a legnagyobb helyet. A hozam tömegét tekintve pedig első a kukorica. Hogy milyen fontos az állattenyésztés szempontjából, arról felesleges beszélni. A kézi és fogatos műveléssel féméit kukorica hozama alacsony, minősége kifogásolható és előállítása drága. A 3 százalékos terméstöbblet elérését e három kívánalommal együtt kell megoldanunk. Ennek egy ik legfontosabb útja a gépesítés. A gépi négyzetes vetés az alapja annak, hogy géppel művelhessük és takaríthassuk be a kukoricát. A gépi négyzetes vetés előnyei t. Lehetővé teszi a ke- resztben-hosszában való gépi kapálását, amellyel jelentős kézimunka-erő szabadul fel. Kézi kapálásnál 100, fogatos kapálásnál 30, négyzetes vetésnél pedig csak 8 százalék a kézi munkaerő. Az sem közömbös, hogy az ember az egyik legnehezebb munkától, a kapálástól majdnem teljesen mentesül. 2. Négyzetes vetésnél a sorosvetéssel szemben 8— 10 kiló vetőmagot takarítunk meg holdanként. A Nyírteleki Gépállomás körzetében 600 hold gépi vetésre kötöttünk szerződést. Csupán nálunk 60 mázsa a megtakarítás. 3 forintos szabadpiaci áron számítva, ez 18.000 forintot ér. De úgy is nézhetjük, hogy 12 darab sertés meghizlaiására elegendő. 3. A tenyészterület, a levegő és a napfény kihasználása a négyzetes vetés esetében jobb. 4. A gépi munka gyorsabb, gyakrabban kapálhatunk s ezáltal a gyomtalanítás tökéletesebb. Ez az utónövények szempontjából is fontos követelmény. A beszámoló a továbbiakban felhívta a figyelmet a négyzetes vetés területének gondos előkészítésére. Az őszi szántást kora tavasszal simítózni kell. Később a talaj éltömődése, vagy kigazosodása esetén meg kell fogasolni, vagy kultivátorozni, esetleg tárcsázni. Ezeknek a munkáknak az iránya a szántással keresztben elősegíti a felszín elegyengetését. A négyzetes vetés technikája Első dolog a vetés megtervezése, amelynek az a célja, hogy biztosítani kell a gépi művelés lehetőségét. A négyzetbevető' gépnek és a művelő gépnek összhangt ban kell dolgozni. A kö- i | vetkező fontos lépés a vetésterület kijelölése, amely megfelelő előkészítessél legyen alkalmas a négyzetes vetésre és a gépi művelésre. A Nyírteleki Gépállomás jó eredményeinek titka az volt, hogy a íőmezőgazdász felülvizsgálta a • vetések előtt a területeket, hogy megfelelően vannak-e előkészítve. Továbbá nagy gondot fordítottak az állandó vetőbrígád kialakítására, amely 9 főből áll (két zetoros, öt traktoros, egy mezőgazdász és egy sze- jrelő). A szerelőt motorkerékpárral látták e1- Az élelmezést a gépállomás és a temel őszövet keketek együttesen oldották meg. Ez nagyon fontos a folyamatos munka biztosításához. A munkák megkezdése előtt a vetőbrígád 2 napos gyakorlaton sajátította el a gép helyes kezelését, az állomások kitűzésének és telepítésének gyakorlati teendőit. A gép átszállítását más termelőszövetkezet területére megfelelő szállító eszközzel időben biztosítani kell. Soós elvtárs befejezésül rámutatott arra, hogy a gépi négyzetes vetés és általában a népi munka érdeke a termelőszövetkezeteknek. A múlt évben 22 termelőszövetkezet átlagában 30.30 mázsa (csöves) kukoricát, 105 mázsa burgonyát, 160 mázsa cukorrépát termeltek holdanként. A Varjúlapos) Győzelem TSZ 1954-ben fogatos vetéssel 30 mázsa kukoricát termelt. 1955' ben gépi négyzetes vetéssel 37.8 mázsát ért el. Ezután Saly József ven zető főmérnök ismertette a- négyzetbevető gép alkatrészeit, műszaki kezelésének fontosabb kérdéseit. Málnás Alajos vezető mezőgazdász a kihelyezett mezőgazdászok feladatait ismertette. Az elméleti útmutatást gyakorlati bemutató és a gép beállításának, kezelésének, a terület kitűzésének, az állomás áthelyezésének begyakorlása követte. Ebéd előtt a négyzetes vetésről és a szarvasmarliatanyész- tésről szóló filmet tekintették meg a részvevők. Ebéd után ■ pedig a szerzett tapasztalatokat beszélték meg. A tapasztalatcsere-nap legfőbb tanulsága — amire sokan rámutatták — az, hogy a részvevők közül a legtöbben elsajátították a négyzetes vetés technikai lebonyolításának teendőit. Az új négyzetbevető gépek mellett — amelyeket most kapnak gépállomásaink — gazdagodott gépállomási dogozóink szakképzettsége is. Mindez azt jelenti, hogy új erőkkel gyarapodott megyénk mezőgazdasága a 3 százalékos terméstöbblet eléréséért való harcban. 4 !Séplap postájából f isittsárnyasokat tenyésztenek a szálltai tsz-asszoneok Endrész László mátészalkai tudósítónk jelentése: A mátészalkai Zalka Máté Termelőszövetkezet asz- szonyai a nemzetközi nőnap tiszteletére megalakították az MNDSZ-szervezetet 18 taggal. Az alakuló gyűlésen Szűcs Ferencné Szűcs Pálnét, Pánóczi Andrásné pedig Stein Mihály- nét hívta párosversenyre, hogy a gazdasági évben ki szerez több munkaegységet. Azt is elhatározták a termelőszövetkezet asszonyai, hogy a tsz. baromfitelepé mellett lévő állóvize i vízi-szárnyasokat, (libát, kacsát) tenyésztenek. .4 gyermekek öröme: a euleurkavtisár Cukorkavásárt rendeznek a Nyíregyházi Kisker. Vállalatnál — újságolja a hírt Raducziner Lászlóné. | — A vállalat az idén ■ március 1-től 31-ig ren- : dezi meg a hagyományos ! cukorkavásárt, amelyek so- j rán megismertetik a vásárló közönséggel a legújabb J gyártmányú töltött és töltetlen. cukorkákat, karamellákat. A Kisker, valamennyi élelmiszer boltjában — beleértve az édesség szaküzleteket is — a különböző cukorfajták nagv választéka várja a város dolgozóit, különösen ? gyermekeket. Minden remény meg van arra, hog- a jó minőségű cukorkák kiváltján a legigényesebb vásárlók megelégedését is. Mezőgazdasági kisgép-kiállítás és vásár Mátészalkán Március 15. a Benhő-bokorban Ezen a reggelen a gyermekek táska nélkül, ünneplőben gyülekeztek a szépen feldíszített tanteremben. Az egymásután érkező gyermekek egyenként jöttek be a nevelői szobába a nemzetiszínű szalagért. Közben az ügyes nyolcadikosokból álló dekorációs brigád feldíszítette a legnagyobb tan- ; termet és Fazekas Gáspár csapattanácselnök bekapcsolta tele- ; pes rádiónkat (nemrégiben vettük egy rendezvény bevételéből). A gyermekrádió műsorával kezdtük ünnepélyünket. Utána Pe- töfi-verseket szavaltak, Kossuth-nótákat daloltak a pajtások. A Szózat felemelő hangjaival ért véget kis ünnepségünk. NAGY KAROLY Számtalan új hazai és külföldi kisgépet vásárolhat dolgozó parasztságunk, amelyekkel jelentékenyen fokozhatja terméseredményeit. A földművesszövetkezetek nemcsak műtrágyával és védekező szerekkel, hanem kisgépekkel is a falu megsegítésére sietnek a 3 százalékos terméshozamemelés hazafias feladatának teljesítésében. Az új kisgépeket nem nagyon ismerik. Ezért a mátészalkai földművesszövetkezet március 19—20—21-én kiállítással egybekötött kis. gépvásárt rendez. A kiállításon háztartási gépek, külön - ges bútorok és különböze kultúrcikkek is szerepelnek, amelyek ugyancsak megvásárolhatók. A kiállítás rendezősége a, előzetes érdeklődést figyelembe véve nagy forgalomra számít. Erre való tekintettel hideg-meleg konyhát helyeznek üzembe és italokról is gondoskodnak. Gáti Zoltán Jelentés az efimilt hél levelezel munkájáról Az elmúlt héten 254 levelet kapott i. szerkesztőség, s ezek közül 62 levelet közöltünk az újságban. A levelek a termelőszövetkezetek munkájáról, a tavaszra való felkészülésről, begyűjtésről, a nemzetközi nőnap megünnepléséről, az április 4. tiszteletére indított munkaversenyről, DlSZ-szerve- zetek munkájáról, egyéb termelés jellegű és kulturális reményekről tudósitoltak, , A szorgalmas levélírók közül az újságban is megjelent levelükért könyvjutalmat kapnak: Szabó Gabor (tiszalöki Űj Élet TSZ). Ilku Irén (mátészalkai begyűjtési hivatal), Jócsák László (csegöldi Bajcsy- Zsilinszky TSZ), Ácsai Ferenc, (Tiszavasvári) és Simon Gyulíné (Szamostatár- falva). A% elmélet napi kérdései A pártvezetés« lenini elve II ártunk azért aratott és *- arat egyre nagyobb győzelmeket a szocializmus építésében, mert állandó harcot folytat a pártvezetés és a pártélet lenini elveinek érvényesüléséért. Elég emlékezni a múlt év márciusi, júniusi és novemberi határozatra, amelyek hűen tükrözik azt, hogy a párt Központi Vezetősége az élet alapos ismerete alapján, a dolgozó nép érdekeit a legmesszebbmenőkig figyelembe véve jelölte meg azokat a célokat, feladatokat, amelyek alapját képezik további előrehaladásunknak. Megyénk pártszervezetei és pártszervei a kommunisták kezdeményezésére, véleményére építve, fi- gyelembevéve a párton- kívüli dolgozók érdekeit, sikeresen hajtják végre azokat a feladatokat, amelyeket a KV határozatai célul tűznek ki, ,.A pártszervezetnek mint egésznek normális tevékenysége — tanítja Lenin — csak úgy lehetséges, ha szigorúan betartják a kollektív vezetés elvét, mely megóvja a pártszervezeteket attól, hogy a. hozott ha-1 tározótokba a véletlen és n;! egyoldalúság elemei kerüljenek be.“ A pártvezetés ereje abban van, hogy kollektív, összefogott és egyöntetű. A helyes helyi párt- politika kidolgozása és megvalósítása közvetlenül ennek az elvnek az érvényes'lésétől függ. A kollektív vezetés el- vének megtartása és fokozottabb érvényesítése az egyik legfontosabb fel létele annak, hogy tovább erősítsük a párttagság eszmei és szervezeti összeforró ttságát, még jobban fokozzuk pártszervezeteink harcképességét. Pártbizottságaink és pártszervezeteink a munkában meglévő fogyatékosságot és hibákat csak akkor tudják kijavítani, ha ezeket kollektíván, a széleskörű bírálat és önbírálat alapján elemzik. Ez viszont megköveteli és feltételezi, hogy az életet ala- san ismerjék, a párttagok véleményét kikérjék, a dolgozók kezdeményezésére építsenek. A kollektív vezetés nem akármilyen vezetés. A kollektív vezetés elve azt jelenti, hogy a pártbizottságok, pártszervezetek, a párttagok és a pár- tonkívüli dolgozók véleménye, meglátásai alapján hoznak határozatokat a mun Ica megjavítására. Ili iába van kollektív ve*"* zetés egy pártszervezetben, ha az élet ismerete nélküli rossz határozatok születnek. Ez nem kollektív vezetés, hisz a párttagság véleményével nem egyezik, nem a dolgozók érdekeire, a legfontosabb problémák megoldására épül. A kollektivitás elvének a megszegése — mint azt a gyakorlat is mutatja — arra vezet, hogy egyes pártíunlccióná- riusok íróasztal mellett készítenek el határozatokat, amelyekben nem érvényesül a kollektíva meglátása, a több szem többet és jobban lát elve, s így nyilvánvaló, hogy ezek a határozatok egyoldalúak, nem tükrözik az életben felvetődő bonyolult kérdések megoldásának módjait. Nemrégiben még a tiszalöki járási párt- bizottság munkájára is ez volt a jellemző. Az utóbbi időben azonban változtattak a szűklátókörű munkastíluson, s most már az új termelőszövetkezetek segítésére készített határozat kidolgozásához az apparátus tagjai három napot töl| lőttek az új tsz-ekben, ahol a párttagok és a pártonkí- | vüliek olyan dolgokra hívták fel a pártbizottság figyelmét mint irodahelyiségek, épületek biztosítása, amelyek azelőtt elkerülték a járás vezetőinek a figyelmét, így készítettek olyan határozatot, amely alapját képezte a problémák megoldásának. Az így elfogadott, a dolgozók véleményét, a kommunisták helyes meglátását tükröző határozat nyilvánvalóan megnöveli a párttagok aktivitását, harckészségét, biztosítja a határozat végrehajtását — hisz egyezik véleményükkel. Ezt igazolja a tiszalöki járási pártbizottság példája is, ahol a párttagokra, a pártonkívüliekre támaszkodva, két hét alatt megoldották ezeket a kérdéseket. A dolgozókkal és a párt- tagokkal való kapcsolat gyengülése elkerülhetetlenül szegényíti a párt- bizottságok és a pártszervezetek munkáját és a pártvezetés kollektív vonalának hanyatlására vezet. Még ma is vannak olyan párttitkárok, termelőszövetkezeti elnökök, akik nem kérik ki a párttagok, a termelőszövetkezeti tagok véleményét. Meggátolják az egyszerű párttagokat, tsz.-tagokat abban. hogy véleményt nyilvánítsanak. Ennek a rossz, hatása mutatkozott meg a tiszadadai Haladó TSZ irányításában is, ahol a volt elnök Dallos János Önké- nyeskedett. Ellentmondást nem tűrő hangon akarta irányítani a termelőszövetkezetet. A kollektív vezetést éppen az teszi erőssé, hogy nemcsak a vezetők személyes tapasztalatára, hanem a párttagság, a pár- tonkívüliek véleményére, javaslatára is támaszkodik. Éppen ezért természetes, hogy a vezetés lenini kollektivitásának elve kizárja az egyszemélyi határozató kát. „A kollektív vezetés elvének megvalósítása mutat rá az SZKP XX. kongresszusa — a párttagság aktivitását, a dolgozókkal való kapcsolat erősödését, valamint a tömegekre gyakorolt befolyás ... növekedését kell, hogy eredményezze.'“ jV yilvánvaló, hogy csak ez sokszorozhatja meg pártszervezeteink erejét, s biztosíthatja — mint Hruscsov elvtárs mondotta —, hogy pártszervezetein- Izet a magasfokú mezgósí- tottság állapotában tarthassuk. Az elvi vonal — tanítja Lenin elvtárs — az egyedüli helyes vonal. — Soha nem eltérni a párt érdekeitől, ez vezérli az egységért vívott harcot — hívja f;l figyelmünket az. SZKP XX. 1 kongresszusa. — Ez viszont azt jelenti, hogy a pártnak nincs és nem is lehet más érdeke, mint a nép érdeke; Ebben benne foglaltatik az is, hogy a pártszervezetek, a pártbizottságok vezetői ne csak tanítsák a tömegeket, hanem tanuljanak is tőlük. A kollektív vezetés elvének — ellentétben az egyszemélyi vezetéssel — abban van az egyik legdöntőbb jelentősége, hogy míg az egyszemélyi vezetés, az utasítgalások, a szűklátókörűén hozott határozatik lebecsülik a párttagság, a néptömegek szerepét — a kollektív vezetés megbecsüli, értékeli azt, s e nélkül el sem képzelhető az igazi kollektív vezetés. „ ¥7 zek a tanítások arra hívják fel a pártbizottságaink és pártszervezeteink vezetőinek a figyelmét, hogy ne csak nyugtáz-, zák a párttagság, a pürton- kívüli tömegek jelzéseit, kezdeményezéseit, hanem váltsák is azokat valóra. Egyes esetek arra vallanak, hogy ezen a téren van bőven tennivaló. A mérkl községi MDP-vezetőség figyelmét nemrégiben felhívták a párttagok és a dolgozó parasztok, hogy (Folytatása e 3. ollulon) *:*
